Magyar Nemzet, 1900. november (19. évfolyam, 300-329. szám)
1900-11-23 / 322. szám
S3 MAGYAR NEMZET, 1900. november 23. Az első a legfontosabb s épp ezt illetőleg az orvos semmiképp sem mondható egyenértékűnek a tanárral. A szakismeretet illetőleg megjegyzi, hogy a higiéna új tudomány, mely anyagát a természetirázból, természettanból, kémiából és a pszichológiából veszi, de semmi esetre sem a gyógyászatból. Az orvost csak olyan lelki jelenségek foglalkoztatják, melyek épelméjnek iskolájában elő sem fordulnak. Ami még szükséges szakismeret maradt. i. az, mely az egészség mérnökét illeti, azt úgy orvos mint tanár csak magánúton szerezheti meg s ha utóbbi megszerzi, határozottan elébe teendő az orvosnak. A tartós érdeklődést ezen tárgy tanítása iránt sem szabad föltenni az orvosban, a kit a pályaválasztás alkalmával nyilatkozott hajlam más térre vonzotta, s kit az a másik tér annyira lefoglalhat, hogy az oly sokoldalúnak hirdetett iskola-higiéniai munka teljes elvégzésére elég ideje sem marad. Végre lándzsát tör a mellett, hogy a tornatanár legyen egyúttal az egészségtan tanára. Kívánatos, hogy elmélet és gyakorlat egy kézben legyen, hogy ugyanaz, aki eszközli a növendékek testméréseit s számon tartja azok gyarapodását, általában az iskola higiénikusa legyen. Ez elérhető, ha a tornatanár erre nézve teljes kiképzést nyer, mi által tekintélye gyarapodni fog, a nélkül, hogy akár az igazgatóé, akár a tanároké csökkenne. — Tanítógyűlések. A Zalamegyei Általános Tanítótestület nagykanizsai járási köre közgyűlését a nagykanizsai polgári fiúiskola rajztermében tartotta. Az ülésen a tagok mintegy kilencvenen jelentek meg. Hajgató Sándor elnök hatásos megnyitó beszédében összehasonlította a régi és mostani tanitó sorsát s ebből kimutatta, hogy néhány évtized alatt, de különösen a mostani tanügyi kormányzat idejében mily óriási és kedvező változás következett be a tanitók sorsát illetőleg. Kovács Miklós nagykanizsai tanitó » A tanitói gép« czimmel humoros felolvasást tartott. —, Kiváló tetszéssel fogadták Kertészné Grünbaum Sarolta »A nő az iskolában« czimű felolvasását — Waligorszky Antal polg. isk. tanár a vegytani laboratóriumban igen érdekes kísérleteket mutatott be, végül pedig dr. Bartha Gyula polg. isk. igazgató a fonográf bemutatásával lepte meg a tanítókat. A tisztújításon elnök lett Hajgató Sándor, alelnökül megválasztották: Kertész Józsefet és Sáringer Károlyt; I. jegyzőül: Banekovics Jánost, II. jegyzőül: Gergye Sándort; pénztárosul: Kaán Irmát; választmányi tagokul : Sauermann Mihályt, Kellert Lajost, Erdősy Bálintot, Alpár Mórt, Venczel Rezsőt, Mantuana Jankát, Szabó Gizellát, Selmeczy Imrét, Hugauff Edét. — A Magyar Tanitók Kaszinója 1900. évi deczember hó 8-án, este 6 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyre tisztelettel meghívja tagjait az igazgatóság. Tárgy: Az igazgatóság lemondása. Uj igazgatóság választása. — A Tolnamegyei Általános Tanitó-Egyesület feltámadása. Tihanyi Domokos királyi tanfelügyelő lelkes felhívást intézett Tolna vármegye tanítóságához a tizenhét évvel ezelőtt elhunyt »Általános Tanitó-Egyesület« újraalakítása érdekében. A tanfelügyelő felhívásának meglett az eredménye: a f. hó 15-ére kitűzött értekezletre a megye minden részéből jött egy-egy tanitó. Az értekezletből ekként alakuló közgyűlés lett. Most már van Tolna vármegyének ismét »Alt. Tanitó-Egyesületet. Az egyesület elnökévé nagy lelkesedéssel Tihanyi Domokos, Tolna vármegye tanfelügyelőjét választották meg, az alelnök pedig Dörnyei Ferencz bátaszéki tanító lett. Az elnök indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy az iskola és óvoda megkedveltetésére, az orvosi növényekre és a gazdasági ismétlő iskola hasznára vonatkozó pályakérdéseket választás végett felterjesztik a minisztériumhoz és kérik a miniszter úr által e czélra megajánlott 100 korona kiutalványozását. Lelkes éljenzéssel fogadták, hogy az elnök a vallás- és közoktatásügyi miniszter és segítő társai kiváló érdemeit méltatván, azt