Magyar Napló, 2017 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2017-01-01 / 1. szám

ми, YAH ЛАРЬ« A Magyar Írószövetség lapja Megjelenik havonta ISSN 0865291 0 A szerkesztőség címe (Írott Szó Alapítvány) 1092 Budapest, Ferenc krt. 14. Levelezési cím: 1450 Budapest, Pf. 77. Számlázási cím: 1062 Bp., Bajza u. 18. Telefon/fax: 413-6672,413-6673 Szerkesztőségi mobil: (70) 388-7034 Központi e-mail cím és előfizetés: info@magyarnaplo.hu Elérhetőségünk a világhálón: www.magyarnaplo.hu www.facebook.com/magyarnaplo Kiadja az Írott Szó Alapítvány (1092 Bp., Ferenc krt. 14.) és a Magyar Napló Kiadó Kft. (1062 Bp., Bajza utca 18.). Terjeszti a Magyar Lapterjesztő Zrt. (1097 Bp., Táblás u. 32.) Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Postacím: 1900 Budapest Előfizetésben megrendelhető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, a www.posta.hu WEBSHOP-ban (https://eshop.posta.hu/stores), e-mailen a hirlapelofizetes@posta.hu címen, telefonon a 06-1-767-8262 számon, levélben a MP Zrt. 1900 Budapest címen. Külföldre és külföldön előfizethető a Magyar Posta Zrt.-nél, a www.posta.hu WEBSHOP-ban (https://eshop.posta.hu/stores), 1900 Budapest, 06-1-767-8262, hirlapelofizetes@posta.hu Belföldi előfizetési díjak: Egy évre 7500 Ft, fél évre 3900 Ft. Nyomda: Pannónia Nyomda Kft. (1139 Bp., Frangepán u. 16.) A folyóirat megrendelhető szerkesztőségünkben is: • személyesen: 1092 Budapest, Ferenc krt. 14.1/5. • levélben: 1450 Budapest, Pf.: 77. • telefonon: 06-1-413-6672 • e-mailen: info@magyarnaplo.hu 2017. január www. magyarnap­lo.hu 1956 emlékezete Gyakran halljuk, hogy az 1956-os magyar forradalomnak és szabadságharc­nak nincs a magyar irodalomban méltó tükre. Méltatlan tükre persze van, mert a Kádár-korszakban biztos befutást jelentett egy író számára, ha az úgy­nevezett „ellenforradalom”-ról vagy „az ellenforradalmi csőcselék”-ről írt. Akkoriban ez volt a hivatalos neve a forradalomnak, a hősöknek és az áldo­zatoknak. Mára, hála Istennek, ezek a művek kikoptak az iskoláskönyvekből, a múlt „szoborparkjába” került irodalmunknak ez a szégyenvonulata. (Habár a közkönyvtárainkban máig ott található.) Annál kevésbé találhatók meg a forradalom hiteles irodalmát jelentő kötetek. Még legnagyobb íróink életműve is 1990 előtti kiadásokban szerepel több­nyire, és ezekből természetesen máig hiányoznak az 1956 októberében, vagy a megtorlás idején keletkezett, a forradalom valóságát megörökítő írásaik. Pedig emlékezetes, nagyszerű versek és elbeszélések születtek ezekben a drá­mai hetekben, hónapokban is Füst Milán, Déry Tibor, Sinka István, Szabó Lőrinc, Fekete István, Ignácz Rózsa, Vas István, Örkény István, Weöres Sándor és mások tollából. Hasonló remekművek őrzik a magyar október emlékezetét a negyvenes évek végén vagy a forradalmat követően emigrált írók, költők műveiben is, amelyek többnyire ma is hiányoznak nemcsak a könyvtári polcokról, de a könyvesboltokból és irodalmi köztudatunkból is. Kivételek szerencsére itt is vannak, így például Márai Sándor, Wass Albert, Határ Győző vagy Ferdi­­nandy György egyes művei, de nagyon sok kiváló alkotó munkái máig sem érkeztek haza, csak elvétve találunk például bármi olvasnivalót Makkai Ádám­tól vagy Bakucz Józseftől, Horváth Elemértől, Sulyok Vincétől, Domahidy Andrástól és Miklóstól, és folytathatnánk a sort. Ugyancsak hiányoznak irodalmi köztudatunkból azok a művek is, amelyek mégiscsak az íróasztalfiókokból kerültek elő. Ezek közül egyedül talán Ham­vas Béla életműve vált ismertté, pedig 1989-től egymás után jelentek meg olyan, a forradalom igaz emlékezetét őrző művek, mint Szakonyi Károly Bo­lond madár című regénye vagy Oláh János elbeszélései. Igaz, szakmai vissz­hangra máig nemigen számíthattak, számíthatnak. Persze, ha ugyanazoktól a szakemberektől várjuk számukra az elismerést, akik annak idején a cenzúrát gyakorolták, vagy azt igazoltnak vélték, nem csoda, ha nem jutunk előbbre. A forradalom 50. évfordulóján tapasztalt botrányos - máig teljes egészük­ben felderítetlen - események mintegy ráébresztették a magyar értelmiség és a politikai élet néhány meghatározó szereplőjét, hogy ha mindez megtörtén­hetett, akkor a magyar társadalom nincs még túl a forradalom leverésének és a megtorlásoknak a következményein. Ezért hirdették meg a 60. évfordulóra az 1956-os forradalom és szabadságharc Emlékévét, amelynek pályázatai a legkisebb közösségektől a legnagyobbakig, az egész társadalom emlékeze­tének felébresztését tűzték ki célul. És valóban, számos hiteles visszaemlékezés, film, dokumentumkötet jelent meg az elmúlt hónapokban, kiállítások, számítógépes alkalmazások adnak módot a helyi történések megörökítésére, megismerésére, a hosszú időn át elfojtott emlékek kibeszélésére. Sor került és kerül a hősök és mártírok meg­nevezésére, szerepük elismerésére, jelentőségük tudatosítására azon nem­zedékek számára is, akik eddig nem ismerhették meg a múlt század magyar történelmének igazi arcát. A huszonnegyedik órában történt mindez, de meg­történt és megtörténik, és reményt ad arra, hogy végre a köztudatba, az okta­tásba, de a mai magyar társadalom mélyrétegeibe is eljut az ’56-os forradalom és a rákövetkező kegyetlen megtorlások hiteles, valóságos története. Mezey Katalin MAGYAR NAPLÓ 1

Next