Magyar Nap, 1936. szeptember (1. évfolyam, 151-175. szám)

1936-09-01 / 151. szám

ÁRA IZgk FILLÉR (Minden szám után 5 fillér portóval együtt.) Igen és nem HARMINC EZÜSTPÉNZÉRT... A III. Birodalomban egymást érik a szerzetes­­rendek ellen indított pörök, a koncentrációs tá­borokba egyre több katolikus lelkész kerül, Ro­senberg, Göbbels egy zavaros, mitohikus ógermán pogánysággal kábítják a könnyen szédíthető lel­keket. Ebben a barbár, vérgőzös atmoszférában konferenciára ülnek össze Fuldában a német püspökök. A konferenciára a római szentszék külön megbízottat küldött. Vajjon miről tanácskoztak a német kardináli­sok, érsekek, püspökök? Talán arról, hogy mi­kép lehet megakadályozni a fenyegető háborút, mikép szállhatnak szembe a horogkeresztesek vérre, háborúra izgató propagandájával? Vagy talán az ártatlanul meghurcolt lelkészek sorsa képezte a konferencia tárgyát? A német mun­kásság nyomorát, szörnyű kizsákmányoltságát panaszolták fel? Az ellen tiltakoztak, hogy a kormány az ország lakosságát formálisan éhez­­teti, csakhogy minél több ágyút, embergyilkoló szerszámot vásárolhasson? Nem. A római egyháznak mindez nem fáj. A bíborosok és érsekek szót sem vesztegettek kon­centrációs táborba csukott, megkínzott testvé­reikért. A fuldai zsinatnak csak egy gondja volt: hogyan lehetne visszaszerezni az egyház spa­nyolországi nagybirtokait! S ezért a szent célért nem riadnak vissza attól sem, hogy há­borúra hívjanak fel, hogy felajánlják támogatá­sukat „vezérüknek“, Hitlernek. Annak a Hitler Adolfnak, akinek kezéhez a német katolikusok egyik legkvalitásosabb vezérének, Clausnernek a vére tapad. Hja, junius 30 végen volt s bíborosok, ugy­­látszik, hamar felejtenek... A fuldai zsinaton kiadott pásztorlevél a spa­nyol eseményekkel foglalkozik. Szót sem szól a marokkóiak és idegenlégionisták embertelen ke­gyetlenkedéseiről, egyetlen mondattal sem pel­­lengérezi a fasisztákat, akik az országot tű­zbe­­vérbe borították. Csak a jövendőtől retteg: mi lesz akkor, ha a spanyol nép leveri a fasiszta generálisokat? Ha Spanyolországban győz a nép­imet, úgy „magától adódik, hogy milyen feladat hárul népünkre és hazánkra. Isten segítse ve­zérünket abban, hogy ezt a hallatlanul ne­héz munkát valamennyi néptársunk legrendíthe­­tetlenebb és leghűbb közreműködése mellett vé­gezhesse el.“ Hitlernek köztudomásúlag legfőbb vágya, hogy beavatkozhasson a spanyol polgárháború­ba és „kereszteshadjáratot“ vezessen a „vörös csőcselék“, a szabadságáért, kenyeréért küzdő spanyol munkások, parasztok, intellektuellek ellen. A fuldai püspökök előre is bejelentették, hogy készséggel megáldják a fegyvereket, ha Hitler megkezdi nagy keresztes hadjáratát... így beszél a főpapság. Németországban és Spanyolországban. De egész máskép a katolikus munkásság és intelligencia. Egész máskép az alsópapságnak az a része, melyben az egyház anyagi érdekei nem élték el az emberiességet. Németországban a fuldai zsinat felajánlkozá­sa Hitlernek nagy felzúdulást váltott ki a katho­­likusok között. A katholikus hívők még nem fe­lejtették el azokat a gúnyverseket és felirato­kat, amiket a hitlerifjak mázoltak fel templo­maikra, nem felejtették el papjaikat, akiket bör­tönbe zártak, mert a békét hirdették, nem felej­tették el a katholikus egyesületek ellen fogana­tosított terrorintézkedéseket. A katholikus hívők tömege árulásnak érzi a fuldai határozatot s hozzá hiábavaló árulásnak: Hitler fel fogja ugyan használni a pásztorlevél alázkodó szavait propagandacéljaira, de a német katholicizmus helyzete semmivel sem fog javulni! Németországban Judás harminc ezüstpénzét emlegetik, amiért im, a főpapok eladták ember­ségüket, eladták a békét, a szabadságot, elad­ták börtönbe vetett híveiket . . . És Spanyolországban? Spanyolországban is hatalmas katholikus tömegek harcolnak a nép­front oldalán, az antifasiszta küzdelem ott is megmozgatta, magával ragadta mindazt, ami a katholicizmusban mélyen emberi, ami a békét, a szeretetet jelenti. A lázadók oldalán ott is csak a nagybirtokos egyház maradt. A Fuldában elhangzott szavak ugyanaz a hang, mely a világháborúban megáldotta a fegy­vereket.. Fuldában ugyanaz a szellem nyilvá­nult meg, mely cselekvően támogatta Mussolinit Afrikában. A fuldai határozat a kalmárság ha­tározata, mely nem az embert, csak a nagy­birtokot nézi. Fuldában az a tanítvány beszélt, aki harminc ezüstpénzért mindenre kapható. -u- RYDZ SMIGLY PÁRIZSBAN Párizs, augusztus 31. Rydz Smigly tá­bornok Párizsban elsősorban katonai kér­désekről fog tárgyalni, de politikai tár­gyalásokat is folytat az illetékes francia körökkel. Daladier hadügyminiszter a lengyel tábornok tiszteletére reggelit adott. A francia lapok kiemelik, hogy Jaydz Smigly nagy befolyással bír Lengyelor­szágban és Pilsudsky őt szemelte ki utód­jául. I. évf. 151. szám. Kedd, VM szeptember 1. