Magyar Nap, 1936. augusztus (1. évfolyam, 126-150. szám)
1936-08-01 / 126. szám
r megjelölte tanítóságunk arculatát is. Ne beszéljünk arról, hogy ilyen esetben milyen nevelési eredmények várhatók. Mi itt a teendő? Először is a kisebbség népi törekvései, harcai ne számítsanak a magyar tanítóságra. Be kell rendezkedniük arra, hogy számukra a kisebbség számbelileg leghatalmasabb kultúrszervezete elveszett. Másodszor a népi erők kívülről harcolják ki maguknak a megfelelő iskolai viszonyokat és szellemet, követeljék ki a haladó tanítót. Ha tanítóságunk magából nem tudta kiformálni az új tanítói típust, formálja ki a kisebbség egyre fokozódó, világosodó életigénye és legyen rajta, hogy az új típus minél gyakoribb és minél védettebb legyen. Lássuk meg a helyzetet, hogy tanítóink, iskoláink és így az egész népnezetésünk kérdése nem a tanítóság kezében van, hanem a kisebbség kezében. A népi erők összefogásától, erejétől függ, hogy ez a kéz ne a reakció, hanem a haladás keze legyen. Fel kell ismerni, hogy sokkal nagyobb haszna lehet a kisebbségnek a haladó tanítói munkából, mint kára a reakció felhasználása következtében. Népi erőink munkájától függ, hogy a tanítóban ne „tanítót“, hanem kulturmunkást kapjon. Kulturmunkásokra van szüksége munkástömegeinknak és az is tőlük függ, hogy kulturmunkásaink milyenek legyenek. Legyen a kisebbségnek határozott terve, kívánsága a tanítót, az iskolát illetőleg és arra törekedjen, hogy tanítóink, iskoláink megfeleljenek kívánságának, követelményeinek. A Monony Dynamit 33 osztalékot kel A Pozsonyi Dynamit Nobel részvénytársaság most tette közzé 1935. évi mérlegét. A társaság nyeresége a múlt évi átvitelt beleszámítva 6.3 millió Kcs, az 1934. évi 5.7 millió Kcs-vel szemben. A pozsonyi dinamitgyárnak állandó konjunktúrája van. A múlt éven 39 százalék osztalékot fizetett, ez éven 33 százalékot teljes összegben 4.350.000 Kcs-t ad. Már decemberben a rendkívüli közgyűlés 100 százalékkal felemelte a társaság részvénytőkéjét. Az adóhivatal most az emelést jóváhagyta és ennek következtében a részvényesek 13.200.000 In cs. új részvényt kapnak mint gratiszakciót, anélkül, hogy egy fillér adót is fizetnének. Ez azt jelenti, hogy a dinamitgyár részvényesei a jövő évben kétszer annyi osztalékot kapnak, mint ez idén. A pozsonyi dinamitgyár a dinamit internacionálé tagja, amelynek német, francia, angol, román, jugoszláv, és osztrák gyárai vannak. Érdekes, hogy a részvények legnagyobb része a hitlerista hamburgi Dynamit-Nobel kezében van, amely viszont a német birodalmi óriás vegyi koncern az 1. G. Farben érdekkörébe tartozik. A pozsonyi Dynamit igazgatóságában helyet foglal Országh, az agrárok embere. Nem csoda, ha az agrárreakció Németországhoz, vagyis a hitlerista fegyvergyárosokhoz húz. A CGT és a katolikus ssakssarövegetek fentti listán A fasiszta befolyás általános csökkenése. Párizs, július 31. — Számos nagy párizsi biztosító vállalatnál a napokban újjáválasztották az üzemi tanácsokat. A nagy sztrájkmozgalom előtt a fasisztáknak rendkívül nagy befolyásuk volt a vállalatok hivatalnokseregére. A mostani választások tanúsága szerint ez a befolyás úgyszólván teljesen megsemmisült. A választások másik feltűnő mozzanata, hogy az egyesült szocialista-kommunista szakszervezetek és a keresztény szakszervezet mindenütt közös választási listát állottak fel a fasiszták ellen. A „Palais de la Nouveauté1" nagyáruház választásain a CGT jelöltjei 1174 szavazat^közül ,1147 szavazatot kaptak. A | „PrMIHBftbei^^ccident“ biztosító vállalat- nál az 7|g|fejSilltjCGT és katolikus lista] 321 ss*#h^fM]kapott. A fasiszták 122 szavazatot szereztek. Egy tűzbiztosító társaságnál a CGT 67, a fasiszták 20 szavazatot kaptak, az „Abaille“ biztosító társaságnál, ahol a hivatalnokok a nagy