Magyar Nemzet, 1900. október (19. évfolyam, 269-299. szám)
1900-10-12 / 280. szám
90 '---------«-.-»mT-MAGYAR NEMZET, 1900. október 12.- vel, a VIII. fizetési oszt. tanári állások száma pedig négygyel szaporodik. A polgári iskolai igazgatóknál és tanítóknál már eddig is megkezdett rendezés folytatásául az 1901. költségvetésben ismét 60 állást visz feljebb a miniszter a X. fizetési osztályból a IX-be. Ezt fokozatosan addig tervezi a miniszter, míg a létszám a két fizetési osztály között egyformán megoszlik. Hasonlóképp a segédtanítói intézmény fokozatos megszüntetése végett 10 állás a XI-ből a X-be soroltatott. Egyik nevezetes újítás továbbá, hogy ezentúl a IX. fizetési osztályba sorozott polgári iskolai igazgatóknak a 400 korona igazgatói díj biztosítva lesz. Az elemi iskolai tanítóképző-igazgatók két éven belül felerészben a VII., felerészben a VIII. fizetési osztályba jutnak. — Uj egyetemi tanárok. Az uj budget alapján a budapesti egyetem orvosi karán a gyermekgyógyászatból új rk. tanári állást szerveznek. A bölcsészeti karon pedig az indológiának uj katedrát állítanak fel s erre Stein Aurélt, a bíboras egyetem világhírű tanárát, aki magyar ember, a magyar akadémia tagja, nyerték meg. A 111. kerületi gimnázium annyira népes, hogy három osztályát máris ki kellett egy bérházban telepíteni. Ez az állapot azonban pedagógiailag lehetetlen. A miniszter ezt megszüntetendő, az intézet tornacsarnokáratovábbi két emeletet emeltet, 64 ezer korona költséggel. E munkálatot már a jövő nyáron hajtatja végre. — A tanfelügyelők fizetésrendezése. A tanfelügyelők közül eddig 50 volt a Vili., 12 a VII., 3 a VI. fizetési osztályban. Ez aránytalan beosztáson végre segíteni fog a miniszter, mégpedig úgy, hogy a VIII. fizetési osztályból 6 állást a VII. fizetési osztályba helyez át. Szervez azonkívül 2 új tanfelügyelői állást a segédtanfelügyelők köréből. — Az állami elemi iskolák budgetjének részletes ismertetését e melléklet legközelebbi számában kezdjük meg. Egyelőre utalunk arra, hogy az idén 560 ezer korona a többlet a rendes kiadásoknál, ebből szerveznek új 200 iskolacziklust, a már működésben levő állami népiskoláknál pedig egyelőre 50 új tanítói állást szerveznek. A fővárosban és környékén s Fiumében alkalmazott családos állami elemi tanítók működési pótlékára 40 ezer koronát irányoztak elő. _Az egyetemi magántanárok tiszteletdíja mindeddig igen kevés volt. Eddig öt százalékot kaptak A speciális tudományokat mivelők hallgatóinak száma természetesen kevés volt, úgy, hogy némelyik egy-egy félévre 2 forintot, néha —ha jól ment a dolguk — három forintot kapott. A tiszteletdíjak felemelése tehát égetően sürgős volt. A kultuszminiszter — nagyon helyesen — e czélra egyelőre tizenkétezer korona többletet vett fel. _Új középiskolák a fővárosban. A fővárosban a középiskolába talulás oly veszedelmes mérveket öltött, hogy a szükségletet csak ujabbnál ujabb középiskolák felállításával lehetne kielégíteni. Ezt azonban a pénzügyi helyzet nem engedi meg. A miniszter tehát egyelőre párhuzamos osztályokat fog felállítani s esetleg később önállósítani. E czélra 12 ezer koronát irányoz elő. _A kolozsmegyei tankerületi tanítótestület folyó évi közgyűlését október 26. és 27. napjain fogja Kolozsvárit megtartani, mely alkalommal dr. Cs. Papp József »Dante neveléstani nézetei«, Sinczky Júlia »A nőnevelés«, Kovács Béla »A láthatatlan sugarak érdekesebb hatásai«, Nagy József pedig »A gazdasági ismétlő iskola és a nép« czimen fognak felolvasást tartani. Nyilvános tanítást fognak tartani: Bauer Teréz és Budai Árpád. Ugyanekkor tartja az Eötvös-alap helyi bizottsága is gyűlését. Végül a tisztújítást ejtik meg. — A Pasteur-intézet, mely eddig teljesen alkalmatlan helyiségben szorongott az általános kór- és gyógytani intézettel együtt, új otthont kap. Az uj. budget e czélra 200.000 koronát irányoz elő. _ Művészettörténeti előadások. A gyakorló főgimnáziumban, az ott működő tanárjelöltekre