Magyar Nemzet, 1900. október (19. évfolyam, 269-299. szám)

1900-10-12 / 280. szám

90 '---------«-.-»mT-MAGYAR NEMZET, 1900. október 12.- vel, a VIII. fizetési oszt. tanári állások száma pe­­dig négygyel szaporodik. A polgári iskolai igazgatóknál és tanítóknál már eddig is megkezdett rendezés folytatásául az 1901. költségvetésben ismét 60 állást visz feljebb a miniszter a X. fizetési osztályból a IX-be. Ezt fokozatosan addig tervezi a miniszter, míg a lét­szám a két fizetési osztály között egyformán meg­oszlik. Hasonlóképp a segédtanítói intézmény foko­zatos megszüntetése végett 10 állás a XI-ből a X-be soroltatott. Egyik nevezetes újítás továbbá, hogy ezentúl a IX. fizetési osztályba sorozott polgári iskolai igazgatóknak a 400 korona igazgatói díj biztosítva lesz. Az elemi iskolai tanítóképző-igazgatók két éven belül felerészben a VII., felerészben a VIII. fizetési osztályba jutnak. — Uj egyetemi tanárok. Az uj budget alap­ján a budapesti egyetem orvosi karán a gyer­mekgyógyászatból új rk. tanári állást szerveznek. A bölcsészeti karon pedig az indológiának uj katedrát állítanak fel s erre Stein Aurélt, a bíboras egyetem világhírű­ tanárát, a­ki magyar ember, a magyar akadémia tagja, nyerték meg.­­ A 111. kerületi gimnázium annyira népes, hogy három osztályát máris ki kellett egy bérház­­ban telepíteni. Ez az állapot azonban pedagógiailag lehetetlen. A miniszter ezt megszüntetendő, az intézet tornacsarnokára­­további két emeletet emel­tet, 64 ezer korona költséggel. E munkálatot már a jövő nyáron hajtatja végre. — A tanfelügyelők fizetésrendezése. A tanfel­ügyelők közül eddig 50 volt a Vili., 12 a VII., 3 a VI. fizetési osztályban. Ez aránytalan beosztáson végre segíteni fog a miniszter, még­pedig úgy, hogy a VIII. fizetési osztályból 6 állást a VII. fizetési osztályba helyez át. Szervez azonkívül 2 új tanfelügyelői állást a segédtanfelügyelők kö­réből. — Az állami elemi iskolák budgetjének részletes ismertetését e melléklet legközelebbi számában kezdjük meg. Egyelőre utalunk arra, hogy az idén 560 ezer korona a többlet a ren­des kiadásoknál, ebből szerveznek új 200 iskola­­cziklust, a már működésben levő állami népis­koláknál pedig egyelőre 50 új tanítói állást szer­veznek. A fővárosban és környékén s Fiumében alkalmazott családos állami elemi tanítók mű­ködési pótlékára 40 ezer koronát irányoztak elő. _Az egyetemi magántanárok tiszteletdíja mind­eddig igen kevés volt. Eddig öt százalékot kaptak­ A spec­iális tudományokat mivelők hallgatóinak száma természetesen kevés volt, úgy, hogy néme­lyik egy-egy félévre 2 forintot, néha —ha jól ment a dolguk — három forintot kapott. A tiszteletdíjak felemelése tehát égetően sürgős volt. A kultusz­­miniszter — nagyon helyesen — e czélra egyelőre tizenkétezer korona többletet vett fel. _Új középiskolák a fővárosban. A fővárosban a középiskolába talulás oly veszedelmes mérve­ket öltött, hogy a szükségletet csak ujabbnál­ ujabb középiskolák felállításával lehetne kielégíteni. Ezt azonban a pénzügyi helyzet nem engedi meg. A miniszter tehát egyelőre párhuzamos osztályokat fog felállítani s esetleg később önállósítani. E czélra 12 ezer koronát irányoz elő. _A kolozsmegyei tankerületi tanítótestület folyó évi közgyűlését október 26. és 27. napjain fogja Kolozsvárit megtartani, mely alkalommal dr. Cs. Papp József »Dante neveléstani nézetei«, Sinczky Júlia »A nőnevelés«, Kovács Béla »A láthatat­lan sugarak érdekesebb hatásai«, Nagy József pedig »A gazdasági ismétlő­ iskola és a nép« czi­­men fognak felolvasást tartani. Nyilvános tanítást fognak tartani: Bauer Teréz és Budai Árpád. Ugyanekkor tartja az Eötvös-alap helyi bizottsága is gyűlését. Végül a tisztújítást ejtik meg. — A Pasteur-intézet, mely eddig teljesen alkalmatlan helyiségben szorongott az általános kór- és gyógytani­ intézettel együtt, új otthont kap. A­z uj. budget e czélra 200.000 koronát irányoz elő. _ Művészettörténeti előadások. A gyakorló fő­gimnáziumban, az ott működő tanárjelöltekre való