sztrájk előtt valamennyien fasiszták voltak, a CGT és a katolikusok egyesített listája 617, a fasiszták 241 szavazatot kaptak. Párizsban nagy jelentőséget tulajdonítanak ezeknek a választásoknak, mert hőmérői annak, hogy a középosztály az a része is bal felé fordul, amely eddig fasiszta befolyás alatt állott. TMf- klip 1.25 KÉ illetinzis Ml 20 T/6-os büntetést kapott egy ungvári ügyvéd, mert 1.25 korona kamatot nem fizetett be Ungvár, július 31. Tudósítónk jelenti: Erről az adóügyről csakis távirati stílusban lehet beszámolni, mert ha ennek a nevetséges esetnek minden részletére kitérnénk, úgy a jelentésből is tengeri kígyó lenne. Egy ungvári ügyvéd minden adóhivatali felszólítás nélkül négy évre visszamenőleg befizette alkalmazottai után a már esedékes félszázalékos alkalmazotti illetéket. Három napra rá az adóhivatal követelte az illeték megfizetését és a késedelmes befizetés miatt 200 százalékos bírsággal sújtotta. Az ügyvéd felebbezett. Hivatkozott arra, hogy adóeltitkolási szándék nem vezette. Az illetéket minden felhívás nélkül befizette. A késedelmet megokolta. A vezér pénzügyigazgatóság a fellebbezést elutasította, a kegyelmi kérvényre a büntetést felére szállította le. Az ügyvéd a büntetést határidőn belül kifizette. Pár héttel a befizetés után végrehajtó jelent meg az ügyvéd irodájában. Végrehajtást vezetett a késedelmi kamat enegnemfizetése miatt Ekkor az ügyvéd a késedelmi kamatot is megfizette. Pár nap múlva újabb fizetési meghagyás. Egy régebbi félszázalékos illeték késedelmes befizetése miatt 1 korona 25 fillér késedelmi kamattal sújtották és ezért újabb 250 százalékos büntetést róttak ki rá. Kötelezték, hogy harminc nap alatt 91,25 koronát fizessen. Az ügyvéd felebbezett. Eredménytelenül. Kegyelmi kérvényt nyújtott be. Hivatkozott arra, hogy 1,25 korona miatt józanul gondolkodó ember nem teszi ki magát esetleges végrehajtásoknak és a büntetést kissé túlméretezettnek találta. Az ügyvéd azt remélte, hogy a kérvénynek sikere lesz. Normális ésszel nem is lehetett ezt máskép elképzelni. De nem. Újra végrehajtó jelent meg és követelte a 91-25 koronát. Ha az ügyvéd nem fizet, elviszi az írógépet. A kegyelmi kérvényt úgyis elutasították — mondta a végrehajtó. Az ügyvéd kifizette a 91.25 koronát. Harmadnap megérkezett a kegyelmi kérvény elintézése: a büntetést leszállították húsz koronára. Szép ez a tengeri kígyó. 1.25, mondd ko ROMÁN FÖLDÖN Bukarest, julius. (A „Magyar Nap" riportja.) A dolgok jelenlegi állása szerint a román fasizmus három pártban van megszervezve és pedig: VASGÁRDISTÁK, CUZISTÁK ÉS A „ROMÁN FRONT“ A szélsőjobb fasiszta élcsapata és véres terrorista szervezete a Vasgárda. Noha 1933- ban Duca meggyilkolása után feloszlatták, a Vasgárda csakhammi újjászerveződött. Új nevet vett fel s a „Tótul pentru tara — mindent a hazáért“ néven párttá alakult. Tagjai, akik „fészek“-nek nevezett sejtekbe vannak beosztva, vak engedelmességgel tartoznak főnökeiknek, a „kapitányoknak“: ellentmondás, vita kizárva. Ebben a pártban a legszigorúbb katonai fegyelem uralkodik. Titokzatos vérbíróságaik ítéleteit, melyek mint a német Férne, vagy az amerikai Ku-Klux-Klan felebbezés nélkül ítélik halálra ellenfeleiket vagy árulóikat, az úgynevezett rohamcsapatok hajtják végre. A jelenlegi „kapitány“ Cantacuzino tábornok, elődje, Codreanu, saját kezével ölte meg a jassyi rendőrfőnököt, Maneiut. A Vasgárda áldozatainak száma nagy s rendesen ismert személyiségek, miniszterek, újságírók kerülnek terítékre. Csak a minap gyilkolták meg Stelescu képviselőt, aki valaha a Vasgárda tagja volt, de aztán kivált s új szervezetet alakított. Nyolc fiatal ember hatolt be abba a kórházba, ahol ápolták s revolvereikből sortüzet adtak le a betegre. A Vasgárda antiszemita és parlamentellenes tagjainak legnagyobb részét a keresztény diákegyesületekben toborozza. „Elméletileg“ megalapozottabb, de amellett épp oly elszánt és terrorisztikus szervezet a nemzeti keresztény párt. Jelvénye a horogkereszt a román nemzeti színeken, lapja a „Tara noastra. — A mi földünk.