Magyar Nemzet, 1900. szeptember (19. évfolyam, 239-268. szám)
1900-09-28 / 266. szám
20 MAGYAR NEMZET. 1900. szeptember 28. Concz Lajos: A nevelésről. (Kis-Kun-Félegyházi kat. gimnázium.) — Temesvári János dr.: A szamosujvári Rubens-kép. (Szamosujvári főgimnázium.) — Jeszenszky István dr.: Az allegória és Tompa Mihály. (Pozsonyi liczeum.) — Rehák Pál: Minő az iskola és család együttműködése a nevelésben s minőnek kellene lennie. (Nagyszalontai algimnázium.) — Dombi Márk dr.: Pár szó az önképzőkörökről. (Bajai főgimnázium.) — Dietz Lajos: Az újabb fizikai kutatások köréből. (Kassai főreáliskola.) ■— Waldapfel János dr.: Szülői értekezletek. (Gyakorló főgimn.) — Borsos Jenő: Adatok a főgimnázium 1899—1900. évi történetéhez. (Szatmárnémeti főgimnázium.) — Dsida Ottó: Spanraft Alajos. (Győri főreáliskola.) — Krenner Miklós : Dácziának Hunyadmegyére vonatkozó legrégibb földrajzából. (Dévai főreáliskola.) — Hegedűs Pál: A tanulók szállása. (Szegedi főreáliskola.) — Lenkei Henrik: Emlékbeszéd Erzsébet királynéra. (Budapest V. kerületi főreáliskola.) — Kovács Gyula dr. : A család és az iskola. (Temesvári főgimnázium.) — Vendl Aladár: Kleischhacker Mór Fridolin. (Soproni főreáliskola.) hét iskolázás nyomorúságai Kolozsváron. Csaknem hihetetlen, hogy mily kevés iskolája van Kolozsvárnak, hova a vidéki szülök is nagy számmal viszik a különböző iskolákba gyermekeiket. A felekezeti és községi elemi iskolákból 1000-en felül maradtak ki a tankötelesek. A mostani viszonyok között pedig javulás nem várható, mert sem a város, sem a felekezetek anyagi viszonyai nem engedik az iskolák szaporítását. Kívánatos volna, hogy az állam venné kezébe ez ügy rendezését s a mostani elemi iskolák államosításával s új iskolák fölállításával szüntetné meg a bajokat. Más iskolákba is igen nehéz a bejutás. Az állami polgári leányiskolából 60 jelentkezőt utasítottak vissza. Jövőre az állam föl is állítja a párhuzamos osztályokat, mert a kibővítéshez szükséges telket már meg is vásárolta. A három felekezeti középiskola sem képes befogadni a nagy számú jelentkezőket. Szerencse, hogy van egy virágzó községi polgári fiúiskola, mely a gimnáziumokból kiszorultak egy részének menedéket nyújthat párhuzamos osztályaiban. Az állami tanítónőképző-intézet is annyira zsúfolva van növendékekkel, — négy osztályban 223 — hogy, ha a minisztérium jövőre nem korlátozza a fölvételt, egyenesen a szakoktatás fontos érdekei lesznek veszélyeztetve a növendékek túlságos száma miatt. — Polgári iskolai körök alakulása. A közoktatásügyi miniszter a nemzeti közművelődés szempontjából oly igen fontos polgári iskolák gyökeres reformját tűzvén ki egyik legközelebbi feladatául, ebből kifolyólag újabban ez iskolák tanártestületeit föloldotta azon eddigi kötelességük alól, hogy a megyei népiskolai tanító-egyesületeknek is tagjai legyenek. A polgári iskolai tanárok, igen helyesen, most annál nagyobb hévvel óhajtják idejüket és tudásukat saját iskolájuk fejlesztésének szentelni s ehhez képest sietnek vidékenkint az Orsz. polgári iskolai tanár-egyesület fiókköreit megalapítani. Torontál-, Temes- és Krassó-Szörény megyék 12 polgári iskolája mintegy 80 taggal természetesen nemmaradhat utolsónak s igy már jövő hó 8-án tartja alakuló gyűlését Temesvárott. Ha valahol, hát Dél-Magyarországon, a sokféle nyelvű és nemzetiségű lakosság közepett, vár fontos hivatás minden iskolára, de különösen a polgárira, mely még ott is a tanulók zömének, még pedig — tegyük hozzá — legtöbbször egyedüli továbbképzője, ahol középiskolák is vannak. E polgári iskolák tanítótestületei egymástól elszigetelve s egymást alig ismerve is, nem kicsinylendő szolgálatokat tettek már a múltban a hazának magyar szellemű apostolkodásukkal, hát még, ha majd falánkszszá tömörülve, vállvetetten kelnek nemes versenyre egymással ! A »Dél-magyarországi Polgári Iskolai Kör« Temesvárott, a községi polgári iskola IV. osztályú tantermében tartja alakuló gyűlését. A gyűlés tárgysorozata: 1. Az előkészítő bizottság elnöki megnyitója. Tartja: Knyaskó Lajos nagybecskereki