Magyar Múzeumok, 2008. 1. szám (Vol. 14.)
HÍREK - Kiállítások-itthon
Hírek által felajánlott csaknem 2000 alkotásból a múzeum szakemberei választották ki a műkincseket. Radisics Jenő, az Iparművészeti Múzeum legendás igazgatója száz évvel ezelőtt, 1907-ben kérte fel a budapesti „amateur" gyűjtőket egy közös kiállításra. Akkor az Üllői úti palota földszintjén a hatalmas üvegcsarnok zsúfolásig megtelt magángyűjteményekből válogatott európai és keleti műtárgyakkal. Nemcsak a nagynevű arisztokrata és nemesi családok otthonából érkeztek szőnyegek, ezüstneműk, porcelánok és különféle dísztárgyak, hanem a gyarapodó főváros immár műgyűjtővé vált polgárainak, vagyis a kereskedőknek, vállalkozóknak, bankároknak, orvosoknak, ügyvédeknek, professzoroknak és literátoroknak a gyűjteményeiből is. Ma a műgyűjtés ismét virágkorát éli Magyarországon, az Iparművészeti Múzeum így visszatérhet a magángyűjtőkkel való szoros együttműködéshez. Radisics Jenő által támogatott egykori Műbarátok körének mintájára már meg is alakult az Iparművészeti Múzeumot segítő baráti kör. A legendás „amateur" kiállítás centenáriuma pedig alkalmat adott arra, hogy bemutassák a jelenkori magángyűjteményeket. Az április 20-ig megtekinthető kiállítás nem teljes művészettörténeti áttekintésre törekszik, hanem a kialakult főbb gyűjtési területek bemutatására: ezek lehetnek bizonyos korszakra vonatkozó kollekciók (középkor, szecesszió-art deco), de főként különféle szakterületek, mívességek, mesterségek, anyagok vagy a tárgyak funkciója szerinti gyűjtések. MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM PEZSGŐÜNNEP 125 éves a Törley Pezsgőpincészet március 9-ig Törley József 125 éve jött haza Franciaországból pezsgőgyárat alapítani, elterjeszteni és megszerettetni a gyöngyöző társasági italt itthon is. Ezen évforduló alkalmából a kiállításon minden a Törley pezsgőről szól a kezdetektől máig: színes reklámok, dokumentumok, pezsgős üvegek és poharak, bútorok a Törley kastély japán szalonjából. Munkaeszközök, szakszerűen felrakott pezsgőmáglya, fotónagyítások idézik a hajdani budafoki pincészetet. Képeslapok pezsgővel kívánnak boldog újévet egy évszázad távlatából. Ünnepet sugároznak a cégalapító dédunokája, Törley Mária varázslatos szobrai, Lukullusz-i kútja. A MECÉNÁS Glück Frigyes, a szállodás, a városatya, a műgyűjtő és a turista március 30-ig Glück Frigyes rendkívül sokoldalú ember lévén, nemcsak a magyar szálloda- és vendéglátóipar egyik vezető képviselője, aktív városatya, ismert műgyűjtő, áldozatkész mecénás volt, de kiváló turista is, és az egyetlen vendéglátó-iparos, akiről utcát neveztek el a fővárosban. Születésének 150. évfordulójára rendezett kiállítás bemutatja szerteágazó tevékenységét és csodálatos műgyűjteményének néhány érdekes darabját. Láthatunk képeket az egykori Pannónia Szállóról, melynek a tulajdonosa volt. Tervrajzokon és maketteken szemléltetjük azokat az épületeket, melyek létesítését ő kezdeményezte és támogatta, így például a János hegyi kilátót. LAJTA BÉLA EMLÉKKIÁLLÍTÁS március 31-ig A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum épülete 2007-ben száz éves. Ennek apropójaként látható az épület tervezőjének, Lajta Bélának a magyar építészet legnagyobb újítójának, aki másfél évtizedes pályája során a historizmustól eljutott az expresszionista funkcionalizmusig - izgalmas alkotásaiból egy válogatás. LÁTVÁNYRAKTÁR 2007 október 19-től Már látogatható az újonnan megnyit látványraktár, mely a vendéglátás és kereskedelem tárgyait mutatja be. Ezzel a tárlattal kívánják felkelteni a látogatók érdeklődését a vendéglátás és kereskedelem múltja iránt. MAGYAR NEMZETI MÚZEUM HÖLGYEK PALETTÁVAL Magyar nőfestészet 1895-1950. március 24-ig Válogatás a Saphier-gyűjtemény képeiből Saphier Dezső műgyűjtő, avantgárd lendülettel, elszántsággal keresi mindazt, amiről úgy véli, hogy a művészettörténeti kutatások eddig mellőzték, így hozta felszínre a női festők több száz szereplős eltűnt világát. Szándékosan nem kereste a már jól ismert művészeket, mert ők már - megérdemelten - részesei egy olyan ismeretanyagnak, amelynek keretei, határai többé-kevésbé lezártak. A 20. század első felét bemutató kiállítások rendszeresen mellőzték a női alkotókat, és nemcsak itthon, hanem külföldön is késve került fókuszba a női művészet! Önálló témaként csak a legutóbbi évtizedekben tűnt fel, mintegy visszafelé íródva, a 20. századi alkotásokból kiindulva. Ezek tükrözik azt a látásmódot, lelkiséget, amely már korábban is megvolt, de csak ekkor jött el a közlés ideje. A „potencialitásból" 36