való tekintetből, a miniszter ezentúl évről-évre rendeztet a legfelső osztályba járó növendékek számára művészettörténeti előadásokat. Ez előadások száma tizenkettő* — Szolnok megye tanügye. Hogy az elemi iskoláztatás — még a legközelebbi szomszédságban is — milyen küzdelmeknek van kitéve, azt a szólnok megyei tanfelügyelői jelentés igazolja. Már többször volt szó erről lapunkban. Most e jelentésből csak azt akarjuk kiemelni, hogya tanköteles összeírás adataihoz képest a meglevő 446 tantermen és tanítói álláson kívül a népoktatási törvény 27. §. mértékével még 277, —de a 34. §. enyhébb rendelkezése arányában is 136 új tanteremre és ugyanannyi új tanítói állásra volna szükségünk. Még kedvezőtlenebb a helyzetünk a meglévő iskolatermek alapterületeinek és a legkedvezőtlenebb a tantermek légtartalmának számításba vételével, mert a tantermek területét tekintve, még 288,a levegőtartalmukhoz viszonyítva pedig 380 új tanteremről kellene már most gondoskodnunk. És a legjobb esetben is évek hosszú sorára kiterjedő iskolaszaporításaink folyamán a szükséglet e számarányai a tankötelesek számának évről-évre szaporodásával ismét emelkednek. Ha a legkevesebbre leszállított iskolafejlesztési mérték szerint csak 136 új tantermet és ugyanannyi tanítói állást veszünk létesítendőnek, a már elhatározott huszonnyolcznak leszámításával még 108-nak a közeljövőben szervezése feltétlenül szükségesnek bizonyul. És mivel maga a telkek és épületek megszerzése már túlontúl terhelni fogja községeinket, legtöbb esetben csupán államsegély, vagy állami kezelésbevétel feltétele alatt leszünk képesek az iskolaszaporitásra hatni. Irodalom. — Csokonai Vitéz Mihály válogatott munkái. Kiadta Tóth Rezső. Az Athenaeum kiadásában megjelenő és Beöthy Zsolt szerkesztette »Iskolai könyvtár« finom irodalmi és pedagógiai ízléssel megválogatott kötetei közé a legszerencsésebben illeszkedik a legutóbb megjelent, mely Csokonai Vitéz Mihály költői alkotását teszi az ifjúság számára hozzáférhetővé. Nagy érdeme Tóth Rezsőnek e kiadás, mert Csokonai azok közé a poéták közé tartozik, kiknek munkáiból az ifjúságnak valókat helyesen kiválogatni nehéz dolog, másrészt azonban szükséges, mert elsősorban magukban véve becsesek, másrészt nagy hatással voltak későbbi költőkre. És Tóth szerencsésen oldotta meg feladatát. Mert Csokonai műveit olyan szemelvényekben mutatja be, melyeket nemcsak hogy nyugodtan adhatunk a középiskolák tanulóinak kezébe, de melyek egyúttal teljes világot vetnek költői egyéniségére és tehetségének sokoldalúságára. Megismerik belőlük mint lángoló érzésű lírikust, ki a Lilla-dalokban a valóban szubjektív lírának néhány mind e mai napig felül nem múlt remekét teremtette meg, mint a komikai költészetnek egyik legzseniálisabb művelőjét, ki a Dorottyában a komikus helyzetek kigondolásában, ötletességében, a leírások drámai mozgalmasságában angol mintáját felül is múlja. De megismerjük a szemelvényekből, mint óda- és elmélkedő költőt is, ki a lélek halhatatlanságáról szóló művével filozófiai tanítóköltészetünknek legkiválóbbikát írta meg. A Tavaszból adott mutatványok mint fordítót, a Tempefőiből vett szemelvények mint színműírót mutatják be. Hogy a költői egyéniségéről adott kép teljes legyen, Tóth a »Diétás magyar múzsából« és az »Anakreoni dalokból« is közöl szemelvényeket A kötet becsét és az ifjúság szempontjából való fontosságát emelik az egyes cziklusok elé irt rövid, de minden lényegesre kiterjedő jegyzetek, melyek világot vetnek a bemutatott szemelvények értékére, keletkezésére, nyelvére, szóval mindenre, a mi megértésükhöz és méltatásukhoz szükséges. A kötet előtt adott életrajz a maga tömörségében sem feledkezik meg egyetlen fontos adatról sem és függelékképpen még Csokonai főbb kiadásait is felsorolja. Az áttekintést megkönnyíti a kötet végéhez csatolt időtábla és az egész anyagnak kérdésekben való feldolgozása. A tartalmas kötet, melynek ára csinos vászonkötésben 1 korona 60 