Magyar Nemzet, 1900. szeptember (19. évfolyam, 239-268. szám)

1900-09-28 / 266. szám

20 MAGYAR NEMZET. 1900. szeptember 28. C­on­cz Lajos: A nevelésről. (Kis-Kun-Fél­­egyházi kat. gimnázium.) — Temesvári János dr.: A szamosujvári Rubens-kép. (Szamosujvári főgim­názium.) — Jeszenszky István dr.: Az allegória és Tompa Mihály. (Pozsonyi liczeum.) — Rehák Pál: Minő az iskola és család együttműködése a nevelésben s minőnek kellene lennie. (Nagyszalon­tai algimnázium.) — Dombi Márk dr.: Pár szó az önképzőkörökről. (Bajai főgimnázium.) — Dietz Lajos: Az újabb fizikai kutatások köréből. (Kassai főreáliskola.) ■— Waldapfel János dr.: Szülői érte­kezletek. (Gyakorló főgimn.) — Borsos Jenő: Adatok a főgimnázium 1899—1900. évi történetéhez. (Szat­márnémeti főgimnázium.) — Dsida Ottó: Spanraft Alajos. (Győri főreáliskola.) — Krenner Miklós : Dácziának Hunyadmegyére vonatkozó legrégibb földrajzából. (Dévai főreáliskola.) — Hegedűs Pál: A tanulók szállása. (Szegedi főreáliskola.) — Len­kei Henrik: Emlékbeszéd Erzsébet királynéra. (Budapest V. kerületi főreáliskola.) — Kovács Gyula dr. : A család és az iskola. (Temesvári fő­gimnázium.) — Vendl Aladár: Kleischhacker Mór Fridolin. (Soproni főreáliskola.) hét iskolázás nyomorúságai Kolozsváron. Csak­nem hihetetlen, hogy mily kevés iskolája van Ko­lozsvárnak, hova a vidéki szülök is nagy számmal viszik a különböző iskolákba gyermekeiket. A fe­lekezeti és községi elemi iskolákból 1000-en felül maradtak ki a tankötelesek. A mostani viszonyok között pedig javulás nem várható, mert sem a város, sem a felekezetek anyagi viszonyai nem engedik az iskolák szaporítását. Kívánatos volna, hogy az állam venné kezébe ez ügy rendezését s a mostani elemi iskolák államosításával s új iskolák fölállításával szüntetné meg a bajokat. Más isko­lákba is igen nehéz a bejutás. Az állami polgári leányiskolából 60 jelentkezőt utasítottak vissza. Jövőre az állam föl is állítja a párhuzamos osz­tályokat, mert a kibővítéshez szükséges telket már meg is vásárolta. A három felekezeti középiskola sem képes befogadni a nagy számú jelentkezőket. Szerencse, hogy van egy virágzó községi polgári fiúiskola, mely a gimnáziumokból kiszorultak egy részének menedéket nyújthat párhuzamos osztályai­ban. Az állami tanítónőképző-intézet is annyira zsúfolva van növendékekkel, — négy osztályban 223 — hogy, ha a minisztérium jövőre nem kor­látozza a fölvételt, egyenesen a szakoktatás fontos érdekei lesznek veszélyeztetve a növendékek túlsá­gos száma miatt. — Polgári iskolai körök alakulása. A közokta­tásügyi miniszter a nemzeti közművelődés szem­pontjából oly igen fontos polgári iskolák gyökeres reformját tűzvén ki egyik legközelebbi feladatául, ebből kifolyólag újabban ez iskolák tanártestületeit föloldotta azon eddigi kötelességük alól, hogy a megyei népiskolai taní­tó-egyesületeknek is tagjai legyenek. A polgári iskolai tanárok, igen helyesen, most annál nagyobb hévvel óhajtják idejüket és tudásukat saját iskolájuk fejlesztésének szentelni s ehhez képest sietnek vidékenkint az Orsz. polgári iskolai