Magyar Nap, 1936. október (1. évfolyam, 176-201. szám)

1936-10-01 / 176. szám

A­RA 50 FILLÉR 1. évfolyam 176. szám Csütörtök, 1936 október 1 Főszerkesstő: Kálmán Miklós Felelős szerkesztő: Dr. Ferenci lászló Háromszoros védelmi vonal Madrid körül Caballero optimistán nyilatkozik­­ Toledoban még 300 milicista küzd Madrid, szeptember 30. — A madridi kor­mány minisztertanácsra ült össze, mely után Caballero miniszterelnök tájékoztatta a saj­tót a katonai helyzetről. Caballero kijelen­tette, hogy a mai napon a frontokon semmi lényeges változás nem állott be. A legutóbbi harcok, melyekben a fasiszták bizonyos ered­ményeket értek el, az általános­ hadi helyze­ten s a szembenálló erők viszonyán nem so­kat változtatnak és a kormány a legnagyobb bizalommal tekint a polgárháború kimenetele elé. Madridot háromszoros, jól kiépített vé­delmi vonal veszi körül, melyen a fasiszták ellenállása meg fog törni. Madridban nagyban folyik az erők koncen­trálása a város védelmére. Folyton újabb ön­kéntes csapatok vonulnak ki a frontra. Azon­ban a fegyver és lőszerhiány egyre inkább érezteti hatását: a népfront sokkal nagyobb erőket tudna szembeállítani a fasisztákkal, ha elegendő hadi felszerelése lenne. A népfront vezetői között nagy az elkeseredés az egy­oldalúan folytatott selegességi politika ellen, mely megbénítja a spanyol nép védekezését a napról-napra jobban felszerelt fasisztákkal­ szemben. TOLEDO LÁNGOKBAN ÁLL Madrid, szeptember 30. — Toledo ma reg­gel óta lángokban áll. A kormánycsapatok heves ágyutüze következtében a város több háza kigyulladt Minden felöl rőt lángnyelvek és vörös füstfelhők törnek az ég felé. A vá­rosban még mindig nem ültek el a harcok, ugyanis a min­d­ a 300 főnyi hátvéde még min­dig tartja állásait és elkeseredetten védekezik a fasiszták támadása ellen. Ennek a hátvéd­nek köszönhető, hogy a kormánycsapatok a legnagyobb rendben hagyhatták el a várost és ágyúikat, valamint fegyver és lőszerkészle­tüket maradék nélkül elszállíthatták. A talaverai fronton a mil­cia ellentámadást kísérelt meg a fasiszták vonalai ellen, azon­ban csak kisebb, jelentéktelen sikereket ér­tek el. Madridban Toledo elestét három tényező­nek tulajdonítják: 1. a zendülők légi hadereje Toledónál sokkal erősebb volt, 2. tüzérségük is nagyobb, jobb volt és több muníció felett rendelkeztek, 3. A katalán segédcsapatok, me­lyeknek érkezésére biztosan számítottak, nem érkeztek meg idejében. LÉGI PÁRBAJ TOLEDO FELETT Talavera de la Reina, szeptember 30. — Toledo környékén heves légi harc folyt le a fasiszták és a népfront repülői között. A fasiszták egyik nehéz bombavetőgépe át­repülte a milicisták állásait, mikor hirtelen feltűnt a kormány légihaderőinek öt va­dászgépe, mely azonnal rátámadt a fasisz­ta bombavetőre. Több mint húsz percig tartott a repülőgépek légi párviadala: a kormány­gépek heves gépfegyvertüze vé­gül is felrobbantotta a fasiszta bom­bavető­­gép motorját, mely mint valami égő üs­tökös zuhant a földre. Madrid, szeptember 30. — Melado kapi­tány, a kormány repülőhadának legkivá­lóbb repülője, légiharc során elesett. A kapitány a polgárháború kezdete óta 16 zendülő repülőgépet lőtt le- Melado a pol­gári életben az egyik magán légiforgalmi társaság igazgatója