Magyar Nap, 1948. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1948-07-04 / 152. szám

Mm­mM NYÁRON IS CSINÁLNAK MÁR TÉLI SZALÁMIT de nem szamárhúsból, hanem sertésből hűtött füstölőével és kefélőgéppel « BomHi ! Szeged, július 3 (A Magyar Nap ki­küldött munkatá­rsától — Mit mutassunk meg előbb: a hűtött füstöldét, vagy a szalámi kefélőgépet? — kérdezi László István. Egymásra nézünk: jegelt füst és kefélt szalámi? Sze­geden feltalálták a fából vaskarikát? M­a­ fagyott füs­tön érlelt, fényesre tisztított szalámit! A Pick-gyár munkásigaz­gatója végre megszán és fel­fedi a »titkot«. Eddig csak télen lehetett szalámit készí­teni, legalább egy két fokos hideg kellett, mert különben megolvad a szalámi anyagá­ba gyúrt zsír. Most megtalálták a módját­­annak, hogy a legkorszerűbb hűtőberendezés segítségével nyáron is gyárthassanak téliszalámit. A kefélőgé­p a főgépész talál­mánya. Mindkét újítás érdeme és dicsősége az államosí­tott Pick Szalámigyár munkásaié. A város értékeli az ered­ményt, a szalámi rangot visel Szegeden. Mire büszkék a szegediek? Különben is rátarti város. Hivalkodik azzal, hogy nem fog rajta semmi vész: hiába tizedelte pestis, dúlta a ta­tár, pusztította nyolcszor tűz,­­kétszer víz. Dagadó mellel idézi Kossuth Lajos szavait: »Szeged népe, nem­zetem büszk­esége«. S sűrűn emlegetik, hogy Szegeden alakultak meg — a felsza­­badulás után az első üzemi tanácsok. Büszkék persze a hímes papucsra, a csillagos bics­kára, de a város hírét mégis csak a paprika és — a szalámi hordozta meg a világban. Az ínyével emlékező Nyu­­gaton, nem beszélve a­ cse­megére éhes Amerikáról, inkább ismerik a­ magyar szalámit —­ mint a magyar i­rodalmat... 4 tőkés foga Járjuk a gyárat amely a szűkmarkúságáról ismert öreg Pick Márké volt, míg birtokba nem vette a demo­krácia. — A gyáros elment, de — itthagyta a fogát! - veti oda László István. — A páncélszekrényben őrizzük­* — Hát e­z hogy történt! A munkásigazgató néhány mondatából megelevenedik a gyáros dickensi alakja. Lát­juk imbolygó testét, halljuk reccsenő hangját, érezzük jel­lemének és szellemének nyo­mát- Az államosítás híre annyira megzavarta, hogy még személyes iratait, leve­leit is éppen, hogy ös­sze­­kapta, így maradt a pénztár­szekrény egyik fiókjában értékpapír és pénztőke", a tőke szomzédságábam " gyáros — arany foga. Az üzem új vezetői üzen­tek jöjjön el, vagy küldjön az arany hídért. Míg nézelődtünk, szinte megtanuljuk a szalámi­gyártást-Már tudjuk, hogy a szegedi szalémi színsertésh­úsbtil ké­szül, borssal, némi­ paprikával és­­ cukorral- Ki gondolna arra, hogy az illatok, vidám pirosszínű, ínyt ingerlő sza­lámiba­­ nyerscukrot és borsot kevernek? Legenda a szamárról Ezzel szemben meg kell cá­folni a legendát:­­ a szamár szerepét a sza­lámigyárba kerni. Sertéshúson kívül nem hasz­nálnak mást a szegedi szalá­mihoz. Az olasz szalámi mar­­ha-­ sertés- és öszvérhúsból készül. Talán Minen szárma­zik a szalámi kétes híre, az öszvér nincs messze a Csacsi­tól. A szalámi dajkájával, Ob­­rádovics Sztojkó mesterrel forgolódunk a kőkádak, fé­lelmetes óriásbárdok között, a szalámi bölcsődéjében, a nagy munkateremben. A hűtőben hasított ser­tések függnek, mint ki­rályi vadászat zsákmánya. Ennek a húsnak a javát, vá­logatott színét darálják meg, viszik a tőkére, összegyúr­ják fűszerrel, a kádba ön­­tik, majd bélbe töltik, így kerül majd a füstre. Ilyen­kor nyáron, a Pick-gyár kü­lönleges jégbehűtött füstöldé­megmutatják a gyár másik újítását: a szalámikefélőgé­­pet. Kettest Szilveszter főgé­­pész magyarázza: — Már régóta tudjuk, hogy a szalámi száradásakor penészes por keletkezik. A finom szemcsék megállnak a levegőben, a munkás lélegzés közben magasba szívja. Az egészséges tüdőt kikezdi, a gyenge tüdőt szétrombolja a penészpor. A kefélőgéppel sikerül elhárítani a veszélyt. A motorral hajtott kefélő­­szerkezet letisztítja a rudat, a penészes port porszívó szippantja zsákba,­­ anélkül, hogy egyetlen szemecske jut­hatna a levegőbe Az egész­jébe, domolygó füstben függ­nek a szalámirudak, mintha a gyomor hálás rajongó hívei tömjéneznék bálvá­nyukat. A füstöt még csak érzékeljük valahogy, de a h­űtőbe­rendezést csak a halk duruzsolón sejteti. A szakértők­ úgy magya­rázzák a jégbehűtött füstö­lés rejtélyét: — A füstökre alá építet­tük az elektromos hűtőké­szüléket, felnyomjuk a hi­deg levegőt, amely feltaszít­ja a füstöt. A hideg levegő érintésére a füst elveszti melegítő hatását, lehűl. Most már nem kell