Magyar Napló, 2002 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2002-08-01 / 8. szám
Ш ПОРА! FIGYELŐ MAGYAR NAPLÓ költők ültették át saját nyelvükre, mint Goethe, Herder, Rowe, Longfellow, Runeberg és Lönnrot. Anders Fjellner (1795-1876) volt a lapp irodalom következő mérföldköve. Ő a Kalevala mintájára Peaiwi pardni (A Nap fiai) címmel nemzeti eposz összeállítását tervezte, ám munkájához csak néhány epikus költemény készült el. Ezek a trochaikus lejtésű, alliterációkkal és tömörítő szószerkezetekkel átszőtt sorok elbeszélik, hogyan indult útnak a Nap fia észak felé, hogy menyasszonyt találjon magának, s fiai hogyan lettek lappok ősatyáivá, akiknek a sítalp feltalálását is tulajdonítják. Fjellner munkássága hatott a századfordulón működő, politikailag is tevékeny költőre, Isak Sabára (1875-1921), akinek Sámi soga lavita (Számi népi ének) című verse a lappok himnuszává vált. Az első lapp nyelven írott regény Anders Larsen (1870-1949) tollából jelent meg Beamálgi (Hajnal) címmel. Matti Aikóval szemben határozottan kiállt az elnorvégosítással szemben. Johan Túri (1854-1936) Muitalus sámiid birra (Elbeszélés a számikról) című műve aratta talán a legnagyobb sikert világszerte, s így nagyban hozzájárult a számi szokásvilág nemzetközi szintű megismertetéséhez. Az első lapp nyelven kinyomtatott verseskötet szerzője Pedaralvi (1888-1916) költészete szintén a szájhagyományból táplálkozott. Kötetének címe: Muohtacalmmit (Hópelyhek). Az ezt követő évtizedekben ritkán bukkant fel egy-egy költészeti alkotás, ezért a politikai elnyomás mellett az egységesített írásrendszer hiánya és az írástudatlanság volt felelős. Bár léteztek már bonyolult írásrendszerek és számi nyelvű lapok (pl.: Laskhasmus samita, Sapmelas, Nuorttanaste...), melyek már az 1980-as évek előtt is megjelentek, az irodalom általános fellendülése csupán az utolsó két évtizedre tehető. 1978-ban Arjeplogban elfogadták a norvég lapp nyelvjáráson alapuló irodalmi nyelvet és a hozzá kapcsolódó modern, a korábbiaknál sokkal alkalmasabb írásrendszert. Ettől kezdve egyre több lapp nyelvű kiadvány született (pl.: Goaikkasanat, Nuorttanaste, Sámi Aigi, Nánáid Bláddi, Sápmi, Minskuwla... Az előbbi felsorolás is bizonyítja az irodalmi élet általános fellendülését és intézményesülését, hiszen lapp kiadók, nyomdák szerveződtek, s megnőtt az olvasói igény a számik körében is az anyanyelvű irodalom iránt. A 70-es éveket leginkább a számi reneszánsz meghatározással lehet fémjelezni. Ebben az időszakban Paulus Persen Utsi (1918-1975) verseskötetei a legjelentősebbek: (Dikter ‘Versek’, Giela giela 'Fogd a nyelvet’, Giela gielain ’Vadász a nyelvvel’). Ezen időszak irodalmi alkotásait népies hangvétel, alliterációk, sorvégi rímek, valamint kevés jelző és metafora jellemzik. A következő költők alkotásai említhetők itt: Anders Ivan Guttorm (1914—1977), Hans Hansen (sz. 1916), Pekka Lukkari (Biehtar-Ande) (sz. 1918), Sylvia Blind (sz. 1925), Alf Isak Keskitalo (sz. 1944), Nils Isak Eira (sz. 1953). Ezen alkotók a CSV (Diegus Sapunelas Vucigna ‘titokzatos számi lélek’) költői mozgalom égisze alatt működtek. Az utóbbi tizenöt-húsz évet felölelő lap kortárs irodalom alkotásai között egyre több prózai művet is említhetünk, és a szerzők között a lapp író- és költőnők is felsorakoznak. A legszélesebb körben ismert, és „Lappföld határain kívül" is