Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)
ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK - A XX. század zenélő Magyarországa (szöveg)
körutakat abszolvált Hollandiában, Svájcban, Olaszországban. Többízben hangversenyezett Budapesten, Berlinben, Wienben, Prágában, Varsóban és Európa nagyobb városaiban. Amerikában 1925-ben volt hangversenykörúton, hol egyedül Newyorkban 5 hangversenyt adott. Sokszor játszott filharmóniai társaságok meghívására nagyhírű dirigensek vezénylete mellett (Dohnányi, Bruno Walter, Mengelberg, Scheinflugt, Amroy, stb.). 1929 óta Hubay asszisztense a művészképző tanfolyamon, 1935 óta rendes tanára a Zeneművészeti Főiskolának. Szerzeményei zongorahegedűszonáta és előadási darabok. Závodszky Zoltán, a m. kir. Operaház magánénekese. *Bátorkeszi. Énektanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán folytatta. Az Operaház fennállása óta az első magyar énekes, aki az összes Wagner-tenorista szerepeket énekli. Szereplése óta az Operaház Wagner minden művét teljesen magyar előadásban adhatja. Zech Aglája bárónő, zongoraművésznő. *1898, Baja. A Főiskolán 1921-ben nyer művészi oklevelet. Tanított a Nemzeti Zenedében, majd hangversenyzik itthon s külföldön. Jelenleg is külföldön él. Zékány Mária Evariszta zongoratanárnő, Siklós. *Hátmeg. Zenei tanulmányait (zongora, orgona, harmonium) a Miskolci Városi Zeneiskolában és magánúton folytatta. Tanárai: Keresztesi, Havasi Mária Immaculáta. A kalocsai nővérek siklósi polg. leányiskolájának 15 éve zenetanára. 1933-ban növendékeiből megszervezte és azóta vezeti a Cecilia Énekkart, mely egyházi funkciókat végez. Zengő (Singer) Ibolyka hegedűművésznő, áll. eng. magánzeneiskola igazgató,Szabadka. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol művészi és tanári oklevelet nyert. Tizenhat éves kora óta hangversenyezik Budapesten és külföldön (Ausztria, Olaszország, Franciaország, Jugoszlávia, stb.). A magyar rádiónak fennállása óta szereplője. Több külföldi stúdióban is szerepelt. Hegedűdarabokat és dalokat szerzett. Jelenleg pedagógiával foglalkozik. Zerinváry Andor zeneszerző. *1911, Wien. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Szerzeményei: Hazudik az álom, Mesélj nekem a szerelemről, Ma utoljára kérem, Mondja meg, Ki vagyok én stb. és magyar dalai. Életünkben egy mosolynak sokszor könny az éra, Azt beszélik az emberek stb. Szerzeményei a magyar és külföldi jazz-zenekarok és a budapesti, valamint a londoni rádió műsorán szerepelnek. Tagja a Zeneszerzők és Szövegírók Szövetkezetének, 1934 óta. Zerkovitz Béla zeneszerző. *1881, Szeged. Zenei tanulmányait a Nemzeti Zenedében folytatta. Tanára: néhai Mészáros I., a m. kir. Operaház igazgatója. A legtermékenyebb magyar dalszerző, dalainak száma meghaladja az ezret: Hulló falevél, Sorrentói dal, Sokszor úgy szeretnék sírni, Tanulj meg fiacskám komédiázni, Mi muzsikus lelkek, Fecském hova szállsz, Hópehely, Bözsi ne sírjon, Mondják meg a legkissebbik Horváthlánynak, Kalapomon piros rózsa, Az egyiknek sikerül, a másiknak nem, Hát érdemes volt?! stb., stb. Operettjei: Aranyeső (1911), Katonadolog (1912), Aranymadár, Árvácska, Nóta vége, Csókos asszony, A legkisebbik Horvéth-lány, Eltörött a hegedűm, stb. Milánóban bemutatva: La Bambolla della Prateria. Bécsben bemutatásra került: Der Finanzgenie (Theater an der Wien), Die Wundermünde (Josefstädter Theater). Operettjeit egész Európában, sőt Amerikában is bemutatták. Ezeken kívül még kb. 100 felvonásos operettet írt. Legtöbb száma hanglemezre is fel lett véve. 10 évig a Royal Orfeumnak, majd 4 évig a Városi Színháznak és ismét 5 évig a Royal Orfeumnak volt az igazgatója. Több alkalommal volt a rádióban önálló szerzői estje. D. Zettner Mária hangversenyénekesnő. Budapesten született. Énektanulmányait a Szfér. Felsőbb Zeneiskolában, majd a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol 1932-ben énektanári oklevelet nyert. Tagja volt a Székesfővárosi Énekkarnak (1928—34) és a Budapesti Ének- és Zenekaregyesületnek (1930 —32). Tagja a Mátyás-templom énekkarának. Több hangversenyen szerepelt Budapesten és vidéken. Pedagógiával foglalkozik. Zichy Géza gróf zongoraművész, zeneszerző. 1849—1924. Vadászat közben elvesztvén jobb karját, megmaradt kezével bámulatos virtuozitást szerez. Tanul Pozsonyban Mayberger Károlynál, majd Volkmann és Liszt a mestere. 1880 óta turnézott itthon és egész Európában. 1875—1918 a Nemzeti Zenede elnöke, 1891—94 a m. kir. Operaház intendánsa. Művei: Tanulmányok balkézre, zongoradarabok, verseny (Esz-dur), dalok (dalciklus), kórusok. Operái: A vár története (Operaház, 1888, V. 16.), Alár (u. o. 1896 IV. 11, Berlin 1898), Roland mester (u. o. 1899 I. 10). Rákóczi trilógia: 1. II. Rákóczi Ferenc u. o. 1909 I. 30.), 2. Nemo (1905 III. 30.), 3. Rodosto (1912 III. 20). Gemma (táncköltemény, Prága 1903, Bp. 1904 II. 20). Egyéb művek: Dolores (karmű, Bp. 1889), egyházi zene, versek, színművek, önéletrajza (Aus meinen Leben 1911, 1913 és 1929, magyarul: Emlékeim 1912, 1913). Zichy Jánosné grófné, Z. Géza leánya, az Országos Liszt Ferenc Egyesület elnöke. Zinauer Amália (Sallay Ivánné) zenetanárnő. *1885, Budapest. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol a zongora szakon oklevelet nyert. Több hangversenyen szerepelt. Jelenleg székesfővárosi zenetanárnő. Zipernovszky Fülöpke hegedűművésznő. Budapesten született. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol 1927-ben művészi oklevelet nyert. Tanára: Hubay J. Hangversenyei: a Szfér. Népművelési Bizottság által rendezett zenekari hangversenyen a Vigadóban (1925), Schuller Alajossal közösen a Kát. Körben (1928) és számos hangversenyen Budapesten és nagyobb vidéki városokban. A magyar rádiónak megalakulása óta állandóan szereplő hegedűművésze (önállóan és zenekari hangversenyek keretén belül). Részt vett a magyar rádió