Magyar Nemzet, 1901. április (20. évfolyam, 90-113. szám)

1901-04-19 / 104. szám

1901­. április 19. L MAGYAR NEMZET. tanárokból — ha a kiegészítő vizsgálatot lete­szik — esetleg rendes tanárok is lesznek, de minden esetre fokozatosan előléphetnek a 2000 koronás fokozatba. Gondolunk meg — nem is olyan rég volt — a­mikor a néptanító maximális fizetése 600 korona volt, — most már 2000 koronáig is felviheti, ha tehetséges, szorgalmas. Sőt (kellő vizsgálat esetén) bejuthat a IX. fize­tési fokozatba — a 2400 koronás fizetésbe. A tanítók ezt az újítást bizonyára méltányolni is fogják s nem hallgathatjuk el, hogy ez újítás körül kiváló érdemei vannak Kuliszeki minisz­teri osztálytanácsosnak, a­ki a néptanítók ki­képzésének, szellemi színvonalának emelésével, de egyszersmind azok anyagi ellátásával is nagyon humánus érzéstől áthatva foglalkozik.­­ Az Országos Eötvös­ Bizottság végrehajtó- és irodalmi osztálya legközelebb tartott ülésében elhatározta, hogy báró Eötvös József összes mun­káinak első végleges teljes kiadását még e tavasz­­szal megindítja. Dr. Wlassics Gyula miniszter el­rendelte, hogy Eötvös művei az összes polgári és középiskolák, felsőbb leánynevelők, tanító- és tanítónőképzők könyvtára számára megszereztesse­nek. E művek kiadási jogát báró Eötvös Lóránt, Akadémiánk elnöke, az Országos Eötvös-alapra ruházta, hogy a kiadás jövedelme a Tanítók Házára fordíttassék. A Tanítók Házában — Buda­pesten és Kolozsvárott — szegénysorsú tanárok és tanítók jó előmenetelű gyermekei nyernek részben ingyenes ellátást főiskolai tanulmányaik alatt, így e nagybecsű munkák terjesztése egy­részt irodalmi, másrészt hazafias és humánus köte­lesség. Az új kiadás, melyben vagy négy kötetnyi oly munka lesz, mely eddig napvilágot nem látott, 20 kötetben jelenik meg, félévenkint 5—5 kötet. A 20 kötet ára 40 frt, mely összeg félévi 10 frtos részletekben is törleszthető. — A gondnoksági utasítás, a kellő retor­­tákon átmenve, immár teljesen kész s legköze­lebb rendelet alakjában meg is jelenik. Halász Ferencz miniszteri osztálytanácsos sokat és be­hatóan foglalkozott a kérdéssel és figyelembe vette az összes szakszerű véleményeket. Ő dol­gozta át a tanfelügyelők és tantestületek véle­ményei alapján az egészet, revideálta a szöveget, újból kiadta az illetékes köröknek s azok újabb véleményei után terjesztette a miniszter elé. Az uj gondnoksági utasítás fővivmánya a rendtar­tási rész, a mely preczizirozza a gondnokságok és a tanítóság jogait és kötelességeit és nagy­ban elő fogja mozdítani az intenziv tanítást. — Az Országos Középiskolai Tanáregyesület budapesti köre e hó 17-én dr. Beke Manó elnöklete mellett tartott gyűlésén dr. Waldapfel János a po­rosz tanárvizsgálatról értekezett. A képzés ott is külön tudományos, szak- és tanárképzésből áll. De tanulmányterv ott nincs előírva, miként nálunk, bár egyetemi végzettség megköveteltetik. Ezen egyetemi tanulmányok 3 évre terjednek és utána egy és nem mint nálunk három ízben tanárvizs­gálatot­ tesznek. Továbbá követeltetik két évi gya­korlati képzés, egy év a szemináriumban, egy va­lamelyik más középiskolában, mely lehet nem tel­jes középiskola is. A tanárvizsgálat két részből áll és kétfokú képesítés