Magyar Nemzet, 1901. április (20. évfolyam, 90-113. szám)
1901-04-19 / 104. szám
1901. április 19. L MAGYAR NEMZET. tanárokból — ha a kiegészítő vizsgálatot leteszik — esetleg rendes tanárok is lesznek, de minden esetre fokozatosan előléphetnek a 2000 koronás fokozatba. Gondolunk meg — nem is olyan rég volt — amikor a néptanító maximális fizetése 600 korona volt, — most már 2000 koronáig is felviheti, ha tehetséges, szorgalmas. Sőt (kellő vizsgálat esetén) bejuthat a IX. fizetési fokozatba — a 2400 koronás fizetésbe. A tanítók ezt az újítást bizonyára méltányolni is fogják s nem hallgathatjuk el, hogy ez újítás körül kiváló érdemei vannak Kuliszeki miniszteri osztálytanácsosnak, aki a néptanítók kiképzésének, szellemi színvonalának emelésével, de egyszersmind azok anyagi ellátásával is nagyon humánus érzéstől áthatva foglalkozik. Az Országos Eötvös Bizottság végrehajtó- és irodalmi osztálya legközelebb tartott ülésében elhatározta, hogy báró Eötvös József összes munkáinak első végleges teljes kiadását még e tavaszszal megindítja. Dr. Wlassics Gyula miniszter elrendelte, hogy Eötvös művei az összes polgári és középiskolák, felsőbb leánynevelők, tanító- és tanítónőképzők könyvtára számára megszereztessenek. E művek kiadási jogát báró Eötvös Lóránt, Akadémiánk elnöke, az Országos Eötvös-alapra ruházta, hogy a kiadás jövedelme a Tanítók Házára fordíttassék. A Tanítók Házában — Budapesten és Kolozsvárott — szegénysorsú tanárok és tanítók jó előmenetelű gyermekei nyernek részben ingyenes ellátást főiskolai tanulmányaik alatt, így e nagybecsű munkák terjesztése egyrészt irodalmi, másrészt hazafias és humánus kötelesség. Az új kiadás, melyben vagy négy kötetnyi oly munka lesz, mely eddig napvilágot nem látott, 20 kötetben jelenik meg, félévenkint 5—5 kötet. A 20 kötet ára 40 frt, mely összeg félévi 10 frtos részletekben is törleszthető. — A gondnoksági utasítás, a kellő retortákon átmenve, immár teljesen kész s legközelebb rendelet alakjában meg is jelenik. Halász Ferencz miniszteri osztálytanácsos sokat és behatóan foglalkozott a kérdéssel és figyelembe vette az összes szakszerű véleményeket. Ő dolgozta át a tanfelügyelők és tantestületek véleményei alapján az egészet, revideálta a szöveget, újból kiadta az illetékes köröknek s azok újabb véleményei után terjesztette a miniszter elé. Az uj gondnoksági utasítás fővivmánya a rendtartási rész, a mely preczizirozza a gondnokságok és a tanítóság jogait és kötelességeit és nagyban elő fogja mozdítani az intenziv tanítást. — Az Országos Középiskolai Tanáregyesület budapesti köre e hó 17-én dr. Beke Manó elnöklete mellett tartott gyűlésén dr. Waldapfel János a porosz tanárvizsgálatról értekezett. A képzés ott is külön tudományos, szak- és tanárképzésből áll. De tanulmányterv ott nincs előírva, miként nálunk, bár egyetemi végzettség megköveteltetik. Ezen egyetemi tanulmányok 3 évre terjednek és utána egy és nem mint nálunk három ízben tanárvizsgálatot tesznek. Továbbá követeltetik két évi gyakorlati képzés, egy év a szemináriumban, egy valamelyik más középiskolában, mely lehet nem teljes középiskola is. A tanárvizsgálat két részből áll és kétfokú képesítés szerezhető, úgymint hatosztályú vagy kilencosztályú középiskolai tanításra. Előadó ellene van ennek a kétféle képesítésnek, úgy tartva, hogy az alsó osztályok tanításához ugyanazon tudományos képzés kell. Van úgynevezett bővítő vizsgálat is, amely abban áll, hogy az alsó osztályú képesítést, a másodfokút utólagos vizsgával ki lehet egészíteni elsőfokúvá, vagyis teljes középiskolára szólóvá. A vizsgálat mindig három szaktárgyból teendő: írásbeli dolgozat házi van, zárthelyi nem okvetlenül szükséges, legfeljebb az idegen nyelvekből, de ez is csak három órai, nem mint nálunk tíz órai és nagy nehéz témáról. A másodfokú vizsgálat nagyjában egyesíti a mi alap- és pedagógiai vizsgálatunk követelményeit. A porosz vizsgálatszabályzat általában nem oly részletező, mint a mienk. Az előadáshoz kritikailag dr. Beke elnök szólt hozzá, ki helyesli a magyar vizsgálati szabályzat részletezőbb voltát, mely úgy a vizsgálóbizottságra, mint a tanárjelöltre nagy előny, sok visszaélésnek elejét veszi. Két módot találna a tanárképzés megjavítására, hogy