Magyar Napló, 2002 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2002-12-01 / 12. szám
ÉRETTSÉGI ÉS FELVÉTELI ELŐKÉSZÍTŐ Júlia Reszket a bokor, mert... Ezerszer Júlia Bírom végre tuliskámat „A feleségek felesége" (?) Újdonság: a hitvesi költészet Koltó: Beszél a fákkal a bús őszi szél, Szeptember végén (elégia) Minek nevezzelek (1848) - rapszódia (a kimondatatlanág érzése) Biedermeier szerelmi költészet? 1850: Arany: A honvéd özvegye Petőfi és a színészet: Első szerepem, Az első dal, Emlény, Fütty, Színibírálat, Búcsú a színészettől, Színészdal, Levél egy színészbarátomnak, A tintásüveg, Tarka élet Petőfi barátaihoz, Kerényi Frigyeshez (44. jún), Tompa Mihályhoz (44. szept.), Vahot Sándorhoz (45. jan.), Szemere Pálhoz (45. nov.), Várady Antalhoz (46. máj, Dömsöd), Gróf Teleki Sándorhoz (46. nov.), Arany Jánoshoz (47. febr.), Kazinczy Gáborhoz (47. okt.), Vörösmartyhoz (48. aug.) A család: Füstbe ment terv, Egy estém otthon, István öcsémhez, Fekete kenyér, A jó öreg kocsmáros, Szüleimhez, A vén zászlótartó, Anyám tyúkja Humora, Ezrivel terem, Az öregúr, Orbán, Piroslik a kecskerágó, A sorshoz, Egy szép hölgy emléke, Rossz verseimről, Arany Lacinak Forradalmi látomásköltészet 1846-os évbúcsúztatója az Egy gondolat bánt engemet c. rapszódiája. 1847: Az ítélet: „Két nemzet lesz a földön ekkor... A jók s a gonoszak." A látnok, a vátesz költő eszménye és az utópikus jövő képe. A XIX. század költői A Világosságot! c. filozofikus költeményében kételyeivel viaskodik: „Magáért születik az ember, / Mert már magában egy világ?/(...)/ Éljünk-e önnön örömeinknek, / Vagy sírjunk a síró világgal?" 1848-49 január: „Megunták végre a földön csúszást, egymás után a nemzetek" (Olaszország) február: „Sokat beszéltek, szépet is beszéltek, jót is, de ebből a hon még nem él meg" (Az országgyűléshez) március: „Ki a síkra, a kunyhókból/ Milyomok!" (Dicsőséges nagyurak...) „Petőfi napja": kiáltványverse a Nemzeti dal „Oh, szabadság, hadd nézzünk szemedbe!" (A szabadsághoz) „Látjátok ezt a táncot?/ Halljátok a zenét?" (Föltámadott a tenger) április: Készülj, hazám!, Megint beszélünk s csak beszélünk május: A király esküje június: Két ország ölelkezése, Szülőföldemen, A márciusi ifjak, Kiskunság július: A nemzetgyűléshez aug.: Respublika, A nemzethez, Vörösmartyhoz, Forradalom jún-szept.: Az apostol Petőfi Sándor valamennyi elbeszélő költeménye között Az apostol (1848) a legegyénibb. (...) Petőfi Sándort a forradalmi láz, hazafias aggodalmai, családi gondjai, egyéni sérelmei és csalódásai állandóan izgalomban tartották. A francia forradalom jelenetei mélyen hatottak képzeletére. Politikai iránymunkája, a Szilveszterről szóló történet tele van élményi elemekkel, egy embergyűlölő, de azért az emberi jóságban és az emberiség jövőjében mégis bizakodó lírikusnak legbensőbb vallomásaival. Hősében önmagát rajzolta. Az apostol akkor születik, amikor ő, Szilveszter éjszakáján, s mint a költő, buzgón olvassa a világtörténetet (...) A földesúr leányának alakja Szendrey Júliáé, aki szerelmese kedvéért odahagyja szüleit. A Szilveszter családjára beköszöntő nyomor a költő anyagi gondjainak képe a szabadságharcban. A bőszült nép éppen úgy fenyegeti Szilvesztert, mint a költőt a kiskúnsági paraszttömeg s a fölbujtásban mindkét helyen a papi befolyás szerepel. Szilveszter emberi büszkesége, hajthatatlan jelleme, elveihez való törhetetlen ragaszkodása, köztársasági törekvése, királygyűlölete, népimádása egészen a költőé. A cenzúra mindkettőnek útjában áll, az elámított nép mindkettőjüket cserben hagyja. Lázas lírai hév lüktet a költemény minden részletében. Alakjai néha félőrülten futkosnak, néha sárban fetrengenek. A világmegváltóból anarchistává változott apostol meleg színekkel van megfestve. Ez a hős a legszomorúbb életű ember, de a költő szerint lángész és szent, akit a nyomor, megalázás, bebörtönzés és a családjáért való búbánat vadít a királygyilkosságig. Nem közönséges embertípus, a magyar irodalomban meg éppen egyedülálló." (Pintér Jenő: A magyar irodalom története) A forradalmárlét paradoxonai 1. Szilveszter áldozatkészsége az emberiség iránta-------► felelőtlensége családjával szemben 2. Kultúrája az uralkodó osztályhoz köti -----► gyűlöli az uralkodó osztályt 3. Népbarátsága -›-------► magányossága 4. Tiltakozása az erőszak ellen -›—► értelmetlen merénylete 5. Istentagadása -›—► önfeláldozása A szőlőszem-hasonlat „A szőlőszem kicsiny gyümölcs, Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék. A föld is egy gyümölcs, egy nagy gyümölcs, (...)" szept.: Itt benn vagyok a férfikor nyarában... „A Kárpátoktól le az Al-Dunáig Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar! Szétszórt hajával, véres homlokával Áll a viharban maga a magyar." (Élet vagy halál) október: „Fut Bécs felé /ellasics, a gyáva" (A vén zászlótartó) „Isten veled, szép ifjú hitvesem, Szivem, szerelmem, lelkem, életem!" (Búcsú) okt-nov.: „ Tiszteljétek a közkatonákat. Nagyobbak ők, mint a hadvezérek." nov.: Szeretlek, kedvesem. Itt van az ősz, itt van újra... dec.: Csatadal, Fiam születésére 49. jan.: Európa csendes, újra csendes február: „Négy nap dörgött az ágyú / Vízakna s Déva közt" március: Pacsirtaszót hallok megint márc. vége: „Mi ne győznénk? Hiszem a vezérünk, A szabadság régi bajnoka!" (Az erdélyi hadsereg) május: Egy goromba tábornokhoz. Szüleim halálára június: Föl a szent háborúra! július: Szörnyű idő... 60 MAGYAR NAPLÓ