Magyar Múzeumok, 2008. 1. szám (Vol. 14.)

HÍREK - Kiállítások-itthon

Hírek által felajánlott csaknem 2000 alkotásból a múzeum szakemberei választották ki a műkincseket. Radisics Jenő, az Iparművészeti Múzeum legendás igazgató­ja száz évvel ezelőtt, 1907-ben kérte fel a budapesti „amateur" gyűjtőket egy közös kiállításra. Akkor az Üllői úti palota földszintjén a hatalmas üvegcsarnok zsúfolásig megtelt magángyűjtemé­nyekből válogatott európai és keleti műtárgyakkal. Nemcsak a nagynevű arisztokrata és nemesi csa­ládok otthonából érkeztek szőnyegek, ezüstneműk, porcelánok és különféle dísztárgyak, hanem a gya­rapodó főváros immár műgyűjtővé vált polgárainak, vagyis a kereskedőknek, vállalkozóknak, bankárok­nak, orvosoknak, ügyvédeknek, professzoroknak és literátoroknak a gyűjteményeiből is. Ma a műgyűjtés ismét virágkorát éli Magyarorszá­gon, az Iparművészeti Múzeum így visszatérhet a magángyűjtőkkel való szoros együttműködéshez. Radisics Jenő által támogatott egykori Műbarátok kö­rének mintájára már meg is alakult az Iparművészeti Múzeumot segítő baráti kör. A legendás „amateur" kiállítás centenáriuma pedig alkalmat adott arra, hogy bemutassák a jelenkori magángyűjteményeket. Az április 20-ig megtekinthető kiállítás nem teljes művészettörténeti áttekintésre törekszik, hanem a kialakult főbb gyűjtési területek bemutatására: ezek lehetnek bizonyos korszakra vonatkozó kollekciók (középkor, szecesszió-art deco), de főként különfé­le szakterületek, mívességek, mesterségek, anyagok vagy a tárgyak funkciója szerinti gyűjtések. MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM PEZSGŐÜNNEP 125 éves a Törley Pezsgőpincészet március 9-ig Törley József 125 éve jött haza Franciaországból pezsgőgyárat alapítani, elterjeszteni és megszeret­tetni a gyöngyöző társasági italt itthon is. Ezen év­forduló alkalmából a kiállításon minden a Törley pezsgőről szól a kezdetektől máig: színes reklámok, dokumentumok, pezsgős üvegek és poharak, bú­torok a Törley kastély japán szalonjából. Munka­eszközök, szakszerűen felrakott pezsgőmáglya, fo­tónagyítások idézik a hajdani budafoki pincészetet. Képeslapok pezsgővel kívánnak boldog újévet egy évszázad távlatából. Ünnepet sugároznak a cégala­pító dédunokája, Törley Mária varázslatos szobrai, Lukullusz-i kútja. A MECÉNÁS Glück Frigyes, a szállodás, a városatya, a műgyűjtő és a turista március 30-ig Glück Frigyes rendkívül sokoldalú ember lévén, nemcsak a magyar szálloda- és vendéglátóipar egyik vezető képviselője, aktív városatya, ismert műgyűj­tő, áldozatkész mecénás volt, de kiváló turista is, és az egyetlen vendéglátó-iparos, akiről utcát neveztek el a fővárosban. Születésének 150. évfordulójára ren­dezett kiállítás bemutatja szerteágazó tevékenységét és csodálatos műgyűjteményének néhány érdekes darabját. Láthatunk képeket az egykori Pannónia Szállóról, melynek a tulajdonosa volt. Tervrajzokon és maketteken szemléltetjük azokat az épületeket, melyek létesítését ő kezdeményezte és támogatta, így például a János hegyi kilátót. LAJTA BÉLA EMLÉKKIÁLLÍTÁS március 31-ig A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múze­um épülete 2007-ben száz éves. Ennek apropójaként látható az épület tervezőjének, Lajta Bélának­­ a ma­gyar építészet legnagyobb újítójának, aki másfél év­tizedes pályája során a historizmustól eljutott az expresszionista funkcionalizmusig - izgalmas al­kotásaiból egy válogatás. LÁTVÁNYRAKTÁR 2007 október 19-től Már látogatható az újonnan megnyit látványraktár, mely a vendéglátás és kereskedelem tárgyait mutat­ja be. Ezzel a tárlattal kívánják felkelteni a látogatók érdeklődését a vendéglátás és kereskedelem múltja iránt. MAGYAR NEMZETI MÚZEUM HÖLGYEK PALETTÁVAL Magyar nőfestészet 1895-1950. március 24-ig Válogatás a Saphier-gyűjtemény képeiből Saphier Dezső műgyűjtő, avantgárd lendülettel, el­szántsággal keresi mindazt, amiről úgy véli, hogy a művészettörténeti kutatások eddig mellőzték, így hozta felszínre a női festők több száz szereplős el­tűnt világát. Szándékosan nem kereste a már jól is­mert művészeket, mert ők már - megérdemelten - részesei egy olyan ismeretanyagnak, amelynek ke­retei, határai többé-kevésbé lezártak. A 20. század első felét bemutató kiállítások rendsze­resen mellőzték a női alkotókat, és nemcsak itthon, hanem külföldön is késve került fókuszba a női mű­vészet! Önálló témaként csak a legutóbbi évtizedek­ben tűnt fel, mintegy visszafelé íródva, a 20. századi alkotásokból kiindulva. Ezek tükrözik azt a látásmó­dot, lelkiséget, amely már korábban is megvolt, de csak ekkor jött el a közlés ideje. A „potencialitásból" 36

Next