volt. HADITANÁCS BURGOSBAN Burgos, szeptember 30. — A felkelők ve­zérkara kedd este Burgosban haditanácsot tartott, melyen részt vettek Franco, Mola, Valera és Cabanellas tábornokok és a vezér­kar főbb tisztjei. A haditanács megbeszélte a Madrid elleni hadmozdulatok pontos tervét és a további hadműveleteket. A burgosi junta Francot marsallá és az összes fasiszta had­erők legfőbb parancsnokává nevezte ki. El­határozták, hogy esetleges győzelmük után Spanyolországban tiszta katonai kormányt alakítanak, melynek tagjait kizárólag katona­tisztekből állítják össze. TENGERI CSATA TANGER ELŐTT Gibraltár, szeptember 30 — Kedden reggel Tanger előtt az Esparteltok és Ar­­sila között heves tengeri ütközet folyt le egy kormányhű hajó és a zendülők több hadihajója között. Hosszabb ágyúharc után a kormány hajója elsüllyedt. Le­génységének egy részét a véletlen a kö­zelben tartózkodó „Koukoutoubia“ gőzös vette fedélzetére Hírek szerint a tangeri csata csak be­vezetője volt a zendülők nagyobb arányú marokkói csapatszál­lításainak, amit a gibraltári szorosban összpontosított hadi­flottájuk védelme alatt akarnak végrehaj­tani. Állítólag máris több mint 2.000 fel­fegyverzett harcost sikerült Ceutából spa­nyol földre vinniök hadihajóik és repülő­gépeik fedezete mellett. Ezzel együtt a zendülők újabb táma­dást terveznek Malaga, a népfront legdé­libb flottatámpontja ellen. A zendülők 8000 embert vontak össze ennek a fontos hadikikötőnek az elfoglalására. A fasiszta csapatok ágyukkal és lovassággal is fel vannak szerelve és akciójukat a tenger felől hadihajók fogják támogatni. Párizs, szeptember 30. — Nagy érdeklő­dés előzte meg a szenátus mai ülését, me­lyen a Blum-kormány devalválási javas­lata került tárgyalás alá. Maga a deval­váció kész tény, melyet elgáncsolni a jobb­oldal nem tud, de nem is akar, azonban heves harcok voltak várhatók a tör­vényjavaslat úgynevezett „szociális szakaszai“ közül, melyek a kormánynak messzemenő felha­talmazást biztosítanak arra nézve, hogy a devalváció káros hatásait a dolgozó nép­ről elháríthassa. A jobboldal is akarja a devalvációt , azonban terheit a széles néptömegekre akarja hárítani. Ma délelőtt féltíz órakor ült össze a sze­nátus, ahol a javaslatot Cardley, a szená­tus pénzügyi bizottságának előadója re­ferálta be. A javaslat előterjesztése után rögtön megindult a vita s a jobboldal, mint várható volt, azonnal heves támadást intézett a „társadalmi rendelkezések­“, a javaslat szociális cikkelyei ellen­ Érvelé­sük az volt, hogy nem lehet előre tudni, várjon a javaslatnak valóban lesznek-e a széles néprétegek megélhetésére nézve ká­ros hatásai, tehát felesleges előre felhatal­mazást adni az esetleges bajok elhárítá­sára. A jobboldali pártok támadása, a sze­nátusban sem kecsegtet sok eredmény­­nyel. Maga Kerillis is pesszimisztikusan nyilat­kozott az „Echo de Paris“ hasábjain s an­nak a véleményének adott kifejezést, hogy Blum megnyerte a játszmát. Az eddigi ta­pasztalatok szerint a szenátorok csak a bi­zottságokban nyakaskodnak, de mihelyt nyílt szavazásra kerül a sor, beadják dere­kukat. (Párizs, szeptember 30. ) Lapzártakor jelentik: Délután hat óra után megkezd­ték a javaslat szakaszonkénti olvasását. Már az első szakasz is