Magyar Nap, 1936. október (1. évfolyam, 176-201. szám)
1936-10-01 / 176. szám
ARA 50 FILLÉR 1. évfolyam 176. szám Csütörtök, 1936 október 1 Főszerkesstő: Kálmán Miklós Felelős szerkesztő: Dr. Ferenci lászló Háromszoros védelmi vonal Madrid körül Caballero optimistán nyilatkozik Toledoban még 300 milicista küzd Madrid, szeptember 30. — A madridi kormány minisztertanácsra ült össze, mely után Caballero miniszterelnök tájékoztatta a sajtót a katonai helyzetről. Caballero kijelentette, hogy a mai napon a frontokon semmi lényeges változás nem állott be. A legutóbbi harcok, melyekben a fasiszták bizonyos eredményeket értek el, az általános hadi helyzeten s a szembenálló erők viszonyán nem sokat változtatnak és a kormány a legnagyobb bizalommal tekint a polgárháború kimenetele elé. Madridot háromszoros, jól kiépített védelmi vonal veszi körül, melyen a fasiszták ellenállása meg fog törni. Madridban nagyban folyik az erők koncentrálása a város védelmére. Folyton újabb önkéntes csapatok vonulnak ki a frontra. Azonban a fegyver és lőszerhiány egyre inkább érezteti hatását: a népfront sokkal nagyobb erőket tudna szembeállítani a fasisztákkal, ha elegendő hadi felszerelése lenne. A népfront vezetői között nagy az elkeseredés az egyoldalúan folytatott selegességi politika ellen, mely megbénítja a spanyol nép védekezését a napról-napra jobban felszerelt fasisztákkal szemben. TOLEDO LÁNGOKBAN ÁLL Madrid, szeptember 30. — Toledo ma reggel óta lángokban áll. A kormánycsapatok heves ágyutüze következtében a város több háza kigyulladt Minden felöl rőt lángnyelvek és vörös füstfelhők törnek az ég felé. A városban még mindig nem ültek el a harcok, ugyanis a mind a 300 főnyi hátvéde még mindig tartja állásait és elkeseredetten védekezik a fasiszták támadása ellen. Ennek a hátvédnek köszönhető, hogy a kormánycsapatok a legnagyobb rendben hagyhatták el a várost és ágyúikat, valamint fegyver és lőszerkészletüket maradék nélkül elszállíthatták. A talaverai fronton a milcia ellentámadást kísérelt meg a fasiszták vonalai ellen, azonban csak kisebb, jelentéktelen sikereket értek el. Madridban Toledo elestét három tényezőnek tulajdonítják: 1. a zendülők légi hadereje Toledónál sokkal erősebb volt, 2. tüzérségük is nagyobb, jobb volt és több muníció felett rendelkeztek, 3. A katalán segédcsapatok, melyeknek érkezésére biztosan számítottak, nem érkeztek meg idejében. LÉGI PÁRBAJ TOLEDO FELETT Talavera de la Reina, szeptember 30. — Toledo környékén heves légi harc folyt le a fasiszták és a népfront repülői között. A fasiszták egyik nehéz bombavetőgépe átrepülte a milicisták állásait, mikor hirtelen feltűnt a kormány légihaderőinek öt vadászgépe, mely azonnal rátámadt a fasiszta bombavetőre. Több mint húsz percig tartott a repülőgépek légi párviadala: a kormánygépek heves gépfegyvertüze végül is felrobbantotta a fasiszta bombavetőgép motorját, mely mint valami égő üstökös zuhant a földre. Madrid, szeptember 30. — Melado kapitány, a kormány repülőhadának legkiválóbb repülője, légiharc során elesett. A kapitány a polgárháború kezdete óta 16 zendülő repülőgépet lőtt le- Melado a polgári életben az egyik magán légiforgalmi társaság igazgatója volt. HADITANÁCS BURGOSBAN Burgos, szeptember 30. — A felkelők vezérkara kedd este Burgosban haditanácsot tartott, melyen részt vettek Franco, Mola, Valera és Cabanellas tábornokok és a vezérkar főbb tisztjei. A haditanács megbeszélte a Madrid elleni hadmozdulatok pontos tervét és a további hadműveleteket. A burgosi junta Francot marsallá és az összes fasiszta haderők legfőbb parancsnokává nevezte ki. Elhatározták, hogy esetleges győzelmük után Spanyolországban tiszta katonai kormányt alakítanak, melynek tagjait kizárólag katonatisztekből állítják össze. TENGERI CSATA TANGER ELŐTT Gibraltár, szeptember 30 — Kedden reggel Tanger előtt az Esparteltok és Arsila között heves tengeri ütközet folyt le egy kormányhű hajó és a zendülők több hadihajója között. Hosszabb ágyúharc után a kormány hajója elsüllyedt. Legénységének egy részét a véletlen a közelben tartózkodó „Koukoutoubia“ gőzös vette fedélzetére Hírek szerint a tangeri csata csak bevezetője volt a zendülők nagyobb arányú marokkói csapatszállításainak, amit a gibraltári szorosban