Magyar Napló, 2019 (31. évfolyam, 1-12. szám)
2019-01-01 / 1. szám
MAGYAR NAPLÓ A Magyar Írószövetség lapja Megjelenik havonta ISSN 0865291 0 A szerkesztőség címe (Írott Szó Alapítvány) 1092 Budapest, Ferenc krt. 14. Levelezési cím: 1450 Budapest, Pf. 77. Számlázási cím: 1062 Bp., Bajza u. 18. Telefon/fax: 413-6672,413-6673 Központi e-mail cím és előfizetés: info@magyarnaplo.hu Elérhetőségünk a világhálón: www.magyarnaplo.hu www.facebook.com/magyarnaplo Kiadja az Írott Szó Alapítvány (1092 Bp., Ferenc krt. 14.) és a Magyar Napló Kiadó Kft. (1062 Bp., Bajza utca 18.). Terjeszti a Magyar Lapterjesztő Zrt. (1097 Bp, Táblás u. 32.) Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Postacím: 1900 Budapest Előfizetésben megrendelhető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, a www.posta.hu WEBSHOP-ban (https://eshop.posta.hu/stores), e-mailen a hirlapelofizetes@posta.hu címen, telefonon a 06-1-767-8262 számon, levélben a MP Zrt. 1900 Budapest címen. Külföldre és külföldön előfizethető a Magyar Posta Zrt.-nél, a www.posta.hu WEBSHOP-ban (https://eshop.posta.hu/stores), 1900 Budapest, 06-1-767-8262, hirlapelofizetes@posta.hu Belföldi előfizetési díjak: Egy évre 7500 Ft, fél évre 3900 Ft. Nyomda: Pannónia Nyomda Kft. (1139 Bp, Frangepán u. 16.) A folyóirat megrendelhető szerkesztőségünkben is: • személyesen: 1092 Budapest, Ferenc krt. 14.1/5. • levélben: 1450 Budapest, Pf.: 77. • telefonon: 06-1-413-6672 • e-mailen: info@magyarnaplo.hu 2019. január www.magyarnaplo.hu Ady Endre halotti maszkjára Amikor Ady Endre 1919. január 27-én reggel a Liget Szanatóriumban, kéthetes kórházi szenvedés után nyolc óra tájban meghalt, már csaknem teljes pontossággal készen voltak azok a térképek, amelyek a történelmi Magyarországot az afrikai vagy a dél-amerikai törzsek földjeihez hasonlóan vagdosták darabokra, tekintet nélkül az ott élők nyelvi, kulturális határaira, történelemalakító örökségére. Majd rövidesen a „csak az elnémított indián a jó indián” mondathoz hasonló jelszavak és elűzésprogramok hálóiba vonták az elvakult érdekek szerint meghúzott határok mögött védtelenné vált magyarságot, új békétlenségek és harcok tűzfészkeit ültetve el itt és ott a lelkekben. Mindezzel Adynak már csupán a halotti maszkja nézhetett szembe. Ahogyan a maradék ország belső válságainak és a rászakadó terrornak Trianont tetéző gyilkos - és öngyilkos - merényleteivel is. Ám a halotti maszk már a január 29-i, a Kerepesi úti temetőben történt - riadt és háborgó tömegeket odahívó - búcsúztatás után elsodródott a múzeumokba. A katasztrófákkal szemben az immár a testet elengedő pőre költői örökség is hatalmas szembeszegülésnek bizonyult. Szervátiusz Tibor ennek az erőnek és bűvöletének a tudatosítására ölelt magához kolozsvári házának kertjében - a szétvagdosott és másoknak juttatott földek e kicsiny darabkáján, a nemzeti történelem új válsághelyzetében - egy négymázsás, fekete andezit-szikladarabot, s kezdte kifaragni rajta - 1956 és ’69 között - Ady Endre arcát. A történelmi haza egyik fókuszában felizzó, a legkeményebb vulkanikus kőből faragott, fekete bálvány: az Ady-fej mágikus ereje rövidesen a világ minden magyarul beszélő pontjáról magához húzta a tekintetet. Szervátiusz Adyban szétvert és szétbitangolt nemzetének az időt és a népet újra egyberántani képes szellemi centrumát alkotta meg. Ez a középpont nem is a Kárpát-medencében: magában az időben, a történelemben áll. S ellenszegül, biztat és kitart minden új kataklizma, sanda szándék, pofon, külső és belső szélhámosságok közepette. Innen néz rá az Adyt időről időre rugdosókra is. Akik a mindenkori jelen kényelmes karosszékeiből emelnek körmöket, fogakat, ceruzákat - olykor séta- vagy nádpálcákat is - a háborgó tenger fölött álló, annak vad erőit térképező és elemző, s felismeréseit nemzetének kendőzetlenül odakiáltó ember ellen. A nemzetet - és a modern személyiséget - kivételesen felrázó önismeret ellen. Mindez nem Adyt sebzi, hanem a kisszerűség puccsait leplezi le. Azt a magatartást, aminek a felszín kell, a cirkusz, a vádbeszédek új és új parádéja: tegnap Krúdyval, Weöressel, Németh Lászlóval, ma Illyéssel, Adyval, holnap, meglehet, Radnóti Miklóssal és József Attilával szemben. „Őrzők, vigyázzatok a strázsán.” Szervátiusz Tibor vulkanikus portréjából ugyanaz a vallomás néz, mint amit Nagy László Adyról írott kulcsmondata megfogalmaz: „Nem lehet preparálni és kitömni a fekete királysast. Nem lehet porban vonszolni az isten repülőjét.” Jánosi Zoltán NAGY A NAPÚ1