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. — Pozsonyi szerkesztőség: Köztársaság-tér 33- sz. tel. 372­ — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Moravská Ostrava-Privoz. Dr. Benes­ucca 5- sz. tel. 972-10 és 972-11. — Előfizetési ára: egy hónapra 12 Ki.­­ (Minden szám után 5 film portóval eg­­it.) FOsaerkesst©: Kálmán Miklós. Győznek a kormánycsapatok északon és délen Mola csapatait elvágták Oviedotól As Irani iránion újabb sifikesetek várhatók Irán, augusztus 31.­­ Eddig ellenőrizhetet­len hírek szerint a zendülök az iráni fronton repülőgépekből röplapokat szórtak, amely­ben arra szólították föl a kormánycsapatokat, hogy ha éjfélig nem adják meg magukat, ma reggel öt órakor koncentrált bomba- és ágyu­­tüzet indítanak ellenük. A Reuter ügynökség viszont úgy értesül, hogy ez a hír vagy nem felel meg a valóság­nak, vagy pedig a felkelők üres fenyegető­zése volt, mert éjféltől ma reggel fél kilencig a felkelők oldaláról egyetlen lövés sem hang­zott el. A kormány­csapatok egyébként min­dent megtettek hadállásaik megerősítésére és vezetőik úgy nyilatkoztak, hogy készen áll­nak a felkelők elleni újabb harcokra. Madrid, augusztus 31. — Félhivatalos je­lentés szerint a kormánycsapatok nagy győ­zelmet arattak Estramadur tartományban a felkelők felett. Oropeznél a felkelők csapatait szintén visszaverték. Ennek a győzelemnek azért van különös jelentősége, mert egyre nyilvánvalóbb, hogy a fasiszta tábornokok délről és délnyugatról terveznek koncen­trált támadást Madrid ellen. A kormányté­nyezők kijelentése szerint a kormánycsapa­tok legutolsó győzelmei elhárították azt a ve­szélyt, hogy a zendülök délnyugatról a Tajó folyó felől és Toledón keresztül támadják mag Madridot. Az északi frontról a népfrontcsa­patok minden fegyverneme, a szárazföldi csa­patok, a hajók és a légi osztagok is győzel­met jelentenek. A kormánycsapatok repülő­­osztagai támadásukkal kiűzték a felkelőket Huerto Espinából. Ezzel az eredménnyel el­vágták Mola tábornok csapatainak egyetlen kapcsolatát Oviedoval úgy, hogy a harcok e területen nagyon kedvező helyzetet terem­tettek a kormánycsapatok további előnyomu­lására. Fáradtak a Franco-csapatok Madrid, augusztus 31. — Nevalperalban 40 kilométeres menetelés után teljesen kimerült katonák érkeztek, akik Franco tábornok had­seregéből menekültek. Majdnem mindnyájan Valadolid tartományból valók s kihallgatásuk alkalmával a következőképen jellemezték a zendülő csapatok helyzetét. A felkelők az utóbbi időben jelentős vesz­teségeket szenvedtek, különösen a Sierrán folyó harcokban, ahol majdnem két ezred teljesen elpusztult. A fel­kelők Valadolid felé vonultak vissza. A le­génység fegyelmét nagyban aláásta, hogy a tisztek között nagy a rivalitás és egymásnak ellentmondó parancsokat osztogatnak. A csapattesteknél nagy fáradtság észlel­hető. Állandóan a felkelő csapatok győzelméről beszélnek a katonáknak és a kormány hely­zetét a lehető legsötétebb színekkel ecsetelik, hogy ezzel tartsák ébren a katonák harci ked­vét. Madridról például azt mondották, hogy teljesen szét van rombolva és éppen ezért a kormánycsapatokhoz átmenekült katonák a legnagyobb meglepetéssel látták, hogy ebből egy szó sem igaz. KORMÁNYINTÉZKEDÉSEK A MUNKÁS­OSZTAGOK ÉRDEKÉBEN Madrid, augusztus 31. — A minisztertanács a hadsereg átszervezésével foglalkozott. El­határozta, hogy kormányrendeletet ad ki, amely szerint elismerik mindazokat a kineve­zéseket, amelyeket a milícia és a munkásosz­tagok tagjai a harc folyamán elértek. Ez a kormányrendelet fontos elvi kérdést dönt el, mert meghatározza, hogy a milícia képezi a köztársaság későbbi rendes hadseregének az