Magyar Nap, 1937. április (2. évfolyam, 76-101. szám)
1937-04-20 / 92. szám
4 A kassai rádió tízéves jubileuma Április 25-én, vasárnap lesz tíz esztendeje annak, hogy a kassai rádióállomás megkezdte működését. Tíz év nagy idő az ember életében is, annál nagyobb azonban a rádió terén, mely a csecsemőkor első nehézségei és tévedései, akadozásai után ma már eljutott addig a korig, amikor nemcsak szórakoztatni tudja hallgatóit, de egyik legfontosabb, leglényegesebb kulturális kifejező és propaganda eszköze lett minden népnek és nemzetnek. A kisebbségi sorsban élő csehszvabjai magyarságnak a többségi népekkel sínben fokozottabb lényeget, magasabb értelmű és értéket kellett találnia a rádióban. A szó ereje gyorsan veszi útját a hallgatóhoz s aminthogy lehet vele mérgezni, lehet vele tudást terjeszteni, hitet emelni és kulturális szükségleteket, kulturális hiányérzeteket ébreszteni és kielégíteni. A rádió többsikú feladatot végezhet a népek életében, megmutathatja egye® nemzetek szellemi keresztmetszetét, ugyanakkor azonban megteremtheti az összefüggéseket más nemzetekkel, hogy ezáltal egyengesse a békét, a megértés testvéri útjait. De nem utolsórendű hivatása a szórakoztatás sem, ami életünk igényeinek egyik legaktívabb követelménye. Ha több síkon is, a kassai rádió két célt akart csak elérni: tükörképet nyújtani Csehszlovákia magyar kultúrájáról és Csehszlovákia magyarságának szellemi nívóját európai emelkedettségen megőrizni. Tíz év tanulságainak alapján alakult ki a mai modern műsorszerkesztés, mely figyelembe kell vegye a hallgatók rétegeződéseit társadalmi elhelyezkedésük és érdeklődési körök szerint is. Oktató előadások, ismeretterjesztő felolvasások, énekszámok, bizonyos fokig színházat is helyettesítő hangjátékok, riportázsok váltják egymást a programon. A kedd délelőttönként ismétlődő iskolarádiót csak a kassai körzetbe tartozó területen több, mint 20.000 gyermek hallgatja rendszeresen. Ezenkívül bevezették a külön mezőgazdasági rádiót is, ami vasárnap délutánonként igyekszik bővíteni a falusi gazdáik hiányos szakismereteit. A kassai rádió magyar részének minden tekintetben igyekeznie kell hogy a mi időnk mai szellemének igazi szlovenszkói reprezentánsa lehessen. K*r « Előadás Kassán a 20 éves Szovjetunióról. Uleh József, a KSeéleti Munkásbiztosító igazgatója. április 31-én, szerdám este fél 8 óraikor (Románi tts 10, I. em.) előadást tart: A Szovjetunió a, forradaloiti 20. évében és a második ötéves terv eredményei címmel. * A kolozsvári munkásság Petőfi-ünnepe. Illyés Gyula Petőfi-ünéletrajzának megjelenése alkalmából • áprilisban nagysikerű Petőf-emléküstrgtoly zajlott le a kolozsvári Munkásotthonban. Jord.Járkv Lajos, a siodiademokrata párt magyar Magyar ”A dunai demokráciák szövetkezését követeljük!" Erdélyi magyarok levele az amerikai magyarok kongresszusához Kolozsvár, április 17. — Az amerikai magyar egyesületek május negyedikére egybehívott newyorki kornesszusához a romániai Magyar Dolgozók Szövetsége nevében Bányai Lászó főtitkár és Kunk. Gyárfás ügyvezető alelnök üdvözlő levelet intézett melyben egy szélesebb hatáskörű magyar világkongresszus megrendezését kérik az utódállamok magyarsága számára is elérhető európai területen. A levél ezzel a már több oldalról is kezdeményezett demokratikus világkongresszussal kapcsolatban a következőket írja: „Idejében szeretnék figyelmeztetni a világkongresszus előkészítőit, hogy ne mulasszák el alkalmat adni a kongresszuson az utódállamokbeli magyarságnak is a felszólalásra és teljes bekapcsolódásra. Az eddigi megnyilvánulásokból ugyanis azt vesszük ki, hogy csak a demokratikus Magyarország kérdései foglalkoztatják az előkészítőket. Senki nálunk jobban nem kívánhatja a demokratikus erők diadalát az anyaországban, viszont nemcsak a magyarországi magyarság érdeke a demokrácia, hanem hárommillió romániai, jugoszláviai