összpontosított hadiflottájuk védelme alatt akarnak végrehajtani. Állítólag máris több mint 2.000 felfegyverzett harcost sikerült Ceutából spanyol földre vinniök hadihajóik és repülőgépeik fedezete mellett. Ezzel együtt a zendülők újabb támadást terveznek Malaga, a népfront legdélibb flottatámpontja ellen. A zendülők 8000 embert vontak össze ennek a fontos hadikikötőnek az elfoglalására. A fasiszta csapatok ágyukkal és lovassággal is fel vannak szerelve és akciójukat a tenger felől hadihajók fogják támogatni. Párizs, szeptember 30. — Nagy érdeklődés előzte meg a szenátus mai ülését, melyen a Blum-kormány devalválási javaslata került tárgyalás alá. Maga a devalváció kész tény, melyet elgáncsolni a jobboldal nem tud, de nem is akar, azonban heves harcok voltak várhatók a törvényjavaslat úgynevezett „szociális szakaszai“ közül, melyek a kormánynak messzemenő felhatalmazást biztosítanak arra nézve, hogy a devalváció káros hatásait a dolgozó népről elháríthassa. A jobboldal is akarja a devalvációt , azonban terheit a széles néptömegekre akarja hárítani. Ma délelőtt féltíz órakor ült össze a szenátus, ahol a javaslatot Cardley, a szenátus pénzügyi bizottságának előadója referálta be. A javaslat előterjesztése után rögtön megindult a vita s a jobboldal, mint várható volt, azonnal heves támadást intézett a „társadalmi rendelkezések“, a javaslat szociális cikkelyei ellen Érvelésük az volt, hogy nem lehet előre tudni, várjon a javaslatnak valóban lesznek-e a széles néprétegek megélhetésére nézve káros hatásai, tehát felesleges előre felhatalmazást adni az esetleges bajok elhárítására. A jobboldali pártok támadása, a szenátusban sem kecsegtet sok eredménynyel. Maga Kerillis is pesszimisztikusan nyilatkozott az „Echo de Paris“ hasábjain s annak a véleményének adott kifejezést, hogy Blum megnyerte a játszmát. Az eddigi tapasztalatok szerint a szenátorok csak a bizottságokban nyakaskodnak, de mihelyt nyílt szavazásra kerül a sor, beadják derekukat. (Párizs, szeptember 30. ) Lapzártakor jelentik: Délután hat óra után megkezdték a javaslat szakaszonkénti olvasását. Már az első szakasz is névszerinti szavazást tett szükségessé, melynél a kormány 137 szavazatot kapott 127-tel szemben, 54 szenátor tartózkodott a szavazástól. A többi szakasznál valószínűleg nehezebb lesz a helyzetetlentette, hogy pesszimista lenne az, aki nem ismerné be, hogy az utóbbi időben Középeurópában sok gyújtóanyagot eltávolítottak- A Dunamedence ma már nem a hírhedt középeurópai puskaporos hordó. Egyre több barátot talál az a gondolat, hogy a kisántant államai gazdaságilag a római jegyzőkönyv államaihoz közeledjenek. Ez a közeledés a Németországhoz való viszonyt is kedvezően fogja befolyásolni. Ebben a tekintetben Csehszlovákia magához ragadta a kezdeményezést. Annak idején Csehszlovákia kijelentette, hogy eljön a nap, amikor Budapest is el fogja ismerni a közeledés szükségességét. Itt hivatkozott a magyar külügyminiszter legutolsó nyilatkozataira. A júliusi osztrák-német kiegyezés állítólag haladás a középeurópai megértés felé. Csehszlovákia hajlandó a kiegyezésre- Csehszlovákia harcol a szélsőségek ellen és a köztársaságban nem lesz két elenséges tábor. A csehszlovák koalíció három demokrácia összetevődése: a mezőgazdasági és középosztálybeli, a szocialista és a keresztény demokráciáé. Ezzel a nyilatkozattal Hodzsa véget vetett személye körül keletkezett vitáknak arról, hogy hol áll jobb- vagy baloldalon. Világos, hogy az általa javasolt külpolitika elvezet ugyanoda, ahová a szélsőjobboldal, a „Venkov“ és a fasiszták akarják. Bejelentése Csehszlovákia válságának kezdetét jelenti. Mie Mzeledzst akar a középeurópai fasiszta államokhoz Magyarországot is felszólítja az együttműködésre. — Mi ls ez Csehszlovákia és a Szovjetszövetség kapcsolataival? Prága, szeptember 30. — A nemzetközi sajtóunió prágai ülésén tegnap beszédet mondott Hodzsa miniszterelnök is. Kije A HMM a francia szenátus előtt A jobboldali pártok a szociális cikkelyek törlését követelik — Kerillis pesszimisztikusan ítéli meg a jobboldal támadását Ismét az Eftesít Párt és a demokrácia Írta: Ferencs lászló Csak a magyar úri politika vegyi konyhájáról kerülhet ki olyan csodálatos ötvözet, mint az Egyesült Párt „demokratikus eszméje.