tanár-egyesület fiókköreit megalapítani. Torontál-, Temes- és Krassó-Szörény megyék 12 polgári iskolája mintegy 80 taggal természetesen nem­­maradhat utolsónak s igy már jövő hó 8-án tartja alakuló­ gyűlését Temesvárott. Ha valahol, hát Dél-Magyarországon, a sokféle nyelvű és nem­zetiségű lakosság közepett, vár fontos hivatás min­den iskolára, de különösen a polgárira, mely még ott is a tanulók zömének, még pedig — tegyük hozzá — legtöbbször egyedüli továbbképzője, a­hol középiskolák is vannak. E polgári iskolák tanító­testületei egymástól elszigetelve s egymást alig ismerve is, nem kicsinylendő szolgálatokat tettek már a múltban a hazának magyar szellemű apos­tolkodásukkal, hát még, ha majd falánkszszá tö­mörülve, vállvetetten kelnek nemes versenyre egy­mással ! A »Dél-magyarországi Polgári Iskolai Kör« Temesvárott, a községi polgári iskola IV. osztályú tantermében tartja alakuló­ gyűlését. A gyűlés tárgysorozata: 1. Az előkészítő bizottság elnöki megnyit­ója. Tartja: Knyaskó Lajos nagybecskereki állami polgári és felső kereskedelmi iskolai igaz­gató ; 2. Tisztikar választása; 3. A polgári iskolák reformkérdése. Előadó: Donszky Lukács karán- Sebesi állami polgári iskolai igazgató; 4. A pol­gári iskolai tanárok nyugdíj-ügye. Előadó: Szenes Adolf nagybecskereki állami polgári iskolai tanár; 5. A polgári iskolai tanárság sérelmei és azoknak orvoslása. Előadó: Varga Jenő nagy-szent­miklósi állami polgári iskolai tanár; 6. Az iskolatársak szövetkezete a polgári iskolában. Előadó: Nagy Béla pravacziai állami polgári iskolai tanár; 7. Indítványok. — Megyerem Kolozsváron. A kolozsvári tudo­mány­egyetem ünnepies megnyitásán Fabinyi Rudolf múlt évi rektor beszámolóbeszédében föl­említette, hogy felsőbb helyen a kolozsvári egye­temnek mérnöki fakultással való kibővítése, esetleg egy teljes műegyetem fölállítása tervbe vétetett. Szükséges is lenne, hogy a budapesti műegyetem túlzsúfoltságának megszüntetése czéljából az ország keleti részének é­szakra törekvő ifjúsága itt cso­­portosittassék. E kérdés eldöntésével Kolozsvár okvetlenül nyerne állami főreáliskolát is. — Francziaország elemi iskoláztatása. A párisi »Comission de statistique de l’enseignement primaire« legújabb jelentése érdekes tényeket konstatál. Első­ben is azt, hogy a franczia elemi iskoláztatás az utolsó huszonhárom év alatt (1876—1898.) bámu­latos haladást mutat fel. Az állami iskolák 35,7 százalékkal szaporodtak, a felekezetiek 59 százalék­kal kereskednek. Ezzel szemben a felekezeti magán­­intézetek száma 97,8 százalékkal szaporodtak. 1876—1877-ben 4.716,900 elemi iskolájuk volt, 1896—1897-ben 5.531,400. De 1888—1889-ben 5.638,400 iskolájuk volt, — a franczia depopuláczió idézte elő az utolsó tíz év sülyedését. 