Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)
ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK - A XX. század zenélő Magyarországa (szöveg)
gezte. Mint karmester Jugoszlávia nagyobb városaiban működött (Belgrád, Bled, Raguza, Spalató). Mint magyar állampolgárt kiutasították s azóta zenekarával a szegedi Hungária-szállóban játszik. Műsorán főleg jazzszámok szerepelnek. Irt egynéhány táncszámot, melyet saját maga hangszerelt. Zádor Jenő. *1895, Bátaszék. 1911—13-ig a bécsi akadémián, 1913—14-ben a lipcsei konzervatóriumon tanult (Lipcsében Max Regemér). 1921-ben egy „Liszt Ferenc"-tanulmányával zenetudományi doktorátust tett. 1922 óta a bécsi konzervatórium tanára. 1923 óta a Bécsi Magyar Szövetség, 1934 óta az Osztrák-Magyar Egyesület művészi vezetője. 1935-ben a budapesti Zeneművészeti Főiskola rendkívüli tanárává nevezték ki, ugyanez évben a New York College of Musik tiszteletbeli doktora lett. Főbb művei: Romantikus szimfónia, Szerenád, Flamese, Bánk bán, szimfonikus költemények, változatok egy magyar népdalra (több mint 100 előadás ért meg), Kamara-szvit, Farsang-szvit, Zenekari tanulmányok, Rondó, Simf.technica, Kamaraverseny, Táncszimfónia, összesen írt 18 szimfonikus művet. 10 színpadi műve közül ismertebb: Rembrandt a látványon, Diana, Csipkerózsika ébredése, a Holtak szigete, a Gépember, balett és Azra opera. Zagajsky Iván Tomó középiskolai énekes zenetanár, egyházi karnagy. *1904, Trstenik. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol középiskolai énektanári oklevelet szerzett. Zeneszerzést Kodálynál tanult. Szerzeményei: Rákóczi esküje ének- és zenekarra írott zenei eposz, zenekari kompozíciók, magyar dalok és énekkari átiratok. A VI. és VII. ker. fiú felsőkeresk. iskolák énektanára. Vezette a Szfőr. Altisztek Férfikarát, M. Áll. Altisztek Férfikarát, a Ferecvárosi Vasutasok „Riadó" Dalkarát, Bszkrt Ferencvárosi Pályafenntart. Dalkart, Magántisztviselők Orsz. Szöv. Zenekarát stb. A „12 Zongorás Művész Zenekarinak, amely Budapesten és nagyobb külföldi városokban szerepelt, megszervezője és karnagya. A „Muzsikus" c. zenei folyóirat szerkesztője. Zágon Géza Vilmos zeneszerző, zenei író. 1890—1918. Szerzeményei: dalok, zongoradarabok, írásai: Beethoven zongoradarabjai esztétikai megvilágításban, cikkek a Zeneközlönyben, Aurórában. Zakál Dénes dr. zeneszerző, karnagy. *1900, Csáktornya. Jogi tanulmányaival egyidejűen zeneszerzést tanult. Tanárai: Siklós A., Zádor J. és Marx J. 23 éves korában az Esti Kurir zenekritikusa és ez idő óta csakis kompozícióval, hangszereléssel és karnagyi működéssel foglalkozik. Legelső volt az öszszes magyar zeneszerzők között, akinek művét rádión közvetítették (Frága, 1924 június 26). Főbb művei: 1. hangversenydalok: Jugendlieder (1920), Ady-dalok (1926), Az élet dalai (1933), Régi izlandi népdalok új felfogásban (1934); 2. kamarazene: Akadémikus zongora sextett (1923); 3. zenekari művek: balett-szvit (1921), Elégia (1922), két szimfónia költemény: A fuvolázó faun és A kis faun (1925), Egy modern betörő éjszakája (1935). Újabban főképpen könnyűzenével foglalkozik. Zakár Gizella zenetanárnő, Mezőtúr. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Tanára: Benhardt Ilona. Több előadáson szerepel mint kísérő. A Mezőtúri Városi Internátusleánylíceum zenetanárnője (zongora). Zalánfy Aladár orgona- és harmóniumművész, tanár, organológus. *1887, Bártfa. A Zeneakadémián Koessler, Lipcsében Straube és Karg Elert a tanára. Flangversenyezett itthon és külföldön. Előbb tanár a Nemzeti Zenedében, a Szfer. Felsőbb Zeneiskolán, 1920- bar kerül a főiskolára, hol orgonát és karéneket tanít. A Deák téri ev. templom főorgonistája. Művei: Korál-előjátékok orgonára, Karművek, Ev. Korálkönyv, harmonium iskola, continuo kidolgozások Bach-művekhez, stb. Zalatnay Géza zeneszerző. *1908, Zalatna. Zenei tanulmányait Gyulafehérváron kezdte Resch György karnagynál, majd Budapesten Sauerwald Géza, Kósa György és Kazacsay Tibor voltak mesterei, végül Berlinben Hindemithnél fejezte be. A magyar műdal-irodalom egyik jelentős képviselője. Fiai szerzői estjén (1929-től) Pataky Kálmán, Basilides Mária, Halász Gitta, Nagy Margit, a Budapesti Hangversenyzenekar és a Budapesti Szimfonikus Zenekar tolmácsolták műveit a közönségnek. Megjelent szerzeményei: „A Hindu dalai, Négy Erdélyi Dal (nagy zenekarra, énekkarra és magánénekre, bemutatta Basilides, 1935), Hat magyar dal, Hat dal stb. Zámbó Károly róm. kat. kántor-karnagy, Szeged. *1870, Kővágóörs. Zenei tanulmányait a Székelykeresztúri Áll. Tanítóképzőben végezte, ahol kántori oklevelet is szerzett, összhangzattant Figedy-Fichtner honv. karnagytól tanult. 1897—99-ig mint tanító, később a mai napig mint kántor működik, 1920 —21-ben a Szegedi Tanítóképző Int. kántorképzés tanára. Szerzeményei: Mária légy velünk (50 Mária-ének, 1901), Orgona zsebkönyv (24—24 előjáték orgonára, 1903 és 1908), Mária-ének (50 drb, 1908), Orgonakönyv (50 eredeti előv. utójáték, 1931). Zaphiry Helén (gárdonyi Nagy Gézáné), Alag. *1860, Szerencs. A Zeneakadémia megnyitásakor az első tizenkét növendék egyike, akit maga Liszt Ferenc választott ki Siposs Antal tanítványai közül, Liszt Ferenc egyik kedves tanítványa lett az Akadémián. A Mester nagy jövőt jósolt tehetséges növendékének, de sajnos, egész fiatalon súlyos betegségbe esett, mely művészi pályáját tragikusan kettétörte. Később Saxlehner Emmával, a kitűnő énekesnővel együtt megnyitotta a Szervita tér 2. sz. alatt az első államilag engedélyezett magánzeneiskolát, melynek vezetésében két évig vett részt. Első férje Csetneki Jelenik Elek, kiváló archeológus, majd Nagy Géza történettudósnak, az Akadémia tagjának lett a felesége. Zathureczky Ede hegedűművész, zeneművészeti főiskolai rendes tanár. *1903, Igló. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte Hubay Jenőnél. 1920 óta hangverseny-