szerezhető, úgymint hat­­osztályú vagy kilenc­osztályú középiskolai tanításra. Előadó ellene van ennek a kétféle képesítésnek, úgy tartva, hogy az alsó osztályok tanításához ugyanazon tudományos képzés kell. Van úgynevezett bővítő vizs­gálat is, a­mely abban áll, hogy az alsó osztályú képesí­tést, a másodfokút utólagos vizsgával ki lehet egé­szíteni elsőfokúvá, vagyis teljes középiskolára szó­lóvá. A vizsgálat mindig három szaktárgyból teendő: írásbeli dolgozat házi van, zárthelyi nem okvetlenül szükséges, legfeljebb az idegen nyelvek­ből, de ez is csak három órai, nem mint nálunk tíz órai és nagy nehéz témáról. A másodfokú vizs­gálat nagyjában egyesíti a mi alap- és pedagógiai vizsgálatunk követelményeit. A porosz vizsgálat­szabályzat általában nem oly részletező, mint a mienk. Az előadáshoz kritikailag dr. Beke elnök szólt hozzá, ki helyesli a magyar vizsgálati sza­bályzat részletezőbb voltát, mely úgy a vizsgáló­­bizottságra, mint a tanárjelöltre nagy előny, sok visszaélésnek elejét veszi. Két módot találna a tanárképzés megjavítására, hogy vagy egy külön tanárképző szerveztetnék, vagy a gyakorló gim­názium adná elő a tanárképzés szempontjából fon­tos és az egyetemen nem szereplő tárgyakat. A­­ három szaktárgynak nálunk behozatalától pedig félti a magyar tudományosságot. Dr. Hegedűs Ist­ván úgy tartja, hogy mivel nálunk csak két egye­tem, két ily igazi tudományművelő intézet van, akkor ezen két intézetet nem szabad a középisko­lai tanárképzés gyakorlati feladatának feláldozni, mint a­hogy a jogi fakultáson nagyrészt történik. Félti, hogy a tudomány spec­iális művelése ez­ál­tal még az egyetemekről is száműzetik. Elnök dr. Hegedűssel szemben épp azért tartja szükségesnek egy tanárképző intézet jó szervezését, hogy ne hárítsuk a tanárképzés feladatát is kevés egyete­münkre, sehogy sem kívánja az egyetemi tanár tudományos munkálkodásának leszorítását. — Iskolai építkezések. A tavasz jöttén or­szágszerte megindultak azok az építkezések, a melyek az 5 milliós építkezési hitel első rész­letének fejében ki lettek jelölve. Állami iskolák épülnek most országszerte s ilyképp a kultusz­­miniszter nagyban elősegíti az épitő-vállalkozó­­kat és iparosokat, munkát adván nekik ebben a szűkös időben. — Bács-Bodrogvármegye oktatásügye. Dudás Gyula dr. kir. tanfelügyelő kis füzetet állított össze, melyben bemutatja a megye közoktatásának minden egyes fokozatát, az iskolák, tankötelesek és tényleg járók számát. Megtudjuk ebből, hogy a külön tanfelügyelőség alá tartozó Baja, Szabadka és Újvidéktől eltekintve, 405 népiskolában 944 ta­nító 118.196 tanköteles közül 101.663 tényleg is­kolába járó gyermeket tanít. A 81 óvoda, 28 nyári s 2 állandó menedékházban 10.866 gyermek ré­szesült a kellő felügyeletben. A tanítás nyelve 185 iskolában magyar, 174-ben pedig sikerrel tanítják a magyar nyelvet. Ez utóbbi körülmény természe­tesen a tanítók buzgóságát igazolja, kik közül 21 jutalmat is kapott. — A kereskedelmi iskolai tanárok egyle­téről utóbbi időben többször meg kellett emlé­keznünk. Válság van az egyesületben, melyet — jóllehet az hónapok óta tart — sehogy sem tudnak megoldani. A válságot fogják tár­gyalni a szombati választmányi ülésen is, mely­nek