Magyar Múzeumok, 2008. 4. szám (Vol. 14.)

KÖRKÉP - Balla Loránd: A Székely Nemzeti Múzeum alapítása

Körkép Balla Lóránd: A Székely Nemzeti Múzeum alapítása A magyar múzeumügy kezdetéről és jelenlegi helyzetéről Mr* fát* ”­­ Itthon vagyunk, mert az épületben reá ismerünk a minden más néptől eleve különböző magyar vo­nalakra. Itthon vagyunk, mintha régóta nem látott otthoni templomunk cinteremkapuja elé érkez­tünk volna. Minthogy úgy is van, ez az épület itt templom, a székelység-tudományok templomául emeltetett a magyarok megsegítő istenének di­csőségére”. E gondolatokkal kezdte 1941 júliusában Herepei János a „Székely Nemzeti Múzeum és feladatai” című, a „Pásztortűz”-ben megjelent írását. 1879. szeptemberi 5-ét tartják a Székely Nem­zeti Múzeum születésnapjának, amikor is Sepsi­­szentgyörgyön az akkori Háromszék, Csík és Ud­varhely megyék elöljárói hivatalosan átvették a M­inden idegen, akinek útja Sepsi­­szentgyörgyön keresztül Bras­só vagy Élőpatak fürdő felé ve­zet, meglepődve tekint fel arra, az udvarkert közepén kimagas­ló mázas cserepeivel messzire csillogó fedelű tornyos épületre, amely Sepsiszentgyörgy város és az egykor külön életét élő Szemerja falu érint­kező határán emelkedik. Magas tetejű, ki-beugró falsíkokból alkotott, s a mindennapitól merőben eltérő alaprajzú, nagyszerű építmény tárul elénk amint beljebb kerülünk a galambbúgos, faragott kapu kisajtaján. Cserey Jánosné által felajánlott és az év nyarán a Székely Mikó Kollégiumban elhelyezett, közzel kilencezer tárgyat kitevő gyűjteményt. Általában véve a múzeum és ezen túl a magyar múzeum eszméje már a 19. század elejétől is­mert volt Erdély jobbjai körében, sőt 1802 óta a Magyar Nemzeti Múzeum és 1859 óta Kolozsvá­ron és az Ormós Zsigmond alapította temesvári múzeum már valóság volt. Gróf Teleky Sámuel családi könyvtárát már 1798-ban megnyitotta a nyilvánosság ellőt, Brukenthal Sámuel 1803-ban városának adományozta gyűjteményét, a róla el­nevezett múzeum alapjaként, Kemény József és Sámuel pedig 1841- ben nemzetüknek adományozták érté­kes gyűjteményüket, hogy megvessék az Erdélyi Nemzeti Mú­zeum alapját. A múzeumalapítás gondolatát, a létreho­zandó intézmény ala­pítólevelét Cserey Jánosné Zathureczky Emília (1824-1905) a Háromszéki Imecs­­falván 1877. március 10-én vetette papírra, többek között eze­ket írván: „Honleány buzgalommal kez­deményezett kis múzeumomnak reményem fe­letti gyarapodásából azon meggyőződésre jutot­tam, hogy látszólag kis dolog méltatásában rejlik a nagyok kezessége­ innen merített meggyőző­désemnek, hogy nem csak erkölcsi, de anya­gi téren is érvényt szerezhessek, elhatározom ezen gyűjteményt egy Háromszéken létesítendő múzeum alapjául felajánlani”. A nagyajtai Cserey család egyik legvagyono­sabb, gyökeres volt Székelyföldön. Cserey Já­nos, akinek imecsfalvai kúriájában a székely múzeum eszméje megszületett, szüleitől Cserey Zsigmondtól és Imecs Annától nemcsak tekinté­lyes vagyont örökölt, de a nemesi származással járó nemes cselekedeteket és kötelességeket is.

Next