Magyar Nemzet, 1900. november (19. évfolyam, 300-329. szám)

1900-11-23 / 322. szám

S3 MAGYAR NEMZET, 1900. november 23. Az első a legfontosabb s épp ezt illetőleg az orvos semmiképp sem mondható egyenértékűnek a tanár­ral. A szakismeretet illetőleg megjegyzi, hogy a higiéna új tudomány, mely anyagát a természet­­irázból, természettanból, kémiából és a pszicho­lógiából veszi, de semmi esetre sem a gyógyászat­ból. Az orvost csak olyan lelki jelenségek foglal­koztatják, melyek épelméjnek iskolájában elő sem fordulnak. A­mi még szükséges szakismeret marad­­t. i. az, mely az egészség­ mérnökét illeti, azt úgy orvos mint tanár csak magánúton szerezheti meg s ha utóbbi megszerzi, határozottan elébe teendő az orvosnak. A tartós érdeklődést ezen tárgy tanítása iránt sem szabad föltenni az orvosban, a kit a pályaválasztás alkalmával nyilatkozott hajlam más térre vonzotta, s kit az a má­sik tér annyira lefoglalhat, hogy az oly sok­oldalúnak hirdetett iskola-higiéniai munka tel­jes elvégzésére elég ideje sem marad. Végre lán­dzsát tör a mellett, hogy a tornatanár legyen egyúttal az egészségtan tanára. Kívánatos, hogy elmélet és gyakorlat egy kézben legyen, hogy ugyanaz, a­ki eszközli a növendékek testméréseit s számon tartja azok gyarapodását, általában az iskola higiénikusa legyen. Ez elérhető, ha a torna­tanár erre nézve teljes kiképzést nyer, mi által tekintélye gyarapodni fog, a nélkül, hogy akár az igazgatóé, akár a tanároké csökkenne. — Tanítógyűlések. A Zalamegyei Általános Ta­nítótestület nagykanizsai járási köre közgyűlését a nagykanizsai polgári fiúiskola rajztermében tar­totta. Az ülésen a tagok mintegy kilenc­venen jelentek meg. Hajgató Sándor elnök hatásos meg­nyitó beszédében összehasonlította a régi és mostani tanitó sorsát s ebből kimutatta, hogy néhány évtized alatt, de különösen a mostani tanügyi kormányzat idejében mily óriási és kedvező változás következett be a tanitók sorsát illetőleg. Kovács Miklós nagykanizsai tanitó » A tani­­tói gép« czimmel humoros felolvasást tartott. —, Kiváló tetszéssel fogadták Kertészné Grünbaum Sarolta »A nő az iskolában« czimű felolvasását — Waligorszky Antal polg. isk. tanár a vegytani laboratóriumban igen érdekes kísérleteket mutatott be, végül pedig dr. Bartha Gyula polg. isk. igaz­gató a fonográf bemutatásával lepte meg a tanító­kat.­­ A tisztújításon elnök lett Hajgató Sándor, alelnökül megválasztották: Kertész Józsefet és Sáringer Károlyt; I. jegyzőül: Banekovics Jánost, II. jegyzőül: Gergye Sándort; pénztárosul: Kaán Irmát; választmányi tagokul : Sauermann Mi­hályt, Kellert Lajost, Erdősy Bálintot, Alpár Mórt, Venczel Rezsőt, Mantuana Jankát, Szabó Gizellát, Selmeczy Imrét, Hugauff Edét. —­ A Magyar Tanitók Kaszinója 1900. évi de­czember hó 8-án, este 6 órakor rendkívüli közgyű­lést tart, melyre tisztelettel meghívja tagjait az igazgatóság. Tárgy: Az igazgatóság lemondása. Uj igazgatóság választása. — A Tolnamegyei Általános Tanitó-Egyesület fel­támadása. Tihanyi Domokos királyi tanfelügyelő lelkes