Magyar Nap, 1948. október (2. évfolyam, 226-252. szám)

1948-10-01 / 226. szám

M­affaicM . Színház Gödöllőn és Budatétényben Vacsora Budán de van más a társulat tarsolyában — Merre van itt, hárem, a színház? — Csak egyenesen a beton­úton, azután balra a máso­dik sarok! — válaszolja készségesen a gödöllői rend­­őrőrszem, aki vállán karabé­­béllyal, kezében bozontosi farkaskutyája pórázával vi­gyáz a sötétbe borult község éjjeli nyugalmára, őt keleti megk­érdez­n ütik, mert e rő­ttől lő már alszik, olyankor, amikor a színház játszik. Az a s­ár késő járókelő, akit megkérdeztünk, azt sem tud­ta, hogy színház is van Gö­döllőn. A gödöllőiek szíves körében Messziről, a so­ét fák közti l árva lámpa fénye mutatja az utat a színházba. Kertes, föld­szinten épület, 1 érem szoba kö­­zül kivették a falat, dobogó emeltek a végébe, székeket rak­tak be és kitették a plakátot, amelyben Réti László »értesíti a kedves közönséget, hogy hu­szonöttagú operett- és prózai művészegyüttesével szíves kö­rükbe érkezett«. Folyik az előadás. Az első tíz sor fele van, a hátsók tátongn­nnk a­i ürességtől. A sarokban három kerékpár, mellette egy pianínó és dob. A »zenekar« lá­zasan működik. A dobogó por­felhőbe borul a tüzes fox nyo­mán. A színészek kitesznek ma­gukért. A »Vacsora Budán« megy. szerzője Nóti Károly. Az apa éppen kidobja az udvarlót. —­ Mars kit — De Apikám! — Kiment az eszed, Gergelyt Tönkreteszed a lányod boldog­ságát/ de így sem vesszük be a 650 forintos napi rezsit. Hiába, errefelé korán fekszenek le az ■emberek! Gödöllő itt van Budapest határában. Összeköti vele a HÉV, a MÁV, az autóbusz. Az emberek nagy része Pest­re jár dolgozni. Csak éppen negyedszázadon át — a Stortág-kastély és Endre László csendőrszuronyalmik árnyékában — megszokták a — lefekvést. Most, ébredez­­nek és ebben talán segítenek nekik. Réti Lászlóék is. Persze nem a Nóti-operettel, hanem a »Kis rókák«-feal, a »Vité­zek és hősöök«-kel, « »Corio­­latius»-szal... Nincs baj, jön a komikus öreg néniké­k meghatotta­n szipognak. de nincs semmi baj, beront a láncos komikus és jön a vice. — Magának sincs szerencséje az eszével. Mindig elveszti/ A nézők fuldokolnak a neve­­léstől. iffjr föl­yik-faly­dog­ál a­z elő­adás. — Kérem, épp a legrosszabb­kor jöttek ki az urak — mente­getőzik Réti László, a társulat igazgatója. — De tessék meg­nézni a plakátot! Holnap a »Kis rókák*, at mutatjuk be múlt héten a szitézek és hősök*-et adtuk és készülünk a — Corio­­latius-ra.' Korán feküsznek az emberek — Hogy megy a színházt ■ — Most, hogy 'leszállítottuk a­­bolyárokat,­­valamivel­­jobbam Gyurkovics helyett Páka A Traviata tegnap esti opera­házi előadásán a váratlanul megbetegedett Gyurkovics Má­ria helyett Páka Jolán énekelte ki címszerepet. A­, elmúlt évad­ban ritkán szerepeltetett kolo­­ratúrénekesnő főleg jófényű magas regiszterével aratott megérdemelt sikert. Mikor kezdik a filmszínházak az ünnnepi műsort? A Szovjet Film Ünnepének időtartamára, október 2-ike és 9-ike között megváltozik az ün­nepi műsort játszó filmszínhá­zak előadásainak kezdete- A. Royal Apolló és az Uránia ez­alatt az idő alatt félhatkor, félnyolckor és féltízkor kezdi műsorát, a pestkörnyéki mozik pedig félhétkor és félkilenckor tartják előadásaikat Passiójáték — tangóval és ízlésromboláss A katolikus legényegylet Szent Imre nevére keresztelt liliomos (Miiondb­r.n színtár­sulat szerepei. A falon már­ványtábla jelzi, hogy a ház fölött Shvoy Ixijus főpász­tori áldja leng. A termet megtölti ti színészek szerint igen »hálák« közönség. Bu­datétány négyezer lakosából esténként legalább százötven jön ide kútfúrót keresni. Te­hát a színházlátogatók szá­ma viszonyig nagyobb,mint Budapesten. És mit talált Felmegy a függöny és kül­ionos dolgok, következnek. Tógába és tunikába burkolt férfiak és nők slágereket énekelnek. Talán paródia? Dehogy! Schi­lga Károly darabja: *A kereszt útja.