Magyar Nap, 1948. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-21 / 16. szám

15:41. január 21, szerda Kossuth, Petőfi, Jókai, Táncsics, Arany kerületet kap Budapesten Országraszóló programmal készül a főváros a centenáriumra Az ország városai közül el­sőnek a főváros készült el a centenáriumi év programterve e­setét, amely az országos pro­gramnak is gerincét alkotja majd. Ez a program néhány nap Hiúivá füzetalakban is m­egjelen­ik és naptárszetszen közli s a centenáriumi év ünnepi eseményeit és a legem­lékezéseit. Kiemelkedik a tervezetből a kulturál­is rész, am­elyet a fővá­ros kulturális ügyosztálya Gerta Gábor vezetésével készített el. Március 15.-én a Szabad­ságé­v ünnepségei a Nem­zeti Múzeum előtt kezdőd­nek, amelynek lépcsőjén a főváros vezetősége a szabadságharc nagyjainak emlékezetére örök­mécsest helyez el. Ugyanekkor avatják fel a helyreállított Vasváry Pál emléktáblát és a városházán Rottenbiller Ká­roly, Pest akkori polgármeste­rének emléktábláját is. Délelőtt ünnepi közgyűlést tart a főváros törvényhatósági bizottsága. A közgyűlésen a nap jelentőségét a pártok ve­zérszónokai méltatják, majd a főváros polgármesterré előter­jesztést tesz, több kerület és utca elnevezésének megváltoz­tatására. A Habsburg ház tagjainak neveit viselő kerületek ,ezentúl Kossuth, Petőfi, Széchenyi, Jókai,­­Táncsics és Arany János nevét fog­ják viselni, utcát keresztelnek el a » Sza­bad sajtó«-ról és teret kap »Március II.s. harc történelmi eseményeit megörökítő szindzsábra és Pe­Márciustól kezdve havonta váltakozva falragaszsorozat ter­emik meg a patti utcán, a megfelelő nőnap száz év előtti jellegzetes eseményeit megörö­zöti életének egy-egy eseményét megörökítő grafikai munkákra é kötve. M­egken­dik a szabadság­harc okmánytárának rendezését is, amely előreláthatóan több évet vesz igénybe. A főváros idegenforgalmi hi­vatala­ befejezte a tárgyaláso­kat a vidéki városokkal, hogy az egyes városokból melyik idő­pontban és hánytagú küldött­ség érkezik a fővárosba­. Az ed­digi jelentések szer­int már­ciustól kezdve óriási vidéki és idegen forga­ll­om­ra szó­l­­­that­unk. Kovács György Történelem a falragaszokon Díszelőadás f­­. , " « a Nemzetiben * * A hivatalos program esti ré­szét a Nemzeti­­Színházban tartandó díszelőadás alkotja, amelyen a legkiválóbb­­magyar művészek, a szabadságharc tárgykörébe eső műveket adják elő. Március 15.-én megnyílik az újjáépített Petőfi-ház is. Az épületet a 48-as kor stí­lusának megfelelően alakították át. Az épület bejáratánál lévő secessziós toronyrészletet le­bontják. A Petőfi-házat, amely során később a történelmi mű­­hilym­ot is elhelyezik, a Petőfi emlékkiállítással és az »Egy nap« kiállítás­sal nyitják meg. Kiállítják a Pe­­tőfi relikviákat,­­amelyek közül legértékesebb az az ügy, amelyben Petőfi­­született. Ki­állításra kerülnek Petőfi mű­veinek és idegennyelvű fordí­tásainak összes kiadásai. Az »Egy nap* kiállítás 1848 már­cius 15. eseményeinek doku­mentumait örökíti meg. Itt láthatjuk majd a *» Talpra, ma­gyar«, a 12 pont és az első szabad falragaszok első példá­­nyait. A Székesfővárosi Zenekar délután a Zeneakadémyon díszhang­versenyt ad, Bartók, »Kossuth két arcképe* és »Cantata­ profana«-ja kerül előadásra. A fővárosi Szabó Ervin-könyvtári