1877-ben 94,4 millió frankot, 1897-ben 214 milliót adtak ki. Minden növendék 23 frankba került 1877-ben és 46-ban 1897-ben. — Beiratások a kolozsvári egyetemen. A­­ kolozs­vári egyetem örvendetes fejlődésről tanúskodik, hogy sohasem volt annyi növendéke, mint ez év­ben. Ugyanis az elkésetteken s katonai szolgálatot teljesítőkön kívül eddig 1200-an iratkoztak be. Megdöbbentő jelenség azonban, hogy az összes hall­gatók 68'3°/o (820) jogász. A többi 32°/0 követke­zőleg oszlik meg a más fakultások közt: 16'6°/o (200) bölcsész, 8­3% (100) orvos és 6-6°/0 matema­tikus. Nőhallgató van 6, egy orvos, öt pedig böl­csész. A gyógyszerésznövendékek száma 36. — Sajnos, hogy ily nagy költséggel föntartott orvosi fakultáson s most, az orvosi állások államosítása küszöbén, a hallgatók száma — mint már évek óta — csökken. — Új tanári kör van alakulóban Győrött. A kör magalakulása igen szükséges, mert Győrött mintegy 60 tagot számlál a tanári testület s azonfelül kiterjeszkedhetne a szomszédos három városra is. . Irodalom. — Beöthy Zsolt Irodalomtörténete.Beöthy Zsolt magyar irodalomtörténetéből tanulta meg a mai nemzedék irodalmunkat szeretni. A mű most hetedik kiadásban jelent meg s mig eddig — a mikor az irodalomtörténetet egy tanév alatt kellett áttanulni — talán terjedelmes is volt, most, az uj tanterv szerint, mely két esztendőt ad az irodalomtörténetnek, Beöthy Zsolt könyve e tekintetben is megfelelő. Soha magyar könyv­ről nagyobb elismeréssel nem nyilatkozott hiva­talos bírálat, mint ez uj kiadásról s azért kö­zöljük egy darabját, mint a könyv jellemzésének találó példáját: »E könyvet, — írja a hivatalos bírálat — mely a konkrét tudásnak, a művészi ízlésnek, a nemzeti léleknek és a pedagógiai tapintatnak szinte kivételesen szerencsés alko­tása, a mely a magyar irodalmi tanításnak eddig is oly megbecsülhetlen szolgálatot tett s a mely a maga helyét, mint a magyar irodalmi tan­könyvek eszményképe, előreláthatólag még sokáig meg fogja tartani, engedélyezésre az uj kiadás­ban is föltétlenül és legmelegebben ajánlom«. A könyv az Athenaeum kiadásában jelent meg. — A Magyar Kritika októbertől kezdve havi folyó­irattá alakul át, ugyanazon szerkesztő és kiadó-bizott­ság vezetése mellett és tulajdonában. A »Magyar Kri­tika« ezentúl­­i Nemzeti Is­rofil mellékleteként fog meg­jelenni. A »Magyar Kritika« — főképp a mai kritikátlan viszonyok között, a­mikor a pajtásko­dás extravagancziái tobzódnak az irodalomban — nagy kulturmissziót teljesít. Hatása már is meg­látszik. Ezentúl nagyobb közönséghez fordul és még intenzívebben fog működhetni. Szerkesztője Benedek Elek, a­kit egy kilencz tagból álló szer­kesztő-bizottság támogat. — A Képes Magyar Irodalomtörténet második kötete második kiadásban is megjelent, díszes kiállításban és nagy gonddal szerkesztve. E második kiadás három czikkel bővült: az egyik a modern hírlapirodalom, a második a mai természettudomány irodalomtörténetét, a har­madik a kiadók működését öleli fel. E harmadik czikket Roboz Andor tanár írta s bár vázlato­san, de erőteljesen domborítja ki annak a vi­szonynak a képét, a mely az irodalom munká­sait a kiadókhoz fűzi. Megrajzolja erősen jel­lemzett képekben a jelesebb kiadók arczképét, a mi által a jeles művet illően fejezte be. A kö­tet bővebb méltatására még visszatérünk. A mű az Athenaeum kiadása. — Nógrád vármegye Népoktatásának Története. Nó­­grád vármegye