és csehszlovákiai magyarságé is. Jobban szeretnék, ha általában a magyar demokráciáról volna szó, ami a mi kisebbségi helyzetünk égető napi kérdése is, nem csupán Magyarország demokratizálódásáról. Mi a világkongresszustól azt várjuk, hogy útmutatást adjon a kisebbségi magyarságnak is a nemzeti önvédelemre a rátörő antidemokratikus irányzatokkal szemben. Azt várjuk a kongreszszustól, hogy kimutassa hárommillió kisebbségi magyar szövetségeseit a román, jugoszláv és csehszlovák demokratikus mozgalmakban, melyek a kisebbségi jogok százszázalékos érvényesítéséért küzdenek saját nemzetük sovinisztái ellen. Kisebbségi jogainkért vívott mindennapi harcunkban mi a román demokratikus tömegek, pártok és szellemi csoportosulások segítségére támaszkodunk s ebből a szövetségből máris megszületett a dunai államok demokratikus szövetkezésének eszméje. Azt várjuk a világkongresszustól, hogy a kétes értékű revízióval szemben, amely például a történelmi Erdély és a székelység problémáira egyáltalában nem ad választ, ellenben háborús bonyodalmakkal fenyeget s a dunai kis nemzeteket egymással szembeállítva a mindannyiunkat veszélyeztető hagyományos pángermán imperializmusnak nyit szabad utat, e konkrétumaiban háborús, elképzelésében illuzionista irányzatossággal szemben Kossuth Lajos Dunai Konföderációjának eszméjét vesse fel. Mi ennek az eszmének vagyunk hívei s hivatkozunk két nagy szülöttünkre, Wesselényi Miklósra és Ady Endrére, akik szintén a szláv-magyar-román testvériesülést hirdettek új dunai történelemnek. Ha a demokratikus magyar világkongresszus nemcsak a demokratikus Magyarországért kel síkra, hanem a kisebbségi magyarság demokratikus jogaiért és az utódállamok demokráciájáért is ,akkor nem kerülheti el a dunai demokráciák szövetkezésének gondolatát. Mi ennek a gondolatnak a valóraváltásától várjuk nemzeti jogaink érvényesítését s Erdély népeinek békés, közös, szociális haladását.“ A levél kis képet ad az erdélyi magyar dolgo-zók gondolkozásáról egyfelől a háborús revízió ésa nemzetiségi uszítás, másfelől a demokratikus kisebbségi jogok s a dumai közeledés kérdésében. A „Magyar Nap“ olvasói figyelmébe ajánljuk a Ssember-neksem! termékeit, amelyek az Egy3é'.' szövetkez-.i összes elárusítóhelyein kaphatók. Pékség: üzlet: Kosice Paulini 5 Kurta-utca 5. tagozatának elnöke, bevezető beszédében Petőfi I Sándorról, mint a magyar szocialista mozgalmak szellemi őséről emlékezett meg.. Az.. est előadója, Stllusz. József író, az uj magyar értelemség realizmusát fsmertette, mely alkalmas volt Petőfi üres fecsegéssé vált kultuszának gyökeres revíziójára s egy uj, reális Petőfitisztelet kutforrása lett. Petőfi a nép költője volt s azok a szellemi munkások ,akik a nép soraiban küzdenek s a népérdekeiket hirdetik, nemcsak Petőfi örökét vették át, de felfedezik Petőfi urai aktualitását is. Az előadó ismertette a szlovenszkói Sarló Petőfieknituszát, Illyés Gyula híres könyvét s a prágai Petőfi Sándor-kör és a budapesti Petőfi- Társaság levélváltását a Petőfi-versek ismert budapesti letiltása ügyében. Az esténsikerrel szerepelt az Építőmunkások Dalköve Ütő Lajos karnagy szakavatott vezetése mellett s a munkásműkedvelők korhű nemzeti jelmezekben szetőfféle klipet alakítottak, melynek minden szereplője egy-egy Petőfi-verset szavalt. A kolozsvári Petőfi-estét a Magánalkalmazottak Szakszervezete rendezte. |»/\ N 1,1 K K O V : 1RUIÓ ÉLET KORÚI r O | T A T A M A S A L A D A I t 51 Néhány napig egészen visszavonultan élt Ilja Maximovics. Fütyült magában, mormogott magányosságában. Unatkozott egyedül és csodálkozott, hogy a három, kollektíva egyáltalában nem bosszantja. Régebben ki sem tudta mondani ezt a szót. És most. .. — Na, meglátjuk, mormogta és ásított. — Víz, hia visszaszorítják, megduzzad. És ha nem tud lefolyni elsepri a gátat. A parasztok olyan mint a víz. Gátat