Magyar Múzeumok, 2008. 4. szám (Vol. 14.)
KÖRKÉP - Balla Loránd: A Székely Nemzeti Múzeum alapítása
Körkép Balla Lóránd: A Székely Nemzeti Múzeum alapítása A magyar múzeumügy kezdetéről és jelenlegi helyzetéről Mr* fát* ” Itthon vagyunk, mert az épületben reá ismerünk a minden más néptől eleve különböző magyar vonalakra. Itthon vagyunk, mintha régóta nem látott otthoni templomunk cinteremkapuja elé érkeztünk volna. Minthogy úgy is van, ez az épület itt templom, a székelység-tudományok templomául emeltetett a magyarok megsegítő istenének dicsőségére”. E gondolatokkal kezdte 1941 júliusában Herepei János a „Székely Nemzeti Múzeum és feladatai” című, a „Pásztortűz”-ben megjelent írását. 1879. szeptemberi 5-ét tartják a Székely Nemzeti Múzeum születésnapjának, amikor is Sepsiszentgyörgyön az akkori Háromszék, Csík és Udvarhely megyék elöljárói hivatalosan átvették a Minden idegen, akinek útja Sepsiszentgyörgyön keresztül Brassó vagy Élőpatak fürdő felé vezet, meglepődve tekint fel arra, az udvarkert közepén kimagasló mázas cserepeivel messzire csillogó fedelű tornyos épületre, amely Sepsiszentgyörgy város és az egykor külön életét élő Szemerja falu érintkező határán emelkedik. Magas tetejű, ki-beugró falsíkokból alkotott, s a mindennapitól merőben eltérő alaprajzú, nagyszerű építmény tárul elénk amint beljebb kerülünk a galambbúgos, faragott kapu kisajtaján. Cserey Jánosné által felajánlott és az év nyarán a Székely Mikó Kollégiumban elhelyezett, közzel kilencezer tárgyat kitevő gyűjteményt. Általában véve a múzeum és ezen túl a magyar múzeum eszméje már a 19. század elejétől ismert volt Erdély jobbjai körében, sőt 1802 óta a Magyar Nemzeti Múzeum és 1859 óta Kolozsváron és az Ormós Zsigmond alapította temesvári múzeum már valóság volt. Gróf Teleky Sámuel családi könyvtárát már 1798-ban megnyitotta a nyilvánosság ellőt, Brukenthal Sámuel 1803-ban városának adományozta gyűjteményét, a róla elnevezett múzeum alapjaként, Kemény József és Sámuel pedig 1841- ben nemzetüknek adományozták értékes gyűjteményüket, hogy megvessék az Erdélyi Nemzeti Múzeum alapját. A múzeumalapítás gondolatát, a létrehozandó intézmény alapítólevelét Cserey Jánosné Zathureczky Emília (1824-1905) a Háromszéki Imecsfalván 1877. március 10-én vetette papírra, többek között ezeket írván: „Honleány buzgalommal kezdeményezett kis múzeumomnak reményem feletti gyarapodásából azon meggyőződésre jutottam, hogy látszólag kis dolog méltatásában rejlik a nagyok kezessége innen merített meggyőződésemnek, hogy nem csak erkölcsi, de anyagi téren is érvényt szerezhessek, elhatározom ezen gyűjteményt egy Háromszéken létesítendő múzeum alapjául felajánlani”. A nagyajtai Cserey család egyik legvagyonosabb, gyökeres volt Székelyföldön. Cserey János, akinek imecsfalvai kúriájában a székely múzeum eszméje megszületett, szüleitől Cserey Zsigmondtól és Imecs Annától nemcsak tekintélyes vagyont örökölt, de a nemesi származással járó nemes cselekedeteket és kötelességeket is.