Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)
ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK - A XX. század zenélő Magyarországa (szöveg)
senyt adott. Párizsi tanulmányútja alkalmával különböző francia zenegyesületek koncertjein szerepelt. George Olly (Szentiványi György) énekművész. *1916, Budapest. Énektanulmányait Posszert Emíliánál és Makkai Mihálynél végezte. 4 éves kora óta mint gyermekszínész szerepel. 1935-től bátyja, Szentiványi-Heilig Jósé zenekaréban mint énekes működik. Énekelt a budapesti, bécsi, prágai és berlini rádiókban és filmeken. Gere Lola (Laurisin L.-né) operaénekesnő, alt. a m. kir. Operaház magánénekesnője. Énektanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte. 1930 óta tagja az Operaháznak. Gyakori szereplője a magyar rádiónak áriákkal és dalokkal. Főbb szerepei: Floffmann meséi: Miklós, Trubadúr: Azucena, Rigoletto: Magdaléna, Parasztbecsület: Lola, Carmen: Carmen, Mignon: Mignon, János vitéz: Iluska, Jancsi és Juliska: Jancsi, Pillangókisasszony: Suzuki, A csavargó: Toinette, Aida: Amneris, A végzet hatalma: Preziosilla, Márta: Nancy, stb. Gergely Ferenc egyházi karnagy, orgonaművész, Budapest. *1914, Budapest. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte. Tanárai: Zalánfy, Siklós, Wehner, Flarmat. 1931 óta a Budapesti Belvárosi Ferencrendi templom kántor-karnagya. Szerzeményei: orgonaművek (Toccata, Choral előjátékok, Improvizációk) és egyházi férfikarok. Több hangversenyen szerepelt mint önálló és kisérő. Gergely János zeneszerző, karnagy, Mohács. Zenei tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte. A Mohácsi Színpártoló Egyesület zenekarának karnagya, a városi gimnáziumban éneket tanít. Művei: zenekari művek, vonósnégyes, zongoradarabok, magyar dalok Petőfi és Ady verseire. Gergelyffy Gábor dr. zeneszerző, szövegíró. *1890, Marosvásárhely. Zenei tanulmányait magánúton végezte. A Zeneakadémián 5—6 alkalommal, a rádióban kétszer volt szerzői estje (Kőszeghy T., Somló J., Komlóssy E., Lehotay Á. közreműködésével). Művei: Hozzátok szólok (verskötet, 1927), Akácillat (16 magyar dal részben zene és szöveg, részben szöveg, 1929), Ne mondja senkinek, stb. A közelmúltban jelent meg könyve: Margitszigeti kaland. Tagja az Országos Gárdonyi, Arany János, Gyóni Géza és Fráter Lóránd Társaságoknak. Gerő Frigyes hegedűművész, Győr. *1901, Győr. Tanulmányait a Győri Ének- és Zeneegylet iskolájában és Wienben, Emanuel Scharfberg tanárnál végezte. A Győri Vonósnégyes tagja, a Győri Ének- és Zeneegylet zenekarának koncertmestere. Mint szólista is működik. A „Győri Hírlap" zenei munkatársa. Gerő Gyula zenész. *1899, Budapest. Zenei tanulmányait magánúton Budapesten, Wienben és Berlinben folytatta (zongora, harmonika). Játszott Budapesten, Bécsben, Csehszlovákiában, Berlinben (Casanova, 4 évig), majd visszatért Budapestre, hol azóta a Newyork-hárban, Pólóban, Szalma bárban, stb. működött. Gerő Márta zongoraművésznő. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán és a wieni Hochschule für Musikon végezte, ahol tanári oklevelet nyert. Tanárai: Székely A. és Weiner L. Hangversenyei: több önálló est Bécsben, a Budapesti Hangversenyzenekarral mint szólista a Zeneakadémián (1932) és számos esetben vidéken és Olaszországban. Gyakran szerepel a magyar rádióban. Tanítással foglalkozik: Gerszi Gyula róm. kat. kántor, Mezőtúr. *1894, Tarnaörs. Zenei tanulmányait az Egri Róm. Kát. Tanítóképzőben végezte, ahol 1913- ban oklevelet nyert. 1921-ben Boconád, 1927- ben Kocsár, majd 1932-től Mezőtúron működik mint kántor-tanító. Templomában 22 tagból álló vegyeskar működik. Gertler Endre hegedűművész, Bruxelles, *1907, Budapest. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol a hegedű főtanszakon művészi oklevelet nyert. Tanárai: Bloch, Studer, Hubay Jenő. 15 éves kora óta koncertezik. Mint szólista szerepelt Budapesten és külföldön, többek között a filharmonikusokkal is. 1931-ben alakult a Gertler-kvartett, mellyel bejárta úgyszólván egész Európát. Számos rádiókoncertet adtak Európa valamennyi stúdiójában. Külföldi hangversenyei során műsorán állandóan szerepelnek magyar szerzők művei. Bartók Béla szonatináját átírta hegedűre (Rózsavölgyi kiadás). Gerzanits Pál dr., Alag. *1907, Versec. Zenei tanulmányait magánúton folytatta. Alagon 1932 óta, majd később Alsógödön kamarazenetársaságban vesz részt. A Budapesti Orvostanhallgatók Szimfonikus Zenekarában 2 és fél évig hegedült. Budapesten és Szegeden több kamarazene hangversenyen szerepelt. Gerzsó Angela zeneszerző, Budapest. *Kisgaram. A Zeneművészeti Főiskolán Erkel Gyulának volt tanítványa. Éljen Budapest c. indulóját a honvédzenekar a rádióban is játsza. Azonkívül számos lírai kompozíciója van (táncszámok, magyar dalok). A Fráter Lóránd Társaság magyar nóta olimpiászán ezüstkoszorút nyert Gyorsan folyik a patak c. dalával. Tagja a Fráter Lóránd Társaságnak és a Zeneszerzők Egyesületének. Geszler György zeneszerző, zongoraművész. *1913, Budapest. Tanulmányait a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában és a Zeneművészeti Főiskolán végezte. Tanára: Siklós A. Művei: Két zongoradarab (1934), Két hegedű (gordonka) darab (1934), Hódolat Liszt Ferencnek (1935), stb. Több zenekari hangversenyen közreműködött. Zongoraversenyművét a Székesfővárosi Zenekarral mutatta be. 1935-től a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola tanára. Geszler Ödön zeneszerző, zeneművészeti író, pedagógus. *1879, Budapest. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol Koessler és Szendy tanítványa volt, majd állami ösztöndíjjal Német- és Franciaországban tanult. 1909-ben székesfővárosi tanár, 1922-ben a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola igazgatója, a székesfővárosi zenetanfolyamok szakfelügyelője. 1934-ben az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács tagjává nevezték ki. Művei: A koncertforma (1912).