tárgya az elnök, Névy László levele; nem tudni, lemondó levele-e? A válság oka az, hogy az egyesületben igen éles az ellentét a kereske­delmi akadémia és a kereskedelmi iskolák közt. Ezt az ellentétet szítja a »kereskedelmi szak­oktatás«, melynek szerkesztője — sajátos hely­zeténél fogva — nem tudott egyetérteni az ország kereskedelmi iskoláinak tanáraival, mert ő a budapesti kereskedelmi akadémia tanára s ez intézet különálló tradiczionális czéljához ké­pest, el kellett zárkóznia a többi tanintézetektől és tanároktól, így van ez az egylettel is, mely ezen intézethez van nőve. Ezen pedig segíteni kell. Úgy halljuk, ezt a válságot azzal fogják megoldani, hogy a lap szerkesztőjének lemondá­sát a választmány tudomásul fogja venni. — Veszprém megye tanügyi állapota, a köz­­igazgatási bizottság áprilisi ülésén Pap Sándor kir. tanfelügyelő az iskolába járók számának örvendetes emelkedését jelenti. Ez a haladás az iskolák szel­lemén kívül minden valószínűség szerint a köz­­igazgatási határozatok szigorú betartásának is kö­szönhető. A jelentésből kitűnik, hogy az elemi iskolába majd 2000 tanulóval több jár, mint a múlt évben. Igen örvendetes a jelentés azon része, melyből kiviláglik, hogy az ismétlő-iskolákból ala­kult gazdasági ismétlő-tanfolyamokat 2690 tanuló látogatja. Ez a szám­­ az, hogy a megye területén eddig már 60 ilyen kurzus van, eléggé bizonyítja nagy gyakorlati hasznát, czélszerű­ségét. — Művészeti előadások a középiskolában. Mint már jelentettük, azon szép sikertől buz­díthatva, melyet a 12 órás művészettörténeti előadások országszerte elértek, a kultuszminisz­ter az idén is elrendelte azok megtartását. Az idén a budapesti VI. ker. főreáliskolában (elő­adó Gerevics Péter dr.), a jászberényi gimná­ziumban (előadó Barna Mihály igazgató), a nagy­szebeni gimnáziumban (előadó Szentimrey István), a pécsi reáliskolában (előadó Arnhold Nándor), az eperjesi kir. kát. gimnáziumban (előadó Jani­­csek József), s az újvidéki kir. kft. gimnáziumban (előadó Parcsetics László) tartják meg az előadá­sokat. Esetleg még 2 intézetben, melyek még nincsenek kijelölve. Remélhetőleg ezek az elő­adások is szolgálni fogják a jó ügyet, mert eleven, érdekes, n­em tudásos, adathalmozó elő­adások lesznek, hanem inkább egyes műtárgyak részletes esztétikai bemutatásai, a korok általá­nos jellemzései.­­ A Kolozsvári Tanári Kör folyó hó 13-án tartotta az idén ötödik felolvasó közgyűlését Márki Sándor dr. egyetemi tanár elnöklete alatt. Az elnök megnyitójában fájdalommal emlékezett meg Halász Ignácz dr. egyetemi tanár s egyesületi tag gyászos elhunytáról, kiben a hazai nyelvtudomány s a kö­zépiskolai tanárképzés oly sokat veszített. A kör jegyzőkönyvileg fejezte ki őszinte részvétét. Ezután Fogarassy Albert, nagy-enyedi ev. ref. kollégiumi tanár tartott »A klasszikus olvasmányokhoz mikor és milyen egymásutánban kapcsolódjék a régiség­tan oktatása?« czimen felolvasást. Értekező fel­említvén a kérdés körül eddig felmerült nézeteket, s a sikert akadályozó szokásokat s körülményeket, a helyes egymásutánt következőleg állapítja meg: irodalmi, hadügyi, vallásügyi, állami, jogügyi, csa­ládi és magán, végül pedig a művészeti régiségek. A kapcsolatot a III. osztályban Cornelius Nepos és Phaedrus, a IV.