alapját. A minisztertanács másik intézkedése az volt, hogy a köztársasági nőmozgalom ismert vezetőiből bizottságot alakítottak, amely­et hadügyminisztériummal és a kereskedelem­ügyi minisztériummal egyetértésben kezébe­veszi a harcoló csapatok ellátását. Ez a bi­zottság fog gondoskodni a frontokon harcoló katonák családjainak ellátásáról is. Titulescu kimaradt a kormányból Jobbratolódás a román kormány politikájában Hitlerák mesterkedései — Nem oldódott meg a válság Bukarest, augusztus 31. — Az új román kormány szombat éjjel megalakult. Az ösz­­szes eddigi miniszter — Titulescu külügymi­niszter kivételével — tagja lett az új kor­mánynak, csak a resszortok vezetését cse­rélték fel. Maga Tatarescu a hadügyminisztérium vezetését is átvette, míg külügyminisz­ter Antonescu lett. A kormány átalakítása általában a jobbol­dali irányzat megerősítését jelenti. Tatarescu ugyan oly értelemben nyilatkozott, hogy az új kormány fel fog lépni a fegyveres szerve­zetek ellen, de számos bizonyíték szól amel­lett, hogy a jobboldali fegyveres alakulatok, ha lehet, még kiváltságosabb helyzetben lesz­nek, mint­ eddig voltak. Többek között erre vall, hogy Inculetz Ion, volt belügyminiszter, akit az ellenzék a fasiszta mozgalom támoga­tójaként támadott, az új kormányban a miniszterelnökhelyettes fontos pozíció­ját tölti be. Az új kormánytól külpolitikailag sem lehet sok jót várni. Tatarescu ezirányban is meg­nyugtató nyilatkozatot tett és azt hangsú­lyozta, hogy a külpolitikát „az eddigi szel­lemben“ fogják vezetni, de nem adott felvi­lágosítást arról, hogy ez esetben mi Titulescu menesztésének a háttere Titulescu váratlan kimaradása a kor­mányból különben az egész világon és különösen a kisantant, a Balkán-szövet­ség államaiban nagy meglepetést keltett. Állítólag maga Titulescu sem tudott a ké­szülő kormányváltozásról, a lemondás előtt nem is tárgyaltak vele és az egész esemény­ről csak akkor értesült, amikor kész tények előtt állt. Ez az eljárás Titulescuval szemben olyan aggodalmakra ad okot, hogy a román külpolitikában a kollektív biztonsággal szembenálló ele­mek kerülnek túlsúlyba. Nem ismeretlen, hogy a Hitler-kormány az utóbbi időben, milyen nagy erőfeszítéseket tett, hogy minél nagyobb befolyást szerez­zen Romániában. Titulescu az utolsó időben nemzetközi fórumokon is a kollektív bizton­ság híveként lépett fel és arra törekedett, hogy a román külpolitika a Szovjetszövetség és Franciaország béketörekvéseit támogassa. Ilyen értelemben befolyásolta a kisantant po­litikáját is és ezért kézenfekvő az a feltevés, hogy félreállítása Hitlerék politikai mes­terkedéseinek a műve, amellyel Románia kül­politikájának megváltoo­rtartását és­ a kisantant gyengítését akarják elérni. A nemzeti parasztpárt továbbra is ellen­zéki álláspontot foglal el az új kormánnyal szemben, amelynek politikai körökben nem jósolnak hosszú jövőt, mert sem összetétele, sem programmja nem teszi lehetővé az ország égető kérdések, megoldását. A külügyminisztériumban a kisantant kö­zeli konferenciája előtt állt be változás, ame­lyet azonban értesülésünk szerint az eredeti terv szerint szeptember 14-én megtartanak és azon Romániát már Antonescu fogja kép­viselni. Bukarest, augusztus 31. — A legújabb je­lentések szerint Titulescu, aki a francia Ri­viérán tartózkodik hirtelen megbetegedett és magas lázzal fekszik. Az új román kormány elhatározta, hogy Titulescut megkéri, képviselje továbbra is Romániát a Népszövetségben. A volt külügy­miniszter válasza eddig nem érkezett meg. k ifjús­uli­találkozó első napja Genf, augusztus 31. Ma nyitották meg ünnepélyes keretek között az ifjú­sági világkongresszust, amelyen negy­vennégy állam delegációi és a világ leg­különbözőbb ifjúmunkás szervezetei vesznek­ részt. Képviselve van az ifjú­ság minden rétege, munkások, kisgazda ifjak, intellektuellek, diákok stb. A kon­gresszus bizottságokat választott, ame­lyeknek ülésén a következő három kér­dést tárgyalják meg: 1. A béke politikai és jogi alapjai. 2. A béke gazdasági és szociális alap­jai. 3. A béke erkölcsi, vallási és filozófiai alapjai. Ma délután érkezett Genfbe a cseh­szlovákiai delegáció is, amely ötven­­tagú és amelyben helyet foglalnak a szlovenszkói magyar ifjúság küldött­jei is .

Next