felhívást intézett Tolna vármegye tanítósá­gához a tizenhét évvel ezelőtt elhunyt »Általános Tanitó-Egyesület« újraalakítása érdekében. A tan­felügyelő felhívásának meglett az eredménye: a f. hó 15-ére kitűzött értekezletre a megye minden ré­széből jött egy-egy tanitó. Az értekezletből ekként alakuló közgyűlés lett. Most már van Tolna vár­megyének ismét »Alt. Tanitó-Egyesületet. Az egye­sület elnökévé nagy lelkesedéssel Tihanyi Domo­kos, Tolna vármegye tanfelügyelőjét választot­ták meg, az alelnök pedig Dörnyei Ferencz bátaszéki tanító lett. Az elnök indítványára elha­tározta a közgyűlés, hogy az iskola és óvoda meg­­kedveltetésére, az orvosi növényekre és a gazda­sági ismétlő­ iskola hasznára vonatkozó pályakérdé­­seket választás végett felterjesztik a minisztérium­hoz és kérik a miniszter úr által e czélra megajánlott 100 korona kiutalványozását. Lelkes éljenzéssel fogadták, hogy az elnök a vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter és segítő társai kiváló érdemeit méltatván, azt indítványozta, hogy Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi minisztert az egyesület dísztagjává, Zsilinszky Mihály, Adaméti Lajos, Halász Ferencz és Neményi Imrét pedig az egye­sület tiszteletbeli tagjaivá válaszszák. Az elnöki indítványt egyhangúlag elfogadták. Wlassics Gyula minisztert ez alkalomból táviratilag üdvözölték. — Kun Róbert síremléke. A dévai állami főreál­iskola tanári testülete bizalommal fordul az intézet volt tanítványaihoz, hogy Kun Róbert néhai tanár­társuk részére tervezett síremlékre bármi csekély adománynyal hozzájárulni szíveskedjenek. Az adomá­nyokat Téglás Gábor igazgató czímére kell Dévára küldeni. — Felhívás: A somlyóvidéki evangélikus ta­nító­ testület folyó hó 5-én tartott gyűlésében a következő határozatot hozta: Tekintve, hogy az 1875-ik évben megalakult országos tanítói nyug­díj alapját maguk a hitközségek, mint iskolafentar­­tók és a felekezeti tanítók tették le; tekintve, hogy a hetvenes évek előtti tanítók csak csekély végkielégítést nyertek; tekintve, hogy az is­­kolafentartók által fizetett évi 24 korona, valamint az illető tanító által fizetett évi nyug­díj százalék és a tanköteles gyermekek után befi­zetett évi 30 fillérek mellett, 40 évi szolgálat be­következtével, az állam nagyon kevés százalékkal járul a tanító nyugdíjához; tekintve, hogy a fele­kezeti tanitó is hivatásának magaslatán állva, ket­tős szolgálata mellett is, híven betölti hiva­talát ; " tekintve végül, hogy a hosszú 40 évi szolgálat után nagyon kevés azon tanitók száma, kik nyugdíj­járulékaik­at élvezhetik; ennek következtében határozta, hogy a »Magyar Nem­­zet«-ben az összes felekezeti tanítósághoz fel­hívást intéz, hogy a felekezeti tanítóegyletek elnökséget illető országos képviselőjük közre­működésével, az országgyűlés, mint törvényhozó testület elé kérvényt intézzenek, hogy az országos tanítói nyugdíjtörvény revíziójánál, a felhozott okoknál fogva, a felekezeti tanitók nyugdija is teljes fizetésük után állapíttassák meg és szolgálati idejük 35 évre leszállittassék. — Iskolaügyi előadások a Magyar Tanitók­ Kaszinó­­jában. 