Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)

ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK - A XX. század zenélő Magyarországa (szöveg)

Baranyai Irén zongoratanárnő. Tanulmá­nyait a Szfér. Felsőbb Zeneiskolában foly­tatta. Több hangversenyen szerepelt. Peda­gógiával foglalkozik. Baranyai Jolán dr. gyógyszerésznő. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Az Orsz. Liszt Ferenc Társaság tagja. Bárány Ilus (dr. Dunszt Jenőné) énekmű­vésznő, Kecskemét. Énektanulmányait magán­úton folytatta. Mint operettprimadonna és mint jótékonycélú és kulturális hangverse­nyek szólistája gyakran szerepelt. Római katolikus templomokban istentiszteletek al­kalmával mint szólista számos esetben közre­működik. Barani­­y zongoraművésznő, családi nevén Baranyi-Dónás Lilly, ötéves korában kezd el tanulni anyjánál, Baranyi Ilona zongoratanár­nőnél, később nagybátyjánál, Baranyi Dános dr.-nál. Tizennégy éves korában elvégzi az akadémia összes osztályait. Tanárai: Szendy Á., Weiner L. Utána Párizsban szerzi meg a művészképesítőt a Schola Cantorumban d'Indynél. Két év után a Zeneművészeti Fő­iskolán megszerzi a tanári oklevelet is. Már ebben az időben feltűnik mint Bach-specia­­lista. Párizsi és svájci koncertjei után Bécs­­ben telepszik le. Jelenleg Amerikában él. A bécsi Urániának 1931-ben a zongoratanárok továbbképzésére rendezett előadásaira őt hívták meg a pianisztikus problémák de­monstrálására. Baranyi Ilona (Dónásné), a szegedi Városi Zeneiskola zongora tanszakának tanárnője. Tanulmányait a Nemzeti Zenedében végezte, ahol művészi oklevelet nyert. Majd a Zene­­akadémián énektanítói oklevelet szerzett. Tíz évig a Szatmári Zeneiskola tanára és ugyan­ott a Ref. Tanítóképző énektanára volt. Sze­geden 1917 óta tanít. Növendékei közül ki­válik a világtalan v. Bén Sándor és számosan működnek különböző zeneiskolákban, ő volt öccsének, a debreceni zeneiskola mostani igazgatójának, dr. Baranyi Jánosnak és leá­nyának Baranyi Lilly amerikai zongoraművész­nőnek első tanára. Baranyi János dr. zongoraművész, a Deb­receni Városi Zeneiskola igazgatója. *1891, Galsa. Tanulmányait a Zeneművészeti Főisko­lán és a berlini „Hochschule für Musik"-on Dohnányi Ernő mesteriskolájában végezte. Zenetanári oklevelet szerzett. Hangversenye­zett Magyarországon és egész Európában. A Szegedi Városi Zeneiskola tanára volt, majd ugyanott magánzeneiskolát nyitott. Jelenleg a Debreceni Városi Zeneiskola igazgatója. Bérczi Tibor zeneszerző. *1899, Karcag. Zenei tanulmányait a Zeneművészeti Főisko­lán végezte, ahol a hegedű-tanszakon Studer O., a zeneszerzés-tanszakon Kodály Z., Wei­ner L. és Molnár A. növendéke volt. Komo­lyabb zenei pályára készült. 1932-ben meg­nyerte a Színházi Élet pályázaton egy tangó­jával az I. díjat és azóta könnyűzenével fog­lalkozik. Szerzeményei: Vous qu'avez vous fait de mon amour (8 nyelven jelent meg és 400.000 példányban fogyott el kótában és lemezben), De a két szemébe nézni, Ha van egy üres délutánja, Nehéz beszélni róla, Tout prés de tai, C'est rumba l'amour. Szerzemé­nyei egész Európában a rádiók műsoron sze­repelnek és hanglemezre különböző társa­ságok felvételében nagy példányszámokban kerülnek forgalomba. Bárczy István, Budapest székesfőváros volt polgármestere, ny. igazságügyminiszter, ma­gyar népdalgyűjtő. *1866, Budapest. Zenei tanulmányait magánúton, majd a Magyar Ze­nedében folytatta. Tanára: Székely Imre. Az egri papnevelő kápolnájának orgonistája volt. A magyar népdalgyűjtés terén végzett figye­lemreméltó munkát. 1912-ben az ő kezdemé­nyezésére alakult meg a Székesfővárosi Ének­kar. A Fráter Lóránd Társaság örökös dísz­tagja. Bárdi Béla (Bill B. Bárdy) jazzénekes. *1908, Newyork. Tanulmányait newyorki zene­iskolákban folytatta. Tanárai: Mc­Cormik, Mc­Ginn. 12 éve működik mint zenész (jazzéne­kes és ütőhangszeres). Játszott Newyorkban, Philadelphiában és amerikai tengerparti für­dőhelyeken, azonkívül a Saturnia óceánjárón. Európában szerepelt Svájc, Németország, Anglia, Olaszországban. Jelenleg negyedik éve Budapesten működik. Bárdos Alice hegedűművésznő. Budapes­ten született. A Zeneművészeti Főiskolán mint Hubay Denő tanítványa elnyerte a kul­tuszminisztérium állami, valamint Hubay Denő és Popper Dávid neveit viselő alapítványi ösztöndíjakat. Művészi oklevelet nyert. Ál­landóan hangversenyezik és kamarazenézik Magyarországon, kétízben körúton volt Ausztriában és háromízben Németországban. 1936 januárjában Olaszországban hangverse­nyezett. Budapesten kétízben a Filharmoni­kusokkal. Drezdában Fritz Reiner vezényelte zenekar, Berlinben a Blüthner Orchester, Wienben a Tonkünstler zenekar vendége volt. 1926-ban vállalta a szombathelyi városi zeneiskola hegedű-tanszak vezetői állását, hangversenymestere a „Kultúregyesület" ze­nekarának és megalapította a „Szombathe­lyi Kamarazenetársaságot", majd 1935-ben a szombathelyi „Collegium Musicum"-ot. Állan­dó szereplője a magyar rádiónak. Bárdos Lajos zeneszerző. *1899, Budapest. Kodály-tanítvány a Zeneművészeti Főiskolán. 1925 óta a városmajori rk. templom és a Budai Szent Cecilia Kórus karnagya. 1928 óta tanít a Főiskolán egyházi zene-tanszakon és isk. énektanárképző tanfolyamokon. 1929—32- ben a Palestrina Kórus vezetője. 1934 óta az Orsz. Művészeti Tanács tagja. 1931-ben Kertész Gy.-val együtt megindította a Ma­gyar Kórus c. hangjegyes egyházzenei lapot. Művei: misék, egyéb egyházi karművek, nép­dal s egyházi népénekfeldolgozások, vonós­négyes, heg.-zong. dobok (Hung. Folkssongs, London, 1927), 101 magyar népdal cserkészek számára (1929), Népdalkánonok (1931), Nép­dalkórusok (1933), többekkel együtt: az A Keresztfához megyek c. egyh. énekkar gyüj., Harmonia Sacra (1934), Magyar Cantuale (1935), Bárdos Miklós zeneszerző. *1902, Debre­cen. Zenei tanulmányait magánúton folytatta. Mint tanuló, a középiskolai zenekar diákve­

Next