Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)

ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK - A XX. század zenélő Magyarországa (szöveg)

Vadgesztenyefa c. nótái a Magyar Rádió Új­ságban. Bakos Zoltán zeneszerző. *1898, Budapest. Zenei tanulmányait a Nemzeti Zenedében folytatta (cimbalom), ahol Sey Dezsőné nö­vendéke volt. Közreműködött több hangver­senyen. Szerzeményei: magyar nóták, ame­lyekkel több pályadíjat nyert, különféle pá­lyázatokon. Baksa György kántor-tanító, Kisapostag. *1911, Strizivojna-Vrplje. A Kalocsai Tanító­képzőintézetben kántori oklevelet nyert. A Dunapentelei Iparoskör Dalárdájának karna­gya volt. 1935-től a Baross Gábor-telepi áll. isk. tanítója és a helybeli Szeretet Dalkör karnagya. Baktay Erzsébet (vitéz dr. Homonnay Per­­czel Tiborné) zongoratanárnő, Cegléd. Tanul­mányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol oklevelet nyert. Tanára: Nagy G. Sze­geden két hangversenyen szerepelt Vásárhe­lyivel. Kecskeméten és Cegléden számos jó­tékonycélú estélyt adott Zsámboky Miklós, Némethy Ferenc és Laurisin Lajossal. 1921— 24-ig Kecskeméten, azóta Cegléden zene­pedagógiával foglalkozik. Baktay Matild (Rózsáné) zongoratanárnő, Kecskemét. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol 1919-ben oklevelet nyert. Tanára: Nagy Géza. Számos hangver­senyen és jótékonycélú estélyen szerepelt mint szólista és mint kísérő. A Piaristák is­kolájának zenetanára. Magénzenetanítással is foglalkozik. Balassa Imre író, újságíró. *1886, Szeged. Zenei tanulmányait magánúton folytatta. Mű­vei: W. A. Mozart csodálatos élete (Buda­pest, 1935), tanulmányok, esszyk, kritikák. Mint rádióelőadó több előadást tartott Mo­zartról és Beethovenről. Mint újságíró közel 30 éve dolgozik. Főmunkatársa és zenekriti­kusa az Új Nemzedéknek. Balassa Kálmán áll. eng. zeneiskolatulaj­donos. *1875, Székesfehérvár. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte mint Hubay­­növendék, majd a berlii zenei főiskolán Joachim növendéke volt. A m. kir. Operaház ny. hangversenymestere. Zeneegyesületi kar­nagy. 26 éve fennálló zeneiskolájában peda­gógiával foglalkozik. Balázs Árpád zeneszerző. *1874, Kolozs­vár. A Kolozsvári Zenekonzervatórium he­gedűtanfolyamát végezte, majd Farkas Ödön­től tanult. Országosan elterjedt nótái közül felsoroljuk: Gyere velem akáclombos falum­ba, Rácsos kapu, rácsos ablak, Valakinek muzsikálnak, Itthagyom a falatokat, Kantinos­­né­­angyalom, Kétbabonás szép szemednek, Ahogy én szeretlek, Két apró kis szoba, Sze­retnék május éjszakákon, Szidnak engem az emberek, Marika, Piros pettyes ruhácskád­ban, Fa leszek ha fának vagy virága, Resz­ket a bokor, Rózsabokor a domboldalon stb. stb. Tagja az Erdélyi Irodalmi Társaságnak 1917 óta, 1924-ben pedig a Petőfi Társaság kültagjává választotta. Balázs Béla karnagy. *1908, Kolozsvár. Ta­nulmányait a Miskolci Városi Zeneiskolában folytatta. Tanára F­ollóssy K. Szimfonikus ze­nekarával 1923-ban Miskolcon, 1927-ben Eger­ben játszott. 1928-ban a Postás Zenekar tag­ja. 1932 óta jazz-zenekaréval a rádióban ál­landóan szerepel. Balázs Győző tanár, nótaszerző, szöveg­író, Miskolc. Zenetanulmányait magánúton vé­gezte. Szerzeményei: (magy. nóták) Horthy-nó­­ták; Dallamok; Diáknóták; Sziromeső; Sír a nóta stb. kötetek. Szövegeit maga írja. Költemé­­nyes kötetei: Lelkem hárfáján; Virágok;Ál­mok; Álmodik a Hargita; Nagyisten kertjében és A fenyők éneke. Költeményeit megzené­sítették: Murgács Kálmán, Hollósy Kornél, Kiss Dénes, Várady Aladár, Ruttkay Aladár, Rákos Arnold, Dömötör Győző, Osztrovszky Kálmán, vitéz Czakóné Gerendy Rózsi, Val­­kovszkyné Fail Ilona és Szigethy Gyula. Balázs Gyula újlaki, zeneszerző. *1909, Keszthely. Zenei tanulmányait a Zeneművé­szeti Főiskolán folytatta. Tanára: Siklós A. Szerzeményei: kórusok, zenekari és zongora­művek, magyar nóták és tánczene-darabok. Műveivel több pályadíjat nyert. (írók, művé­szek és zeneszerzők, arany oklevél, Fráter Lóránd Társaság orsz. magyar nóta-olimpiá­­szán III. díj stb.) Gyakori szereplője a ma­gyar rádiónak, ahol magyar nótákat zongo­rázik. M. Balázs Ibolya operaénekesnő (mezzo­szoprán). Énektanulmányait a Nemzeti Zene­dében Medek Annánál végezte (1932). 1928 óta a belvárosi plébániatemplom énekese. Tagja a Városi Színház, Új Thália kamarakó­rusainak. A Budapesti Ének- és Zenekaregye­sület tagja. Rádióban mint Balázs Béla sza­lonzenekarának harmóniumosa szerepel. Balázs Zoltán író, zeneszerző. *1904, Szol­nok. Szerzeményei: magyar és műdalok, me­lyek 5 füzetben jelentek meg Bárd és Nádor kiadásában (Virágos kis ablak, Volt egyszer egy leányszoba, Temetem a szívem, Úgy van az nálunk, Siratom a régi múltat). Dalai gyakran szerepelnek zenekarok és a rádió műsoron. Néhányat holland alászövegezéssel Hollandiában gramofonlemezre vettek. Kö­zel 250 szerzői és propaganda magyar dal­estet rendezett Budapesten és vidéken. 1929 óta tagja a Zeneszerzők Szövetkezetének. Bálikó Béla, Sopron. *1909, Sopron. Zenei tanulmányait a Soproni Városi Zeneiskola gordonka-tanszakán folytatta. 1934 óta tagja a Soproni Liszt Ferenc Zeneegyesületnek és azóta részt vesz az egyesület zenekarának hangversenyein mint gordonkás. Az egye­sület rádión közvetített hangversenyein is szerepelt. A Városi Zenekar évente négy­szer megrendezett népművelési előadásai­nak állandó szereplője. Bálint Vilma Vincze Józsefné. *1904, Cell­­dömölk. Zenei tanulmányait a Győri Zene­iskolában folytatta a gordonka szakon. A Győri Ének- és Zeneegyletnek 1931-től tagja és az egyesület összes hangversenyein részt vesz. Kamarazenével (vonósnégyes) is fog­lalkozik. Balogh Gizella (dr. Kurcsy Jánosné) dal­énekesnő, Sopron. Zenei tanulmányait ma­gánúton folytatta. 14 éves kora óta hangver­senyezik Sopronban. Ugyanott a Jancsi és

Next