könyvki­állítása a szabadságharc nyomtatvány­anyagát és a szabadságharc irodalmát’, mutatja be, a fővá­rosi képtár pedig az 1848-at megörökítő képzőművészeti al­kotásokat állítja ki. Új könyvek, a Petőfi-ösztöndíj A szabadságharc Irodalma több jelentős új kiadvánnyal is gyarapodik. Március 15-én jele­nik meg az ISIS—UHS" című idegen­forgalmi füzet, a Lánc­­hírt történetéé és Lestyá­n Sán­dor könyve, a Budapest fürté“ Siettet. Ünnepélyes külsőségeik­­között hirdetik ki a »Petőfi„ösztöndíj" létesítéséről szóló «tapakményt, (lünegyal­­atmbea év­­március 15-én az év legkiválóbb irodalm­­mzi és tudományos művének íróját jutalmazzák. Prilyadijai h'(­ ki sí főváros­át í ivoadmíg. Kivizsgálják Jordán Cardo-vezérigazgató gazdasági és politikai múltját A Mag­yar Lap már be­számolt a Cardo Faipari Rt. kipattant botrányáról és vezérigazgatójának, dr. Jor­dán Jánosnak hitel manipu­lációiról. Ismeretes, hogy Jordán hétmillió forintnyi összeget kért kölcsön az iparügyi minisztériumtól, hogy a háborúban súlyosan megrongálódott győri gyár­telep helyett Pesten a G­yöm­rői­ úton építtethesse újjá a üzentét. Sikerült is megkapnia több­­millió forintot• A­ Tervhiva­tal által indított vizsgálat megállapította, hogy a gyömrői úti építkezés, he­­szontalanub emészti fel az állam pénzét, miközben a régi győri bútorgyár tized­annyi költséggel újjáépült. Természetesen az építkezést azonnal leállították. A vizs­gálat most nemcsak a­ Cardo körüli, gazdasági üzelmekre terjed ki, ha­nem­ megvizsgál­ják azt is, hogy kik a fele­lősek azért, hogy hatalmas állami pénzeket J­ordán-féle gazdasági és politikai múltú embernek juttattak. Ugyanis 1939-ben, mikor Hitler Kárpátalját Magyar­­országhoz eljutoltatta, hogy ezen keresztül kierőszakolja az ország csatlakozását a fasiszta rablóháborúhoz — ekkor dr. Jordán akciót in­dított, hogy megkapja Kár­pátalján a fakitermelési jo­gokat. Ezt oly módon érte el, hogy felajánlotta a németek­nek üzemét hadiszállítások céljaira. Hatósági segédlettel és a legnagyobb erőszakos­ hágókkal egymásután kiütöt­te a holybeit fakitermelők kezéből az erdőkitermelési jogokat. Jordán a kárpátaljai faki­termelésnél ruszin munkáso­kat alkalmazott. A munká­sok azonban egymásután sztrájkba, léptek és megszök­­döstek, mert Jordán alacsony munkabéreket fizetett. Ekkor a ruszinokat katonai erővel munkásszázadokba­ kénysze­­rítette, mert így még olcsóbb munkaerőhöz jutott Közben a győri üzemben is sztrájk tört ki. Jordán azt is erélyes kézzel letörte. Köztudomású az is dr. Jordánról, hogy jobboldali és erősen klerikális gondol­­kodáséi, ember. A múlt rend­szer nagy haszonélvezője a zsidótörvények idején a Szlavónia Fakereskedelmi Rt. nevében —­ amelynek szintén tulajdonosa, — sok céget kiigényelt. A háború előtt Jordán, üzemei Angliába szállítottak nagymennyiségben bútorz­áruk Néhány családtagja ma is kint él Angliában és nyilvánvaló, hogy már eddig jelentékeny vagyont sikerült, kijuttatnia a szigetországba. A­­vizsgálatok erre is kiter­jednek és valószínűleg újabb meglepetéssel szolgálnak ma­jd. .. _ Sk ! A Tribune des Nations főszerkesztője Budapesten Boldizsár Iván külügyi államtitkár megbeszélést folytatott a Budapesten tartózkodó André Ulmann francia újságíróval, a »Tribune des