« Hőse Ahasvérus, a zsidó ke­reskedő, aki Krisztus átkának súlya alatt örökké bolyong. Óvato, fajelmélet egy sereg bárgyúsággal, sziruppal el­öntve: ez a darab. Közben Jimmy, a néger táncos, szerelmi kettőst lejt­­i korommal be­fest­­t szuk­­réttel, hogy a többi színész mit mű­vel, azt nehéz meg­állapítani, csak annyi bizo­­nyos, hogy rengeteget éne­kelnek, még a bibliát is tan­­godalomra oldassák. A közömén persze nem veszi észre, hogy miközben azt­ hiszi, hogy szórakozik, csak az ízlését rontotta. A sarokban srácok vihogn­ak. Budatétényi munkásgyere­kek. Nekik jókedvük van: nyilván már sejtik, hogy nem kell sokáig ilyen tán­cos passiókban gyönyörköd­­niök..... Zilahit Ibolya, Gödöllő primadonnája »pótfestést« tart a jelenése előtt, fronti Irén »brilliáns« nyakékét ölti magára. Pál Etelka igen prózai munkát végez, stoppolja a társulat férfitagjainak harisnyáit A filmzenében a szovjet film mutatja az utat Tóth Aladár a komoly­zene új hivatásáról A közelgő Szovjet Film Ün­nepe alkalmából kérdést­ in­téz­tünk Tóth Aladárhoz, az Opera­ház igazgatójához, a magyar sajtó évtizedeken át vezető zene­tan tikosához. mi a véleménye a szovjet filmek zenéjéről? — Meg kell vallanom. — kezdte Tóth Aladár a beszélgetést —■ hogy ritkán járok moziba, az operaházi munka igen elfoglal. Természetesen jónéhány szovjet filmet láttam a közelmúltban és ami nekem elsősorban feltűnt: a szovjet filmek bebizonyították, hogy a filnsek — túl a társa­dalmi és politikai mondanivaló­kon —­ zenenevelési feladata is lehet. Tévesne­k tartom azt az általános felfogást, amely sze­rint a jó filmzenét a nézőnek nem szabad észre sem vennie, mert egybeolvad a film cselek­ményével. — A »konzervátív muzsika — a filmzene — jelentős módon csi­szolhatja és formálhatja a kö­zönség ízlését. Ilyenfajta törek­vést először a szovjet filmeknél fedeztem fel. Sőt, — amint lát­tam — a szovjet film zenéje leg­többször csaknem olyan fontos szerepet játszott a filmben, mint a cselekmény. Nagy érdeklődés, sőm várom az »Orosz kérdés« című filmet, amelynek zenéjét a nagy szovjet zeneszerző, Hacsa­­turjan szerezte. Ez is útmuta­tásul kell, hogy szolgáljon: a haladó filmgyártásnak be kell vonnia munkájába a legkiválóbb zeneszerzőket és az úgynevezett »nehéz fajsúlyú« muzsikát. Ez­által a komoly zene mintegy c­lofánba csomagolva, eljut a legszélesebb nép­rétegekhez is. — A most induló és új utakat kereső magyar filmgyártás fel­becsülhetetlen értékű útmutatást nyer zenei vonalon is az orosz filmgyártás alkotásaiból — fe­jezte be a beszélgetést Tóth Aladár. A papírtakarékosság nemzeti érdek! 