Magyar Nap, 1937. május (2. évfolyam, 102-125. szám)

1937-05-01 / 102. szám

il. évfolyam 1®*» ám : £5 •■§ § iá xá ffā 1 S* I © * Szombat, 1937 május 1 Felelős szerkessző: Dr. Ferenci László Népi május 1 l óta : F­ere­nc­z László­ ­ magyar május­i hagyományai változa­ssak. Voltak bizakodó, az indulás fiatal len­­d­ületével pompázó május elsejék s voltak ,­omor, szótlan felvonulások. Már egyszer győzelemittasan, vörös zászlóerdőben a leg­­több, a legzsongitóbb, a­­legtü­zesebb má­­usi ég alatt menetelt fel Budapest, ma még­­ utcákra sem mehet ki, Angyalföld, Csepel népe. Majd egy évszázadon keresztül minden osztálytudatra ébredt magyar munkás sze­ne az ország fővárosa és legnagyobb ipari gócpontja, Budapest felé tekintett, ma in­kább Pozsony és Kassa fogja megadni a magyar május értelmét Május elseje az egész világon a munkás­ság seregszemléje volt. Ma már nem az, ke­vesebben nemcsak az, ma már az egész nép hadiszemléje. A nehézlépuű­ bányászok, a mozgékony gyári munkások, az iparosse­gédek, földmunkások mellett ott látni a ma­gyar paraszt napbarnította, szétverte arcát, a kisiparost és a kiskereskedőt, a hivatalno­kot és a szakértelmiséget. A hadsereg meg­nagyobbodott, megizmosodott, a harci ki­látások is megjavultak. |f*3'-ban még komor felhők vonták be a májusi eget, a berlini Werfing lakói szomorú tefoatereszt­es komédiának és véres mun­kástragédiának lettek tanúi. Akadtak többen­­ régi mazsolók között, akik meginogtak, kik elvesztették hitimet a népi erők k­ere­­sthetetlenségében- akik tízéves bágyadtsá­­gt jósoltak és visszahúzódást, magábazár­­az­ást javasoltak a munkásságnak. Effeléj­et­téli, hogy egyesek megfutnak az esedé­­kes harc elől, de a tömegnek, a népnek helyt kell állania, az nem a széplelkek eszméiért harcol, hanem a maga bőrét védi, a holnapi betevő falatért küzd és szebb jövőt akar gyermekeinek. Kitűnt, hogy a munkásságot nem riasztja meg a német horogkereszt dühödt kegyet­lenkedése, és rövidesen az osztrák munkás­ság fegyver és vezetés nélkül fölkelt a de­mokrácia, a szociális vívmányok, a munkás­­bérpaloták és a munkásotthonok védelmére. Ez a harc is elveszett, de az sem tudta m­eg­­dönteni a munkásság önbizalmát. A francia tűzkeresztes reakció ellen egyesült a francia nép. A francia népfront már nemcsak megál­lította' a bankhiatalmasságok felfegyverezett haz­­áinak, a tűzkereszteseknek további tér­­h­alását, hanem megkezdte a nép leromlott letszínvonalának helyreállítását is. A mun­kásságnak szabad kezet adott, hogy sztrájk­jaival megfelelő béreket érjen el s e célból egéy égési tette a szakszervezeteket. Rendez­te a kisparasztság követeléseit is, bevezette az álami gabonamonopóliumot, de a kispa­­dnak nagyobb árakat biztosított. 'ncia példa méltó követésre talált Spa- *' ágban is. Sajnos, mielőtt a népfront idulhatott volna, a spanyol nagy-­­ osztály a felsőbb katonai vezetés- i­tt felkeltek a demokrata, köztársa- r­efáns irányzatú kormány ellen és tűzvésszé változtatták Spanyolok­­spanyol polgárháború kitörése előtt de a franciák-szovjet-cseh­szlovák ré­­szetség a német fasizmus támadó lépllen és ezzel megtörtént az első diürokratikus és haladó erők egye­­tem­ihez azonban csak darab papiros sa­j­ifasiszta munkásság szolidaritá­­nyejiely a leggyönyörűbben a spa­­lásáb.ata és szocialista erők támoga­­ájáimlt meg. a vüágfT°Isárháboni ketté választotta akció megmutatta a haladás és a re­­flémef­oltjait. Világossá vált, hogy a a spaijj,, fasizmus nem engedi győzni felis­mere* belső ellenségei felett. Ez a a spanvoF®52 őszintén haladó világot tett a. \ ;on­t harca mellett mozgósi­­n­ ilyen­­igil polgárháború megmutatta. "Wyniazduil, cní szunnyadozik a nép­­, fin és poklát statuált az egész világnak, hogy mit jelent a nemzetközi szolidaritás, mely olyan csúfosan megbukott a világs­áború­ban. A spanyol nép és a nem­zetközi brigád harca a külföldi beavatkozó fasiszta seregek ellen az utolsó év legfonto­sabb eseménye és az egész világon növekvő