tekintetből, a miniszter ezentúl évről-évre rendeztet a legfelső osztályba járó növendékek számára művészettörténeti előadásokat. Ez előadások száma tizenkettő* — Szolnok megye tanügye. Hogy az elemi isko­láztatás — még a legközelebbi szomszédságban is — milyen küzdelmeknek van kitéve, azt a szóln­ok megyei tanfelügyelői jelentés igazolja. Már többször volt szó erről lapunkban. Most e jelentés­ből csak azt akarjuk kiemelni, hogy­­a tanköteles összeírás adataihoz képest a meglevő 446 tanter­men és tanítói álláson kívül a népoktatási törvény 27. §. mértékével még 277, —de a 34. §. enyhébb rendelkezése arányában is 136 új tanteremre és ugyanannyi új tanítói állásra volna szükségünk. Még kedvezőtlenebb a helyzetünk a meglévő iskola­termek alapterületeinek és a legkedvezőtlenebb a tantermek légtartalmának számításba vételével, mert a tantermek területét tekintve, még 288,a levegő­tartal­mukhoz viszonyítva pedig 380 új tanteremről kel­lene már most gondoskodnunk. És a legjobb esetben is évek hosszú sorára kiterjedő iskola­­szaporításaink folyamán a szükséglet e számarányai a tankötelesek számának évről-évre szaporodásával ismét emelkednek. Ha a legkevesebbre leszállí­tott iskolafejlesztési mérték szerint csak 136 új tantermet és ugyanannyi tanítói állást veszünk létesítendőnek, a már elhatározott huszonnyolcznak leszámításával még 108-nak a közel­jövőben szer­vezése feltétlenül szükségesnek bizonyul. És mivel maga a telkek és épületek megszerzése már túlon­túl terhelni fogja községeinket, legtöbb esetben csupán államsegély, vagy állami kezelésbevétel fel­tétele alatt leszünk képesek az iskolaszaporitásra hatni. Irodalom. — Csokonai Vitéz Mihály válogatott munkái. Kiadta Tóth Rezső. Az Athenaeum kiadásában megjelenő és Beöthy Zsolt szerkesztette »Iskolai könyvtár« finom irodalmi és pedagógiai ízléssel megválogatott kötetei közé a legszerencsésebben illeszkedik a legutóbb megjelent, mely Csokonai Vitéz Mihály költői alkotását teszi az ifjúság számára hozzáférhetővé. Nagy érdeme Tóth Rezső­nek e kiadás, mert Csokonai azok közé a poéták közé tartozik, kiknek munkáiból az ifjúságnak valókat helyesen kiválogatni nehéz dolog, más­részt azonban szükséges, mert első­sorban maguk­ban véve becsesek, másrészt nagy hatással voltak későbbi költőkre. És Tóth szerencsésen oldotta meg feladatát. Mert Csokonai műveit olyan sze­melvényekben mutatja be, melyeket nemcsak hogy nyugodtan adhatunk a középiskolák tanulóinak kezébe, de melyek egyúttal teljes világot vetnek költői egyéniségére és tehetségének sokoldalúsá­gára. Megismerik belőlük mint lángoló érzésű lírikust, ki a Lilla-dalokban a valóban szubjektív lírának néhány mind e mai napig felül nem múlt remekét teremtette meg, mint a komikai költészet­nek egyik legzseniálisabb művelőjét, ki a Dorottyá­ban a komikus helyzetek kigondolásában, ötletes­ségében, a leírások drámai mozgalmasságában angol mintáját felül is múlja. De megismerjük a szemel­vényekből, mint óda- és elmélkedő költőt is, ki a lélek halhatatlanságáról szóló művével filozófiai taní­tó­költészetünknek legkiválóbbikát írta meg. A Tavasz­ból adott mutatványok mint fordítót, a Tempefői­­ből vett szemelvények mint színműírót mutatják be. Hogy a költői egyéniségéről adott kép teljes legyen, Tóth a »Diétás magyar múzsából« és az »Ana­­kreoni dalokból« is közöl szemelvényeket A kötet becsét és az ifjúság szempontjából való fontosságát emelik az egyes cziklusok elé irt rövid, de minden lényegesre kiterjedő jegyzetek, melyek világot vet­nek a bemutatott szemelvények értékére, keletke­zésére, nyelvére, szóval mindenre, a mi megérté­sükhöz és méltatásukhoz szükséges. A kötet előtt adott életrajz a maga tömörségében sem feledkezik meg egyetlen fontos adatról sem és függelékképpen még Csokonai főbb kiadásait is felsorolja. Az át­tekintést megkönnyíti a­ kötet végéhez csatolt idő­­tábla és az egész anyagnak kérdésekben való fel­dolgozása. A tartalmas kötet, melynek ára csinos vászonkötésben 1 korona 60 fillér, a