Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)
ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK - A XX. század zenélő Magyarországa (szöveg)
és Krausz G.-nál folytatta. Mint nyolcadik gimnazista vezette a komáromi ref. énekkart, majd elsőéves teológus koréban a Teológiai Énekkar vezetőjét helyettesítette. Vezette egy évig a Goudimel-énekkart, két évig az Óbudai Protestáns Énekkart. 1923 —25-ig két énekkart szervezett és vezet Wekerle-telepen. 1925—28-ig Kaposvárott szervezett egy 80 tagú ifjúsági s egy felnőtt vegyeskart. 1928-ban Balassagyarmaton megszervezte a Protestáns Vegyeskart, melyet ez idő óta vezet. Szerzeményei: karátiratok és dalszövegek. Antalffy-Zsiross Dezső orgonaművész, *1885, Nagybecskerek. Előbb Koesslernél tanul orgonát és zeneszerzést, majd Bossi, Straube és Regernél tovább képzi magát. 1909—21-ig főiskolai tanár, 1923 óta professzor és karnagy a rochesteri Eastmanegyetemen (USA). Művei: dalok, zongora- és orgonaszerzemények, zenekari szvit, nyitány. Irt egy Orgonaiskolát (I—II., 1911). Egyéb írásai: A transzponálás módszere (1913), Az énekkari partitúraolvasás kézikönyve (1913). Vígoperája: Farsangi kaland (1921). Antalfia Jenő szövegíró, Pécs. *1892, Gyula. Szerzeményei: dalszövegek (Azt hiszik, hogy, Orgona virágzik a kertben, Nem teremne magyar nóta, Sohsem hittem, hogy az álmok is valóra válnak stb.). Szövegeit Vas Pletrik, Kertész Lajos stb. zenésítették meg. Anthes György tenorista, énektanár. *1863, Hamburgban. *1922 februárjában Budapesten. Éneket Stockhausennél, majd Milánóban Ces. Galieránál tanult. 1888-ban a freiburgi, 1890- ben a drezdai Wagner tenorja. 1902-ben a new-yorki Metropolitan-ban énekel. 1903-tól a budapesti Operaházhoz szerződik, melynek 1920-tól főrendezője. 1913-tól a Zeneakadémia énektanára. Antos Kálmán orgonaművész, karnagy. *1902-ben, Körmöcbányán, hol atyja, Károly, egyházi karnagy. Zenei tanulmányait a Budapesti Főiskolán, egyetemit a berlini Coll. Hung.-ban végzi. 1930 óta a szegedi Székesegyház orgonás karnagya, 1934 óta u. o. a Városi Zeneiskola tanára. Művei: kórusok, egyházi zene, orgona-zenekari Concertino. Antók Ferenc színművész, énekes. *1900, Budapest. Zenei tanulmányait magánúton végezte, szini tanulmányait pedig a Rákosi sziniiskolában. A Blaha Lujza Színház és az Andrássy úti Színház tagja három évig, majd hat évig a Debreceni Színházé. 1933-tól a rádióban operettekben szerepel, jazz- és cigányzenekísérettel műdalokat és magyar nótákat ad elő. Ányos Laci nótaszerző, *1881. Majd félezer dala mellett operettet is írt (Jaj a tangó, 1913). Arany Sándor karnagy, dalénekes. *1905, Rinya-Ujlak. Zenei tanulmányait magánúton folytatta. 12 éve énekel az Egyetemi Énekkarban és ugyanott h. karnagy. Megalapította az Egyetemi Énekkarok szóló-kvartettjét. A külső Lipótvárosi Ref. Egyház karnagya (vegyeskar). Szerkesztette a Búzavirág c. népi férfikórus-gyűjteményt, melyhez Bar 340 Jók Béla írt előszót. Műfordításai: Liszt-művek és egyéb férfi-kórusok. Arató Sándor karnagy. *1910, Budapest. Zenetanulmányait a Nemz. Zenedében és magánúton végezte. Bpesten, közpisk. intézete zenekarában játszik, mint főiskolás Szegeden az Emericana Zenekar h. vezetője, majd a szegedi Hági vendéglőben saját diákzenekarával működött. Szécsényben megalakítja a Műkedvelő Zenekart, melynek karnagya 1936-ig. Jelenleg Újpesten énekkart vezet. Ardai Janka Sándor dr. dalszerző, Vásárosnamény. *1885, Beregszász. Számos kulturális és jótékony célú estélyen szerepelt mint énekes. A vásárosnaményi szalonzenekar alapításában közreműködött és annak aktív tagja. Szerzeményei: magyar dalok: A munkácsi várhegy fokán, Láttalak az ablakodban, El-el nézem, A naményi füzes felett stb. Dalainak szövegét nagyrészt maga írja. 1935- ben a Rádió Újság pályázatán elismerő oklevelet nyert. Árokházy Béla zeneszerző, karnagy, orgonaművész. *1890, Gyüre. A Zeneművészeti Főiskolán tanult (Antalffy-Zsiross és Kodály). 1920—23 a Budapesti Ref. Theológia Akadémia tanára. 1923—25 az edinburgi St. John templom orgonása és kórus-karnagya. Itthon a Goudimel-kórus, majd a saját alapítású Korai Kamarakórus és Zenekar vezetője, isk. szakfelügyelő s a józsefvárosi ref. templom orgonása. Művei: zsoltárok, zsoltárfeldolgozások, népdalfeldolgozások, Petőfi-dalok (1920), Balatoni dalok (1921), prot. egyh. zenei tanulmányok (Az ének és zene a ref. gyülekezetben, 1931; Szenczi Molnár Albert és a genfi zsoltárok zenei ritmusa, Kecskemét, 1934). Szerkesztője a „Koral" c. prot. énekkari sorozatnak és a jugoszláviai magyar prot. énekeskönyvnek (1935). Jelen mű munkatársa: Árokszállásy János ref. kántortanító, Szeged. *1884, Miskolc. Zenei tanulmányait a Sárospataki Tanítóképzőben, ahol kántori, majd a Zeneművészeti Főiskolán, ahol 1913-ban középiskolai énektanári oklevelet nyert, végezte. Tanárai: Szabados B., Weiner L., Molnár G., Kacsoh P. 1911—21-ig Máramarosszigeten működik mint egyházi kántor, gimn. ének- és zenetanár. Városi zeneisk. tanár és tanítóképz. énektan. Jelenleg a szegedi egyházközség kántor-karnagya. Szerzeményei: 1. egyházi, 60 elő- és utójáték orgonára v. harmóniumra (1929), orgonaátiratok a Ref. Kántorkönyvben. 2. világi: magyar nóták, „Hevesi nóták" két füzet cimbalomra (1905), „Szigeti nóták" 4 dal zongorára (1913), 17 dal a „Bokros uram" c. népszínműhöz (1930), „Rajta legények" c. revíziós dal, stb. Főmunkatársa a sárospataki „Zeneközlöny"-nek. Arzt Antal hegedűkészítő. *1905. Újpest. Tanulmányait Havas, Bárány és Laumann hegedűkészítőknél folytatta. Gyakran szerepel több társadalmi egyesület zenekarának hangversenyein mint csellista. Üzlete öt éve áll fenn. Speciális hegedűkészítő és hárfajavító. Asztaller Irma salvi, operaénekesnő, koloratur szoprán, Pestszentlőrinc. *Halmipuszta.