állami polgári és felső kereskedelmi iskolai igazgató ; 2. Tisztikar választása; 3. A polgári iskolák reformkérdése. Előadó: Donszky Lukács karán- Sebesi állami polgári iskolai igazgató; 4. A polgári iskolai tanárok nyugdíj-ügye. Előadó: Szenes Adolf nagybecskereki állami polgári iskolai tanár; 5. A polgári iskolai tanárság sérelmei és azoknak orvoslása. Előadó: Varga Jenő nagy-szentmiklósi állami polgári iskolai tanár; 6. Az iskolatársak szövetkezete a polgári iskolában. Előadó: Nagy Béla pravacziai állami polgári iskolai tanár; 7. Indítványok. — Megyerem Kolozsváron. A kolozsvári tudományegyetem ünnepies megnyitásán Fabinyi Rudolf múlt évi rektor beszámolóbeszédében fölemlítette, hogy felsőbb helyen a kolozsvári egyetemnek mérnöki fakultással való kibővítése, esetleg egy teljes műegyetem fölállítása tervbe vétetett. Szükséges is lenne, hogy a budapesti műegyetem túlzsúfoltságának megszüntetése czéljából az ország keleti részének északra törekvő ifjúsága itt csoportosittassék. E kérdés eldöntésével Kolozsvár okvetlenül nyerne állami főreáliskolát is. — Francziaország elemi iskoláztatása. A párisi »Comission de statistique de l’enseignement primaire« legújabb jelentése érdekes tényeket konstatál. Elsőben is azt, hogy a franczia elemi iskoláztatás az utolsó huszonhárom év alatt (1876—1898.) bámulatos haladást mutat fel. Az állami iskolák 35,7 százalékkal szaporodtak, a felekezetiek 59 százalékkal kereskednek. Ezzel szemben a felekezeti magánintézetek száma 97,8 százalékkal szaporodtak. 1876—1877-ben 4.716,900 elemi iskolájuk volt, 1896—1897-ben 5.531,400. De 1888—1889-ben 5.638,400 iskolájuk volt, — a franczia depopuláczió idézte elő az utolsó tíz év sülyedését. 1877-ben 94,4 millió frankot, 1897-ben 214 milliót adtak ki. Minden növendék 23 frankba került 1877-ben és 46-ban 1897-ben. — Beiratások a kolozsvári egyetemen. A kolozsvári egyetem örvendetes fejlődésről tanúskodik, hogy sohasem volt annyi növendéke, mint ez évben. Ugyanis az elkésetteken s katonai szolgálatot teljesítőkön kívül eddig 1200-an iratkoztak be. Megdöbbentő jelenség azonban, hogy az összes hallgatók 68'3°/o (820) jogász. A többi 32°/0 következőleg oszlik meg a más fakultások közt: 16'6°/o (200) bölcsész, 83% (100) orvos és 6-6°/0 matematikus. Nőhallgató van 6, egy orvos, öt pedig bölcsész. A gyógyszerésznövendékek száma 36. — Sajnos, hogy ily nagy költséggel föntartott orvosi fakultáson s most, az orvosi állások államosítása küszöbén, a hallgatók száma — mint már évek óta — csökken. — Új tanári kör van alakulóban Győrött. A kör magalakulása igen szükséges, mert Győrött mintegy 60 tagot számlál a tanári testület s azonfelül kiterjeszkedhetne a szomszédos három városra is. . Irodalom. — Beöthy Zsolt Irodalomtörténete.Beöthy Zsolt magyar irodalomtörténetéből tanulta meg a mai nemzedék irodalmunkat szeretni. A mű most hetedik kiadásban jelent meg s mig eddig — a mikor az irodalomtörténetet egy tanév alatt kellett áttanulni — talán terjedelmes is volt, most, az uj tanterv szerint, mely két esztendőt ad az irodalomtörténetnek, Beöthy Zsolt könyve e tekintetben is megfelelő. Soha magyar könyvről nagyobb elismeréssel nem nyilatkozott hivatalos bírálat, mint ez uj kiadásról s azért közöljük egy darabját, mint a könyv jellemzésének találó példáját: »E könyvet, — írja a hivatalos bírálat — mely a konkrét tudásnak, a művészi ízlésnek, a nemzeti léleknek és a pedagógiai tapintatnak szinte kivételesen szerencsés alkotása, a mely a magyar irodalmi tanításnak eddig is oly megbecsülhetlen szolgálatot tett s a mely a maga helyét, mint a magyar irodalmi tankönyvek eszményképe, előreláthatólag még sokáig meg fogja tartani, engedélyezésre az uj kiadásban is föltétlenül és legmelegebben ajánlom«. A könyv az Athenaeum kiadásában jelent meg. — A Magyar Kritika októbertől kezdve havi folyóirattá alakul át, ugyanazon szerkesztő és kiadó-bizottság vezetése mellett és tulajdonában. A »Magyar Kritika« ezentúli Nemzeti Isrofil mellékleteként fog megjelenni. A »Magyar Kritika« — főképp a mai kritikátlan