felsőbb osz­tályok tanulóinak hasznos, szinte nélkülözhetlen segédkönyve lesz, melyet nagyobb számban való beszerzés végett az ifjúsági könyvtárak figyelmébe is melegen ajánlunk. Vezérköönyv a számtanításhoz. Pethes János ily czímmel igen hasznos kézikönyvet irt. Az állami tanítóképzők tanterve megkívánja ugyanis, hogy az utolsó évfolyamban a népiskola számtani anyaga módszeresen feldolgoztassák. Ezt segíti elő Pethes könyve, mely valósággal a számtanitás monográfiája. Három részből áll. Az elsőben a számtanitás törté­netét adja elő, a másodikban didaktikai szabályo­kat és szemléltető­ eszközöket ismertet, a harmadik­ban a számtanítás módszereit gyakorlatilag mutatja be. A mű, bár igen durva papíron, de tiszta nyo­másban Nagy-Kanizsán jelent meg Fischer Fülöp kiadásában. Nemcsak tanító­növendékeknek, de tanulóknak is melegen ajánljuk. A kiadó az árát nem tudatta. — A műt a magyar tudományosság kivan. A kő­kolozsvári tudomány­egyetem tavalyi rektora, Fabiny Rudolf egyetemi tanár, külön füzetben kiadta legutóbb mondott beszédét, melyben a ma­gyar tudományosság feltételeivel foglalkozott. Sze­rinte a magyar egyetemek professzorai túl vannak terhelve adminisztratív teendőkkel; a­mi azonkívül idejükből fenmarad, azt abszorbeálják az előadások. A tanárnak ilyenformán nem is marad ideje a kí­sérletezésre, a­mely pedig a tudományok tovább­fejlesztésének fő feltétele. Ezen úgy kellene segíteni, hogy az adminisztrác­iót, sőt előadások tartását is fia­tal erőkre, főképpen tanársegédekre kellene bízni, mint Angliában már szokás. Ilyen módon aztán az egyetemi professzorok többet foglalkozhatnának tudományos munkával. Egy másik feltételét a magyar tudományosságnak abban látja, hogy a vagyonosabb családok gyermekei is szánják rá magukat a tudományos pályára, a­miből az követ­kezne, hogy a vagyonosabb családok gyermekei a tudományra nézve hasznos munkát végezhetnének s nem adnák magukat mind a politikára. A be­széd végül a kolozsvári műegyetem fölállítását hangsúlyozza, addig pedig, míg a reá való költség meg lesz, ajánlja egy új, a matematika és termé­szettudományival kapcsolatos fakultás felállítását a tudomány-egyetemen. Folyóiratszemle. Hunyadmegyei Tanítóegylet értesítője. 1. szám. Boga: Az iskola munkájának sikere. — Kuzana: A fizika és kémia haladása. — A tanterv revíziója. — A lefolyt egyesületi év története. — Egyesü­leti élet. — Vegyesek. Budapesti Szemle, 10. szám. Rácz Lajostól: Kant és a c­enzura. — Hegedűs Páltól: A dél­afrikai kérdés. (V.) — Acsay Antaltól: Renais­­sance-tanulmányok. — Péterfy Jenőtől: Herodotos. — Hatvany Lajostól: Sarcey szink­rálatai. — Ba­­rine Arvéd: Állam és irodalom. — Értesítő. Népoktatás. 2. szám. Keszler Károly: Ered­ménynélküli oktatás. — Sz.: Az iskolai év kezde­tén. — A minősítő-táblázat. — Iskolai értesítők. — Egyesületi élet. Bibliográfia. Gyó­rffy János: Rövid háztartás és gazdaság­tan. Esztergom, Buzárovics kiadása. Gyórffy János: A mértan elemei. Esztergom, Buzárovics kiadása. Margitai József: Értekezések a tanügy köré­ből. Nagy-Kanizsa, Fischer kiadása. Hoffmann Mór: A költészet pedagógiai jelen­tősége. Nagy-Kanizsa, Fischel kiadása. Dr. Perényi József: Mefisto és Luczifer. Nagy- Kanizsa, Fischel kiadása. Dr. Kiss Ernő: Vörösmarty Mihály. Nagy- Kanizsa, Fischel kiadása. Platzhoff: Renan élete. Drezda, Reiszner ki­adása. Suida: Die Genre Darstellungen Dürers. Strass­­burg, Heitz kiadása. Szerkesztői üzenetek: B. Székely-Keresztur. Nyilatkozatát, mint egé­szen fölöslegest, nem adjuk ki. Mert hiszen azt, hogy az intézet volt növendékei 30 éves találko­zóra gyűlnek egybe és egyben az intézetet is ünnepelni akarják, csak nem szükséges megróni? Nincs ott semmi félreértés. A kegyelet érzését ápolni kell. Ez csak dicséretet és elismerést érde­mel, mindkét részről, a jelenlegi tanároknak pláne példát kellene adni! — S. P. Ky. Legjobb lesz va­lamelyik országos képviselőt felkérni, hogy sze­mélyesen adja át illetékes helyen. — Több kéz­iratról a jövő számban.

Next