vagy egy külön tanárképző szerveztetnék, vagy a gyakorló gimnázium adná elő a tanárképzés szempontjából fontos és az egyetemen nem szereplő tárgyakat. A három szaktárgynak nálunk behozatalától pedig félti a magyar tudományosságot. Dr. Hegedűs István úgy tartja, hogy mivel nálunk csak két egyetem, két ily igazi tudományművelő intézet van, akkor ezen két intézetet nem szabad a középiskolai tanárképzés gyakorlati feladatának feláldozni, mint ahogy a jogi fakultáson nagyrészt történik. Félti, hogy a tudomány speciális művelése ezáltal még az egyetemekről is száműzetik. Elnök dr. Hegedűssel szemben épp azért tartja szükségesnek egy tanárképző intézet jó szervezését, hogy ne hárítsuk a tanárképzés feladatát is kevés egyetemünkre, sehogy sem kívánja az egyetemi tanár tudományos munkálkodásának leszorítását. — Iskolai építkezések. A tavasz jöttén országszerte megindultak azok az építkezések, a melyek az 5 milliós építkezési hitel első részletének fejében ki lettek jelölve. Állami iskolák épülnek most országszerte s ilyképp a kultuszminiszter nagyban elősegíti az épitő-vállalkozókat és iparosokat, munkát adván nekik ebben a szűkös időben. — Bács-Bodrogvármegye oktatásügye. Dudás Gyula dr. kir. tanfelügyelő kis füzetet állított össze, melyben bemutatja a megye közoktatásának minden egyes fokozatát, az iskolák, tankötelesek és tényleg járók számát. Megtudjuk ebből, hogy a külön tanfelügyelőség alá tartozó Baja, Szabadka és Újvidéktől eltekintve, 405 népiskolában 944 tanító 118.196 tanköteles közül 101.663 tényleg iskolába járó gyermeket tanít. A 81 óvoda, 28 nyári s 2 állandó menedékházban 10.866 gyermek részesült a kellő felügyeletben. A tanítás nyelve 185 iskolában magyar, 174-ben pedig sikerrel tanítják a magyar nyelvet. Ez utóbbi körülmény természetesen a tanítók buzgóságát igazolja, kik közül 21 jutalmat is kapott. — A kereskedelmi iskolai tanárok egyletéről utóbbi időben többször meg kellett emlékeznünk. Válság van az egyesületben, melyet — jóllehet az hónapok óta tart — sehogy sem tudnak megoldani. A válságot fogják tárgyalni a szombati választmányi ülésen is, melynek tárgya az elnök, Névy László levele; nem tudni, lemondó levele-e? A válság oka az, hogy az egyesületben igen éles az ellentét a kereskedelmi akadémia és a kereskedelmi iskolák közt. Ezt az ellentétet szítja a »kereskedelmi szakoktatás«, melynek szerkesztője — sajátos helyzeténél fogva — nem tudott egyetérteni az ország kereskedelmi iskoláinak tanáraival, mert ő a budapesti kereskedelmi akadémia tanára s ez intézet különálló tradiczionális czéljához képest, el kellett zárkóznia a többi tanintézetektől és tanároktól, így van ez az egylettel is, mely ezen intézethez van nőve. Ezen pedig segíteni kell. Úgy halljuk, ezt a válságot azzal fogják megoldani, hogy a lap szerkesztőjének lemondását a választmány tudomásul fogja venni. — Veszprém megye tanügyi állapota, a közigazgatási bizottság áprilisi ülésén Pap Sándor kir. tanfelügyelő az iskolába járók számának örvendetes emelkedését jelenti. Ez a haladás az iskolák szellemén kívül minden valószínűség szerint a közigazgatási határozatok szigorú betartásának is köszönhető. A jelentésből kitűnik, hogy az elemi iskolába majd 2000 tanulóval több jár, mint a múlt évben. Igen örvendetes a jelentés azon része, melyből kiviláglik, hogy az ismétlő-iskolákból alakult gazdasági ismétlő-tanfolyamokat 2690 tanuló látogatja. Ez a szám az, hogy a megye területén eddig már 60 ilyen kurzus van, eléggé bizonyítja nagy gyakorlati hasznát, czélszerűségét. — Művészeti előadások a középiskolában. Mint már jelentettük, azon szép sikertől buzdíthatva, melyet a 12 órás művészettörténeti előadások országszerte elértek, a kultuszminiszter az idén is elrendelte azok megtartását. Az idén a budapesti VI. ker. főreáliskolában (előadó Gerevics Péter dr.), a jászberényi gimnáziumban (előadó Barna Mihály igazgató), a nagyszebeni gimnáziumban (előadó Szentimrey István), a pécsi reáliskolában (előadó Arnhold Nándor), az eperjesi kir. kát. gimnáziumban (előadó Janicsek József), s az újvidéki kir. kft. gimnáziumban (előadó Parcsetics László) tartják meg az előadásokat. Esetleg még 2 intézetben, melyek még nincsenek kijelölve. Remélhetőleg ezek az előadások