Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)
ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK - A XX. század zenélő Magyarországa (szöveg)
sifal, Loge, Pedro, Eisenstein, Rodolphe, Pedriko, Dávid stb. Gábry László orgonaművész, zeneszerző. *Budapest. Tanulmányait a Nemzeti Zenedében folytatta, ahol Sugár V., dr. Lajtha L. tanítványa volt. Bpest Vill. józsefvárosi plébániatemplom művész-orgonistája és h. karnagya, a Bp. Józsefvárosi Énekkar Egyesület h. karnagya. Budapesten és vidéken több önálló orgona- és zongorahangversenyt adott. Művei: orgona-, zongorakompozíciók és dalok. Gách Károly zeneszerző. *1897, Budapest. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Szerzeményei: műdalok, táncszámok: Juj Kató, Én eddig jó voltam mindenkihez, Ne várj a régi csóktól csodát, Magét szeretem, Maga nélkül nem tudok én élni, stb. Szerzeményeit Werbőczy Ha énekelte a Zeneakadémián, nagyobb zenekarok és a rádió műsorán szerepelnek. Műveit az Odeon-gyár vette fel hanglemezre. Gajáry István dr. hírlapíró, zeneszerző. *1884, Budapest. Hegedű* Kemény Rezsőnél, zeneszerzést Szabados Bélánál tanult. Szerzeményei: három vonósnégyes, Vasárnap, Farsang c. zenekari művek, Paprikajancsi szerenádja, Scherzo nagy zenekarra, hegedűdarabok, zongoradarabok, dalok. Színpadi művei: A makrancos herceg c. opera, Árgyirus királyfi, A fenség táncol c. táncjátékok, Kis katonák, Böském, Katica, Táncos asszony, A modell, stb. operettek zenéje. Irt még novellás köteteket és számos novellája, essaye, kritikája, zenetörténeti és esztétikai tanulmányai jelentek meg különböző folyóiratokban. Az Újság zenekritikusa. Ezen mű munkatársa: Gál György Sándor zenetanár, újságíró. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol a zongora szakon 1929-ben pedagógiai ösztöndíjjal oklevelet nyert. Tanára: Hanák Á. Hat éve a Fodor zeneiskola tanára. Az Ünnep és a Magyar Lányok zenei rovatvezetője. A Fodor zeneiskola koncerttermében előadássorozatot tartott Zenetörténet gyermekeknek címen. Az Új Szivárvány c. folyóiratban tanulmánysorozata jelent meg Magyar zeneélet címen. Galafros Elza (Dohnányi Ernőné) drámai művésznő, külföldi, főleg német színpadokon kívül szerepelt a m. kir. Operaházban is, melynek koreográfusa és tanítómestere is volt. (Pierett fátyola, Moment musical stb.) Tánclegendája, a Szent fáklya, Dohnányi Ernő zenéjére. Galamb Sándor színikritikus, színészettörténeti író. *1886, Gyöngyös. A dramaturgia tanára volt több évig az Orsz. Színészegyesület színészképző iskolájában és a Sajtótanfolyamon. Egy ideig a szegedi tanítóképző főiskola igazgatója, jelenleg az Országos Színművészeti Akadémiát vezeti. Szinikritikáit a Szózatba, 1935-től a Magyarságba írja. A Napkelet szinikritikai rovatát vezette 1923— 28-ig. Foglalkozott a magyar színpadi nyelv fejlődésével. Munkatársa volt a Németh A.féle Színházi enciklopédiának. Galánffy Lajos zenetanár, Debrecen. *1905, Debrecen. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskola zongora-főtanszakán végezte, ahol tanári oklevelet nyert. Tanárai: Lenn I., Kodály Z. Hangversenyezett Magyarország nagyobb városain kívül Ausztria, Olaszország és Bulgáriában. A Debreceni Trió tagja s mint ilyen a rádióban gyakran szerepel. A Debreceni Városi Zeneiskola rendes tanára. Gáli János ref. kántor-karnagy, Vásárosnamény. *1892, Beregszász. Kántori oklevelét a Máramarosszigeti Tanítóképzőben nyerte. A Zeneművészeti Főiskolán középiskolai énekes zenetanítói tanfolyamot végzett. Nagydobronyban, Jándon, majd 1920 óta Vásárosnaményban a ref. egyház kántor-karnagya. Megszervezte a Ref. Énekkart, mely vezetése mellett egyházi és világi vonatkozásban szerepel. Megszervezte és vezeti a Vásárosnaményi Szalonzenekart. Karnagya a Beregi Tanító Énekkarnak. Gáli József hegedűművész, Tatabánya. Zenei tanulmányait a Nemzeti Zenede hegedű-főtanszakán folytatta. Több hangversenyen szerepelt mint szólista Budapesten és vidéken. A rádióban az 1. h. gy. e. zenekarában több alkalommal szerepelt mint szólista. A józsefvárosi egyházközség előadásain gyakran szerepelt. 1933 óta a tatabányai M. Á. K. zenekarnak tagja. Galgóné Szobissek Laura zeneszerző, Budapest. *Szomolnok. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Szerzeményei: egyh. zene, műdalok és népies dalok. (Ave Maria, Exaudi Domine); Mécs László költeményeire: Rohanás a tavaszba, Üveglegenda, Ady költeményeire: Három könnycsepp, Nem adom viszsza, Egyedül a tengerparton, Az én két aszszonyom, Bölcsődal; saját szöveg: Július újholdján, Téry Sándor verse, stb. Offertoriumait a Szent István Bazilikában adták elő (1935). Gallatz Irma középiskolai ének- és zenetanítónő, Kecskemét. A Zeneművészeti Főiskolán középiskolai énektanítói oklevelet szerzett. Tanárai: Kacsoh P., Molnár Antal, Siklós, Moravetz, Antalffy-Zsiross. A Rk. Tanítóképző és a Leánygimnázium zene- és énektanára. Szervezte és vezeti mindkét intézet énekkarát, melyek egyházi és világi alkalmakkor szerepelnek. Szerzeményei: karátiratok és alkalmi dalok. Irredenta dalával elismerést nyert. Garai György hegedűművész. *1909, Budapest. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte. Tanára: Hubay J. Tanulmányai befejezésekor a vallás- és közoktatásügyi minisztériumtól ösztöndíjat kapott és ugyanakkor megnyerte az Az Est tehetségvédelmi pályázatának 1000 P-s díját. Turnéi során Európa úgyszólván valamennyi nagy városában hangversenyezett. Játszott a spanyol király előtt és az angol király családi estélyein. Szereplője volt az angol király koronázási jubileuma alkalmával rendezett díszhangversenynek. A „Hungária" filmfelvételeinek koncertmestere volt. Gyakran szerepel a londoni rádió műsorán és többször játszott a magyar rádióban is. Garai László karnagy, zeneszerző, Budapest. *1909, Budapest. Zenei tanulmányait a Lovass-féle zeneiskolában, majd a Wiener