“ Két főnökük, Cuza professzor, a mozgalom „legfőbb“ elnöke és Goga tanár, az „akciós“ elnök a fajelmélet régi hirdetői s azzal dicsekszenek, hogy ők még Hitler előtt hitleristák voltak. Belpoltikailag a nemzeti keresztény párt — mely nagy hatást gyakorol a diákság egy részére és erős kapcsolatai vannak a papsággal s a szegényebb vidékek nyomorult, elbutitott parasztjaival — antiszemita, korporációs, parlamentellenes és tekintélyi elveket vall. Fegyveres szervezetei, a „lándzsások,“ bukaresti tartózkodásom alatt épp azzal mulattak, hogy megrohamozták a demokrata újságokat és máglyát raktak belőlük az utcákon. S a fasiszta, újságok mint jó tréfát vették, hogy a „lándzsások“ pár tucat embert a folyóba dobtak, mert zsidó kinézésük volt. Külpolitikailag a nemzeti keresztény párt hevesen franciaellenes politikát, a népszövetséggel való szakítást követel és a németolasz orientáció híve. A király állítólag nagyon rokonszenvez ezzel a mozgalommal, melynek antikapitalista demagógiája csöppet sem akadályozza Goya és Cuza urakat abban, hogy ott ne üljenek egész sor hatalmas iparvállalat igazgatótanácsában. Ennek a két pártnak az irányelveit követi a „Román front“ is, melynek elnöke Vajda volt miniszterelnök s amely a fasizmus polgári neofitáit foglalja magában. Ezek a gazdag, harcias és kegyetlen fasiszta formációk szívélyes támogatásban részesülnek a liberális párt, a Tatarescu kormány és a király részéről. AZ ÉPÜLŐ NÉPFRONT Velük szemben áll egy számszerűen hatalmas, de elnyomott, üldözött és szegény ellenzék. Leghatalmasabb pártja a nemzeti parasztpárt, melynek vezetői Mihalache, Lupu és Magiaru. Demokratikus párt, nagyon hasonló a francia radikális párthoz s már történtek kezdeményezések arra nézve, hogy Romániában is megteremtsék a népfrontot, melybe a parasztpárton kívül belépnének a szociáldemokraták, akik igen kevesen vannak, a szakszervezetek és az illegális kommunista párt. De egyelőre még semmi gyakorlati értékű megegyezés nem jött létre. És várjon Pauker Anna ellen is nem az volt az egyik legsúlyosabb vád, hogy a népfront megteremtéséért küzdött? Közben pedig a nyomor és a terror egyre nő. A doftanai és jilavai börtönökben sínylődő sok ezer politikai fogoly sorsáról oly borzalmas részleteket hallottam, melyek Barbusse „Hóhérok“-jának legsötétebb lapjait is felülmúlják. A KISEBBSÉGEK SORSA A nemzeti kisebbségek — több millió erdélyi magyar, dobrudzsai bolgár, besszarábiai orosz és zsidó — csak annyiban számítanak román állampolgárnak, amennyiben az adók fizetéséről, vagy a katonai szolgálatról van szó. De különben úgy bánnak velük, mintha idegenek lennének, különösen ha anti- fasiszták. Besszarábiában olyan nagy a nyomorúság, hogy a hatóságok a legnagyobb nehézségeket gördítik az idegen elé, ha oda akar menni. A király nem oly rég körutat tartott ezekben a tartományokban, amit megelőzőleg szigorú köriratok mentek a meglátogatott városok és falvak hatóságaihoz, hogy tüntessenek el a szem elől mindent, ami a királyt megbotránkoztathatná ezeken a vidékeken, ahol a szifilisz és a tuberkulózis, a munkanélküliség és az éhség uralkodik. A ROMÁN NÉP JAJSZAVA AZ ÉGRE KIÁLT Végezetül legyen szabad még elmondanom egy kis jelenetet, mely nagyon jól jellemzi a Romániában székében alkalmazott módszereket. Craiovában történt, a Pauker per idején. Felmentem a rendőrigazgatóságra, hogy kiváltsam tartózkodási engedélyemet. Midőn épp benn voltam a rendőrfőnök irodájában, a szomszéd szobából hirtelen kétségbeesett jajveszékelés, nők és férfiak sikoltozása hangzott fel, súlyos ütlegek puffanásától és vaskos román káromkodásoktól kisérve. Észrevéve megdöbbenésemet a rendőrfőnök csöngetett s a belépő rendőrnek megparancsolta: „Vessetek véget ennek a lármának, nagyon zavar engem.