indítványozta, hogy Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi minisztert az egyesület dísztagjává, Zsilinszky Mihály, Adaméti Lajos, Halász Ferencz és Neményi Imrét pedig az egyesület tiszteletbeli tagjaivá válaszszák. Az elnöki indítványt egyhangúlag elfogadták. Wlassics Gyula minisztert ez alkalomból táviratilag üdvözölték. — Kun Róbert síremléke. A dévai állami főreáliskola tanári testülete bizalommal fordul az intézet volt tanítványaihoz, hogy Kun Róbert néhai tanártársuk részére tervezett síremlékre bármi csekély adománynyal hozzájárulni szíveskedjenek. Az adományokat Téglás Gábor igazgató czímére kell Dévára küldeni. — Felhívás: A somlyóvidéki evangélikus tanító testület folyó hó 5-én tartott gyűlésében a következő határozatot hozta: Tekintve, hogy az 1875-ik évben megalakult országos tanítói nyugdíj alapját maguk a hitközségek, mint iskolafentartók és a felekezeti tanítók tették le; tekintve, hogy a hetvenes évek előtti tanítók csak csekély végkielégítést nyertek; tekintve, hogy az iskolafentartók által fizetett évi 24 korona, valamint az illető tanító által fizetett évi nyugdíj százalék és a tanköteles gyermekek után befizetett évi 30 fillérek mellett, 40 évi szolgálat bekövetkeztével, az állam nagyon kevés százalékkal járul a tanító nyugdíjához; tekintve, hogy a felekezeti tanitó is hivatásának magaslatán állva, kettős szolgálata mellett is, híven betölti hivatalát ; " tekintve végül, hogy a hosszú 40 évi szolgálat után nagyon kevés azon tanitók száma, kik nyugdíjjárulékaikat élvezhetik; ennek következtében határozta, hogy a »Magyar Nemzet«-ben az összes felekezeti tanítósághoz felhívást intéz, hogy a felekezeti tanítóegyletek elnökséget illető országos képviselőjük közreműködésével, az országgyűlés, mint törvényhozó testület elé kérvényt intézzenek, hogy az országos tanítói nyugdíjtörvény revíziójánál, a felhozott okoknál fogva, a felekezeti tanitók nyugdija is teljes fizetésük után állapíttassák meg és szolgálati idejük 35 évre leszállittassék. — Iskolaügyi előadások a Magyar Tanitók Kaszinójában. 1. November 24-én: Németország közoktatásügye 1899-ben. — 2 .Deczember 1-én: a) Thék Endre ifjúsági ezredes. Thék. b) Egy fővárosi diaconista. Ember Károly. — 3. Deczember 15-én: A gazdasági ismétlő-oktatás. Eperjessy István. — 4. Január 2-án: a) A züllött gyermekek javító-iskolája. Dr. Ötvös József. b) Az [elemi iskolák segítőosztálya. Szaktanító. — 5. Január 19-én: Czukrász Róza az irva-olvasás reformjáról. — 6. Február 1-én: Révhegyi Iván »Tanulmányúton«. — 7. Február 16-án: Az Uránia. Dr. Klupathy Jenő. — 8. Márczius 2-án: A Tanitók Háza és Otthonuk. (Szamaritánusalap). Bardócz P. — 9. Márczius 16-án: Iskolai rendtartás és fegyelem a nevelő-oktatás szolgálatában. — Tüntetés egy tanfelügyelő mellett. Dr. Szabó Mihály Torontálvármegye kir. tanfelügyelője, mióta uj hivatalát elfoglalta, állandóan tárgya névtelen hírlapi támadásoknak. A délmagyarországi tanítóegyesület nagybecskereki körének e hó 8-án tartott ülése alkalmával a körnek mintegy kilencven tagja e miatt élénken tüntetett a kir. tanfelügyelő mellett és az egyesületi választmány egyhangúlag hozott indítványára kimondották, hogy »a kir. tanfelügyelőnek névtelen meghurczoltatását a leghatározottabb módon elítélik, hivatalos működésében tanúsított szigorú, de igazságos eljárásáért, valamint a hivatalon kívül tanúsított előzékeny és szeretetreméltó modoráért öt a fiókegyesület őszinte tiszteletéről és szeretetéről biztosítják és kérik őt, hogy a méltatlan meghurczoltatással szemben leljen elégtételt a fiókegyesület rendíthetetlen bizalommal párosult szeretetében és ragaszkodásában.« Tanáregyesületi Közlöny, 6. szám. Nyers Károly A földrajzi terminológia egységesítése s a földrajzi egyedek egyöntetű, megfelelő elnevezéséről. (Vége.) — Egyesületi élet: Kori tudósítások. — A matematikai verseny eredménye. — Vegyesek. Magyar Nyelvőr. 