legelismertebb költő, a már említett Nils-Aslak Valkeapää, akinek figyelemre méltón írói, színpadi rendezői, színészi, grafikusi, zenei és fotográfusi tevékenysége is. Lapp nyelven publikált kötetei időrendben: 1974. Gida ijat cuovgadat (Tavaszi éjek fényesek), 1976. Lavlo vizar biello cizas (Dalolj, csicseregj, kékcsalogány), 1981. Adjaga silbasuonat (Forrás ezüst erei), 1991. Beam, Atházan (Nap, Édesapám). Legutóbbi kötetéért a szerző 1991- ben elnyerte a Skandináv írói díjat. A női szerzők közül a legjelentősebbek: Rauni Magga Lukari (sz. 1947) Ellen Márja Vars (sz. 1957) és Kirsti Palito (sz. 1947), aki a lapp gyermekek számára is sokat publikál. A prózairodalom első alkotása még 1912-re tehető (Anders Larsen: Beaivealgu ’Hajnal’ című regénye), majd igen hosszú szünet következik, és csupán az utóbbi két évtized alkotásai folytatják a sort. Az első női szerző tollából származó regény 1986- ban jelent meg (Ellen Mária Vars Kátja). A másik legtermékenyebb írónő Kirsti Palito. A próza területéről megemlítendők továbbá: Rauna Paadar-Leivo (sz. 1942), jovnna-Ande Vest (sz. 1948), valamint Kerttu Vuolab (sz. 1951). E rövid áttekintés nem a teljesség igényével készült, nem sorakoztatta fel például a nem lapp nyelven író lapp nemzetiségű alkotókat és műveiket. A számi írók és költők legrészletesebb felsorolása és bemutatása Domokos Johanna: A számi költészet fordíthatóságáról (BUF 15.) című munkájának első fejezetében található. A számi irodalom egy szeletkéjét már a magyar olvasók is megismerhették, hiszen jónéhány vers, mese, kisebb lélegzetvételű esszé és egyéb prózai írás olvasható magyar nyelven. 1975. Medveének (antológia, szerk.: Domokos Péter); 1978. Képes Géza: Napfél és éjfél (antológia); 1983. Aranylile mondja tavasszal (antológia, szerk.: Keresztes László, ford.: Bede Anna); 1997. Nils-Aslak Valkeapää: Nap, Édesapám (ford.: Domokos Johanna). 1 számi: a lappok belső, azaz önelnevezése 2 Domokos Johanna: A számi költészet fordíthatóságáról. BUF 2000. Budapest, 18. o. Lapp-Számi: Vars, Elle Mária 1957-ben született, Láhpolnobbaliban, jelenleg a norvégiai Kautokeinóban él. A számi (lapp) költő- és írónő versek, novellák és gyermekkönyvek szerzője, emellett újságíróként is tevékenykedik. Az első lapp írónő, aki anyanyelvén prózai művet publikálhatott 1986-ban, Kátjá címmel. Az elbeszélés a Számi nők című folyóiratban jelent meg. Itt közölt verse a Savdnjiluvon nagir című kötetben olvasható. Valkeapää, Nils Aslak a legjelentősebb számi kortárs költő 1943-ban született, a finnországi Enontekiöben. Magyar nyelven olvasható kötete: Nap, Édesapám (1988), [Beam, Ahcázan], fordította: Domokos Johanna. 1990-ben ezért a kötetért a költő elnyerte a Skandináv írói díjat. Paltto, Kirsti 1947-ben született, a finnországi Outakoski faluban. Költő- és írónő. Egyike azon számi íróknak, akik gyermekkönyveket is írnak. Fontosabb kötetei Spanna (1986) [Útban leánykérésre] - novelláskötet, Riddunjárga (1979) [Viharos sziklaszirt] - verseskötet, Beaiwaza bajasdánsum (1985) [A nap tánca]. Маи- Cseremisz: Eszaulova, Szvetlána verse a mai irodalom fekete évének, emlékét idézi. 1937. május 6-án a mari írószövetség kizárta tagjai sorából a szovjetellenes szervezkedéssel megvádolt írókat. Május 25-én Moszkva feloszlatta a Mari írószövetséget. A megvádoltakat a mari írók színejavát 1937. november 1-én kivégezték.