Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)
ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK - A XX. század zenélő Magyarországa (szöveg)
ben működött közre. Szerzeményei: induló, magyar dalok és műdalok (megjelentek: Nádor, Klöckner és saját kiadásában). Janovits István karnagy, Hódmezővásárhely. *1892, Kunágota. Zenei tanulmányait magánúton végezte, majd a kántori továbbképző tanfolyamot hallgatta. Tanárai: Kamondy, Dötsch, Koudela G. dr. A hódmezővásárhelyi kath. templom s. kántora. A Hódmezővásárhelyi Törekvés Dalkör karnagya négy év óta. Ez idő alatt a Dalárda több versenyen vett részt és több alkalommal első díjat nyert. A Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Szakiskola zene- és énektanára. Mint énekes több alkalommal szerepelt egyházi és világi hangversenyeken. Janzer György hegedűművész. *1914, Budapest. Tanulmányait a genfi zeneakadémián, majd a budapesti Zeneművészeti Főiskolán végezte. Tanára: Studer O. 1934-ben kitüntetéssel nyerte diplomáját. Hangversenyei: Zürich (1932), Genf és Bern (1933), svájci turné (1934), önálló est a Zeneakadémián (1932). Több alkalommal szerepelt a budapesti és genfi rádiókban. Járai Janetschek István ny. zeneművészeti főiskolai tanár, zeneszerző. *1868, Budapest. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol 1890-ben oklevelet nyert. Tanára: Koessler (zeneszerzés), Gobbi H. (zongora). 1896-ban a budapesti görögkeleti egyház karnagya lett. Ugyanezen évben a Magyar Zeneiskola tanárává nevezték ki. 1919-től a Nemzeti Zenede, majd 1921-től a Zeneművészeti Főiskola tanára volt 1934-ig, amikor nyugalomba vonult. Művei kiadásra kerültek itthon és külföldi kiadóknál. Gyakran szerepelnek kamarazenekari és zenekari hangversenyek műsorain, valamint a budapesti és úgyszólván minden európai rádió műsoron. Néhány zongoraművét Backhaus és Jeanne Marie Darré játszotta hangversenyein. Művei: számos zongoramű, 3 versenymű zongorára, 1 hegedűverseny, 1 trombita-, 1 kürt- és 1 nagybőgőverseny, 2 hegedű-, 1 gordonka-, 1 viola- és 1 fuvolaszonáta, görög hát, liturgia, 1 vígopera (Velence gyöngye), 2 pantomim (Az aranyhárfa, Pán halála). Zenekari művei: nyitány Shakespeare egy vígjátékéhoz, Petrarca nyitány, Rákóczi riadója, Zenekari Suite, A négy elem (zenekar, férfikar és magánénekre), „Carmen Seculare Hungaricum" (Szimfonikus óda) és egy Bach-tanulmány zenekarra átírva 3 zongorára is. Opusainak száma 94. Jármer Lajos zenetanár. *1896, Budapest. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol a zongoraszakon oklevelet nyert. Orgona, zongora, egyházi ének és zenei elmélet tanításával foglalkozik. Járosy Jenő zenei író. *1882, Csatád, *1932, Temesvár. Az akadémián Koesslernél tanul orgonát és zeneszerzést. 1906-ban a temesvári dóm régens doki-ja, 1910—18-ig az akadémián tanít egyházi zenét. Megindította és szerkesztette a Zenei Szemlét 1917 —1929-ig, továbbá a Kat. Egyházzenei Közlönyt szerkeszti 1908-tól. Számos cikkén kívül művei: Az egyházi zene Liturgiájának Tankönyve I. ki. Temesvár [1914], A hagyományos gregorián korális esztétikája, u. o. 1906 és 1913, Faji zene és magyar zene, u. o. 1908, A zeneesztétikai szép a zenetörténelemben, u. o. 1909, Az eukarisztia zenéje, u. o. 1910, Az egyházi zene és a papság, u. o. 1912, Az egyházzenei tanfolyamok módszertana, u. o. 1913, Jatzkó Rezső karnagy, zeneszerző, tart. tüzérhadnagy. *1890, Kassa. Zenei tanulmányait a Kassai Városi Zeneiskolában folytatta. Tanára: Kerner J. 1911 óta mint színházi karnagy működik. 1921—30-ig Budapesten, 1930—35-ig a Debreceni Csokonai Színház főkarnagya. 1935 óta ismét Budapesten karnagy. Szerzeményei: Pintyőke, Vadvirág, Tulipán kisasszony, operettek. Gróf Gigoló c. operettjét a Debreceni Színház mutatta be 1935-ben. 3 éven át önálló zenekara volt. Műveit a rádió sűrűn közvetíti. Jávor (Jeczus) Sándor zenész. *1906, Budapest. Zenei tanulmányait (hegedű, saxofon) magánúton végezte. 15 éve működik mint zenész. Szerepelt Budapest elsőrendű helyein kívül Konstantinápoly, Szmirna, Csehszlovákia, Norvégia, Dánia és Németország nagyobb városaiban. Főleg magyar, orosz, tiroli és zsidó dalokat játszik. A rádióban számos közvetítés keretében szerepelt. Jelenleg a New York bárban működik saját zenekaréval. Jékey Vilma dalköltő. Kolozsváron született. Első versei az aradi „Vasárnapiban láttak napvilágot, amelynek rendes munkatársa. Az erdélyi lapokon kívül az Élet, a Magyarság, Nemzeti Újság stb. közlik verseit. Nótaszövegeit S. Schack Manka, gaurai Áts Tivadar, Neviczky Gyula stb. zenésítik meg. (Székely ringató, Másé lett a porta, Rab kuruc kesergője, Olyan ez a tél, Öreg székely stb.) Dalait Szedő Miklós dr., Maleczky Oszkár, Lovassy Edit, Karátsonyi Margit stb. éneklik s nagyobb cigányzenekarok játszák. Jemnitz Sándor zeneszerző, zenekritikus. *1896, Budapest. Zenei tanulmányait a Budapesti Zeneművészeti Főiskolán és a lipcsei konzervatóriumban végezte. Okleveles orgonista. Tanára Lipcsében Straube volt. Karmester volt Brémában és Csernovitzban. A Népszava zenekritikusa, a Frankfurter Zeitung, Münchner Neueste Nachrichten, Musical Courtr (Newyork) és Schwizerische Musikzeitung munkatársa. Szerzeményei (opus 39): orgona, zongora, hegedű darabok, dalok, kórusok. Orgonaszonátáját az esseni Tonkünstlerfesten Prof. Straube, dalait a düsseldorfi Tonkünstlerfesten Alex. Kipnis, hegedűzongora szonátáját a majnafrankfurti Tonkünstlerfesten Arrau-Fränkel, stb. adták elő. E mű munkatársa: Jeney (Uhrin) Klára operaénekesnő, a m. kir. Operaház magánénekesnője, Pestszenterzsébet. Tanulmányait a Nemzeti Zenedében és a Zeneművészeti Főiskolán végezte. Tanárai: Noseda K., Maleczky B. 1935. évtől az Operaház magánénekesnője. Az Operaházban vizsgaelőadásokon (Lohengrin, Walkür, Sába királynője), a Zeneművészeti Főiskolán Fleischer vezénylete mellett Mendelssohn hang