“ A rendőr ránézett főnökére, elvigyorodott s kiment. A jajgatás még hangosabb lett. Megkérdeztem, hogy mi folyik itt. — Semmi, semmi, kedves uram... A rendőrfőnök még egyszer csöngetett. — Már megmondtam nektek — ordított rá a rendőrre s közben fejével felém biccentett, — hogy ez a zaj nagyon zavar bennünket. Külföldi újságíróval beszélek, te marha! A zaj azonnal elhallgatott. A craiovai rendőrigazgatóság szerencsétlenjeinek kétségbeesett kiáltásai az egész román nép jajszava, mely — jól meggondolom szavamat s hozzáteszem, hogy jártam Németországban, Finnországban, Magyarországban — ma Európa legszerencsétlenebbjei közé tartozik. Princell. tiOQij CrtiQ is. Szombat, 1936 augusztus 1. Urorcz ismék leverése is szoktak ledöntése s a legprimitívebb sovinizmus megnyilatkozásai. Szociológusok és történészek, amikor az elvakult nemzetiségi politikát akarják jellemezni, parodizálni, akkor ezt hozzák elő iskolapéldának. A pozsonyi városi képviselőtestület nemrégen elhatározta a városi színház külső megjavítását. Munka közben leszedték az épület homlokzatáról Goethe, Liszt, Shakespeare, Vörösmarty Mihály és Katona József szobrait is. A két utóbbi nem került már vissza régi helyére és a város a MaSEryk-akadémiának ajándékozta őket. Tehát a húszszázalékos nyelvtörvény a szobrokra is vonatkozik? Ha ez a jelenség, éppen azért, mert rendszer a pozsonyi városházán, nem volna oly végtelenül komoly, ha szimbólikuma nem a legnemesebb nemzeti érzelmeket sértené, akkor azt a tanácsot adnánk a városi képviselőtestületnek, hogy Szmetana és Hviezdoslav szobrai mellé rakassa még hat ilyen értékes szlovák és cseh művész szobrát s meglesz a nemzetiségi arány. Biztosra veszem, hogy az összes haladó városatya, a magyarokat sem kivéve, mellette fog szavazni. Megnyugtató azonban, hogy a soviniszta tábornak nem sikerül végleg kompromittálnia a szlovák haladást a magyarság szemében, tudjuk, hogy a haladó szlovákoknak Katona József ..Tiborc!zép oly szimpatikus, mint nekünk Jancsik alakja. Szeretnénk egyszer abba a helyzetbe jutni, hogy egy magyar városban mi állíthassunk szobrot Botta Jánosnak, „Jánosik halála” szerzőjének. róna 25 fillér miatt, amit az ügyvéd egyszerű telefonfelhívásra azonnal kifizetett volna. De akkor nem került volna sor felebbezésre, kegyelmi kérvényre, végrehajtásra, szaladgálásra, aktagyűjtésre, vagyis, isten őrizz, az adóhivatalnak kevesell dolga akadt volna. Ili éllé!! támadás Addis lel ellen Felgyújtott kunyhók fényénél verik vissza az olaszok az abesszin partizánokat Ezer halottba került az éjszakai harc? Addis Abeba, július 31. — Tegnapelőtt éjjel az abesszin főváros közvetlen közelében heves ütközet folyt le az olasz csapatok és abesszin felkelők között, akik támadást intéztek a külvárosok ellen. Az abesszinek az, éj leple alatt mélyen benyomultak a házak közé és az olaszok csak az utolsó pillanatban mozgósították csapataikat, melyek azonnal gépfegyverrel és könnyű tüzérséggel vonultak ki a helyszínre. Felgyújtott kunyhók lángjánál, fényszórók fényében folyt a vad harc, .... ... ...... .ma melynek során az olaszoknak sikerült visszaszorítaniok az elkeseredetten támadó abesszineket. A támadás a főváros benszülött lakossága között nagy izgalmat váltott ki. Az olaszok szigorú vizsgálatot indítottak annak felderítésére, vajon a támadó partizán csapatok nem állottak-e kapcsolatban az addis abebai lakossággal. Az éjszakai csatának, mely most rövid időn belül az ötödik támadás Addis Abeba ellen, állítólag több mint ezer halottja van.