1948 ofctebfor 1» HU»1 g - - Miért nem lehet nagypályán válogatott edzést tartani? Az osztrákok elleni­­kettős mérkőzésre készülődő magyar A- és B-válogatott szerdán jól­­sikerült edzést tartott Újpesten. Mindkét csapat ellenfele az MTK tehetséges ifjúsági csapata volt. A lila ifik nagyszerű edzőtársá­nak bizonyultak, lelkesen, de sportszerűen küzdöttek. Először a bécsi csiapat játszott. Mészáros a bal Sí­bi­en — nagy já­­tékintelligenciával — hamar feltalálta magát és támadások elh­ndítój­a volt. A ferencvárosi balösszekötő szélső játéka ismét el­­­mu­­tatta az vitát, hogy helyes volt-e a két összekötő, Bogdsa és Mészáros szetreállítása. Több ismert sportember is be­lefolyt a vitába. Ki így, ki úgy foglalt á­lást. Végül Mandik Béla, a vá­logatóbizottság egyik tagja ki*­s jelentette: — Igaza van a Magyar Nap­nak. Aki jobb megoldást tud, az jelentkezzék! Erre mélységes csend tett., A B-csapat 7:2-re győzött, ak­ut én jöttek a »nagyok«, Rudas, Hidegkúti és társai. Nekik is jól ment a játék, különösen­ a csatárok nagy lövőkedve volt örvendetes. Először Grosits, szü­net után Rúzsa védte az UTE ifik kapuját és bizony Deákék mindkét kapust »kitömték«. Gro­sits öt, Rúzsa hajt­­óst kapott. Emellett mindkét kapus a véd­­hetetlennek látszó lövések soro­zatát tette ártalmatlanná. A megilletődött ifjúsági védők mellett sokszor jutottak lövő­helyzetbe a csatárok, de ez is volt a cél Minden helyzetből mentek el lövések előbb Grosits, majd Rúzsa kapujára. A vita­tott Hidegkúti—­Bodola bal­­szárny néhány parádés táma­dással megnyugtatta a miattuk aggódókat. Minden jó volt, csak... — Sajnos, a közönség megint a régi hibájába esett vissza — állapította meg lehangoltan Se­bes Gusztáv válogató bizottsági tag, amikor egy egy kisebb hiba után, amelyet valamelyik vá­logatott vétett, felhangzott az gúnyos bevetés. — Miként a lengyelek elleni válogató edzés­sel a Láng-pályára mentünk ki, ezután is kispályán tartjuk az edzéseket. Ezzel kifejezést adunk a munkássportegyeszü­etek iránti megbecsülésünknek és egybe­n biztosítjuk a válogatott edzések zavartalan légkörét. Rudas, a válogatott gyorslábú hátvédje, figyelmesen hallgatja Sebes Gusztáv, a válogatóbizot­­ság tagjának szakszerű fejtegetéseit. Mellettük Kompóti-Kléber Gábor, a bizottság másik tagja, aki 19-szer öltötte vuk­fára a­ címeres dresszt/. Az ördög cimborája Shaw-játék a Belvárosi Színházban a S­hawnak ezt a művét mint­'s egy két évtizede mutatták is­ először Budapesten. Azért közlöm ezt, mert íme még a nagy ír csúfolódó mondaniva­­lóiról is kiderül, hogy máskép csengenek mondanivalói a mi sztátad politikai éghajlatunk alatt és máskép szóltak annak­idején. »Az ördög cimborája« abban az időben lép a színpad­­ra, amikor az amerikaiak még a saját bőrükön tapasztalhatták, mi az, amikor gyanánti elnyo­másban — angol erőszak alatt — él egy nép. Ezzel a játékkal böki oldalba Shiw az angol impériumot és áll ki a maga fanyar, okos módján a szabad­ság mellett- Persze, hogy szá­munkra ez már nem leleplezés, nem új a kép, legfeljebb elgon­dolkoztat,­­hogy van az, hogy az angol világuralom ellen harcolt és felszabadult amerikaiak elfe­lejtették a történelmi leckét... Maga a játék hatásos és fölé­nyes, szellem«« — hiszen Shaw írta. Az ördög cimborája, a go­nosznak, istentelennek mondott fiatalember olyan helyzetbe jut, hogy meg ke­ll csókolnia a lel­kész jámbor és csinos feleségét, hogy a lelkészt megmenthesse — olyan színpadi ötlet, amelyet minden szerző irigyelhet és Shaw, aki figuráit legfőkép­p azért küldi a színpadra darabjaiban, hogy különböző formákban kö­zölt­­esse véleményét a világról, ezúttal színpadi­lag is érdekesen m­ozga­ja f­igurái­t. Nem szívesen írom le azt a megállapítást, hogy az idei sze­zon nagy általában úgy kezdő­dött: rossz darabot jó színészek játszanak, jó darabot pedig nem játszottak úgy, ahogy kellene. Lám a Shaw--műben is. Bulla­chnek ha helyenként megrázóan kitűnő is, — különösen kitörésed­ben — nem érte utól nagy­ tehet­ségű