Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)

ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK - A XX. század zenélő Magyarországa (szöveg)

sifal, Loge, Pedro, Eisenstein, Rodolphe, Ped­­riko, Dávid stb. Gábry László orgonaművész, zeneszerző. *Budapest. Tanulmányait a Nemzeti Zenedé­ben folytatta, ahol Sugár V., dr. Lajtha L. ta­nítványa volt. Bpest Vill. józsefvárosi plébánia­­templom művész-orgonistája és h. karnagya, a Bp. Józsefvárosi Énekkar Egyesület h. kar­nagya. Budapesten és vidéken több önálló orgona- és zongorahangversenyt adott. Mű­vei: orgona-, zongorakompozíciók és dalok. Gách Károly zeneszerző. *1897, Budapest. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Szer­zeményei: műdalok, táncszámok: Juj Kató, Én eddig jó voltam mindenkihez, Ne várj a régi csóktól csodát, Magét szeretem, Maga nél­kül nem tudok én élni, stb. Szerzeményeit Werbőczy Ha énekelte a Zeneakadémián, na­gyobb zenekarok és a rádió műsorán szere­pelnek. Műveit az Odeon-gyár vette fel hang­lemezre. Gajáry István dr. hírlapíró, zeneszerző. *1884, Budapest. Hegedű* Kemény Rezsőnél, zeneszerzést Szabados Bélánál tanult. Szer­zeményei: három vonósnégyes, Vasárnap, Farsang c. zenekari művek, Paprikajancsi sze­renádja, Scherzo nagy zenekarra, hegedű­darabok, zongoradarabok, dalok. Színpadi mű­vei: A makrancos herceg c. opera, Árgyirus királyfi, A fenség táncol c. táncjátékok, Kis katonák, Böském, Katica, Táncos asszony, A modell, stb. operettek zenéje. Irt még no­­vellás köteteket és számos novellája, essaye, kritikája, zenetörténeti és esztétikai tanulmá­nyai jelentek meg különböző folyóiratokban. Az Újság zenekritikusa. Ezen mű munkatársa: Gál György Sándor zenetanár, újságíró. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán vé­gezte, ahol a zongora­ szakon 1929-ben peda­gógiai ösztöndíjjal oklevelet nyert. Tanára: Hanák Á. Hat éve a Fodor zeneiskola tanára. Az Ünnep és a Magyar Lányok zenei rovat­vezetője. A Fodor zeneiskola koncerttermé­ben előadássorozatot tartott Zenetörténet gyermekeknek címen. Az Új Szivárvány c. folyóiratban tanulmánysorozata jelent meg Magyar zeneélet címen. Galafros Elza (Dohnányi Ernőné) drámai művésznő, külföldi, főleg német színpadokon kívül szerepelt a m. kir. Operaházban is, melynek koreográfusa és tanítómestere is volt. (Pierett fátyola, Moment musical stb.) Tánclegendája, a Szent fáklya, Dohnányi Ernő zenéjére. Galamb Sándor színikritikus, színészettör­­téneti író. *1886, Gyöngyös. A dramaturgia tanára volt több évig az Orsz. Színészegye­sület színészképző iskolájában és a Sajtó­tanfolyamon. Egy ideig a szegedi tanítókép­ző főiskola igazgatója, jelenleg az Országos Színművészeti Akadémiát vezeti. Szinikritikáit a Szózatba, 1935-től a Magyarság­ba írja. A Napkelet szinikritikai rovatát vezette 1923— 28-ig. Foglalkozott a magyar színpadi nyelv fejlődésével. Munkatársa volt a Németh A.­­féle Színházi enciklopédiának. Galánffy Lajos zenetanár, Debrecen. *1905, Debrecen. Tanulmányait a Zeneművészeti Fő­iskola zongora-főtanszakán végezte, ahol ta­nári oklevelet nyert. Tanárai: Lenn I., Ko­dály Z. Hangversenyezett Magyarország na­gyobb városain kívül Ausztria, Olaszország és Bulgáriában. A Debreceni Trió tagja s mint ilyen a rádióban gyakran szerepel. A Debreceni Városi Zeneiskola rendes tanára. Gáli János ref. kántor-karnagy, Vásáros­­namény. *1892, Beregszász. Kántori oklevelét a Máramarosszigeti Tanítóképzőben nyerte. A Zeneművészeti Főiskolán középiskolai ének­es zenetanítói tanfolyamot végzett. Nagy­­dobronyban, Jándon, majd 1920 óta Vásáros­­naményban a ref. egyház kántor-karnagya. Megszervezte a Ref. Énekkart, mely vezetése mellett egyházi és világi vonatkozásban sze­repel. Megszervezte és vezeti a Vásárosna­­ményi Szalonzenekart. Karnagya a Beregi Ta­nító Énekkarnak. Gáli József hegedűművész, Tatabánya. Zenei tanulmányait a Nemzeti Zenede he­­gedű-főtanszakán folytatta. Több hangverse­nyen szerepelt mint szólista Budapesten és vidéken. A rádióban az 1. h. gy. e. zene­karában több alkalommal szerepelt mint szó­lista. A józsefvárosi egyházközség előadá­sain gyakran szerepelt. 1933 óta a tatabá­nyai M. Á. K. zenekarnak tagja. Galgóné Szobissek Laura zeneszerző, Bu­dapest. *Szomolnok. Zenei tanulmányait ma­gánúton végezte. Szerzeményei: egyh. zene, műdalok és népies dalok. (Ave Maria, Exaudi Domine); Mécs László költeményeire: Roha­nás a tavaszba, Üveglegenda, Ady költemé­nyeire: Három könnycsepp, Nem adom visz­­sza, Egyedül a tengerparton, Az én két asz­­szonyom, Bölcsődal; saját szöveg: Július új­holdján, Téry Sándor verse, stb. Offertoriu­­mait a Szent István Bazilikában adták elő (1935). Gallatz Irma középiskolai ének- és zene­tanítónő, Kecskemét. A Zeneművészeti Fő­iskolán középiskolai énektanítói oklevelet szerzett. Tanárai: Kacsoh P., Molnár Antal, Siklós, Moravetz, Antalffy-Zsiross. A Rk. Ta­nítóképző és a Leánygimnázium zene- és énektanára. Szervezte és vezeti mindkét in­tézet énekkarát, melyek egyházi és világi alkalmakkor szerepelnek. Szerzeményei: kar­átiratok és alkalmi dalok. Irredenta dalával elismerést nyert. Garai György hegedűművész. *1909, Bu­dapest. Tanulmányait a Zeneművészeti Fő­iskolán végezte. Tanára: Hubay J. Tanulmá­nyai befejezésekor a vallás- és közoktatás­­ügyi minisztériumtól ösztöndíjat kapott és ugyanakkor megnyerte az Az Est tehetség­védelmi pályázatának 1000 P-s díját. Turnéi során Európa úgyszólván valamennyi nagy városában hangversenyezett. Játszott a spa­nyol király előtt és az angol király családi estélyein. Szereplője volt az angol király ko­ronázási jubileuma alkalmával rendezett dísz­­hangversenynek. A „Hungária" filmfelvételei­nek koncertmestere volt. Gyakran szerepel a londoni rádió műsorán és többször játszott a magyar rádióban is. Garai László karnagy, zeneszerző, Buda­pest. *1909, Budapest. Zenei tanulmányait a Lovass-féle zeneiskolában, majd a Wiener

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék