Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)
ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK - A XX. század zenélő Magyarországa (szöveg)
1922—23-ban turné Rubinstein Ernával Amerikában és egész Európában, két évi turnén Erica Morinivel, 1929-ben Londonban önálló hangverseny és közreműködés a magyar követség estélyén. Több ízben serepelt a magyar és a londoni rádióban. Állandó szerződésben van Korda londoni Filmgyáránál. Eddig két filmzenét szerzett. Schwalm Ferenc zeneművészeti főiskolai tanár, a m. kir. Operaház tagja. *1884, Kunbaja. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskola gordon-főtanszakán végezte. Az Operaház első gordonosa, a Filharmóniai Társaság tagja. 1924 óta a Zeneművészeti Főiskola gordon-tanszakának tanára. 1909-ben hangversenyt adott a Zeneakadémián. A rádióban mint a m. kir. Operaház tagjaiból alakult Zenekar tagja szerepel. Schwarcz Pál, Szeged. *1892, Újvidék. Zenei tanulmányait a Szegedi Városi Zeneiskolában végezte. A Szegedi Filharmóniai Társaságban mint II. hegedűszólamvezető, majd mint viola-szólamvezető működik. Állandó kamaraegyüttese van. A Szegedi Filharmóniai Társaság választmányi tagja. Schwartzbach Flóra zongoratanárnő, Székesfehérvár. Zenei tanulmányait Bécsben végezte (bécsi áll. okt.). A Székesfehérvári Városi Zeneiskola tanára. 1919—20-ban mint h. igazgató vezette az intézet ügyeit. Mint szólista és kísérő tevékeny részt vesz a város zenei életében. Zeneirodalmi felolvasásokat tart, újságcikkeket ír. Liszt Ferenc élete c. értekezése 1922-ben jelent meg. A Székesfehérvári Zenekedvelők Egyesületének működő tagja. A Vörösmarty Mihály irodalmi és művészeti társaság rendes tagja. Schwarz Henrik. *1879, Csáktornya. A Budapesti Ének- és Zenekaregyesület énekkarának tagja (basszus). Részt vesz az Egyesület hangversenyein. Schwimmer Elza zongoratanítónő, Gyula. Zenei tanulmányait magánúton folytatta. Számos jótékonycélú és klubhangversenyen működött közre mint szólista. A gyulai Filharmóniai Egyesület pianistája volt. 15 éve foglalkozik pedagógiával. Növendékei számos alkalommal szerepelnek nyilvánosan. Sebeők Sári lasztóczi, operaénekesnő, drámai szoprán. *1886, Sátoraljaújhely, Budapesten és Bécsben tanul. Mahler G. szerződteti Bécsbe. 1907-ben a frankfurti opera tagja. 1908 IV. 4-én a Normában, 14-én a Trubadúr Leonórájában vendégszerepel itthon, azonnal szerződtetik. 1923-ban örökös tag. Nevezetesebb szerepei: Melinda, Szilágyi Erzsébet, Sulamit (Sába), Nemzetes asszony (Farsangi), Donna Anna (Don Juan), Fidelio, Venus, Ortrud, Brünnhilda (Trilogia), Isolda, Santuzza, Tosca, Marschallné (Rózsalovag) stb. L. Sebeők Márta lasztóczi, operaénekesnő, koloratúr szoprán, *Sátoraljaújhely. Zenei tanulmányait a wieni K. u. K. Musikakademien végezte. Egy évig Düsseldorffban működött mint koloratur-szubrett. Számos hangversenyei közül, melyeket Budapesten és külföldön adott, megemlítjük: Wien, Genf (1923), Berlin (1933), Budapest, Zeneakadémia (1934) stb. A magyar rádióban állandóan szerepel önálló dalesttel. Sebestyén Ede zeneíró. *1875, Nagyatád. 300 kisebb-nagyobb zenetörténelmi tanulmányt írt a napilapokban és a Zenében. Ezek között: Pest és Buda zenei eseményei a 18. század végétől; Külföldre származott magyar muzsikusok élete; Beethovenről, Schubert és Mozart ismeretlen magyar kapcsolatairól. Sebestyén Sándor dr. gordonkaművész, zenepedagógus. *1891. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán Schiffer A.-nál, majd a Nemzeti Zenedében és Berlinben Földessy A.-nál végezte. 1914—18-ig a Nemzeti Zenede, 1920-ig a Szfőv. közép- és felsőfokú Zenetanfolyam tanára. 1921—25-iga göteborgi színház első gordonkása. 1926 óta a Szfőv. Felsőbb Zeneiskola tanára és a Szfőv. Zenekar szólógordonkása. Munkái: A zene kialakulása a primitív népek zenéjének tanulmányozása alapján (1914), A gordonkajáték technikája és tanításának módszere (1917), Vonóshangszerek tanításának auditív megalapozása (1923), A gordonkajáték technikájának elemzése (1935), számos tanulmány és cikk magyar és német zenei lapokban. Seiber József zenetanár. *1908, Budapest. A Zeneművészeti Főiskolai tanulmányok befejezése után Németországba ment, ahol Frankfurt a Mainban, a Hoch Konzervatóriumban folytatta tanulmányait. Németország nagyobb városaiban működött zenekarokban, színházakban, rádióban, stb. Jelenleg a Szekeres zeneiskola, ütőhangszer tanára. Seiber Mária okleveles középiskolai énektanárnő, Berlin. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte a zongora-, orgona- és középiskolai énektanárképző-tanszakon. Több éven át a Budapesti Regnum Marianum plébániatemplom orgonistája volt, ebben a minőségében első Magyarországon. A Málnaiféle leánylíceum énektanára volt több évig. Seiber Mátyás György zeneszerző, karmester, London. *1905, Bp. Tanulmányait a Zeneműv. Főiskolán végezte. Tanárai: Kodály Z., Schiffer A. Tanulmányainak befejezése után Németországban telepszik le, mint tanár és karmester. Hangversenykörútján bejárta Észak- és Közép-Amerikát és több német városban is hangversenyezett. Éveken át tanára volt a Hoch konzervatóriumnak, mely elsőnek vezette be a jazzt mint tanszakot és annak vezetésével őt bízták meg. Seiber Patay Berta zenetanárnő. *Székesfehérvár. A Zeneművészeti Főiskolán mint Thomán István tanítványa túl fiatal kora miatt miniszteri engedéllyel kapta kitűnő oklevelét. Több önálló hangversenyt adott. Megalapítója az első Hölgy Kamarahármasnak, melynek tagjai Patay Berta (zongora), Békey Józsa (hegedű), Comerra Bianca (cselló). 18 éve a Fodor-zeneiskola tanára. Seitl Elza (Erdélyi Dezsőné) zongora- és énektanárnő. *1887, Budapest. Zongoratanulmányait a Nemzeti Zenedében kezdte, a Zeneművészeti Főiskolán. 1909-ben zongoraművészi és 1911-ben középiskolai énektanári oklevelet nyert. Tanárai: Thomka és Marecz-