saját magát. Ixhotay Ár­pád (Anderson lelkész) szokot­tan jó volt. Meggyőzően Szaba­dos Piroska és k­ellem­esen-nyeg­­lén Dénes György szerepelt. Peng Lajos, a játék egyik fő­szereplője, az ördög cimborája, nem tudta elhitetni, hogy az ördög ilyen színtelen figurával barátkozik. A többiekről — még ennyit sem. Gera Zoltán dísz­letei szépek — ez azonban még mindig nem minden. Botta Béla ­lz „eltűnt“jegyed nyomában A vasárnap sorra kerülő 90. m­agy­a­r-os­ztrák válogatott­ra példátlanul nagy az ér­­deklődés. Emyik tulajdonít­ható, — r­észben — hogy már jóval, a mérkőzés előtti na­pokban híre terjedt, hogy a jegyek elfogytak és sem égen, sem földön, főként pe­dig az elővételi helyeken nem kaphatók- Nyakunkba vettük, tehát a várost, ku­tatni az eltűnt jegyek után. Két elővételi irodában, az Erzsébet körút 2 és 9 alatt, ahova találomra bekukkantot­tunk, közölték, hogy állóhelyek még mindig kap­hatók, de az ülőhelyek el­fogytak. Az MLSz gazdasági hivatalá­ban pedig pontosan leellen­őrizett, számszerű adatokat kaptunk a jegyhelyzetről. — Összesen 30.000 állóhely­jegyet nyomtattunk, — mutat­ja bejegyzési könyveit Nagy Marcell, az MLSz gazdasági osztályának vezetője — ebből 8000-et a szövetségben osztot­tunk szét, a többit 25 elővételi hely kapta meg. Négyezer jegyet a hivata­los munkásszervek részére tartottunk fenn. Az újpesti pártszervezet­ 8000-et, a­ Vas- és Fémmunkások Szakszervezete 500-at, a Textil­­munkások Szakszervezete 100-at és a különféle kisebb szakszer­­vezetek 400-at, vittek el. 3—3000 egyesületi és ta­nulójegyet készíttettünk, ezekből elégítettük ki a külön­­féle katonai alakulatok igény­léseit is. Nem is az állóhelyekkel van elsősorban baj! — vetettük közbe. — Az újpesti sporttelepen van­ a legtöbb ülőhely, sajnos ez a szám is elképesztően kicsi. Mindössze 8.300. Ebből 1200-at hivatalos sza­bad- és tiszteletjegyként osztot­tunk szét, 3000-et az elővételi helyek kaptak, 1100-at pedig a régi előjegyzések alapján ad­tunk ki az igénylőknek. Meg­jegyzem, erre a 4100 ülőhelyre közel 10.000 igénylés érkezett. Ha valóban igaz a hír, hogy jegy­üzérek ka­nárkodnak a jegyek­kel, készletüket semmi esetre sem az MLSz-tél szerezték be. — Nincs más segítség — fejezte be érdekes adatszolgáltatását Nagy Marcell,­­ csak siettetni, sürgetni i­ nagy, 70.000-es nép­­­partion építkezéseinek munka,­a tao. így kerültek meg az utolsó szálig a­ vasárnapi magyar-oszt­rák »eltűnt« jegyei... dres Csík és Papp a Csikágóban szereplő Európa válogatottban Érdekes levelet mutatott For­­ray Árpád, a Magyar ökölvívó Szövetség ügyvezetője. A leve­let a Nemzetközi ökölvívó Szö­vetség küldötte és ebben jelzik, hogy a jövő év tavaszán Csi­­kágóban sorra kerülő Európa— Amerika ökölvívó válogatott összecsapására a két magyar olimpiai bajnokot, Csik Tibort és Papp Lászlót is beválogat­­ták. Ugyanakkor azonban arra is felhívja a figyelmet a levél, hogy Pappnak és Csíknek ed­zésben kell lenniök és a hazai mérkőzéseken is szerepelniük kell, hogy formájukat tartani tudják. A levél nagy örömet okozott a MÖSz-ben.■ Különösen Csik számára jött, »jókor«, mert a fiatal jászberényi olimpikont az ünneplések sorozata kicsit elpu­­hította és nehezen tudják rá­venni, hogy komoly­­mérkőzésen induljon. Bíznak benne, hogy most már Csik is elkezdi a ko­moly munkát és már a lengye­lek ellen is a régi harcos, ke­ményöklű versenyző lép a szo­rítóba. Szi­nteáplia jelmezek, meilyen SzwoPyi, ruhák, kölc­ön 71W. a A C 2 , wYi-U­0# 17 Telefon: öt-áM.

Next