-ben Julius Caesar olvasmányai a had­ügyi régiségekre vonatkozólag. A vallásügyi régiségek áttekintése legtermészetesebben társulhat Ovidius­­sal, a Pásti kapcsán a római ünnepi játékok ismer­tetése. Az állami régiségek csoportját igen jól elbírják: Cicero, Livius és Sallustius. A jogügyi régiségek Ciceróval, a történeti ismeretekkel, to­vábbá Xenophon és Herodotos alapján, a családi és magánélet régiségei leginkább az Odysseia alapján tanítandók. Az irodalmi régiségekhez Ho­ratius, a császári kor régiségeihez Tacitus, a filo­zófia történetének áttekintéséhez Plato használható fel. A művészeti régiségek összegezésére nincs jobb alap, mint Horatius I. és II. könyvének egyes részei s Cicero IV. Verrinája.­­ A zajos helyes­léssel fogadott érdekes felolvasást élénk vita kö­vette, melyben Balogh Károly, dr. Erdélyi Károly s dr. Török István vettek részt. A felszólalók szerint a régiségtan tanítását nemcsak a klasszikus olvasmányokhoz, hanem a világtörténelemhez s a vallástörténelem tanításához kell kapcsolni. A ta­pasztalatok alapján meg kell állapítani a régiség­­tani tények sorrendjét. Azonban a régiségtan nehogy külön könyvben, külön tárgyként dolgoz­tassák föl. A kör hozzájárul előadó fejtegetéseihez s tanulságos és nagy tudással összeállított érteke­zéséért meleg köszönetet szavaz. — Az orsz. ipari és kereskedelmi oktatási tanács legközelebbi szakosztályi ülésein az iskola­­látogatók kiküldetésére nézve fog határozni, hogy a közoktatásügyi és kereskedelemügyi mi­niszter az illető tanácstagokat az iskolalátoga­tással megbízhassa. Az ipari és kereskedelmi szakosztály tagjai a szakosztálynak megfelelő iskolákat látogathatnak meg. Tehát az ipari szakosztály tagjai kereskedelmi iskolába és viszont nem mehetnek. Mivel a kiküldetés mindig az egész tanévre vonatkozik, a szabályzat 6. §-a értelmében azt tartanók helyesnek, hogy az iskolák látogatása a jövő tanévtől kezdődjék, mivel az idei tanév a vizsgálatokkal már vége felé közeledik. — Halálozás: Wágenhoffer József, II. ker. ke­reskedelmi iskolai tanár, a­ki csak ennél az intézet­nél 25 évig működött, tegnap élete 56-ik évében meghalt. — Heves megye gazdasági ismétlő­ iskoláinak hálózata a folyó tanévben is jelentékeny hala­dást tett a kifejlesztés felé, a­mint Scossa Dezső kir. tanfelügyelőnek a közigazgatási bi­zottság folyó hó 15-iki ülésén tett előterjesztésé­ből kitűnik. Először is az 56 gazdasági és is­métlő-iskola száma 72-re emelkedett és az is­métlő-iskolák gazdasági irányban való átalakí­tása már az osztatlan iskolákban is folyamatba tétetett. E nagyszámú iskolák a külön gazda­sági szaktanítóval ellátott központokhoz vannak csoportosítva, a­milyen 6 lesz a megyében és pedig: Egerben, Gyöngyösön és Pásztón szőlé­szeti és kertészeti, Hatvanban, Hevesen és Tisza- Füreden mezőgazdasági szaktanítóval. Ezek közül a hatvani és hevesi külön szaktanító már műkö­dik, Gyöngyösre pedig éppen most nevezte ki a vallás- és közoktatásügyi miniszter Kovács Fe­­renczet,­­a paulis-baraczkai állami szőlőtelep ki­tűnő intézőjét gazdasági szaktanítóvá, a­mi Gyöngyösön és vidékén nagy örömet keltett, mert az elpusztult szőlőterületek felújítása nagy- 19

Next