Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)
ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK - A XX. század zenélő Magyarországa (szöveg)
1913—15-ig a Népopera korrepetitora és karmestere. 1915-től a m. kir. Operaház korrepetitora és 1917-től karmestere. 1919 óta a Nemzeti Zenede tanéra (karnagyképzés). Az Operaház teljes repertoárját vezényli. Főbb események: Falstaff, Négy házsértés, Taifun, József legenda, Arabella, Hubay operák (premierek), Mesterdalnokok, Szöktetés a szerályból, Puccini ciklus (reprizek), Zenedei működés: Debussy, Ravel, Mahler, Pierne, Franck és az orosz modernek előadása, stb. Hangversenyei és vendég dirigálásai: Wien (1926, a bécsi filharmonikusokkal az újonnan felfedezett Mozart-szimfóniát vezényelte), Paris, Barcelona, Stockholm, Göteborg, Triest, Róma, Torino, Nápoly, 1936-ban London és két hangverseny vezénylése a milánói Scaléban. Az olasz király (1935) commendatore címmel tüntette ki. Művei: Wilde szimfónia (1915, fővárosi díjjal kitüntetve), két zongoraötös, 2 opera, Éjféli párbaj (zenés ballada), vonósnégyes, vonóshatos, dalok, stb. Flesch Ella operaénekesnő (szoprán). A Zeneművészeti Főiskolán végzi tanulmányait. 1919. 23-án mutatkozik be a m. kir. Operaháznál, szerződtetik. 1922-ben külföldre kerül (Bécs, München) 1925-től a müncheni Opera tagja, 1930—32-ben Lipcsében, 1933- ban a majnafrankfurti operánál működik. Többször vendégszerepelt itthon is, az Operaházban, a Városi Színházban (legutóbb 1936 I. 22. a Városi Színház Rienzi bemutatóján). Fligl József zongoraművész, zenei szakíró. *1868, Budapest. Tanulmányait a Nemzeti Zenede zongora-főtanszakán végezte. Tanárai: Bartay, Székely I., Zapf H., Paks. Wienben Epstein és Sauer Emilnél tanult. Mint zongoraművész koncertturnéi során 1878 óta egész Európát bejárta. 1924-ben 4 hónapos körúton volt Roósz Emil és Buttula Lászlóval „Budapest Trió" címmel. Mint kísérő a legkiválóbb hazai és külföldi művészek társaságéban szerepelt. 1918—1930-ig Nirschy Emilia táncakadémiájának zenei vezetője volt. Nagyszabású zenei és kultúrestéket rendez 1910 óta. Több kiváló művészünk pályafutását mozdította elő. Szerzeményei: dalok, canzonok, szerenádok, bölcsődalok és „Dalok szöveg nélkül". Több napilap és folyóirat zenei munkatársa volt. 1926 óta tudósítja a leipzigi „Zeitschrift für Musik"-ot a budapesti filharmóniai hangversenyekről. Zenei szakcikkei hazai és külföldi folyóiratokban jelentek meg. A Pátria Klub karnagya és választmányi tagja, a Goldmark Társaság választmányi tagja. Fodor Ernő zongoraművész, áll. eng. zeneiskolai igazgató. *1878, Csabadi. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol 1902-ben oklevelet nyert. Tanárai: Szendy Á. és Koessler J. Tanulmányai elvégzése után számos hangversenyt adott Budapesten, vidéken és külföldön. 1903-ban alapította zeneiskoláját, amely Magyarország legnagyobb magán-zeneiskolája. Az orsz. m. kir. zenetanárvizsgáló-bizottság tagja. Fodor Ferencné dr., Fenczik Vira hangversenyénekesnő, lírai szoprán. *Poroskő. Énektanulmányait magánúton dr. Molnár Imrénél folytatta. Mint hangverseny és oratóriuménekesnő több budapesti és vidéki hangversenyen szerepelt. Mint szólista közreműködött több egyházi hangversenyen. Műsoron operaériák, dalok, olasz belcantó darabok és magyar nóták szerepelnek. 1930 óta több alkalommal szerepelt a rádióban. Fodor Gyula zenekritikus. *1890, Budapest. Zenei tanulmányait a Nemzeti Zenedében és Fodor Bertalannál folytatta. Zenekritikusa volt a Hétnek (1910—18), Esti Újságnak, Független Magyarországnak (1908—11), megindulása óta az Esti Kurírnak. Zenei cikkei jelentek meg a Népművelésben, a Revue de Hongrieben, Zenei Szemlében, Zeneközlönyben, stb. A Révai Nagy Lexikon és az Uj Idők Lexikonénak zenetörténeti részét írta és írta. Fodor Janka zeneművészeti főiskolai tanár. *1890, Pécs. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte. Tanárai: cimbalom: Állaga Géza és Kun László, zeneszerzés: Herzfeld. Szerzeményei: magyar zeneétiratok és dalok. 1922 óta tanára a Zeneművészeti Főiskolának. Tanítványai közül híresekké váltak: Tarjáni Tóth Ida, Komlósi Anna, Zarándok József, Nyári László, Hosszú János, Sárai Lakatos Gyula. Fodor Margit (Altmanné) zongoratanárnő, Berettyóújfalu. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán folytatta. Számos esetben hangversenyezett Nagyváradon, Debrecenben és Berettyóújfalun. Magánpedagógiával foglalkozik. Növendékei Debrecenben és Budapesten vizsgáznak. Folger Félix, a m. kir. Operaház tagja, vadászkürt. *1888, Bécs. Tanulmányait magánúton végezte. 1911—14-ig a Népopera első kürtöse, 1917-ig katona. 1917-től az Operaház és a Filharmóniai Társaság tagja. A rádióban mint az Operaház tagjaiból alakult zenekar tagja és kürt-kvintettekkel szerepelt. Fonó Frigyes szövegíró, zeneszerző, karmester. *1897, Budapest. Tanulmányait Somogyi Mór iskolájában (zongora), majd a Zeneművészeti Főiskolán (ütőhangszer) végezte. Tanára: Roubal V. Mint zenekari tag és mint saját zenekarának karnagya működött évekig Budapesten és külföldön (Bergen, Kopenhága, Hamburg, Berlin stb.). Jelenleg az Iniczky-jazz tagja. Szerzeményei: Maga nekem mesélhet (szöveg és zene), Mért néz rám (csak szöveg), Elfelejt, Innen egész Pekingig, Egyszer volt, Nem szép magától, Köztünk maradjon a szó, Szonja, stb. Magyar nótái (szöveg és zene): Életemben kétszer voltam, Gyertyát gyújtok, Ezt a nótát, Úgy érzem hogy alkonyodik, stb. Tagja a Szövegírók és Zeneszerzők Szövetkezetének. Forgách Béla gróf zeneszerző, Keszthely. *1851. Gomba Zenei tanulmányait magánúton végezte. Tanárai: id. Ábrányi K., Sveida R. Művei: magyar dalok (Gyere cigány, Huszár nóta, Amerre a Garam vize), műdalok és német szövegű műdalok. Megalkuvás, Álom táncdarabok. Szerzeményeinek száma kb. 70 drb.