is szolgálni fogják a jó ügyet, mert eleven, érdekes, nem tudásos, adathalmozó előadások lesznek, hanem inkább egyes műtárgyak részletes esztétikai bemutatásai, a korok általános jellemzései. A Kolozsvári Tanári Kör folyó hó 13-án tartotta az idén ötödik felolvasó közgyűlését Márki Sándor dr. egyetemi tanár elnöklete alatt. Az elnök megnyitójában fájdalommal emlékezett meg Halász Ignácz dr. egyetemi tanár s egyesületi tag gyászos elhunytáról, kiben a hazai nyelvtudomány s a középiskolai tanárképzés oly sokat veszített. A kör jegyzőkönyvileg fejezte ki őszinte részvétét. Ezután Fogarassy Albert, nagy-enyedi ev. ref. kollégiumi tanár tartott »A klasszikus olvasmányokhoz mikor és milyen egymásutánban kapcsolódjék a régiségtan oktatása?« czimen felolvasást. Értekező felemlítvén a kérdés körül eddig felmerült nézeteket, s a sikert akadályozó szokásokat s körülményeket, a helyes egymásutánt következőleg állapítja meg: irodalmi, hadügyi, vallásügyi, állami, jogügyi, családi és magán, végül pedig a művészeti régiségek. A kapcsolatot a III. osztályban Cornelius Nepos és Phaedrus, a IV.-ben Julius Caesar olvasmányai a hadügyi régiségekre vonatkozólag. A vallásügyi régiségek áttekintése legtermészetesebben társulhat Ovidiussal, a Pásti kapcsán a római ünnepi játékok ismertetése. Az állami régiségek csoportját igen jól elbírják: Cicero, Livius és Sallustius. A jogügyi régiségek Ciceróval, a történeti ismeretekkel, továbbá Xenophon és Herodotos alapján, a családi és magánélet régiségei leginkább az Odysseia alapján tanítandók. Az irodalmi régiségekhez Horatius, a császári kor régiségeihez Tacitus, a filozófia történetének áttekintéséhez Plato használható fel. A művészeti régiségek összegezésére nincs jobb alap, mint Horatius I. és II. könyvének egyes részei s Cicero IV. Verrinája. A zajos helyesléssel fogadott érdekes felolvasást élénk vita követte, melyben Balogh Károly, dr. Erdélyi Károly s dr. Török István vettek részt. A felszólalók szerint a régiségtan tanítását nemcsak a klasszikus olvasmányokhoz, hanem a világtörténelemhez s a vallástörténelem tanításához kell kapcsolni. A tapasztalatok alapján meg kell állapítani a régiségtani tények sorrendjét. Azonban a régiségtan nehogy külön könyvben, külön tárgyként dolgoztassák föl. A kör hozzájárul előadó fejtegetéseihez s tanulságos és nagy tudással összeállított értekezéséért meleg köszönetet szavaz. — Az orsz. ipari és kereskedelmi oktatási tanács legközelebbi szakosztályi ülésein az iskolalátogatók kiküldetésére nézve fog határozni, hogy a közoktatásügyi és kereskedelemügyi miniszter az illető tanácstagokat az iskolalátogatással megbízhassa. Az ipari és kereskedelmi szakosztály tagjai a szakosztálynak megfelelő iskolákat látogathatnak meg. Tehát az ipari szakosztály tagjai kereskedelmi iskolába és viszont nem mehetnek. Mivel a kiküldetés mindig az egész tanévre vonatkozik, a szabályzat 6. §-a értelmében azt tartanók helyesnek, hogy az iskolák látogatása a jövő tanévtől kezdődjék, mivel az idei tanév a vizsgálatokkal már vége felé közeledik. — Halálozás: Wágenhoffer József, II. ker. kereskedelmi iskolai tanár, aki csak ennél az intézetnél 25 évig működött, tegnap élete 56-ik évében meghalt. — Heves megye gazdasági ismétlő iskoláinak hálózata a folyó tanévben is jelentékeny haladást tett a kifejlesztés felé, amint Scossa Dezső kir. tanfelügyelőnek a közigazgatási bizottság folyó hó 15-iki ülésén tett előterjesztéséből kitűnik. Először is az 56 gazdasági és ismétlő-iskola száma 72-re emelkedett és az ismétlő-iskolák gazdasági irányban való átalakítása már az osztatlan iskolákban is folyamatba tétetett. E nagyszámú iskolák a külön gazdasági szaktanítóval ellátott központokhoz vannak csoportosítva, amilyen 6 lesz a megyében és pedig: Egerben, Gyöngyösön és Pásztón szőlészeti és kertészeti, Hatvanban, Hevesen és Tisza- Füreden mezőgazdasági szaktanítóval. Ezek közül a hatvani és hevesi külön szaktanító már működik, Gyöngyösre pedig éppen most nevezte ki a vallás- és közoktatásügyi miniszter Kovács Ferenczet,a paulis-baraczkai állami szőlőtelep kitűnő intézőjét gazdasági szaktanítóvá, ami Gyöngyösön és vidékén nagy örömet keltett, mert az elpusztult szőlőterületek felújítása nagy- 19