fillér, a felsőbb osztályok tanulóinak hasznos, szinte nélkülözhetlen segédkönyve lesz, melyet nagyobb számban való beszerzés végett az ifjúsági könyvtárak figyelmébe is melegen ajánlunk. Vezérköönyv a számtanításhoz. Pethes János ily czímmel igen hasznos kézikönyvet irt. Az állami tanítóképzők tanterve megkívánja ugyanis, hogy az utolsó évfolyamban a népiskola számtani anyaga módszeresen feldolgoztassák. Ezt segíti elő Pethes könyve, mely valósággal a számtanitás monográfiája. Három részből áll. Az elsőben a számtanitás történetét adja elő, a másodikban didaktikai szabályokat és szemléltető eszközöket ismertet, a harmadikban a számtanítás módszereit gyakorlatilag mutatja be. A mű, bár igen durva papíron, de tiszta nyomásban Nagy-Kanizsán jelent meg Fischer Fülöp kiadásában. Nemcsak tanítónövendékeknek, de tanulóknak is melegen ajánljuk. A kiadó az árát nem tudatta. — A műt a magyar tudományosság kivan. A kőkolozsvári tudományegyetem tavalyi rektora, Fabiny Rudolf egyetemi tanár, külön füzetben kiadta legutóbb mondott beszédét, melyben a magyar tudományosság feltételeivel foglalkozott. Szerinte a magyar egyetemek professzorai túl vannak terhelve adminisztratív teendőkkel; ami azonkívül idejükből fenmarad, azt abszorbeálják az előadások. A tanárnak ilyenformán nem is marad ideje a kísérletezésre, amely pedig a tudományok továbbfejlesztésének fő feltétele. Ezen úgy kellene segíteni, hogy az adminisztrációt, sőt előadások tartását is fiatal erőkre, főképpen tanársegédekre kellene bízni, mint Angliában már szokás. Ilyen módon aztán az egyetemi professzorok többet foglalkozhatnának tudományos munkával. Egy másik feltételét a magyar tudományosságnak abban látja, hogy a vagyonosabb családok gyermekei is szánják rá magukat a tudományos pályára, amiből az következne, hogy a vagyonosabb családok gyermekei a tudományra nézve hasznos munkát végezhetnének s nem adnák magukat mind a politikára. A beszéd végül a kolozsvári műegyetem fölállítását hangsúlyozza, addig pedig, míg a reá való költség meg lesz, ajánlja egy új, a matematika és természettudományival kapcsolatos fakultás felállítását a tudomány-egyetemen. Folyóiratszemle. Hunyadmegyei Tanítóegylet értesítője. 1. szám. Boga: Az iskola munkájának sikere. — Kuzana: A fizika és kémia haladása. — A tanterv revíziója. — A lefolyt egyesületi év története. — Egyesületi élet. — Vegyesek. Budapesti Szemle, 10. szám. Rácz Lajostól: Kant és a cenzura. — Hegedűs Páltól: A délafrikai kérdés. (V.) — Acsay Antaltól: Renaissance-tanulmányok. — Péterfy Jenőtől: Herodotos. — Hatvany Lajostól: Sarcey szinkrálatai. — Barine Arvéd: Állam és irodalom. — Értesítő. Népoktatás. 2. szám. Keszler Károly: Eredménynélküli oktatás. — Sz.: Az iskolai év kezdetén. — A minősítő-táblázat. — Iskolai értesítők. — Egyesületi élet. Bibliográfia. Gyórffy János: Rövid háztartás és gazdaságtan. Esztergom, Buzárovics kiadása. Gyórffy János: A mértan elemei. Esztergom, Buzárovics kiadása. Margitai József: Értekezések a tanügy köréből. Nagy-Kanizsa, Fischer kiadása. Hoffmann Mór: A költészet pedagógiai jelentősége. Nagy-Kanizsa, Fischel kiadása. Dr. Perényi József: Mefisto és Luczifer. Nagy- Kanizsa, Fischel kiadása. Dr. Kiss Ernő: Vörösmarty Mihály. Nagy- Kanizsa, Fischel kiadása. Platzhoff: Renan élete. Drezda, Reiszner kiadása. Suida: Die Genre Darstellungen Dürers. Strassburg, Heitz kiadása. Szerkesztői üzenetek: B. Székely-Keresztur. Nyilatkozatát, mint egészen fölöslegest, nem adjuk ki. Mert hiszen azt, hogy az intézet volt növendékei 30 éves találkozóra gyűlnek egybe és egyben az intézetet is ünnepelni akarják, csak nem szükséges megróni? Nincs ott semmi félreértés. A kegyelet érzését ápolni kell. Ez csak dicséretet és elismerést érdemel, mindkét részről, a jelenlegi tanároknak pláne példát kellene adni! — S. P. Ky. Legjobb lesz valamelyik országos képviselőt felkérni, hogy személyesen adja át illetékes helyen. — Több kéziratról a jövő számban.