népi mozgalmak megerősödésének legjobb bizonyítéka. A népfrontgondolat izmosodásának jegyé­ben folyt le a belga választás is, ahol bár for­málisan nem alakult meg a népfront, de a néptömegek tömegesen együtt menve, fölé­nyesen visszaverték a Harmadik Birodalom tőszomszédságában a fasizmus támadását az állam demokratikus formája és a munkás­­tömegek gazdasági és politikai szervezetei ellen. Az összes népfrontsikerek hátterében pe­dig a Szovjetszövetség áll, mely a második ötéves terv idő előtti befejezésével ismét el­vitathatatlan bizonyítékot nyújtott a szocia­lista társadalmi rend magasabbrendű­ségéről és amelynek aktív támogatása nélkül hova­tovább elképzelhetetlenné válik minden nagyobb antifasiszta, haladó és szocialista megmozdulás. Csehszlovákiában is a népfrontgondolat, bár maga a népfront még nem alakult meg, erősen felemelte a néptömegek öntudatát. Ez egyelőre közvetlen tettekben még csak szór­ványosan és rendezetlenül nyilvánul meg, de közvetve már is észrevehető nyomást gya­korol a cseh és német szocialista pártok ve­zetőségére és erélyesebb ellenállásra ösz­tönzi a reakció próbálkozásai ellen. A cseh reakció az 1935-ös elnökválasztás alkalmával vereséget szenvedett, melynek következménye az volt, hogy a politikai szer­vezet, a „Nemzeti Egyesülés“ legyengült és elvesztve gazdag pártfogóit, éppen az utolsó hetekben bomlott teljesen szét régi alkat­részeire. A cseh reakció terveit megváltoz­tatta és bizalmát a szemtelen merészséggel előretörő reakciós agrárszárnyba helyezte.­­ német regiítök Bilbao felett Bilbao, április 30. — Tegnap német bom­bavetők három bombatámadást intéztek Bil­bao ellen, mely 20 halottat és 10 súlyosabb sebesültet követelt áldozatul. A kormány mindent elkövetett, hogy a légi­támadás hatását közömbösítse: a városban hatalmas plakátok hirdetik, hogy m­ikép kell viselkedni légitámadás idején. Amint jelentés érkezett arról, hogy ellenséges repülők kö­zelednek, azonnal megszólaltak a gyárak szi­rénái és tűzoltók járták be az utcákat, me­lyek éles szirénadugással figyelmeztették a lakosságot a veszélyre. Ennek köszönhető, hogy a három nagyarányú támadás arány­lag „csekély“ veszteségeket okozott. A leg­súlyosabb támadás délután 4 órakor zajlott le s mintegy fél órán át tartott. A német vadászgépek alacsonyra eresz­kedve gépfegyvereikből golyózáport zú­dítottak az utcán tartózkodó s a kapu­aljakban szorongó emberekre. Különösen Portugalete negyed szenvedett sokat a bombáktól. A bombavetők össze akarták rombolni a kikötőt is, azonban a MA 10 OLDAL — A tartalomból: A FALU (6. oldal) Aratási szerződés (Veres Péter cikke) — Vasárnap délután Tanyon A VÁROS (5. oldal) Séta a pozsonyi cérnagyárban — A fű „Zlin“ pongyolában SZOVJET SZÖVETSÉG (4. oldal) A Volga—Moszkva-csatorna SPANYOLORSZÁG (7. oldal) Komáromi magyarok Madridnál Film vérző Spanyolországról — A hiszékenyt határa FORBÁTH IMRE: Ki vagy és merre mész? (Vers) 4. oldal A MAI NŐ (8. oldal) Egy asszony a milliók közül (Betegs* levél) I :(•­t Hét nap a világpolitikában (3.oldal) — Így nem (4. oldal) Amit még tudnia­k (10. oldal) Ez a politikai manőver különleges jelleget a csehszlovák fasizmus kialakulásának, de a tönkremenő kisgazdaréteget akarja me­nyerni tömegbázisául. A kommunista pá érdeme, hogy erre a veszélyre idejekor­ felhívta a figyemet és megindult az össz szocialista pártok munkája, hogy a kisgazt kiszabadítsák az agrárdemagógia hatása­it A harc az agrárreakció ellen egészen kö (Folytatás a 2. oldal 1. hasábján.) A varadondi bíboros a pápa tiltakozását kéri a guernicai eset Z7 síimet refill® üsssefeemfeálta daldacane vármát / Általános le­háborot­ás a felkelők kegyetlensége ellen / Élelmiszer Bilbaona Bilbao, április 66. — Európa civilizált né­pei még magukhoz sem tértek a megdöbbe­néstől és az iszonyattól, amit bennök Guer­nica barbár megsemmisítése ébresztett, mi­dőn a felkelők zsoldjában álló német repülők újabb kegyetlen vérontással szennyezték be kezüket. Tegnap