1. November 24-én: Németország közoktatás­­ügye 1899-ben. — 2 .Deczember 1-én: a) Thék Endre ifjúsági ezredes. Thék. b) Egy fővárosi diaconista. Ember Károly. — 3. Deczember 15-én: A gazda­sági ismétlő-oktatás. Eperjessy István. — 4. Január 2-án: a) A züllött gyermekek javító-iskolája. Dr. Ötvös József. b) Az [elemi­ iskolák segítőosztálya. Szaktanító. — 5. Január 19-én: Czukrász Róza az irva-olvasás reformjáról. — 6. Február 1-én: Rév­hegyi Iván »Tanulmányúton«. — 7. Február 16-án: Az Uránia. Dr. Klupathy Jenő. — 8. Márczius 2-án: A Tanitók Háza és Otthonuk. (Szamaritánus­alap). Bardócz P. — 9. Márczius 16-án: Iskolai rendtartás és fegyelem a nevelő-oktatás szolgála­tában. — Tüntetés egy tanfelügyelő mellett. Dr. Szabó Mihály Torontálvármegye kir. tanfelügyelője, mióta uj hivatalát elfoglalta, állandóan tárgya névtelen hírlapi támadásoknak. A délmagyarországi tanító­egyesület nagybecskereki körének e hó 8-án tar­tott ülése alkalmával a körnek mintegy kilenc­ven tagja e miatt élénken tüntetett a kir. tanfelügyelő mellett és az egyesületi választmány egyhangúlag hozott indítványára kimondották, hogy »a kir. tanfelügyelőnek névtelen meghurczoltatását a leg­határozottabb módon elítélik, hivatalos működésé­ben tanúsított szigorú, de igazságos eljárásáért, va­lamint a hivatalon kívül tanúsított előzékeny és szeretetreméltó modoráért öt a fiókegyesület őszinte tiszteletéről és szere­tetéről biztosítják és kérik őt, hogy a méltatlan meghurczoltatással szemben lel­jen elégtételt a fiókegyesület rendíthetetlen bi­zalommal párosult szeretetében és ragaszkodá­sában.« Tanáregyesületi Közlöny, 6. szám. Nyers Károly A földrajzi terminológia egységesítése s a föld­rajzi egyedek egyöntetű, megfelelő elnevezéséről. (Vége.) — Egyesületi élet: Kori tudósítások. — A matematikai verseny eredménye. — Vegyesek. Magyar Nyelvőr. 11. füz. Simonyi Zsigmond: Elvonás. I. — Joanovics György: Tagadás, kétke­dés, tiltás stb. II. —­ Asbóth­ Oszkár: Lencse, sze­rencse. —• Melich János: Bürü. — Komjáthy Sán­dor : Magyar írók magyarossága. — Irodalom : Milfe­­lich János: Brassó és Kronstadt (Horger Antal ér­tekezése.) — Könyvészet. — A német-magyar szó­tárhoz. — Nyelvművelés. — Magyarázatok, helyre­igazítások. — Kérdések és feleletek. — Válaszok a szerkesztőség kérdéseire. — Nyelvhagyományok. Tornaügy. 3. szám. Testi nevelés a képviselő­házban. — Bély M.: A tornázás tananyagának óránkinti beosztása. (Könyvismertetés.) — Kampis: Gyakorlatok a magas korláton. — Egyesületi élet. — Különfélék. Századok. 9. füzet. Wertner Mór: Kicsedi Al­bert bán. — Domanovszky Sándor és Vértesy Jenő: Nagy Lajos első hadjárata Velencze ellen. (Első közlemény.) — Illésy János: Balassa Bálint és a zólyomiak. — Történeti irodalom. — Tárcza. Népoktatás. 3-ik szám. A király köszönete. — A tanítóság megsértése. — Deák Gyula : A ma­gyar népdal az iskolában. — Mihalik Sándor: A zürichi Pestalozzianum. — Krónika. — Iskolai értesítők. — Tanügyi rendeletek. Folyóiratszemle. Erdélyi Múzeum. 