Magyar Napló, 2019 (31. évfolyam, 1-12. szám)
2019-07-01 / 7. szám
SZENHATÁR ünneplünk, hogy egyáltalán olvas a fiatal, ezt önáltatásnak gondolom, mert online felületeken is nagyon sokat olvasnak a fiatalok, de egyáltalán nem volna mindegy, hogy mit, és így az sem, hogy hogyan. Jókait olvasni nem ugyanaz, mint egy facebook- vagy twitterposztot. Igényes olvasókat szükséges nevelni, és fontos, hogy az irodalomtudomány hozzá tudjon járulni ahhoz, hogy mindenki a lehető legtöbbet tudja kihozni a saját olvasatából, azaz hogy képes legyen felismerni motívumokat, jelentésrétegeket vagy bármilyen összefüggést egy-egy irodalmi mű vonatkozásában. Ennek a célnak az elérése érdekében szeretnénk egy széles tudományos, szakmai közösséget szervezni, minél több irodalomtudóst, egyetemi szakembert bevonni. Milyen visszajelzések érkeztek eddig? Hogyan fogadta az olvasó, és hogyan reagált a „szakma” a változásra? Úgy tudom, a Jókaiszámot sokan értékmentő kiadványként tartják számon. Nagyon jó visszajelzéseket kaptunk mind az olvasóktól, mind a szakmától, a Jókai-számunkat több szakember is első számú szakirodalomként ajánlja, de rendkívül pozitívan fogadták az Ady-számunkat is, van egyetem, ahol máris rákerült az államvizsga szakirodalomjegyzékére. Büszkék vagyunk rá, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen jelentős eredményeket értünk el. A szerkesztőség is átalakult az elmúlt hónapokban, jó volna kicsit többet tudni a szerkesztőség tagjairól, így a felelős szerkesztőről is... Oláh Jánost 2016-ban Jánosi Zoltán követte a főszerkesztői poszton, majd 2018 januárjától Szentmártoni János. Molnár Krisztina főmunkatárs 2017 szeptembere óta erősíti a csapatot. Krisztina irodalomtörténész, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára, kutatási területe Csokonai Vitéz Mihály költészete, de pedagógiából is rendelkezik tudományos fokozattal. A Magazin olvasószerkesztője Alt Krisztián, képszerkesztője és korrektora Lipp Mónika Mária művészettörténész, Alt Krisztián irodalomtörténész, aki szintén Csokonaiból doktorált, Lipp Mónika Mária pedig művészettörténészként szerzett fokozatot az ELTE-n. 2018 szeptemberében pedig az Oláh János-ösztöndíjnak köszönhetően Pataky Adriennt üdvözölhettük a szerkesztőségben, aki a modern és kortárs magyar lírával, a szonett műfajával, illetve Nemes Nagy Ágnes költészetével foglalkozik, s tavaly doktorált. Jómagam irodalomelmélettel és szépírással, prózával és verssel foglalkozom, jelenleg a tudományos tevékenység dominál, az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola végzős hallgatója vagyok, Esemény és elbeszélés címmel jelent meg önálló monográfiám a Ráció Kiadó gondozásában 2012-ben. A Magazin látványvilágáért két grafikus kolléga felel, a borítóinkat Szita Barnabás készíti, a belívek tördelését pedig Köllőd Márton végzi. Az interjúkhoz kapcsolódó portrékat pedig az ismert sajtófotós, Czimbal Gyula fényképezi. - Hogyan készül egy-egy lapszám? - Igyekszünk alaposan előre készülni egy-egy lapszámmal, sokszor már a megjelenés előtt hat hónappal felkérjük a szerzőket. Az illusztrációk kiválasztása és összegyűjtése számos közgyűjtemény közreműködésével történik. Már a kezdetektől stratégiai szakmai együttműködést alakítottunk ki az Országos Széchényi Könyvtárral, és idén májustól a Petőfi Irodalmi Múzeummal is keretmegállapodásban dolgozunk, de az együttműködés folyamatos a Magyar Nemzeti Múzeummal, a Nemzeti Galériával, a Szépművészeti Múzeummal és a Kieselbach Galériával is. - Milyen lapszámokat terveznek még az idén? - Következő összeállításunk az iskola és az irodalom összefüggéseire összpontosít, míg az év utolsó témája Kazinczy lesz. Megvannak már a következő esztendő tematikái is, ezeket egyelőre még nem hoznám nyilvánosságra, annyit azonban már most elárulhatok, hogy két költő munkásságával foglalkozunk majd, illetve két rendkívül izgalmas témát fogunk feldolgozni 2020-ban. Nemes Attila -í a MAGYAR 14 napló 2019. július www.magyamaplo.hu