Magyar Napló, 2019 (31. évfolyam, 1-12. szám)
2019-05-01 / 5. szám
Szauder József bizonyította be filológia elemzéseinek során Horváth János állításának igazságát, hogy Csokonai számít a „legolaszosabb színezetű lírikusunknak”.12 Tudjuk, hogy 1790-ben a Debreceni Kollégiumban a diákok egy csoportja irodalmi önképzőkört alakított a korabeli európai költészet megismerésére, ahol Csokonai az olasz költészet magyar fordítására vállalkozott. A kollégium könyvtárában található olasz könyvekben, költői antológiájában eredeti nyelven található olasz verseket kezdte el fordítani, így a fiatal költő Tasso, Guarino, Chiabrera és a 18. századi olasz Árkádia Akadémia költőinek (Lemene, Rolli, Maffei, Maratta, Zappi és mások) rokokó stílusban írt verseit és Pietro Metastasio cantatáit, madrigáljait, melodrámáit fordította. 1795-ig egy kötetnyi olasz verset és Metastasio három melodrámáját fordította le. Olasz költők műveiből vett részletekből alkotta meg „posztmodern prózáját”, a Csókokat a szerelem erejéről.13 Az olasz fordítások során alakult ki Csokonai sajátos, Faludi Ferenc árkádikus pásztorverseire emlékeztető formanyelve.14 Ennek belátására elég egybevetni Faludi és Csokonai dalait: Nyugszik Dorindo, Igen sietett, Sokat igetett Hallgat a pár. (Chlorinda- részlet) Fiatalkori olasz fordításai során alakult ki Csokonai sajátosan magyarrá tett „olaszos” költői stílusa. Szerelmi lírájára gyönyörűségkeresés, vidámság, játékosság jellemző, amelyhez az olasz költők új stílusötletekkel, példákkal szolgáltak számára. Kibővítették szókincsét, lehetővé téve, hogy ezen a hangon ki tudja fejezni saját érzéseit, gondolatait. Később, érett költőként komoly filozófiai verseit, amelyek a francia filozófusok - főként Rousseau - világszemléletét tükrözik, ugyanezen az oldott lírai nyelven tudta megszólaltatni. A kor egyik leghíresebb olasz költőjéhez, Giuseppe Parini életművéhez hasonlóan, a felvilágosodás gondolatvilága szervesen beépült Csokonai „árkádikus” költői világába. Ezért állítja Szauder József, hogy a magyar költői nyelv megújulása, megszabadulása a skolasztikus költészettől nem a Bessenyei által elképzelt módon, a tudományos művek magyar nyelvű fordításán keresztül valósult meg a magyar irodalomban, hanem Csokonainak az olasz líra hatására kialakult, sajátos rokokó nyelvezetű, felvilágosodás szellemében formálódott nagy gondolati verseiben. Rousseau és Holbach gondolatvilága szervesen beépül Csokonai olasz „árkádikus” költészetébe.15 * * Költői fejlődésének útját maga Csokonai is megfogalmazta Az ember, a poézis első tárgya című versében, mégpedig pontos kronológiai sorrendben: „Víg borzadással jártam el a’ Görög / Szépségek’ és a ’Római Nagyvilág / Pompás maradványait, ’s ezeknek / Sírja felett az Olasz’ negédes // Kertjébe’ szedtem drága Narantsokat: / A’ frantz mezőket láttam; az Albion / Barlangiban s’ a német erdő / Bérceiben örömöt találtam”. A romantika magyarországi elterjedéséig a magyar költészet egyik fő modellje Csokonai Vitéz Mihály volt, a másik pedig az 1801-ben kiadott Kesergő szerelem versciklus költője, „Himfy” lett. Ha olykor még szó esik a 19. századi magyar irodalom első évtizedeinek legnépszerűbb költőjéről, Kisfaludy Sándorról, akkor Szegedy Róza iránti szerelme, a Badacsony környéki táj és az ottani várromokról írt Faludi Gyenge Chlorinda Hűs kikeletben Egy szép ligetben Fel ’s alá jár. Siess Dorindo, Szívét epesztve, Kezét terjesztve Csak reád vár. Meg jött Dorindo, Egy kis bokorban, Hajnali korban Leültek már. Csokonai Nyílj ki, nyájasan mosolygó Rózsabimbó! nyílj ki már, Nyílj ki, a bokorba bolygó Gyenge szellők csókja vár. Nyílj ki, gyenge kerti zsenge: Hébe nektárt hint terád. Szűz nyakadba Flóra gyenge Bársonyos palástot ád. (A Rózsabimbóhoz - részlet) 12 Horváth János: Csokonai. 1936.9. 13 Szauder József: Szerelem és rokokó. Az aranykor szigete: „A csókok’’. In: Uő.: Az éj és a csillagok, Tanulmányok Csokonairól, i.m. 179-223. 14 Németh László szerint is „Faludi verseinek hangulata szinte Csokonaié már”. Németh László: Költők prózája I. Janus arccal. In: Németh László: Kiadatlan tanulmányok. Magvető, Bp. 1968. 666-667. 2019. május www.magyarnaplo.hu 15 Szauder József: Magyar irodalom - Olasz irodalom. Szerk.: Sárközy Péter, Argumentum, Bp. 2013. 100. MAGYAR NAP 137