névszerinti szava­zást tett szükségessé, melynél a kormány 137 szavazatot kapott 127-tel szemben, 54 szenátor tartózkodott a szavazástól. A töb­bi szakasznál valószínűleg nehezebb lesz a helyzetet­­lentette, hogy pesszimista lenne az, aki nem ismerné be, hogy az utóbbi időben Középeurópában sok gyújtóanyagot eltá­­volítottak- A Dunamedence ma már nem a hírhedt középeurópai puskaporos hordó. Egyre több barátot talál az a gondo­lat, hogy a kisántant államai gazda­ságilag a római jegyzőkönyv államai­hoz közeled­jenek. Ez a közeledés a Né­metországhoz való viszonyt is kedve­zően fogja befolyásolni. Ebben a tekin­tetben Csehszlovákia magához ragad­ta a kezdeményezést. Annak idején Csehszlovákia kijelentette, hogy eljön a nap, amikor Budapest is el fogja is­merni a közeledés szükségességét. Itt hivatkozott a magyar külügyminisz­ter legutolsó nyilatkozataira. A júliu­si osztrák-német kiegyezés állítólag haladás a középeurópai megértés felé. Csehszlovákia hajlandó a kiegyezésre- Csehszlovákia harcol a szélsőségek el­len és a köztársaságban nem lesz két elenséges tábor. A csehszlovák koalí­ció három demokrácia összetevődése: a mezőgazdasági és középosztálybeli, a szocialista és a keresztény demokrá­ciáé. Ezzel a nyilatkozattal Hodzsa véget vetett személye körül keletkezett vitáknak arról, hogy hol áll jobb- vagy baloldalon. Vilá­gos, hogy az általa javasolt külpolitika el­vezet ugyanoda, ahová a szélső­jobboldal, a „Venkov“ és a fasiszták akarják. Beje­lentése Csehszlovákia válságának kezdetét jelenti. Mie Mzeledzst akar a középeurópai fasiszta államokhoz Magyarországot is felszólítja az együttműködésre. — Mi ls ez Csehszlovákia és a Szovjetszövetség kapcsolataival? Prága, szeptember 30. — A nemzetközi sajtóunió prágai ülésén tegnap beszédet mondott Hodzsa miniszterelnök is. Kije­ A HMM a francia szenátus előtt A jobboldali pártok a szociális cikkelyek törlését követelik — Kerillis pesszimiszti­­kusa­n ítéli meg a jobboldal támadását Ismét az Eftesít Párt és a demokrácia Írta: Ferencs lászló Csak a magyar úri politika vegyi konyhá­járól kerülhet ki olyan csodálatos ötvözet, mint az Egyesült Párt „demokratikus esz­méje.“ Távol állunk attól, hogy az üst körül forgolódó szakácsokat, az alchimia csodás művészetének mestereit tudatlansággal vá­doljuk. Ellenkezőleg: szakmabeli tudásukat a legnagyobb elismeréssel megcsodáljuk és új­ból leszögezzük azt a régi magyar igazságot, hogy tudományért mégis csak nyugatra kell mennünk, ha valami nagyobb szerűt akarunk alkotni. Így például a márciusi fiatalok a for­radalmi Franciaországot szemelték ki példá­nak, viszont ugyanakkor a magyar főneme­sek Lengyelország jobbágyviszonyait, neme­si kiskirályságát vagy legjobb esetben a föl­det birkalegelővé változtató angol konzerva­tív arisztokráciát irigyelték. A magyar úri po­litika eszményképe ma kétségen kívül a ho­rogkeresztes Németország. És mint gyakran meg szokott történni: a tanítvány túlhaladja mesterét. Ez történt a demokrácia kérdésében az Egyesült Párt elnökségével is. Ezzel vívták ki kénytelen-kelletlen elismerésünket. Míg Zlit­ler totalitásra törekvő propagandájából kény­telen volt kihagyni a „demokratikus eszmét", az Egyesült Párt olyan mesteri vegyülék elő­állítására