11. füz. Simonyi Zsigmond: Elvonás. I. — Joanovics György: Tagadás, kétkedés, tiltás stb. II. — Asbóth Oszkár: Lencse, szerencse. —• Melich János: Bürü. — Komjáthy Sándor : Magyar írók magyarossága. — Irodalom : Milfelich János: Brassó és Kronstadt (Horger Antal értekezése.) — Könyvészet. — A német-magyar szótárhoz. — Nyelvművelés. — Magyarázatok, helyreigazítások. — Kérdések és feleletek. — Válaszok a szerkesztőség kérdéseire. — Nyelvhagyományok. Tornaügy. 3. szám. Testi nevelés a képviselőházban. — Bély M.: A tornázás tananyagának óránkinti beosztása. (Könyvismertetés.) — Kampis: Gyakorlatok a magas korláton. — Egyesületi élet. — Különfélék. Századok. 9. füzet. Wertner Mór: Kicsedi Albert bán. — Domanovszky Sándor és Vértesy Jenő: Nagy Lajos első hadjárata Velencze ellen. (Első közlemény.) — Illésy János: Balassa Bálint és a zólyomiak. — Történeti irodalom. — Tárcza. Népoktatás. 3-ik szám. A király köszönete. — A tanítóság megsértése. — Deák Gyula : A magyar népdal az iskolában. — Mihalik Sándor: A zürichi Pestalozzianum. — Krónika. — Iskolai értesítők. — Tanügyi rendeletek. Folyóiratszemle. Erdélyi Múzeum. 9. füzet. Dr. gróf Küun Géza: Megnyitó beszéd a Szilágyi-emlékünnepélyen. — Dr. Szádeczky Lajos: Szilágyi Sándor emlékezete. — Magyar Győző: Mátyás király. — Koncz József: I. Rákóczy Ferencz naplója. — Irodalmi Szemle. Chamberlain: A XIX. század alapjai. Ismerteti dr. Szlávik Mátyás. — Révész Imre munkái a Pátens korából, ism. Rácz Lajos. — Lázár Béla kritikai tanulmányai; ismerteti báró Horváth Emil. Különfélék. Bibliográfia. Tóth Rezső: Csokonai Mihály válogatott müvei. Athenaeum kiadása. Tóth Rezső: Deák Iskola. (Latin olvasmányok.) Athenaeum kiadása. Szádecz ky Lajos: Szilágyi Sándor emlékezete. Kolozsvár, Ajtai kiadása. Bartha Béla: Emlékkönyv a reformáczió 1900. október 31-ik évfordulóján a debreczeni főiskola által rendezett ünnepély alkalmából. Debreczen, Hoffmann kiadása. Ernszt Lajos: Schauff János tervezete 1790- böl egy magyar nemzeti oszloprendszerről. Budapest, Athenaeum kiadása. Neumann: Nieder mit den Realismus. Berlin, Walther kiadása. Frank: Aus dem Leben der Geisteskranken. Berlin, Behrmüller kiadása. Schubert: Siebenbürgen. Vorträge über die siebenbürgischen Sachsen. Tübingen, Mohr kiadása. Matersteig: Der Schauspieler, ein künstlerisches Problem. Lipcse, Diedrich kiadása. Behrens : Feste des Lebens und der Kunst. Eine Betrachtung des Theaters als höchster Kultursymbol. Lipcse, Diedrichs kiadása. • Jaekel: Studien zur vergleichenden Völkerkunde. Mit besonderer Berücksichtigung des Frauenlebens. Berlin, Cronbach kiadása. Bergenmann: Sociale Paedagogik auf erfahrungswissenschaftlicher Grundlage und mit Hilfe der inductiven Methode als universalistische oder Cultur-Pädagogik. Gera, Hoffmann kiadása. Dehio: Kunstgeschichte in Bildern. I. Alterthum. V. Die Kunst des 17. und 18. Jahrhundert. Lipcse, Seemann kiad. Günther: Geisteshelden: Biographien. 39. Band. A. v. Humbuld. Berlin, Hoffmann kiadása. Mehring: Die französische Lyrik im 19-ten Jahrhundert. Grossenhain, Bamner és Rouge kiadása. Szerkesztői üzenetek. K. A. Sz. megye. Adjon be a minisztériumba az említett okmányokkal felszerelt kérvényt s ha a tanfelügyelősége is ajánlani fogja, elengedik a vizsgát. Annak idején tudósítson, hogy beadta a folyamodványát s mi szívesen támogatjuk jogos és méltányos kérésében. — Pedagógus. Furcsa, de érthető. Radó Vilmos felolvasása a P. T.-ban ugyan elmaradt, de ha megtartotta volna is, nem mondott volna egyebet, mint amit — igen helyes szempontból — a B. H. megtámadott. Mert a kivonatot kétségkívül maga a szerző csinálta s adta át a kőnyomatosnak, aki valamivel korábban hagyta ott a gyűlést, semmint kellett volna. Ami a kérdés lényegét illeti, mi a mellett vagyunk, hogy a népiskolában a német írás- és olvasáson kívül egyebet nem kell tanítani, mert egyebet úgy se lehet. — Pozsony. Látja, hogy fölösleges volt az ideges nyugtalankodás! Megjöttek a keresk. iskolai kinevezések, sőt az előléptetések is, amint azt lapunk más helyen olvashatja. Több levélre a jövő számban.