félteni a sza­himit, nem izzad meg. Légvédelmen kívül a terme­lést is, meggyorsítja a tizenöt—húsz ember mun­káját végzi a gép. — A zsákba gyűjtött­ pe­­nészport megvizsgáltatjuk az egyetemi laboratórium­ban, mert egyes feltevések szerint a szalámigomba szoros rokonságban áll a peni­­cillingombával. Talán még gyógyszert is le­het a szalámi veszedelmes élősdijéből, így készül ma, szalámi. Gon­dolnád, amikor kiadós dara­bot­­ízelsz majd új kenyered mellé! Kot­oda Miklós Gyógyszer lesz a szalámiporból? A szalámi dajkája: Obrak­ov U., Sztojkó és a gyár munkásvezetője: László István csemetéik« közöd — Kifogtunk A tüdő ellenségén — magyarázza Kettes J .Szilveszter, s szalámiké félő gép feltalálója . I Készítik a szegény »világul«­zó« podgyászát. Szegedtől­­ Mexikóig, Londontól Ausztráliáig utazik a szalámi 1948 július 4. vasárnap MINDENT MEG KELL TANULNI! A motorcsónak-sőring hiába kedvenc sportja a fiatalság­nak csak akkor ér valamit, ha értenek hozzá. A­ két len­gyel gyerek, Jetik és Halinka alaposan megfürödtek a Visztulában, melynek vizén a sőringezést gyakorolják 44 éves, 55 felesége van, de most keresi az igazit Washington, július 3. Louis Larvier 44 éves ameri­kai férfi ellen felesége válópert indított. Minthogy Larvier je­lenleg házaságszédelgésért bőr­­törtben ül, az igazságügyi hatósá­gok kutatni kezdtek múltja­­után. Kiderült, hogy a 4 éves férfi, aki jelenleg nyolcéves börtön­büntetését tölti, már 55-ször volt törvényesen nős- Saját be­vallása szerint nősülései száma csak egy töredéke vőlegénységei számának. Ugyanis legifjabb gyermekkora óta házasságig­ére­tek jövedelméből élt. Legtöbb eset­ben­­némi készpénz vagy értéktárgy elfogadása után visszalépett a házasságtól. Ha­­azonban a menyasszony ragasz­kodott az esküvőhöz, úgy Lar­vier törvény elöli nőül vette, így a börtönigazgatóság­­megál­lapította, hogy csaknem vagy mennyi amerikai nagyvárosban él egy egy felesége és néhány becsapott, otthagyott menyasz­­szonya. L­arvier kihallgatása során han­goztatta, hogy most már min­den reménye, hogy kiszabadulá­sakor hamarosan megtalálja végre élete igazi párját, akit nyomban feleségül vesz, ötven­­hatodszor és utoljára. Tengerbe ölték csecs­emőjüket, mert nem tudták etetni •.. London, július 3. A folkestonei bíróság ha­lálra ítélte John Creamer 30 éves munkást és feleségét, mert hé­thetes csecsemőjüket a tengerbe ölt­ék. _ A tárgyaláson ismertették a gyilkos apa vallomását, amely szerint a házaspár egész vagyona két shilling (kb. hat forint) volt l ép tet­­tüket azért követték el, mert nem tudták gyermeküket­­élelmezni. Pesti Panaszok Szigorúbb csendrendeletet! — Levél a szerkesztőhöz — Érdeklődéssel olvastam a Magyar Nap­ban a csend­rendelet áthágói ellen hozott rendőrbírósági ítéletekről szó­ló tudósítást. Valóban örven­detes, hogy a rendőrség igyek­szik megfelelő büntetésekkel védelmére sietni a nehéz munka után nyugovóra térő dolgozóknak. Vannak azon­ban olyan pesti zajok is, me­lyek a nappali órákban is pokollá teszik a főváros la­kosságának életét,­­megvise­lik idegeiket s így ártalmára vannak munkakészségüknek is.Ezek közé tartoznak a nyi­tott kipuffogóval száguldó motorkerékpárok, amelyek éktelen, elviselhetetlen lár­mával rohannak végig a Szűk mellékutcákon is és va­lóságos idegsokkot gerjeszte­nek maguk körül• Ide sorol­hatók a nappali nyitott ab­laknál rádiózók, akik nincse­nek semmi tekintettel arra, hogy a szomszédos lakások­ban esetleg egy bonyolult problémán rágódik egy em­ber. A csendrendelet értelmé­ben pedig csak este tilos a rádió bömböltetése. Sokkal nagyobb ellenőrzést igényel­nének az éjszakai kocsmák és lokálok is, amelyek egy egész negyed lakosságának nyugalmát háborítják meg éktelen hangoskodásukkal, a koca-jazz-zenekarok idegtépő rikóltozásával. A csendrendeletet tehát ezeknek a követelményeknek megfelelően kellene kiegészí­teni- És nemcsak­ egyéni fel­jelentésre, hanem »hivatal­ból« is eljárni notórius meg­szegői ellen. Tisztelettel: Egy ■pesti idegrohamosztagos. A múzeum­­ válaszol A Pesti Panaszok szóvátette a gyermekes anyák kérését, hogy építsenek homokozót a Múzeumkertben. A múzeum igazgatósága közli, hogy a ho­mokozó létesítéséhez szükséges pénzzel nem rendelkezik. A kert Eszterházy­ utcai oldalán azonban szívesen ad területet a gyermekek részére, ha a szülők a homokozót megépítik. ««»aak­t 2 »«*mp ? db 1940.* ak — 3220.--, 3?S0.— * mo.­H4t«k­e diéi. 2590.-3210.- , 3718.-, «80TM KoftyMt* ROYAL BÚTOR BAROSS U.34

Next