vállalkozik, melyben fasizmus is, de­mokrácia is benne van. Jól sikerült alchimista szeánszot rendezett az Egyesült Párt vasárnap Léván és Rima­szombatban, ahol bemutatták a politikai al­chimia legújabb csodáját, a demokratikus fa­sizmust. Mondanunk sem kell, hogy mielőtt a csodás keverék elkészült, a demokráciát bi­zonyos katalizátorok segítségével megfelelően preparálni kellett. Mi éppen az előállítási fo­lyamatnak eme szakasza iránt érdeklődünk, mert véleményünk szerint itt némi hiba csú­szott a számításba. A demokrácia népuralom, fordítja le Jaross a görög ravaszsággal kieszelt szót. A nép az mi vágy­unk, akikre a magyarság 70 száza­léka adta le szavazatait (szeretnék tudni, ho in­­­ét veszik ezt a számot, ténylegesen 50—60 százalék). Ebből az következik, hogy a poli­tika, melyet mi csinálunk népi politika, tehát demokratikus. „Nem volnánk demokraták vezette tovább gondolatát Jaross —, ha nem ismernék fel a nép igazi kívánságát. A nép egy pártot kíván, mi tehát megteremtettük az egységes pártot.“ Ilyen szellemesen még nem határozták meg a demokráciát Európában. A demokrácia leg­átfogóbb definíciója, melyet valaha hallot­tunk. A pártvezetőség eszerint megtehet bár­mit, hozzájárulását adhatja munkásellenes bérpolitikához, a falu szegénységének agrár­­mintára való kizsákmányolásához, védheti a kiskereskedők ellenségeit, kizárhatja a ma­gyarságból a nem keresztényeket, lelkesed­het Hitlerért, Francoért, azonosíthatja magát Gömbös m munkásellenes, nagybirtokos politi­kájával, mely három millió magyar koldust tart szolgaságban, mindvégig demokratikus marad, ameddig választói észre nem veszik a csalafintaságot és el nem fordulnak a párt­tól. Nem árulná el nekünk Jaross Andor, hány százaléknál kezdődik a demokrácia és mek­kora csökkenésnek kell beállnia a párttagság­ban, hogy reakciós legyen? Elképedünk ilyen alapon a terrorista Németország a világ egyik legdemokratikusabb állama. Várjon megkö­szönné-e Hitler ezt a bókot? De elég a tréfából. Sokkal komolyabb dol­gok forognak itt kockán, mintsem ilyen át­látszó szofizmussal el lehetne ütni. Az Egye­sült Magyar Párt agitációs frázisai veszedel­mesen kezdenek hasonlítani Hitler és Heinein beszédmodorához. A régi „magyarok va­gyunk, magyarok maradunk“ szimpla, sem­mitmondó jelszavát felcserélték a fasiszta egységesség, a totalitás jelszavával, legfőbb ellenségüknek a munkáspártokat, főleg a kom­munistákat kiáltják ki. Minél tovább megy az Egyesült Párt Helnein útján, annál nagyobb ellentétbe kerül a magyarság érdekeivel, me­lyek ma különösen demokratikus politikát igényelnek. Az állam a német fasizmus tá­madó szándékaival szemben oly módon is igyekszik biztosítani védelmét, hogy kisebb­ségeivel­­Jegyezik. A köztársaság demokra­tikus nemzetiségi politikáját kénytelen foly­tatni, hogy kisebbségeit megnyerje, de ezt csak addig és olyan mértékben hajlandó, amennyiben a kisebbségek az állam alapjára helyezkednek és az állam védelmét ténylege­sen elő is segítik. Ez államfentartó szem­pont. Ezenkívül lehetséges más szempont is a tiszta demokrácia elvi megoldása. Az igazi demokrata abból indul ki, hogy minden nem­zetnek joga van a nemzeti egyenjogúságra, az önrendelkezésre, pekinszet nélkül az ellen-

Next