Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)
ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK - A XX. század zenélő Magyarországa (szöveg)
Idrányi Tibor idrényfalvi, zeneszerző. *1896, Legénd. Zenei tanulmányait magánúton és a Zeneművészeti Főiskolán végezte. Tanárai: ifj. Toldy L. dr., Kodály Z. dr. Szerzeményei: dalok, 3 vonósnégyes, hegedű-zongoraszonáta, magyar szvit (kamarazenekarra), stb. Eddig 21 opusa készül. Második vonósnégyesét (op. 17) 1933-ban a Róth-kvartett adta elő a Hubay Denő Társaság első díszhangversenyén és 1934-ben a newyorki rádióban. Párisban ugyanezt az Indig-kvartett játszotta a Revue Musical hangversenyeinek keretén belül. 1918-ban P. G. Caccia hangversenyénekes vette műsorára 3 dalét úgy Budapesten mint Olaszországban (Dal, gróf Zichy G. szövege, Warum, Heine verse, Traum durch die Dämmerung, O. J. Bierbaum szöv.). A Pesti Hírlap revíziós pályázatán Falu Tamás versére írt dalával (Magyar Visszhang) a III. díj nyertesei közé került. Ignáth Gyula operaénekes (bassz-bariton). *1906, Misztótfalu. Az Országos Színészegyesület Színészképző Főiskoláján 1930-ban oklevelet nyert. Énektanulmányait magánúton végezte. Első hangversenye a Zeneakadémián volt 1931-ben. Majd áttért a magyar nóta éneklésre és az 1933-iki Magyar Nóta Olimpiászon első díjat (aranykoszorú) nyert. Több magyar nóta-estet adott a Zeneakadémián, a magyar és német rádiókban önállóan, többször hangversenyezett vidéken. 1934-ben mint a Hév. Tiszti Dalkör szólistája németországi turnén vett részt, amikor Hamburgban 8000 ember előtt énekelt. 1935-ben „Magyar éneknyolcas" címmel együttest szervezett (karnagy Ákos Lajos), amellyel 1935-ben mutatkozott be a Zeneakadémián (a rádió is közvetítette). Együttesével külföldi magyar nóta propaganda útra indul. A Fráter Lóránd Társaság titkára, a Gyóni G. Társaság és a Szigligeti Irodalmi Társaság örökös tiszteletbeli tagja stb. Igyártó Zoltán dr. zeneszerző. *1885, Máramarossziget. Tanulmányait a Debreceni Városi Zeneiskolában végezte, zeneszerzést Karvaly V.-tól tanult. Többszáz magyar nótát, műdalt és gyermekdalt írt. Eddig öt dalfüzete került kiadásra. A Randevú című zenés vígjátékát a Budai Színkör 1921-ben mutatta be. Hulldogál a vadgesztenye virága c. dala a Magyar Zene Barátainak Egyesülete dalpályázatán első díjat nyert. Szerzeményeiből megemlítjük: De sötétlik a fekete erdő, Felszállt a páva, Libaláb, Különös fa, Székelyföld, Letépik vadszelek, Bimbó, piros bimbó, öreg kocsis dala stb. Szerzeményei szerepelnek a magyar és külföldi rádiók műsorán. Gyermekdalait több fővárosi és vidéki iskolában tanítják. A Fráter L. Társaság és a Zeneszerzők Egyesületének tagja. Illek Berger Matild zongoratanárnő. *1900, Újpest. Tanulmányait az Újpesti Zeneművelő Egyesület konzervatóriumában és a Zeneművészeti Főiskolán — ahol oklevelet is nyert — végezte. Tanárai: Szikla A. és Hegyi E. voltak. Több fővárosi hangversenyen szerepelt. 1918 óta az újpesti konzervatórium tanára. Ilniczky László zeneszerző, karnagy. *1897, Nagybecskerek. Zenei tanulmányait magánúton, majd a Nemzeti Zenedében Hammerschlag-nél folytatta. Zeneszerzéssel és szövegírással foglalkozik. Táncszámai nagy népszerűségnek örvendenek és a rádió állandó műsorszámai: Halovény őszi rózsa,Minden álom egyszer véget ér, Nem szép magáról, Mesélj nekem a szerelemről, Ködbeborult még a határ, Oh Donna Ritta, stb. 1923-ban alakította meg zenekarát, mely Budapesten és vidéken, valamint a rádió műsorán gyakran szerepel. A Zeneszerzők Szövetkezetének és az Országos Zenészszövetségnek tagja. Ilonkay Ilonka (Karikó Ilona) szövegíró. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Dalait Murgács Kálmán, Vas Henrik, Kováts István, stb. zenésítik meg: Kinek csalja, hűtlen lett a babája, Ne hitegess, ne csalogass, Tojjon csak egy szóra, stb. Több vígjátékot is írt. 6 évig az Operaház kosztümtervezője volt. Tagja a Zeneszerzők Szövetkezetének. Ilosvay Trió tagjai: Ilosvay Gusztáv, Ilosvay Eszter és Ilosvay Ferenc. A vokál-trió megalakítója Ilosvay Gusztáv. Autodidakta. A zeneszámokat hangszereli, betanítja és gitáron kíséri. Ilosvay Eszter a Zeneművészeti Főiskola operaszakos növendéke. Tanára: Hilgermann Laura. Szerepelt több növendékhangversenyen és szólistája volt több alkalommal a Mátyás koronázó főtemplomnak és a Kapucinus templomnak, Ilosvay Ferenc a Rózsahegyi színiiskola növendéke. A trió először 1934 II. 2-án lépett fel. Azóta állandó szereplője a magyar rádiónak. Számaikról több hanglemez készült. Imre Vince dr. operaénekes (tenor). Székesfehérváron született. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol operaénekesi és középiskolai énektanári oklevelet nyert. Gyakran szerepel hangversenyeken, a Városi Színházban és a rádióban. A Zeneművészeti Főiskolán operai kisegítő tanerő. Mint gégeorvos és énekes, célja a helyes énektanulás, illetve tanítás és az énekhibák gyógyítása. Erről szóló művei: Hang és egészség, Éneklés és betegség. Inczédy Kálmán róm. kath. egyházi karnagy, Szeged. *1905. Az Esztergomi Érseki Tanítóképzőben nyert kántori oklevelet. Négy évig a budapesti Nemzeti Zenede, majd a Zeneművészeti Főiskola egyházzenei tanszakát végzi. 1924 óta a Szeged-Somogyi-telep plébániatemplom karnagya. Megszervezte a helybeli világi dalkört, az egyházi énekkart és a háromszólamú gyermekkart, mely Szegeden az első helyen áll. Azonkívül a három telepi elemi iskola énektanítója. Irsa Márta (dr. Langsfeldné) középiskolai énektanárnő. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol 1913-ban oklevelet nyert. 1914—25-ig a fővárosnál működött mint tanárnő. 1934 óta többször szerepelt a magyar rádióban, saját átiratú magyar nótákkal. Irsai Vera Janovich Ferencné zongoratanárnő. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol 1932-ben oklevelet nyert. Tanára: Szatmári T. Zongoratanítással foglal