viszonyok között, amikor a pajtáskodás extravagancziái tobzódnak az irodalomban — nagy kulturmissziót teljesít. Hatása már is meglátszik. Ezentúl nagyobb közönséghez fordul és még intenzívebben fog működhetni. Szerkesztője Benedek Elek, akit egy kilencz tagból álló szerkesztő-bizottság támogat. — A Képes Magyar Irodalomtörténet második kötete második kiadásban is megjelent, díszes kiállításban és nagy gonddal szerkesztve. E második kiadás három czikkel bővült: az egyik a modern hírlapirodalom, a második a mai természettudomány irodalomtörténetét, a harmadik a kiadók működését öleli fel. E harmadik czikket Roboz Andor tanár írta s bár vázlatosan, de erőteljesen domborítja ki annak a viszonynak a képét, a mely az irodalom munkásait a kiadókhoz fűzi. Megrajzolja erősen jellemzett képekben a jelesebb kiadók arczképét, a mi által a jeles művet illően fejezte be. A kötet bővebb méltatására még visszatérünk. A mű az Athenaeum kiadása. — Nógrád vármegye Népoktatásának Története. Nógrád vármegye közönségének költségén kiadta s »Nógrádmegyei Tanítótestület« negyedszázados fennállásának emlékére. A 20 évre terjedő munkát dr. Pacséri Károly kir. tanfelügyelő elnöklete alatt a tanítótestület tagjaiból álló tizenkéttagú szerkesztő-bizottság állította össze. Kitetszik e műből, hogy Nógrád megye egyes helyein, mint Losonczon, Salgótarjánban, Balassagyarmaton mintaszerű a népoktatás, de a megye 270 községe közt még sok van olyan, melynek népoktatási viszonyai nagyon fejletlenek. Folyóiratszemle. Magyar Kritika, 27. szám. Körösy: Académie universelle. Dr. Lázár Béla : Fintor-kritika. Békák : Metafizika. Kelen Ferencz : Bírálat Lázár Béla »A tegnap, a ma és a holnap« czimü könyvéről. Bírálat Goncourt »Zemgano-fivérek« czimü művének fordításáról. (Kri Eszti.) Bírálat »A félneműek« czimü forditásáról. Bírálat Hampel, »Szobrászat történetéről«. (1. b.) Bírálat Janovics Jenő Csiky Gergely életrajzáról. (Krenner Miklós.) Zenebirálatok. Helyreigazítások. Folyóiratszemle. Bibliográfia. Nógrádmegyei Tanügy. 9. szám. A közig. bizottságnak 1872—1900. sz. a. kelt rendelete a tankötelesek beiskoláztatása tárgyában. — Körrendelet az állami iskolai gondnokságokhoz a tankötelesek beiskolázása s egyéb, a tanév elején szükséges teendők eszközlése végett. — A községi gazdasági ismétlő-iskoláknak megnyitása, illetőleg azok tanítói tiszteletdijának államsegély által leendő fedezése tárgyában. — A »Nógrád vármegye Népoktatásának Története« czimü mű ajánlása tárgyában. — A közig. bizottság által 1900. évi szeptember hó 15-én tartott ülés tanügyi határozatairól. Protestáns Szemle. 9. f. Értekezések és tanulmányok. — Szőts Farkas: Névleges és valódi kereszténység. — Hörk József: Luther liturgikája. (H. közl.) — Márk Ferencz: A reformáczió befolyása az erdélyi románokra. — Tárcza. — Egyházi szemle. — Irodalmi szemle. — Hazai irodalom. — Külföldi irodalom. A Természet. 2-ik k. Kézdi-Kovács László: Éjjel. — Gárdonyi Géza: A tyúkok világa. — Bársony István: Szeptemberi tükördarabok. — Sajó Károly: Nyárfákat rontó pajortetű. — Kolaut Rezső : A rovarok légzőszerveiről. — Lakatos Károly : A fővad csapása és csapása. Bibliográfia. Tóth Rezső: Csokonai Vitéz Mihály válogatott munkái. Athenaeum kiadása. (Ismertetni fogjuk.) Belloe: Danton, A Study. London, Nisbet kiadása. Rothenstein: Goya életrajza. Artist’s Library kiadása, London. Carroll: Freehand Drawing of Ornament. London, Burns and Oates kiadása. Discours aux Étudiants. Prononcés devant L’Association générale des Étudiants de Paris. Par. MM. Bourgeois, Brial, Castelar, Ferry, H. France, Larroumet, Pasteur, Rénan, Zola stb., Colins kiadása. (Ismertetni fogjuk.) Quida: Critical Studie. Fisher Unwin kiadása, London. Szerkesztői üzenetek. Rajztanár. Temesvár. Egyelőre csak azt súgjuk meg, hogy a hallgatni-t két 1-lel írják. — F. Kolozsvár. Köszönjük a küldötteket és számítunk ígéretére. — Pedagógus. Közleménye csupa jól ismert általánosság. Nem közöljük. — Arad. A »Magyar Kritika« legújabb számában van rá felelet. — Több levélre a jövő számban.