Magyar Napló, 2019 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2019-05-01 / 5. szám

Szauder József bizonyította be filológia elemzései­nek során Horváth János állításának igazságát, hogy Csokonai számít a „legolaszosabb színezetű líriku­sunknak”.12 Tudjuk, hogy 1790-ben a Debreceni Kollégiumban a diákok egy csoportja irodalmi önképzőkört alakí­tott a korabeli európai költészet megismerésére, ahol Csokonai az olasz költészet magyar fordítására vál­lalkozott. A kollégium könyvtárában található olasz könyvekben, költői antológiájában eredeti nyelven ta­lálható olasz verseket kezdte el fordítani, így a fiatal költő Tasso, Guarino, Chiabrera és a 18. századi olasz Árkádia Akadémia költőinek (Lemene, Rolli, Maffei, Maratta, Zappi és mások) rokokó stílusban írt ver­seit és Pietro Metastasio cantatáit, madrigáljait, me­lodrámáit fordította. 1795-ig egy kötetnyi olasz ver­set és Metastasio három melodrámáját fordította le. Olasz költők műveiből vett részletekből alkotta meg „posztmodern prózáját”, a Csókok­at a szerelem ere­jéről.13 Az olasz fordítások során alakult ki Csokonai sajá­tos, Faludi Ferenc árkádikus pásztorverseire emlé­keztető formanyelve.14 Ennek belátására elég egybe­vetni Faludi és Csokonai dalait: Nyugszik Dorindo, Igen sietett, Sokat igetett Hallgat a pár. (Chlorinda- részlet) Fiatalkori olasz fordításai során alakult ki Csokonai sajátosan magyarrá tett „olaszos” költői stílusa. Sze­relmi lírájára gyönyörűségkeresés, vidámság, játé­kosság jellemző, amelyhez az olasz költők új stílusöt­letekkel, példákkal szolgáltak számára. Kibővítették szókincsét, lehetővé téve, hogy ezen a hangon ki tudja fejezni saját érzéseit, gondolatait. Később, érett költőként komoly filozófiai verseit, amelyek a francia filozófusok - főként Rousseau - világszemléletét tük­rözik, ugyanezen az oldott lírai nyelven tudta meg­szólaltatni. A kor egyik leghíresebb olasz költőjéhez, Giuseppe Parini életművéhez hasonlóan, a felvilá­gosodás gondolatvilága szervesen beépült Csokonai „árkádikus” költői világába. Ezért állítja Szauder Jó­zsef, hogy a magyar költői nyelv megújulása, meg­szabadulása a skolasztikus költészettől nem a Bes­senyei által elképzelt módon, a tudományos művek magyar nyelvű fordításán keresztül valósult meg a ma­gyar irodalomban, hanem Csokonainak az olasz líra hatására kialakult, sajátos rokokó nyelvezetű, felvi­lágosodás szellemében formálódott nagy gondolati verseiben. Rousseau és Holbach gondolatvilága szer­vesen beépül Csokonai olasz „árkádikus” költésze­tébe.15 * * Költői fejlődésének útját maga Csokonai is megfogalmazta Az ember, a poézis első tárgya című versében, mégpedig pontos kronológiai sorrendben: „Víg borzadással jártam el a’ Görög / Szépségek’ és a ’Római Nagyvilág / Pompás maradványait, ’s ezek­nek / Sírja felett az Olasz’ negédes // Kertjébe’ szed­tem drága Narantsokat: / A’ frantz mezőket láttam; az Albion / Barlangiban s’ a német erdő / Bérceiben örömöt találtam”. A romantika magyarországi elterjedéséig a ma­gyar költészet egyik fő modellje Csokonai Vitéz Mihály volt, a másik pedig az 1801-ben kiadott Ke­sergő szerelem versciklus költője, „Himfy” lett. Ha olykor még szó esik a 19. századi magyar irodalom első évtizedeinek legnépszerűbb költőjéről, Kisfaludy Sándorról, akkor Szegedy Róza iránti szerelme, a Ba­dacsony környéki táj és az ottani várromokról írt Faludi Gyenge Chlorinda Hűs kikeletben Egy szép ligetben Fel ’s alá jár. Siess Dorindo, Szívét epesztve, Kezét terjesztve Csak reád vár. Meg jött Dorindo, Egy kis bokorban, Hajnali korban Leültek már. Csokonai Nyílj ki, nyájasan mosolygó Rózsabimbó! nyílj ki már, Nyílj ki, a bokorba bolygó Gyenge szellők csókja vár. Nyílj ki, gyenge kerti zsenge: Hébe nektárt hint terád. Szűz nyakadba Flóra gyenge Bársonyos palástot ád. (A Rózsabimbóhoz - részlet) 12 Horváth János: Csokonai. 1936.9. 13 Szauder József: Szerelem és rokokó. Az aranykor szigete: „A csó­kok’’. In: Uő.: Az éj és a csillagok, Tanulmányok Csokonairól, i.m. 179-223. 14 Németh László szerint is „Faludi verseinek hangulata szinte Csokonaié már”. Németh László: Költők prózája I. Janus arccal. In: Németh László: Kiadatlan tanulmányok. Magvető, Bp. 1968. 666-667. 2019. május www.magyarnaplo.hu 15 Szauder József: Magyar irodalom - Olasz irodalom. Szerk.: Sár­­közy Péter, Argumentum, Bp. 2013. 100. MAGYAR NAP 137

Next