Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)
ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK - A XX. század zenélő Magyarországa (szöveg)
nyen énekelték. R. Zipernovszky Máriával három kötetben megírta a Magyar Hegedűiskolát, melyet a vallás- és közoktatásügyiminisztérium tanítóképzőkre hivatalos tankönyvül engedélyezett. Dobos Anni (dr. Simonna) okl. zenetanárnő, a Belvárosi Színház tagja. *Sátoraljaujhely. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol 1935-ben énektanári oklevelet nyert. Tanárai: Szabados B. és Molnár I. dr. Mint színésznő pályáját a Fővárosi Operettszínházban kezdte, majd a Király Színház és a Városi Színház tagja lett. 1932-ben vendégszerepeit a Nemzeti Színházban, ahol a Peer Gynt Solvejg szerepét játszotta. 1935-től a Belvárosi Színház tagja. A magyar rádiónak 1931 óta gyakori szereplője mint operettprimadonna (Leányvásér, Legkisebbik Horváth lány), mint szubrett (Csárdáskirálynő, Sztambul rózsája, Nótás kapitány, Hajdúk hadnagya, stb.) és prózai szerepekben (Szabin nők elrablása, Utazás az özvegyég felé). Filmszerepei: Kacagó asszony, Mária nővér és Budai cukrászda. Énekpedagógiával is foglalkozik: Dobos Géza operaénekes. *1907, Budapest. Énektanulmányait Turry Peregrin és Manhelt Ernőnél folytatta. 1930—32-ig a Szent Domonkos-kórus, 1932—36-ig a Palestrina Kórus és a belvárosi templom kórusának tagja. 1934—35-ben a Városi Színház művésze. Fellép az Álarcosbál, Trubadúr, Bohémélet, Fra Diavolo kisebb szerepeiben. A rádióban kvartettekben és kórusokban gyakran szerepelt. Dobos Imre klarinétművész, a m. kir. Operaház tagja. *1896, Dunaadony. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol művészi oklevelet nyert. Tanára: Förster F. 1920- tól 1924-ig a Városi Színház tagja. 1926-ban Pozsony, Brünn és Prágában, 1928-ban Páris, London, Scheveningen, Heidelberg, Köln, Zürich és Münchenben vendégszerepelt. Kétízben vett részt a Filharmóniai Társaság olasz turnéin. A magyar rádióban mint klarinét- és tárogatóművész többízben szerepelt. Az operai fúvós-kvintettel több ízben játszott. Az Operaház és a Filharmóniai Társaság tagja 1924-től. Dobrik Zoltán zeneszerző, karnagy, Nagykáta. *1909, Tolna. Zenei tanulmányait magánúton folytatta. Átszervezte a Nagykátai Levente Zenekart és azzal nyilvános szerepléseken vesz részt. 24 tagú szimfonikus zenekart szervezett, mely 1 évig működött. Vezeti a Nagykátai Dalosegyletet. Szerzeményei: Dardanellák (hangversenyinduló, a rádió műsorán is szerepelt), indulók, tánczene, stb. Dóczy József néhai, zeneszerző, író. *1863, Miskolc, 1913. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Szerzeményei: Felednélek, felednélek, Sötét erdő sűrűjéből, Mandulafa, mandulafa, Hallja maga barna legény, Édesanyám kösse fel a kendőt a fejére, Sirhattok már, sirhattok már lányok, Darumadár útnak indul stb. Színpadi munkái (Kurucvilág (operett, 1891), Liliom Klári (népszínmű, 1901) és a Rozsályi malom c. népszínmű betétdalai (Kacziény G. népszínműve, 1902). Tagja volt az Arany János Társaságnak, a Kölcsey Egyesületnek és a Csokonai Körnek. Dohnányi Ernő dr. zeneszerző, zongoraművész. *1877, Pozsony. Zenei tanulmányait atyjánál D. Frigyes főgimnáziumi tanárnál kezdi s Förstner Károly pozsonyi székesegyházi orgonistánál folytatta. 9 éves korában már játszik nyilvános hangversenyen (isk. hangv.-en Mozart g-moll zongoranégyesében zongorái), 1893- ban már saját fisz-moll zongorakvartettjét játsza Bécsben a Duesberg-kvartettel. 1894- ben, érettségije után kerül a Zeneakadémiára, zongorát Thomán Istvánnál, zeneszerzést Koessler Jánosnál tanul. 1897-ben végez s berlini hangversenyével megkezdi zongoraművészi pályafutását. Még ez év XI. 17-én Richter János vezénylete alatt a budapesti filharmonikusokkal Beethoven G-dúr versenyét játsza. Richter 1898 elején Bécsbe viszi (I. 9. filh.), majd Londonba. Az 1899 —900-as évadban 2 hónap alatt 32 hangversenyt adott Angliában. 1900—901-ben Amerikában turnézik, majd Európában Skandináviát, Dániát, Orosz-, Olasz- és Franciaországot járja. 1905-ben a berlini zenefőiskola tanárénak hívja. 1908-tól professzor címmel tanít. A világháború derekán, 1916-ban hazakerül s Mihalovits Ödön hívására a Zeneakadémián vállalt zongoratanári állást. Azóta egyik vezéralakja zenei életünknek. 1919-ben rövid időre az intézet igazgatója lett, de állásától s egy időre az intézettől is megvált s csak 1928-ban került vissza az időközben Zeneművészi Főiskolává alakult Zeneakadémiához, mint a zeneszerzés és zongoraművészképző tanára igazgatói címmel. Hubay Jenő nyugalombavonulásakor, 1934—35-től D. lesz a főiskola főigazgatója. A Budapesti Filharmóniai Társaság 1919-ben választja elnökkarnagyává s azóta zeneszerzői, előadóművészi és pedagógiai munkássága mellett karmesteri tevékenységet is folytat. A filharmonikusokkal több külföldi hangversenyutat tett (1927 Frankfurt a/M., 1928 V. Olaszország, VI. Páris—London—Svájc—Németország, 1930 Páris, London, 1931 Salzburg, Zürich, Gastein). Mint vendégkarnagy vezényelte a berlini és a bécsi filharmonikusokat, ez utóbbit az 1929-iki salzburgi ünnepi Mozart hangversenyeken, 1925—27. években hosszasabban vendégszerepeit Amerikában, 1929-ben Hollandiában mint zongoraművész, zeneszerző és karmester, 1936-ban vendégszerepei Londonban, 1922-ben a Szegedi Tud. Egyetem bölcsészeti kara díszdoktorrá avatja. 1930-ban a szegedi fogadalmi templom fölszentelésére kiírt misepályázatot megnyeri „Szegedi misé"jével. Ennek bemutatója alkalmával a Corvinkoszorú kitüntetésében részesül. 1931-től a budapesti rádió főzeneigazgatója, 1934-től az Országos Művészeti Tanács zenei vezetője. Művei: Színpadi művek: Pierett fátyola (Der Schleier der Pierette) op. 18, 1908, pantomim Schnitzler Artur szövegére. Bemut, Drezda, 1910 Budapest 1910 V. 7, felújít. u. i. 1932 II. 28. Simona néni (Tante Simone) op. 20, 1909—11, opera Heindl Viktor szövegére, (ford. Lányi V.), Bemut. Drezda 1912, Debrecen 1918 IV. 2, Városi Színház 1927, m. kir.