Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)
ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK - A XX. század zenélő Magyarországa (szöveg)
zetője volt. Debrecenben és Budapesten klub és egyesületi estélyeken mint előadó szerepel. Szerzeményei: magyar nóták, tánészámek. (Játszik a napsugár, Hazug volt az ölelésed, Megölte a szívemet a szenvedés, a bánat, Magára vártam, Egy csókodért, stb.). Bardócz Dénes magyar nótaénekes, bariton, Kispest. *1902, Budapest. Énektanulmányait a Nemzeti Zenede opera-tanszakon folytatta. Tanárai: Noseda K., Pető, Mihályi, Ferencsik. 1925 óta gyakran szerepelt szerzői esteken, magyar nótaesteken, hazafias és jótékony célú hangversenyeken. 1933-ban az országos magyar nótaolimpiészon aranykoszorút nyert. 1934-ben Kispesten, 1935-ben Békéspalotán adott önálló hangversenyt. Zenekari és énekkari hangversenyeken, melyeket a rádió is közvetített, gyakran szerepelt. Számos önálló hangversenyt adott és számos hangversenyen közreműködött a nagyobb magyar városokban. Bárdoss Ily operaénekesnő, koloratúr, Budapest. Tanulmányait a Nemzeti Zenedében végezte, majd Firenzében képezte tovább magát. Abbáziában, Fiumében, Triestben, Wienben (Concert Saal) hangversenyezett. Budapesten a Zeneművészeti Főiskolán és a Vigadóban szerepelt. A rádióban is énekelt. Szegeden a Traviata címszerepét énekelte. Műsora: Rigoletto, Traviata, Szöktetés a szerályból, lammermori Lucia, Báró Emil hegedűművész, tanár. *1870. 1903—33-ig az Operai és Filharmóniai Zenekar hangversenymestere. 1903 óta a Nemzeti Zenede tanára. Barényi Ferenc monostori, dalszerző, szövegíró, Pécs. *1884, Wien. Zenei tanulmányait magánúton folytatta. Verseihez Balázs Árpád (Akit én szeretek, Amerre a Szamos kanyarog, Csak még egyszer tudnék hazamenni, Édesanyám sírját), Tiboldi József (Nyárutó, Szeretnélek úgy szeretni), M. Kölcsey Margit (Tele van a lelkem egy álomvilággal), Donéth Jenő (Mosolyod), Kurucz János (Mi lennék én) stb. írt muzsikát. Sorsfordulón című dalát saját maga zenésítette. Szerzeményei gyakran szerepelnek hangversenyek és a rádió műsorán. Csak még egyszer tudnék hazamenni c. dala az első ismert irredenta dalok egyike. A Zeneszerzők és Szövegírók Szövetkezetének, a Szigligeti Társaságnak, a Katonai írók Körének, stb. tagja. Bársony Rózsi operett-primadonna. Budapesten született Zongoratanulmányait magánúton, énektanulmányait Engel Bélánénál folytatta. Első szerepe: Mersze Mary (Király Színház). Szerepei: Lipcse: Haway rózsája, majd Berlinben és Bécsben ugyanaz, Berlin Grosses Schauspielhaus: Ball im Savoy, majd Londonban ugyanaz, Bécsben: Mese a Grand Hotelben, Budapesten: Én és a kisöcsém stb. Többször szerepelt a magyar rádióban. Számairól több külföldi hanglemez készült. Barsy Kálmán karnagy, Pásztó. *1908, Pásztó. Tanulmányait a Nyíregyházai Tanítóképzőben folytatta. Egyházi hangversenyeken gyakran szerepel mint hegedűszólista. A Pásztói Kamarazenekar első hegedűse. 1932 óta karnagya a Pásztói Dalegyletnek, mely vezetése alatt több díjat nyert. Szerzeményei magyar dalok és karétiratok. Barta Irén (Mária Magdolna) zenetanárnő, Zalaegerszeg,Budapest. Zenei tanulmányait a Nemzeti Zenedében végezte, majd a Zeneművészeti Főiskolán tanári oklevelet nyert. Mint zenetanár Bécsben, Innsbruckban, Budapesten, Szombathelyen működött. 1929 óta a Zalaegerszegi Notre Dame Tanítónőképző zenetanára. Hangversenyeken Bécsben mint szólista, Budapesten és vidéken vett részt. Művei: misék, egyházi énekek, motetták, dalok és gyermekoperák. Barta Klári zongoraművésznő és zenetanár. *1914, Újpest. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte. 1933-ban a főváros Liszt Ferenc ösztöndíját nyeri el. Tanít, hangversenyezik és a magyar rádió műsorán szerepel. Bartha Dénes zenetörténész, I. o. múz. segédőr, egyet.m. tanár, a Zeneművészeti Főiskola tanára. *1908, Budapest. Zenetanulmányait a Zeneakadémián, majd 1926—30- ban a berlini Coll. Hung.-ban végezte. A berlini tud. egyet. zenetud. doktora. 1931-től a Nemz. Múz. tisztviselője, 1934-től tanít zenetörténetet a főiskolán. Művei: B. Ducis u. Appenzeller (Berlin, 1930), Probl. d. Chansengesch. im 16. Jhht. (Zeitschr. f. Musikwiss, 1931). A magy. énekelt vers forrásai Falusitól Horváth Á.-ig (Irodt. Közi. 1932), Szálkai érsek zenei jegyzetei monostori iskolai diák korából. (Bp. 1934), A jánoshidai avarkori kettős síp (Bp. 1934), Az összehas. zenetud. új célkitűzései (Ethn. 1934), Egyet. Zenetört. I. II. rész (1935), A 18. sz. magy. dallamai, énekelt versek a magy. kollégiumok diákmelodiáriumaiból (Bp. 1935). Cikkek a Zenében, stb. 1935 óta Isoz Kálmánnal szerkeszti a Musicologia Hungarica-t, a bp. kir. m. Tud. Egyetemen 1935-ben nyert verna legendit. Bartha János zenetanár. 1865—1925, Szentes. Egy pár közismert dal szerzője (Suhog az őszi szél, (sárgul) pereg a falevél, Regős ének, Virágének, Honfi dal, Minek törted össze? stb.) Bartóffy Erzsébet operaénekesnő. *1911, Budapest. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol énektanári oklevelet nyert. Tanárai: Szabados B., dr. Molnári. Több hangversenyen és a budapesti rádióban szerepelt. Bartók Béla zeneszerző, zenei író és tanár. *1881, Nagyszentmiklós. A Zeneakadémiát 1903-ban végezte Thomán István és Koessler J. vezetése alatt. 1907 óta Thomán István utóda a Zeneakadémián, 1935 óta szolgálattételre a Magy. Tud. Ak.-hoz beosztva a népdal kiadás munkálataira. 1930-ban megkapja a Corvin-láncot és a francia becsületrendet, 1932-ben a román kulturális érdemrend I. oszt. lovagkeresztjét, 1934 óta az Orsz. Művészeti Tanács, 1935-től a M. Tud. Ak. tagja. Már 8 éves korában kezd komponálni s 10 éves, mikor először játszik nyilvánosan (Nagyszöllősön). Előbb is hangversenyezik, de 1919-től világszerte ismert zongoraművész; angol, német, olasz, holland, román turnék után 1928-ban Amerikát, 1924-ben Oroszországot járja. 1905-ben kezdi meg Ko