Nations« főszerkesztőjével A kisiparosok a görög szabadságharcosokért A Kisiparosok Országos Szabad Szervezete gyűjtést indított a görög nép utélsegíté­­sére, Kovács BélA főtitkár nyújtotta át az egyes kisiparosok csak a adományokról szóló díszes nyugtákat Mms. „Emlékezzetek reá..." Vladimír Iljics Lenin, huszonnégy évvel ezelőtt halt meg. Amikor ma az egész haladó világ az Ő emlé­kének áldoz, nem csupán egy történelmi alakra tekint vissza, hanem olyan lángészre, akinek életműve döntő módon járult hozzá ahhoz, hogy az egész emberiség elinduljon a emberek életének tökéletesebb, eddig el nem képzelhető távlatokat megnyitó, új útjai felé. A kommunista párt élén, Lenin vezette győzelemre azt a forradalmat, amely először szabadította fel az embert mindenféle elnyomás alól. Marx és Engels nyomdokain haladva, Lenin vértezte fel a világot azokkal az elmé­leti és gyakorlati tapasztalatokkal, amelyek nélkül a világ haladó erői nem tudnának felülemelkedni a reak­ciós erőkön. Adokkal a tapasztalatokkal, amelyekkel a Szovjetunió, Lenin munkatársa és nagy utódai Sztálin vezetésével, a szabad népek boldog és hatalmas orszá­gává vált. Ez az ország és ez a nép szabadította meg a világot a­ fasizmus elnyomása­itól. A békét akaró né­pek benne látják ma­i új háború elkerülésének leg­szilárdabb zálogát. Amikor megemlékezünk halálának évfordulójáról, hadd idézzük ama Leninjét, Sztálint, áld Lenin’ halá­lának első évfordulóján ezekkel a szavakkal áldozott az emberi haladás e hatalmas hősének: »Emlékezhetek rá, szeressétek, UmnUnántfózzátok lincsel, tanítómesterünket, vezérünket! -I/» rer,íjatok és győzzétek le-: ,az ellenséget, a beköt és a külsőt, — mint Iljics. Építsétek az új életet, az új élet formáit, m­ás kultúrát, — mint Iljicst. Sohase tagadjátok meg a munka apraját, mert apróból lesz a nagy — ez Iljics legf­ontosabb hagy­­éka­­apróból tesz a nagy — ez Iljics legfontosabb hagyatéka. A magyar nép meleg szeretettel gondol az évfordu­lón a haladás nagy bajnokára, a­ kis és nagy népek barátságának és egyenjogúságának hirdetőjére és eeg­valósítójára, Vladimír Iljics Leninre. Hárommillió eltűntet keresnek még**­­ ­ Londonból jelenti a Eurer I­pa Report. A menekültügyi bizottság hivatalos közlése szerint az elhű­ícölt európaiak közül, három milliót keres­­nek haz­átartozóik. E sze­mélyek mintegy 80 százaléka, már nem él, de halálukról még nincs biztos adat. Pénteken elárverezik az elevátort lövtszekleken ‘keresztül Buda­pest jellegzetessége vet* a­ Bor­­áros-téri elevátor. Az 1880-as tévéikben építették * akkor Európa legnagyobb k­i­rakodó­­a­pparátusa votte. A háború pusztítása azonban az ele­vátort em ikímelte­ti»®*', belül telje­­sert kiégett. Miután k­tvét év, illenidrl ezelőtt épült szedátor a m­ai kor kö­vetek­­é­s­y­e I n t­ k­tuég újjáépülve sem fejelik meg, elárverezik. Pénteken tart­­ják meg az árverést és a le­folyt összeget a szociális in­tézmények újjáépítésére fordítja a­­főváros. Amire m­égész ország felfigyelt: Most jelent meg! R A K 0 SI Mi T Y 1 S ; ^ ' • Tiéd az ország­­ magadnak épited! Éjt ár beszéd az egétz ország függetlenségéért is felvirágoztatásáért folytatott küzdelmet ismerteti és irányt mutat is f­őv ő t e Ara ! forint Kapható mindem újság zsixomány ásná­l és mm újságárusoknál

Next