közönségének költségén kiadta s »Nógrádmegyei Tanítótestület« negyedszázados fennállásának emlékére. A 20 évre terjedő munkát dr. Pacséri Károly kir. tanfelügyelő elnöklete alatt a tanítótestület tagjaiból álló tizenkéttagú szer­kesztő-bizottság állította össze. Kitetszik e műből, hogy Nógrád megye egyes helyein, mint Losonczon, Salgótarjánban, Balassagyarmaton mintaszerű a népoktatás, de a megye 270 községe közt még sok van olyan, melynek népoktatási viszonyai nagyon fejletlenek. Folyóiratszemle. Magyar Kritika, 27. szám. Körösy: Académie universelle. Dr. Lázár Béla : Fintor-kritika. Bék­ák : Metafizika. Kelen Ferencz : Bírálat Lázár Béla »A tegnap, a ma és a holnap« czimü könyvéről. Bírálat Goncourt »Zemgano-fi­vérek« czimü művé­nek fordításáról. (Kri Eszti.) Bírálat »A félne­­m­űek« czimü forditásáról. Bírálat Hampel, »Szob­rászat történetéről«. (1. b.) Bírálat Janovics Jenő Csiky Gergely életrajzáról. (Krenner Miklós.) Zene­­birálatok. Helyreigazítások. Folyóiratszemle. Biblio­gráfia. Nógrádm­egyei Tanügy. 9. szám. A közig. bizott­ságnak 1872—1900. sz. a. kelt rendelete a tankö­telesek beiskoláztatása tárgyában. — Körrendelet az állami iskolai gondnokságokhoz a tankötelesek beiskolázása s egyéb, a tanév elején szükséges te­endők eszközlése végett. — A községi gazdasági ismétlő-iskoláknak megnyitása, illetőleg azok taní­tói tiszteletdijának államsegély által leendő fede­zése tárgyában. — A »Nógrád vár­megye Népokta­tásának Története« czimü mű ajánlása tárgyában. — A közig. bizottság által 1900. évi szeptember hó 15-én tartott ülés tanügyi határozatairól. Protestáns Szemle. 9. f. Értekezések és tanulmányok. — Szőts Farkas: Névleges és valódi keresztény­ség. — Hörk József: Luther liturgikája. (H. közl.) — Márk Ferencz: A reformáczió befolyása az erdélyi románokra. — Tárcza. — Egyházi szemle. — Irodalmi szemle. — Hazai irodalom. — Kül­földi irodalom. A Természet. 2-ik k. Kézdi-Kovács László: Éjjel. — Gárdonyi Géza: A tyúkok világa. — Bársony István: Szeptemberi tükördarabok. — Sajó Károly: Nyárfákat rontó pajortetű. — Kol­aut Rezső : A rovarok légzőszerveiről. — Lakatos Ká­roly : A fővad csapása és csapása. Bibliográfia. Tóth Rezső: Csokonai Vitéz Mihály válogatott munkái. Athenaeum kiadása. (Ismertetni fogjuk.) Belloe: Danton, A Study. London, Nisbet kiadása. Rothenstein: Goya életrajza. Artist’s Library kiadása, London. Carroll: Freehand Drawing of Ornament. London, Burns and Oates kiadása. Discours aux Étudiants. Prononcés devant L’Association générale des Étudiants de Paris. Par. MM. Bourgeois, Brial, Castelar, Ferry, H. France, Larroumet, Pasteur, Rénan, Zola stb., Colins kiadása. (Ismertetni fogjuk.) Quida: Critical Studie. Fisher Unwin kiadása, London. Szerkesztői üzenetek. Rajztanár. Temesvár. Egyelőre csak azt súgjuk meg, hogy a hallgatni-t két 1-lel írják. — F. Ko­lozsvár. Köszönjük a küldötteket és számítunk ígéretére. — Pedagógus. Közleménye csupa jól ismert általánosság. Nem közöljük. — Arad. A »Magyar Kritika« legújabb számában van rá fele­let. — Több levélre a jövő számban.

Next