vetettek eléjük. Ügyesen csinálták ezek a disznók... Várjunk. Ha nem csap át a gáton, furjjuk meg egy kicsit, akkor majd lefolyik és hogyan ... talán Sztepkát is magával ragadja ... Ez a viz vad, parasztviz ... És fúrt. A kerületi újságban cikk jelent meg, hogy Záchár Katájev kollektívájában, a „haladásban“ csupa sógor, tollon van együtt és hogy a tanács választása után berúgtak, az utcára tántorogtak és hogy a parasztokat erőszakkal kényszerítették a kollektívába. „A szovjethatalomnak nincs szüksége erőszakkal létrehozott kollektívára“, írta egy bizonyos „bogár“. Záchár felfedezte, hogy ez a „bogár“ Mityka Szpirin volt és figyelmeztette Sztepánt. Sztepán megparancsolta Iván Szirkinnek, hogy zárja el a malom valamennyi gátját. Éjszaka a víz megtöltötte a malomtól, elárasztotta a szakadékot, a Tehénszigetet, a mocsarat, Plakuscsev gyümölcsöskertjét, a jég leszakította a kerítéseket, elérte Markel Bukov gyümölcsöskertjét, átszivárgott a méhesen és elöntötte Fádor Gurjánov kútját. Plakuscsev máskor talán még csak egyet sem hunyorított volna, de éppen nemrégen épített Kiill Zsdarkin hajdani gyümölcsöskertjében kunyhót, hogy biztosítsa magának. Most a jég ezt a kunyhót is fenyegette. A falu szovjetbe szaladt és már a küszöbről kiáltotta: — Disznóság! Mi az ördögnek van a hatóság? Mit volitsz? — szakította félbe Jáska, akinek hirtelen megint eszébe jutott a gondolat, ami apja halála óta nyugtalanította: „Látta Plakuscsev a pénzt vagy nem...?“ És bár tudta, miért zárták le a zsilipeket és Sztepántól azt az utasítást kapta, hogy minden áron bosszantsa fel Prakuscsevet, mégis, ahogy a pénzre gondolt összeesett és egészen puhán mondta: — Ülj le, Ilja Maximovics, — és lefújta a port a padról. — Ülj le! Minek üljek le? Minden úszik és te azt mondod „ülj le!“ Ha te elnök is vagy, az elnöknek sem szabad kedvezni a rokonságnak ... Add ki a parancsot, hogy azonnal nyissák ki a zsilipeket. — Ezt nem tudom, Ilja Maximovics. A malom az övék. — övék? És te nem vagy az övék? — Ért úgyszólván ketté vagyok hasadva... Itt a népé vagyok és ott a szövetkezeté... Mint hatóság nem elegyedhetek bele a termelésbe, így szól a törvény. Ezt csak törvényes uton lehet... — Na, tudod, kedvesem, olyan törvény nincs, hogy a tűzvészt szabad szítani... Mialatt a törvényről veszekedtek, a víz elérte a kunyhót, felemelte, mint ahogyan a pásztor egy bárányt a vállára vesz és a mocsárba dobta. Prakuscsevnek Gurjanovék és Bukovék jöttek segítségére. Fejszékkel és feszítővasakkal mentek neki a gátnak és beszakították ... és néhány nappal később a törvényelé mentek ... A törvény előtt Ognyev a szövetkezet megbízásából, négyszáz, rubel kártérítést követelt a gát szétrombolásáért, a malomkerék eltöréséért és a malom négynapos szüneteléséért... Plakuscsev prüszkölt és ellen-kártérítési igényt nyújtott be, úgy számítva, hogy a kettő kiegyenlíti egymást. A víz elmosta a kunyhómat... az háromszáz rubel. Elöntötte Fádej kútját, az kétszáz rubel. — Mi az, a kút aranyból van, vagy mi?— kérdezte a bíró. — Van róla jegyzőkönyvetek? Plakuscsev vörös lett, amikorlátta, hogy üres kézzel jött a bírósághoz. Köszörülte a torkát, elállt a szótól és leült. Nemsokára ezután nyomozók jöttek, ki a városból. Bruszkiba mentek, szétnéztek a kis szobácskában, a csűrökben, aztán bezárkóztak az irodába és sokáig beszéltek Jóskával. Aztán amilyen gyorsan jöttek, éppúgy eltűntek. Ettől a naptól kezdve Jóska hallgatag lett, levert és titokban inni kezdett. A kocsmákban a pálinkaégetőknél csavargott és heteken át nem aludt odahaza. Sztepán Ognyev állandóan utón volt a szövetkezet ügyeiben, verekedett a földért, nem vett észre semmit. .