“ Távol állunk attól, hogy az üst körül forgolódó szakácsokat, az alchimia csodás művészetének mestereit tudatlansággal vádoljuk. Ellenkezőleg: szakmabeli tudásukat a legnagyobb elismeréssel megcsodáljuk és újból leszögezzük azt a régi magyar igazságot, hogy tudományért mégis csak nyugatra kell mennünk, ha valami nagyobb szerűt akarunk alkotni. Így például a márciusi fiatalok a forradalmi Franciaországot szemelték ki példának, viszont ugyanakkor a magyar főnemesek Lengyelország jobbágyviszonyait, nemesi kiskirályságát vagy legjobb esetben a földet birkalegelővé változtató angol konzervatív arisztokráciát irigyelték. A magyar úri politika eszményképe ma kétségen kívül a horogkeresztes Németország. És mint gyakran meg szokott történni: a tanítvány túlhaladja mesterét. Ez történt a demokrácia kérdésében az Egyesült Párt elnökségével is. Ezzel vívták ki kénytelen-kelletlen elismerésünket. Míg Zlitler totalitásra törekvő propagandájából kénytelen volt kihagyni a „demokratikus eszmét", az Egyesült Párt olyan mesteri vegyülék előállítására vállalkozik, melyben fasizmus is, demokrácia is benne van. Jól sikerült alchimista szeánszot rendezett az Egyesült Párt vasárnap Léván és Rimaszombatban, ahol bemutatták a politikai alchimia legújabb csodáját, a demokratikus fasizmust. Mondanunk sem kell, hogy mielőtt a csodás keverék elkészült, a demokráciát bizonyos katalizátorok segítségével megfelelően preparálni kellett. Mi éppen az előállítási folyamatnak eme szakasza iránt érdeklődünk, mert véleményünk szerint itt némi hiba csúszott a számításba. A demokrácia népuralom, fordítja le Jaross a görög ravaszsággal kieszelt szót. A nép az mi vágyunk, akikre a magyarság 70 százaléka adta le szavazatait (szeretnék tudni, ho inét veszik ezt a számot, ténylegesen 50—60 százalék). Ebből az következik, hogy a politika, melyet mi csinálunk népi politika, tehát demokratikus. „Nem volnánk demokraták vezette tovább gondolatát Jaross —, ha nem ismernék fel a nép igazi kívánságát. A nép egy pártot kíván, mi tehát megteremtettük az egységes pártot.“ Ilyen szellemesen még nem határozták meg a demokráciát Európában. A demokrácia legátfogóbb definíciója, melyet valaha hallottunk. A pártvezetőség eszerint megtehet bármit, hozzájárulását adhatja munkásellenes bérpolitikához, a falu szegénységének agrármintára való kizsákmányolásához, védheti a kiskereskedők ellenségeit, kizárhatja a magyarságból a nem keresztényeket, lelkesedhet Hitlerért, Francoért, azonosíthatja magát Gömbös m munkásellenes, nagybirtokos politikájával, mely három millió magyar koldust tart szolgaságban, mindvégig demokratikus marad, ameddig választói észre nem veszik a csalafintaságot és el nem fordulnak a párttól. Nem árulná el nekünk Jaross Andor, hány százaléknál kezdődik a demokrácia és mekkora csökkenésnek kell beállnia a párttagságban, hogy reakciós legyen? Elképedünk ilyen alapon a terrorista Németország a világ egyik legdemokratikusabb állama. Várjon megköszönné-e Hitler ezt a bókot? De elég a tréfából. Sokkal komolyabb dolgok forognak itt kockán, mintsem ilyen átlátszó szofizmussal el lehetne ütni. Az Egyesült Magyar Párt agitációs frázisai veszedelmesen kezdenek hasonlítani Hitler és Heinein beszédmodorához. A régi „magyarok vagyunk, magyarok maradunk“ szimpla, semmitmondó jelszavát felcserélték a fasiszta egységesség, a totalitás jelszavával, legfőbb ellenségüknek a munkáspártokat, főleg a kommunistákat kiáltják ki. Minél tovább megy az Egyesült Párt Helnein útján, annál nagyobb ellentétbe kerül a magyarság érdekeivel, melyek ma különösen demokratikus politikát igényelnek. Az állam a német fasizmus támadó szándékaival szemben oly módon is igyekszik biztosítani védelmét, hogy kisebbségeivelJegyezik. A köztársaság demokratikus nemzetiségi politikáját kénytelen folytatni, hogy kisebbségeit megnyerje, de ezt csak addig és olyan mértékben hajlandó, amennyiben a kisebbségek az állam alapjára helyezkednek és az állam védelmét ténylegesen elő is segítik. Ez államfentartó szempont. Ezenkívül lehetséges más szempont is a tiszta demokrácia elvi megoldása. Az igazi demokrata abból indul ki, hogy minden nemzetnek joga van a nemzeti egyenjogúságra, az önrendelkezésre, pekinszet nélkül az ellen-