Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)
ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK - A XX. század zenélő Magyarországa (szöveg)
fónikus költemények, zsoltárok (Amíg anyád van c. zsoltár, Feleki Sándor dr. szövegére). Fukász Jenő zongoratanár, zeneszerző, Rákospalota. *1900, Újpest. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol 1931- ben oklevelet nyert. Tanára: Siklós A. 1920 óta pedagógiával foglalkozik. Mint előadó és mint kísérő szerepelt a magyar rádióban, valamint több hangversenyen. Szerzeményei főleg műdalok, de írt zenekari kompozíciókat is. Furman Margit zenetanárnő, Miskolc. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskola zongora-tanszakán végezte, ahol 1919-ben tanári oklevelet nyert. Tanára: Lenn Irén. 1919 óta a Miskolci Városi Zeneiskola zongoratanára. Fülöp J. Barnabás karnagy, Gyöngyös. *1883, Gyöngyös. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Tanára: Lányi Ernő. Több dalárdát vezényelt Árokszálláson, Vámosgyörkön és Miskolcon. Gyöngyösön a Kát. Legényegylet karnagya, az Iparosok Dalköre, a Mátra Dalkör és a Máv. Dalkör alapítója és karnagya volt Dalárdáival több országos és kerületi versenyen vett részt. 1927-ben megszervezte és 6 évig vezette a Gyöngyösi Leventezenekart. Az OMDSz bronz- és ezüstéremmel tüntette ki. Szerzeményei: műdalok, indulók, férfikari művek (Üzen a Kárpát, Szép Flazánk, Szerenád, Suttog az esti szellő, Mátraalján zúgnak a harangok, stb.). Fülöp Kálmán zeneszerző, Pécs. *1903, Pécs. Szerzeményei: magyar dalok, műdalok, indulók, táncszámok, Átsiratom az éjszakákat, Trianon rapszódiája, Dalkeringő, Könny csillog szememben és jó munkát, Cserkészhívó, cserkészindulók. Dalaival több pályadíjat nyert. Szerzeményeit Ignáth Gyula adta elő a Zeneakadémián és Pécsett kerültek többízben előadásra. Fülöp Zoltán a m. kir. Operaház f. felügyelője. *1907, Pécel. Végezte az Iparművészeti Főiskolát. Kéméndi Jenő és Oláh Gusztáv tanítványa volt. 1924 óta tagja a m. kir. Operaháznak. 1933 óta önállóan szceníroz. (József legenda, Magyar ábrándok, Márta, Norma, Rip van Winkle stb.) Díszleteket és ruhákat is tervezte. Magánszínházaknál is működik (Belvárosi Színház, írja hadnagy, Lysistrata). Több, külföldön tartott Színházművészeti Kiállításon vett részt és díjakat nyert. K. Füzesséry Mária okl. zenetanárnő. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskola zongora-tanszakán végezte, ahol 1935-ben tanári oklevelet nyert. Tanára: Stefániái I. Számos hangversenyen szerepelt mint közreműködő. 1934 óta több ízben szerepelt a magyar rádióban. Pedagógiával foglalkozik: Sz. Füzy Mathild operaénekesnő. *Bács- Topolya. Tanulmányait a Színiakadémián és a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol az opera-tanszakon 1931-ben oklevelet nyert. Tanára: Maleczky B. Számos estélyen, jótékonycélú hangversenyen és templomban működött közre mint szavalóművész és operaénekes. A Székesfőv. Népművelési Bizottság hangversenyein (a Vigadóban, Városligetben, Károlyi-kertben és a Városi Színházban) több ízben énekelt. A rádióban 27 főszerepet játszott, közöttük Puskin Anyeginjét, Peer Gynt, Nagymama, Sári bíró, Három testőr, Masamód, Egér stb. főszerepeit. Gaál Endre dr. zenetanár. *1903, Titel. A Zeneművészeti Főiskolán nyer zongoratanári oklevelet. 1928—35-ig az Orsz. Postás Zeneiskolában, 1935-től a Szfér. Felsőbb Zeneiskolában és mint óraadó a Főiskolán tanít. Gaál István róm. kat. egyházi karnagy, főkántor, Mezőkövesd. *1872, Devecser. Zenei tanulmányait a Tanítóképzőben, majd a Nemzeti Zenedében végezte, ahol az orgona- és ének-szakon tanára Erney D. volt. 1903 óta róm. kat. főkántor. 1904-ben megszervezte és azóta vezeti a Mezőkövesdi Róm. Kát. Egyházi Énekkart. Énekkarával részt vett több országos és kerületi dalosversenyen (Budapest, Eger, Kecskemét, Sopron), melyeken több I. díjat nyert. Énekkaréval Wienben is szerepelt. Több egyházi és világi hangversenyt rendezett. Gaál Pál ürményi, zeneszerző, karmester, Pesthidegkút. *1869, Csávos. Tanulmányait a Nemzeti Zenedében, majd a Magyar Zeneiskolában végezte Nikolics vezetése alatt. Mint tanár működött a Magyar Zeneiskolában (1887), Budapesten és Rákosszentmihályom a saját zeneiskolájában és a Vill. ker. Konzervatóriumban. Számos turnén kísérte Pélmay Ilkát, Küry Klárát, Singhoffer Vilmát, stb. 1908-ban a Műszínkör karmestere volt. 1912—31-ig zenekart vezetett, mely itthon és Strassburgban, Párisban és Sarajevóban működött. Szerzeményei (450 pp.): Hippia c. daljáték, Aranymadár és Rege a csodaszarvasról c. revük, stb. A Zeneszerzők Szövetkezetének örökös és dísztagja. Gaál Sándor karnagy, Veszprém. *1875, Noszlop. Középiskolákra képesített énektanár. A Királydíjas Veszprémi Dalegyesület alapítója (1904) és azóta karigazgatója. Egyik megalapítója a Veszprémi Iparos Dalárdának és 1925-ig karnagya, 1932 óta vezetőkarnagya, 1919-től 1934-ig a Veszprémi Városi Zeneiskola igazgatója. Magyar dalai 3 kiadásban jelentek meg Veszprémi nóták címmel. A Veszprémi Tanítóképző ének- és zenetanára. Az OMDSz ezüst- és aranyérmének, a TESz aranykeresztjének tulajdonosa. Az általa alapított Veszprémi Dalegyesület 1925 évi soproni orsz. dalversenyen aranyérmet, az 1927. évi szegedi orsz. dalversenyen Királydíjat nyert. Tagja az OMDSz művészi bizottságénak. Gábler Vilmos zeneszerző, a Nemzeti Zenede volt tanára 1905-től. A prágai konzervatórium neveltje, f 1931-ben. Egyházi és világi karokat is vezetett. Művei: dalok, kórusok s egy kéziratos vígopera: A varázsló. Gábor József operaénekes. *1878, Balassagyarmat. f1929, Budapest. Tanult a Színművészeti Akadémián. Előbb a Víg-, majd a Népszínház tagja. Külföldi tartózkodás után (Berlin, Milánó, bécsi Volksoper) 1904-től az Operaház tenorja. Szerepei: Tannhäuser, Par-