huszonkét német repülő je­lent meg Galdacano városka fölött és bor­zalmas vérfürdőt rendezett a védtelen pol­gári lakosság között. Galdacano mintegy húsz kilométerre fekszik Bilbaotól és telje­sen nyitott, védtelen, katonai szempontból jelentéktelen városka, melynek lakóit a vá­ratlan légitámadás teljesen felkészületlenül érte. Galdacanoban a guernicai esethez tel­jesen hasonló jelenetek játszódtak le, bizo­nyítván azt, hogy ugyanaz a kéz követte el mindkét tömeggyilkosságot. A súlyos bom­bák előtt rémülten a szabadba menekülő la­kosságot a német repülők üldözőbe vették és gépfegyvereikből lőtték őket. A borzal­mas légitámadásnak többszáz áldozata van. Galdacanot a ledobott gyújtóbombák és légi­­torpedók összerombolták és felgyújtották. mólókra és a­ hajókra szórt bombáik legna­gyobb része a tengerbe esett és semmi kárt sem okozott. Ifiért nem lóg körbe a pápa? Bilbao, április 30. — A valladolidi bíboros, Onaronda, aki még a felkelés első idejében el­menekült a felkelők birtokában lévő Valla­­dolidból s jelenleg Bilbaóban tartózkodik, Rómába, a paphoz akar menni, hogy jelen­tést tegyen azokról a borzalmakról, amelye­ket a fasiszták a hivő katholikus baszk nép ellen elkövettek és felkérte, hogy lépjen közbe azoknak az embertelen kegyetlenségeknek a meggátlása érdekében, amelyeket a német és olasz repülők elkövettek. Példátlanul gyalázatos tett London, április 30. —■ A felsőházban lord Cecil, a R. U. L. ősz elnöke szóvá tette a guernicai vérengzést és kijelentette, hogy a német repülőknek ez a cselekedete olyan gyalázatos tett, amelynek nincs példája a civilizáció történetében. Azt követelte, hogy az angol kormány azonnal a legerélyesebben tiltakozzon az ilyen és ehhez hasonló vérontás ellen és szó­lítsa fel hasonló lépésre a többi európai kor­mányokat is. Javasolta, hogy az ügyet terjesszék mi­nél előbb a Népszövetség elé. A kormány nevében lord Plymouth vála­szolt, aki kijelentette, hogy a kormány még nem kapott hivatalos jelentést Guernica bom­bázásáról s így nem tájékoztathatja a felső­házat arról, hogy ki rendelte el ezt a bombá­zást. Párizs, április 30. — A „Figaro“ római le­velezője jelenti, hogy Róma és Berlin katonai körei teljesen tisztában vannak azzal, hogy a felkelők legutóbbi „sikerei“ a baszk fronton katonai szempontból csöppet sem jelentősek, azonban azt remélik, hogy ilyen terroresz­közökkel megpuhíthatják a valenciai kor­mányt. ÚJABB ÉLELMISZERES HAJÓK ÉRKEZNEK Bilbao, április 30. — Tegnap újabb az angol kereskedelmi gőzös érkezett a bilb kikötőbe és pedig a „Shenfield“, a „Mare” a „Thorpenall“ és a „Portect". A hajókat „Royal Oak“ angol csatahajó kisérte egész hárommérföldes év határáig. Közvetlenül bilbaói kikötő előtt iS német Junker repülőgép vette üildt­­­őbe az angol hajókat és bombán kezdte őket. Végül a bilbaói parti ütegek elkerget fasiszta gépeket és a négy angol gőzös sí­lenül elérte a partot. Velük együtt a kio­törő hajók száma tizenötre emelkedett. A bilbaói kikötőben horgonyzó kez­delmi hajókkal akarják végrehajtani a­­ gyermekek első csoportjának az orszá­gát is. fejedet kiürítették Madrid, április 30. — A középső fronto­­ ma is heves harcok dúltak. A milicia sík'1,­rés támadásokat intézett a felkelők ás*'' ellen. Különösen Toledonál értek el­­­dösebb sikereket, ahol állásaikat egyre tebb viszik az ostromlott városba. Te a felkelők kiürítették s csak két mai red védi a várost. Madridot a felkelők tegnap ismét . A bombázás délután öt órakor kezdt el, a gránátok hat embert megöltek, m­incat megsebesítettek. VALENCIA NEM ÜNNEPEL Valencia, április 30. — A valencia lány elhatározta, hogy ezen a május­­ nem ünnepelnek, hanem az összes spanyol gyárakban és üz­­ben különös intenzitással fognak házni. L. Az erről kiadott rendelet utal arra,­­ Spanyolországban ma nem olyan a k­el hogy ünnepelni lehetne. Minden erőt kell mozgatni a győzelem érdekében s a­nyol nép ezt a május elsejét is a győzelem folyó munkának és küzdelemnek fogja tenni.

Next