Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)
ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK - A XX. század zenélő Magyarországa (szöveg)
Liszt szimfonikus költeményei (1912), Zeneművészeti írások (1924), Énekiskola (2 köt., 1912). Kompozíciói és gyűjteményei: Pater Noster (1909, drezdai Kreuzchor), Vázlatok és képek (I—II., 1913), Vegyeskarok (I—II, 1922), Ünnepi karok (1923), Petőfi-dalok (1935), stb. Cikkeket és tanulmányokat írt zenei folyóiratokba, hosszabb ideig a Pesti Napló zenekritikusa volt (1917—19). S. Gervay Erzsi énekművésznő. *1894. A Zeneművészeti Főiskola operai és zongoratanszakát végezte. A Népopera tagja volt, majd a milánói Scalában és a berlini operában lépett fel. Hangversenyezett itthon, Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Svájcban, Angliában és Amerikában. Énekpedagógiával is foglalkozik. S. Gervay Marica színésznő. *1919, Budapest. Zenei tanulmányait magánúton folytatta. .Eddig két magyar énekesfilm és egy angol próbafilm főszerepeit játszotta. Budapesten, Newyorkban és Hollywoodban több hangversenyen szerepelt. Azóta budapesti színházaknál énekes szerepekben lép fel. Gesztes Gabriella énektanárnő. *1911, Budapest. Tanulmányait (ének) a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol oklevelet is nyert. Tanára: Hilgermann L. Zeneoktatással foglalkozik. A Budai Ferences rend templomának szoprán szólistája. Geyer Béla zenetanár, karnagy. *1892, Paks. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte. König P.-nél tanult és Koesslernél vizsgázott. Tanítóképzői zenetanár. Művei: Petőfi: A szabadsághoz c. karművével az amerikai magyarok pályadíját nyerte (előadták Szegeden). Prelúdiumok, férfikarok, kis zenekari kompozíciók, mű- és magyar dalok. Mise férfikarra (Esztergom). Szegeden a Tanítóképzőben 7 évig, majd Sárospatakon, Kőszegen és 1931 óta Esztergomban működik. Vezeti a kántorképzést, az intézeti férfikart, az Esztergomi Zenekedvelők Köre zenekarának karnagya, kamarazenész. Egyházi és világi nyilvános hangversenyeken gyakran vesz részt. Szegeden a Szegedi Dalárdát dirigálta mint társkarnagy. A Szegedi Visszhang Dalkörnek alapító karnagya. A soproni országos dalversenyen I. díjat nyertek. Szegedről való eltávozása után örökös tb. karnaggyá választották. Geyer József rk. lelkész, organológus. *1887, Budapest. 1920—34-ig tanár a Zeneművészeti Főiskolán. Művei: Egységes orgonatervezet, 1914; A művészi orgona, 1917; Studien über zeitgemässe Fragen der Orgelbaukunst, 1927; Geyer Stefi hegedűművésznő. *1888, Budapest. A Zeneakadémiát végezte Hubay 3. vezetése alatt. 1902 óta hangversenyzik itthon, Európában és Amerikában. Jelenleg Zürichben él. Férje W. Schultess hangversenyrendező, Glas Norelli Helén opárénekesnő. Tanulmányait a Nemzeti Zenedében és a Wiener Conservatorium-on végezte. Tanárai: dr. Molnár I. és V. Fuchs. Hangversenyei: a Moveban (1932), Bécsben (1933). 1935-ben a Városi Színház tagja. Egyházi szereplés a Jézus Szíve és Rózsák tere-i templomokban. A Szt. István Bazilika énekkarának tagja. Jelenleg a rádióban szerepel és a filmnél dolgozik. Gobbi Alajos hegedűtanár, karnagy. 1901 —18 a Nemzeti Zenede igazgatója. *1844, Pest. *1932, Budapest. A Nemzeti Zenedében tanul s 1872 óta u. o. tanít. 1863—88-ig a Nemzeti Színház, ill. Operaház zenekarában játszik. 1886-tól zenedei karnagy. 1910-től tagja a hegedűtanévvizsgáló-bizottságnak. Goda Gizella koloratúrszoprán. *1900, Oroszka. A Zeneakadémiát végezte Ábrányinénál. 1919—29 a m. kir. Operaház tagja. (Lakmé, Traviata, Philine, Melinda, stb.). Számos hangversenyt adott a fővárosban, vidéken s külföldön. Gödry Kató operaénekesnő, Pécs. Tanulmányait a Pécsi Városi Zeneiskolában (Kalliwoda 6.) és a Zeneművészeti Főiskolán végezte (Sik 3.). 1923-ban a Szegedi Városi Színház operaegyüttesének tagja volt. 1924- ben Miskolc és Pécs operaegyütteseinek tagja. 1925-ben a magdeburgi operaház tagja lett s mint ilyen több német városban vendégszerepelt. A königsbergi rádióban hangversenyt adott. Pécsett a helyi színházben több alkalommal vendégszerepeit és több önálló hangversenyt adott. Jelenleg Wienben tanít és vendégszerepel. Goitein Zoltán zeneoktató karnagy, Budapest. *1890, Budapest. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Szervezte és vezeti a Keresk. Egylet Zenekarát, az izr. templom énekkarának karnagya. Zongoraoktató. Művei: dalok, könnyű zene. Goll Aladár zenei író. *1886, Budapest. Zongorát és zeneelméletet édesatyjától, Goll Jánostól, hegedűt a Nemzeti Zenedében Kálmán Adolftól tanult. Sajtó alá rendezte a Stampel-féle Tudományos Zsebkönyvtárban Goll János Általános Zenetan és Zeneműszótár c. művének újabb kiadását. Édesatyja, Goll János halála után átvette (1907) és tovább folytatta az „Apolló" férfikargyűjteményes folyóirat szerkesztését, amely a háború alatt (1915—26) szünetelt ugyan, de 1926-ban újból megindult és ezidőszerint is negyedévenként megjelenik. Eddig 780 férfikari szerzeményt tartalmaz, amely a magyar dalosegyesületeknek gazdag tárháza. 1922— 24-ig a Nemzeti Ujságban Radnai Miklóssal a zenei rovatot látja el. Még jogi tanulmányainak befejezése előtt, 1906-ban, néhány lelkes barátjával megalapítja a Budapesti Egyetemi Énekkart. 1910-ben ebbeli minőségében I. Ferenc József az Új Műegyetem felavatása alkalmából a budai Várudvarban adott szerenád után brilliáns melltűvel tüntette ki. Goldmark Károly zeneszerző. *1830, Keszthely. *1915, Bécs. Működése súlypontja a múlt századra esik. Lásd Zenei lexikon: Goldschmid Stefánia. *Kolonice. Ének- és zongoratanulmányait magánúton végezte (Hirschler R.). 1917 óta működő tagja a Bp. Ének- és Zenekaregyesületnek (szoprán). Göllerich-Voigt Gizella zongoraművésznő, zenetanárnő, Linza/D. *1858, Wien. A Budapesti Zeneakadémián nyert oklevelet. Tanc- 385 25