És amikor Szteska panaszkodott, megígérte, hogy beszélni fog Jóskával. De az idő gyorsan múlt, Sztepánnak mindig dolga volt és a beszélgetést egyre halasztotta... Egy napon, amikor Zánhár Katájev késő este Bruszki felé ment, Plakuscsev udvarán két alakot látott. Egyikben azonnal megismerte Plakuscsevet. Hogy a másik ki volt, először nem tudta megállapítani: egészen árnyékban állt, a kapuhoz támaszkodva. Jobban odanézett ... Jáska állt a kapunál és zokogva kért valamit. -- De Jáska, — dörmögött Plakuscsev apai, barátságos, megnyugtató hangon — én nem tudok semmiről... Jegor Sztepanovics valószínüleg már évekkel ezelőtt elrejtette ... Az is kérdés, hogy volt e egyáltalában ... Én azt hiszem, hogy csak fecsegtek ... Különben csak azt mondhatnám, hogy akiket sem árulnék el semmit, ha tudnám. .. az apád miatt. Emiatt nem kell úgy ... téged olyan helyre állítottak, ahova nem való vagy — megbotlottál... és a berúgott mindent duplán lát — De nincs nyugton, Hja Maximovics... Alá kellett írnom ... odáig jutottam ... ott áll, ha előkerül, tartóztassanak engem le ... És ha most egyszerre megkerül, akkor benne ülök a pácban.— Ki jelentené? — Ilja Maximovics hangjából csendes gúny hangzott. — Jön erre valaki.. . Persze, kár hogy aláírtad... és hallom, hogy beléptél a pártba is? Na igen... Gyere be Jóska... beszélgessünk egy kicsit... Ezzel mind a ketten eltűntek az udvarban . .. — Ez belekeveredett! Ej, Jákov, belekeveredtél, — suttogta Záchár és Bruszkiba érkezve elmondott Sztepánnak mindent, amit látott. — Ez nem lehetett Jáska, — kételkedett Sztepán. , •. i f . # »* v CIPŐT csak Berkovicsnál vásároljon KOSICE. Stefánik utca 22. Lapunk olvasói 2 százalék engedményben részesülnek ICBM A FEGYVERKEZÉSI TŐKE a XX. század jegyütéteibik gazdaságii és politikai hatalmassága — erről már egész könyvtárra, valót írtak öszsze. Felelősége a fasiszta diktatúrák uralomra juttatásában, nemzetközi konfliktusok előkészítésében, pohgárhábornk bujtogatásában, háborús pszichozis teremtségében elvitathatatlan. Ahol a nép jelentősebb hatalmi pozíciót vív ki magának sorsa intézésében, első dolga reoperáltni ezt a fekélyt a társadalomi testéről. A hadiipar állaamosítása kétségtelenül csak félmegoldás, de már ez is nagy lépést jelent előre. Nem kell ■másra utalni, csak a franciaországi példára, ahol a Sébneaidekek, de Werusek és Peyerimnofitok megrendszabályozásával a fasiszta mozgalmak is súlyos csapást szenvedtek el. Csehszlovákia kivételt képezne e szabály alól? A hajdiiiipar probelémája már itt is régen égető stádiumba jutott. A baloldali pártok egységesek az államosítás kérdésében, de a koalíció bizonyos szárnya még mindig éles ellenállást tanúsít. Nem véletlen, hogy a hadiipari tőke védelmezői és az autdemokrácia útjának egyengető! — koalíción kívül, koalíción belül — azonosaik. — Nem véletlen az sem, hoigy a szlovenszkói úri politika is felcsapott a halálipari tőke védelmezőjének. János, Eszterházy, Szűlő uraknak bizonyára nincsenek közvetlen érdekeltségeik a hadiiiparban. szembe®a Nár, Eistykkel és Venkovotokal számukra az államosítás Időidéie nem annyira gazdasági „önvédelem“, mint inkább politikum. Az antidemokratizmus, az antinépfront politikája. Csakis így értelmezhetők azok a nyegle sorok, melyekben a PMH azt firtatja, hogy a hadiipar államosítása francia mikszára nálunk is a népfront egyik legfőbb összehozója, melyekben az ellenzéki szerkesztő furcsának tartja, hogy még egy szlovák agrárius is akad, aki támogatja a javaslatot, mely „oly kedves a kommunisták szivének“. Márpedig ami a kommunisták szivének kedves, az a PMH szerint feltétlenül elvetendő. .Jp Kedd, 1957 aprflfc 30, Szeplőt, májrobot is mindennemű arctisztátlanságot bizosan eltávolít, ha a sok évi tapasztalt után készült Dr. Flittner R- fék JUNO-krémet használja. Ezen kitűnő hygietikus tészítmény hatásáról minden nő pül napon belül meggyőződhet l- Rendelje meg utánvét mellett Dr. Fiittner gyógyszertárából, Sanská Bystrica. — Egy doboz JUNO-KREM ára Kcs 10.— hozzávaló szappan Kcs 5.—-, 1 doboz Jt!tKhip«Jor Kcs 8..