Magyar Múzeumok, 2008. 4. szám (Vol. 14.)

KÖRKÉP - Debreczeni Droppán Béla: Első "múzeumi törvény": 200 évvel ezelőtt iktatták törvénybe a Magyar Nemzeti Múzeumot

Magyar Nemzeti Múzeum centenáriu­mán, 1902-ben, egy emlékérmet adtak ki, melyen a múzeumépület mellett két ember portréja áll: gróf Széchényi Fe­rencé és Habsburg József nádoré. Az emlékérem üzenete egyértelműen az volt, hogy a mú­zeum e két jeles személyiségnek köszönheti a létrejöt­tét. És valóban a Széchényi-féle nagylelkű adomány­ból aligha született volna meg a Nemzeti Múzeum, mint intézmény, ha nincs a múzeumalapítás mellett József nádor kiállása. Az ő felhívására és hathatós tá­mogatásával született meg a múzeumot de jure is lét­rehozó törvény az 1808-as országgyűlésen. A múzeum alapításától a múzeum intézménnyé vá­lásáig terjedő időszak igen küzdelmesnek bizonyult. Széchényi Ferenc 1802-ben több ezer kötetes könyv­tárát, kézirattárát, térkép-, metszet-, címer- és érem­gyűjteményét a nemzetnek ajándékozta. A felvilágosult gróf adományát az uralkodó az említett év novemberé­ben elfogadta, illetve jóváhagyta, így elkezdődhetett a nemes szándék megvalósítása. Elsőként a könyvtár kezdte meg működését, már az alapítást követő évben. Először a tisztviselők kinevezé­sére került sor, akiket az alapítólevél szerint Széchényi javasolhatott és az uralkodó nevezett ki. Kezdetben hárman voltak: a könyvtárőr, azaz a könyvtár vezető­je, ezt a tisztséget Miller Jakab Ferdinánd történész, nyugalmazott akadémiai tanár nyerte el (többek között Csokonai Vitéz Mihály elől); az írnok, aki a Széchényi­­családnál nevelőként dolgozó Petrovich Ignác és a hi­vatalszolga, aki a négy nyelven tudó Pavonich Jakab lett. Utóbbi március 26-i eskütétele után egy nappal utaztak le mindhárman a cenki Széchényi-kastélyba, hogy átvegyék a könyvtárat. A gyűjtemény nagyságát jelzi, hogy az 32 nagy ládában fért csak el és 111 má­zsát nyomott. Pestre való felszállítása után az egykori pálos kolostorba került, a később nagy központi papi szeminárium épületébe (mely ma is áll a Papnövelde utcában). A pálosok nagy könyvtárterme alkalmas he­lyül szolgált a könyvgyűjtemény számára, amit jól mu­tat, hogy Széchényi csak a terem mennyezetét fes­tette újra egy Pesten élő olasz festőművésszel, Pietro Rivettivel. A freskó, mely díszes keretben a magyar cí­mert és a kapcsolt részek címereit ábrázolta 1803 jú­niusára készült el. A Széchényi Országos Könyvtár nem sokkal ezután, augusztus 20-án megnyitotta ka­puit az olvasók előtt. Az ünnepélyes megnyitóra azon­ban csak később, december 10-én kerülhetett sor, mi­vel József nádor, aki az alapítólevél szerint a könyv­tár védnöke volt, augusztusban külföldön tartózkodott. Az eseményen maga Széchényi mutatta be és adta át a könyvtárat a nádornak. Hamarosan azonban köl­töznie kellett a gyűj­teménynek. Először 1805-ben, a francia csapatok Bécsbe tör­ténő bevonulása után a könyvtár legbecse­sebb darabjait kellett Miller könyvtárőrnek Temesvárra menekí­tenie, majd 1807-ben át kellett szállítani az egészet új otthonába, a néhány méterre álló egyetemi épületbe. De az 1807-es év nemcsak ezért vált fon­tossá és emlékezetessé. Mint láttuk a könyvtár szer­vezete ekkorra kialakult, működése, ha nem is zök­kenőmentesen, de biztosított volt. Kollányi Ferencnek, a könyvtár első monográfusának szavaival szólva a „Nemzeti Múzeum első alapköve”, a Széchényi Fe­renc adományozta könyvtár állt, de maga a teljes épít­mény, azaz múzeum, mint intézmény még felállításra várt. Ennek létrehozásában a döntő szerepet már va­lóban József nádor játszotta. Természetesen a múze­um koncepciója, kidolgozott tervezete nem az ő műve volt, azt Miller Jakab Ferdinánd készítette el. Miller a gazdag Giovane-gyűjtemény felmerült megszerzése kapcsán már 1805-ben foglalkozott a Nemzeti Mú­zeum létesítésének gyakorlati megvalósításával. A fel­állítandó intézmény költségeinek, így pl. a vásárlások fedezésére egy önálló múzeumi alap megteremtését indítványozta, amely közadakozásból jönne létre, il­letve gyarapodna. Az összegyűlt pénzből pedig csak A magyar múzeumügy kezdetéről és jelenlegi helyzetéről Éli Debreczeni-Droppán Béla Első „múzeumi törvény” :200 évvel ezelőtt iktatták törvénybe a Magyar Nemzeti Múzeumot Múzeumi körkép A

Next