9. füzet. Dr. gróf Küun Géza: Megnyitó beszéd a Szilágyi-emlékünnepélyen. — Dr. Szádeczky Lajos: Szilágyi Sándor emlékezete. — Magyar Győző: Mátyás király. — Koncz Jó­zsef: I. Rákóczy Ferencz naplója. — Irodalmi Szemle. Chamberlain: A XIX. század alapjai. Ismerteti dr. Szlávik Mátyás. — Révész Imre munkái a Pátens korából, ism. Rácz Lajos. — Lázár Béla kritikai tanulmányai; ismerteti báró Horváth Emil. Különfélék. Bibliográfia. Tóth Rezső: Csokonai Mihály válogatott müvei. Athenaeum kiadása. Tóth Rezső: Deák Iskola. (Latin olvasmányok.) Athenaeum kiadása. Szádecz ky Lajos: Szilágyi Sándor emlékezete. Kolozsvár, Ajtai kiadása. Bartha Béla: Emlékkönyv a reformáczió 1900. október 31-ik évfordulóján a debreczeni főiskola által rendezett ünnepély alkalmából. Debreczen, Hoffmann kiadása. Ernszt Lajos: Schauff János tervezete 1790- böl egy magyar nemzeti oszloprendszerről. Buda­pest, Athenaeum kiadása. Neumann: Nieder mit den Realismus. Berlin, Walther kiadása. Frank: Aus dem Leben der Geisteskranken. Berlin, Behrmüller kiadása. Schubert: Siebenbürgen. Vorträge über die siebenbürgischen Sachsen. Tübingen, Mohr kiadása. Matersteig: Der Schauspieler, ein künst­lerisches Problem. Lipcse, Diedrich kiadása. Behrens : Feste des Lebens und der Kunst. Eine Betrachtung des Theaters als höchster Kul­tursymbol. Lipcse, Diedrichs kiadása. • Jaekel: Studien zur vergleichenden Völker­kunde. Mit besonderer Berücksichtigung des Frauen­lebens. Berlin, Cronbach kiadása. Bergenmann: Sociale Paedagogik auf erfahrungs­­wissenschaftlicher Grundlage und mit Hilfe der inductiven Methode als universalistische oder Cultur-Pädagogik. Gera, Hoffmann kiadása. Dehio: Kunstgeschichte in Bildern. I. Alter­thum. V. Die Kunst des 17. und 18. Jahrhundert. Lipcse, Seemann kiad. Günther: Geisteshelden: Biographien. 39. Band. A. v. Humbuld. Berlin, Hoffmann kiadása. Mehring: Die französische Lyrik im 19-ten Jahrhundert. Grossenhain, Bamner és Rouge kiadása. Szerkesztői üzenetek. K. A. Sz. megye. Adjon be a minisztériumba az említett okmányokkal felszerelt kérvényt s ha a tanfelügyelősége is ajánlani fogja, elenge­dik a vizsgát. Annak idején tudósítson, hogy beadta a folyamodványát s mi szívesen támo­gatjuk jogos és méltányos kérésében. — Pe­dagógus. Furcsa, de érthető. Radó Vilmos fel­olvasása a P. T.-ban ugyan elmaradt, de ha meg­tartotta volna is, nem mondott volna egyebet, mint a­mit — igen helyes szempontból — a B. H. megtámadott. Mert a kivonatot kétségkívül maga a szerző csinálta s adta át a kőnyomatosnak, a­ki valamivel korábban hagyta ott a gyűlést, semmint kellett volna. A­mi a kérdés lényegét illeti, mi a mellett vagyunk, hogy a népiskolában a német írás- és olvasáson kívül egyebet nem kell tanítani, mert egyebet úgy se lehet. — Pozsony. Látja, hogy fölösleges volt az ideges nyugtalankodás! Megjöttek a keresk. iskolai kinevezések, sőt az előléptetések is, a­mint azt lapunk más helyen olvashatja. Több levélre a jövő számban.

Next