Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)
ZENEI IPAR ÉS KERESKEDELEM - Kereszty István: Vidéki városaink zenei élete
Évtizedekkel ezelőtt jelentékeny szerepet játszott Győrött dr. Angyal Armand (városkapitány), a Győri Ének- és Zeneegyesület elnöke s a Dunántúli Dalosszövetség alapítója, a Magyar Lant c. folyóirat (és zenemellékletei) szerkesztő-kiadója; Kirchner Elek (ev. lelkész), orgonás, brácsás és a zeneiskola zongoratanára; dr. Vajda Emil (reélisk. tanár (Kossuth és Goldmark életírója), két ízben is vonósnégyes primáriusza: Köppl, Kirchner, Weisz, majd Steiner, Kirchner, Forstmayer társaságában. Aki részletesebben óhajtja megismerni tárgyunkat, olvassa el dr. Felpéczi Petz Lajosnak „Győr város zenei élete 1497—1926" c. 442 lapnyi könyvét. (A Győri Ének- és Zeneegylet kiadása, 1930.) (Polgár Győző dr.) HATVAN. Az 1924-ben alapított „Közművelődési Egyesület" kebelében férfikar működik, Tary Lajos főkántor vezetése alatt egyházi és világi ünnepek díszére, Baranyay Gyula állatorvos pedig vonósnégyest szervezett. Egyébként a templomi vegyeskart az 1931-ben alakult Legényegylet szolgáltatja, karnagya Nagy József tanár. Hirling Sándor bankigazgató elnöklete alatt 1935-ben megalakult a Tűzoltótestületi Zenekar, karnagya Ángyán Jenő MÁV tiszt; Hirlingné Lola operaénekesnő számos jótékony stb. előadás vonzóereje. Nemrégiben Szalonzenekart alakított Tary László, mai karnagya Rettenbacher Tibor. Pártos Erzsébet tanárnő zeneiskolája 1934 óta működik szép reményekre jogosító eredménnyel. HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI DALÁRDA. Alakult 1865-ben 23 működő taggal. Első karnagya, vagy mint akkor nevezték, „műigazgatója" volt Nyizsnyay Gusztáv országos hírű dalköltő és zeneszerző, aki az egyesület jeligéjét is szerezte. Zászlót szentelt 1867. évi június hó 9-én. 1867. évben jelen volt Aradon az első országos dalosversenyen, ahol dicséretet kapott; ugyanakkor részt vett az Országos Magyar Dalosszövetség megalakulásában. Versenyeken, illetve dalosünnepségeken részt vett s az ott elért eredmények: 1872-ben Nagyváradon dicsérő oklevél, 1874-ben Kolozsvárt dicsérő oklevél, 1876-ban Szegeden II. díj, aranyveretű karnagyi pálca, 1889-ben Szegeden IV. díj, ezüstkoszorú, 1894-ben Fiuméban dicsérő oklevél, 1898-ban Aradon V. díj, 1925-ben Sopronban I. csop. 2. c. díj ezüstserleg, 1921-ben Szegeden I. c. díj ezüstserleg, 1926-ban Szolnok I. csop. I. a. díj ezüstkoszorú, 1926-ban Makón ezüstserleg, 1927-ben Miskolcon I. csop. 1. díj, ezüstkoszorú, 1928-ban Szegeden díszplakett, 1928-ban Fiódmezővásárhelyen ezüstserleg, 1928-ban Kecskeméten I. csop. 1. díj, ezüstserleg, 1929-ben Debrecenben emlékdíj, ezüstserleg, 1929-ben Flódmezővásérhelyen emlékplakett, 1930-ban Orosházán ezüstkoszorú, 1930-ban Flódmezővásérhelyen ezüst emlékserleg, 1932-ben Makón I. csop. 2. díj, ezüstserleg, 1933-ban Budapesten I. csop. 3. díj, ezüstserleg. Nagyobb hangversenykörutakon volt az egyesület: 1899-ben Erdélyben 5 városban, 1901-ben az Alduna környékén 4 városban, 1904-ben a Felvidéken Miskolc, Kassa, Igló, Lőcse, Poprád és Újtátrafüreden, 1906- ban Aradon és Menyházafürdőn, 1907-ben a Dunántúl és a Balaton környékén, Baja, Pécs, Keszthely, Balatonfüred, Siófok és Székesfehérvárott. Az 1925. év december 12—13. napjain ünnepelte 60 éves fennállási jubileumát, amikor 15 testvér dalosegyesület tisztelte meg testületileg és szerepelt díszhangversenyén. Több ízben tartott propagandahangversenyt: Makón, Orosházán, Szentesen, Mindszenten, Szegeden, Tiszaföldváron, stb. — Elnöke ma dr. Soós István polgármester; társelnök: dr. Csáky Lajos, tiszti főügyész; ügyvezető elnök: dr. Palócz Imre árvaszéki ülnök; karnagy: Győrffy József városi adótiszt; titkár: Flovanyecz Ferenc banktisztviselő. KALOCSA érseki város, de csak 1733 óta, mikor Patachich Gábor érsek székhelyéül választotta, addig alig száz viskóból állt, tehát zenei kultúrája jóformán a főszékesegyházból indult ki. De csak Sztára József karnagyságával (1883) kezdődött a jelentősebb művészi élet. Sztára remek orgonajátéka Liszt Ferencet is elragadta, aki Flagnald Lajos érseket látogatta meg Kalocsán. 1901-ben Berauer József lett karnagy; a hangszeres miséket 1903 végén, X. Pius pápa „Mota proprio" bullája alapján megszüntette, s 60—70 tagú (felerészben tanítóképzősökből álló) karral a gregorián szerint 4—8 szólamú miséket és betéteket énekeltetett. A „Caecilia" egyesület közgyűlésén nagy hangversenyt is tartott énekkarával. Utána Pogatschnigg Guidó, majd Geyer Béla lett karnagy, utóbb