Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)

ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK - A XX. század zenélő Magyarországa (szöveg)

fónikus költemények, zsoltárok (Amíg anyád van c. zsoltár, Feleki Sándor dr. szövegére). Fukász Jenő zongoratanár, zeneszerző, Rákospalota. *1900, Újpest. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol 1931- ben oklevelet nyert. Tanára: Siklós A. 1920 óta pedagógiával foglalkozik. Mint előadó és mint kísérő szerepelt a magyar rádióban, valamint több hangversenyen. Szerzeményei főleg műdalok, de írt zenekari kompozíció­kat is. Furman Margit zenetanárnő, Miskolc. Ta­nulmányait a Zeneművészeti Főiskola zon­gora-tanszakán végezte, ahol 1919-ben ta­nári oklevelet nyert. Tanára: Lenn Irén. 1919 óta a Miskolci Városi Zeneiskola zongora­tanára. Fülöp J. Barnabás karnagy, Gyöngyös. *1883, Gyöngyös. Zenei tanulmányait magán­úton végezte. Tanára: Lányi Ernő. Több da­lárdát vezényelt Árokszálláson, Vámosgyör­­kön és Miskolcon. Gyöngyösön a Kát. Le­gényegylet karnagya, az Iparosok Dalköre, a Mátra Dalkör és a Máv. Dalkör alapítója és karnagya volt Dalárdáival több országos és kerületi versenyen vett részt. 1927-ben megszervezte és 6 évig vezette a Gyön­gyösi Leventezenekart. Az OMDSz bronz- és ezüstéremmel tüntette ki. Szerzeményei: mű­dalok, indulók, férfikari művek (Üzen a Kár­pát, Szép Flazánk, Szerenád, Suttog az esti szellő, Mátraalján zúgnak a harangok, stb.). Fülöp Kálmán zeneszerző, Pécs. *1903, Pécs. Szerzeményei: magyar dalok, műdalok, indulók, táncszámok, Átsiratom az éjszaká­kat, Trianon rapszódiája, Dalkeringő, Könny csillog szememben és jó munkát, Cserkész­hívó, cserkészindulók. Dalaival több pálya­díjat nyert. Szerzeményeit Ignáth Gyula adta elő a Zeneakadémián és Pécsett kerültek többízben előadásra. Fülöp Zoltán a m. kir. Operaház f. fel­ügyelője. *1907, Pécel. Végezte az Iparmű­vészeti Főiskolát. Kéméndi Jenő és Oláh Gusztáv tanítványa volt. 1924 óta tagja a m. kir. Operaháznak. 1933 óta önállóan szcení­­roz. (József legenda, Magyar ábrándok, Már­ta, Norma, Rip van Winkle stb.) Díszleteket és ruhákat is tervezte. Magánszínházaknál is működik (Belvárosi Színház, írja hadnagy, Lysistrata). Több, külföldön tartott Színház­­művészeti Kiállításon vett részt és díjakat nyert. K. Füzesséry Mária okl. zenetanárnő. Ta­nulmányait a Zeneművészeti Főiskola zon­gora-tanszakán végezte, ahol 1935-ben tanári oklevelet nyert. Tanára: Stefániái I. Számos hangversenyen szerepelt mint közreműködő. 1934 óta több ízben szerepelt a magyar rá­dióban. Pedagógiával foglalkozik: Sz. Füzy Mathild operaénekesnő. *Bács- Topolya. Tanulmányait a Színiakadémián és a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol az opera-tanszakon 1931-ben oklevelet nyert. Ta­nára: Maleczky B. Számos estélyen, jótékony­célú hangversenyen és templomban műkö­dött közre mint szavalóművész és opera­énekes. A Székesfőv. Népművelési Bizottság hangversenyein (a Vigadóban, Városliget­ben, Károlyi-kertben és a Városi Színházban) több ízben énekelt. A rádióban 27 főszerepet játszott, közöttük Puskin Anyeginjét, Peer Gynt, Nagymama, Sári bíró, Három testőr, Masamód, Egér stb. főszerepeit. Gaál Endre dr. zenetanár. *1903, Titel. A Zeneművészeti Főiskolán nyer zongoratanári oklevelet. 1928—35-ig az Orsz. Postás Zene­iskolában, 1935-től a Szfér. Felsőbb Zeneis­kolában és mint óraadó a Főiskolán tanít. Gaál István róm. kat. egyházi karnagy, főkántor, Mezőkövesd. *1872, Devecser. Ze­nei tanulmányait a Tanítóképzőben, majd a Nemzeti Zenedében végezte, ahol az orgona- és ének-szakon tanára Erney D. volt. 1903 óta róm. kat. főkántor. 1904-ben megszervezte és azóta vezeti a Mezőkövesdi Róm. Kát. Egyházi Énekkart. Énekkarával részt vett több országos és kerületi dalosversenyen (Buda­pest, Eger, Kecskemét, Sopron), melyeken több I. díjat nyert. Énekkaréval Wienben is szerepelt. Több egyházi és világi hangver­senyt rendezett. Gaál Pál ürményi, zeneszerző, karmester, Pesthidegkút. *1869, Csávos. Tanulmányait a Nemzeti Zenedében, majd a Magyar Zene­iskolában végezte Nikolics vezetése alatt. Mint tanár működött a Magyar Zeneiskolá­ban (1887), Budapesten és Rákosszentmihá­­lyom a saját zeneiskolájában és a Vill. ker. Konzervatóriumban. Számos turnén kísérte Pélmay Ilkát, Küry Klárát, Singhoffer Vilmát, stb. 1908-ban a Műszínkör karmestere volt. 1912—31-ig zenekart vezetett, mely itthon és Strassburgban, Párisban és Sarajevóban működött. Szerzeményei (450 pp.): Hippia c. daljáték, Aranymadár és Rege a csoda­­szarvasról c. revük, stb. A Zeneszerzők Szö­vetkezetének örökös és dísztagja. Gaál Sándor karnagy, Veszprém. *1875, Noszlop. Középiskolákra képesített énektanár. A Királydíjas Veszprémi Dalegyesület alapí­tója (1904) és azóta karigazgatója. Egyik megalapítója a Veszprémi Iparos Dalárdának és 1925-ig karnagya, 1932 óta vezetőkarna­gya, 1919-től 1934-ig a Veszprémi Városi Ze­neiskola igazgatója. Magyar dalai 3 kiadás­ban jelentek meg Veszprémi nóták címmel. A Veszprémi Tanítóképző ének- és zene­tanára. Az OMDSz ezüst- és aranyérmének, a TESz aranykeresztjének tulajdonosa. Az általa alapított Veszprémi Dalegyesület 1925 évi soproni orsz. dalversenyen aranyérmet, az 1927. évi szegedi orsz. dalversenyen Ki­­rálydíjat nyert. Tagja az OMDSz művészi bi­zottságénak. Gábler Vilmos zeneszerző, a Nemzeti Ze­nede volt tanára 1905-től. A prágai konzerva­tórium neveltje, f 1931-ben. Egyházi és világi karokat is vezetett. Művei: dalok, kórusok s egy kéziratos vígopera: A varázsló. Gábor József operaénekes. *1878, Balas­sagyarmat. f1929, Budapest. Tanult a Színmű­vészeti Akadémián. Előbb a Víg-, majd a Népszínház tagja. Külföldi tartózkodás után (Berlin, Milánó, bécsi Volksoper) 1904-től az Operaház tenorja. Szerepei: Tannhäuser, Par-

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék