Magyar Nemzet, 1902. április (21. évfolyam, 79-104. szám)
1902-04-03 / 80. szám
6 _ Rendőri hírek. Leégett bódé. Klein Adolf tojáskereskedő Garay-tér 11. szám alatti fabódéja kigyulladt és leégett. A kár jelentéktelen. — Késelés. Korall József napszámost a Herminanton verekedés, közben megszurkálták. A Rókus-kórházban ápolják. — Steiner Miklós fodrászmester tegnap este a Kerepesi-út 63. számú ház előtt összeszólalkozott Krausz Lajos magánhivatalnokkal, akit végül egy ollóval fejbe szúrt. Krauszt súlyos sebével a lakására vitték. — Életunt leány. Petreczky Julia cseléd a Margithid budai oldaláról a Dunába ugrott. Még élve kimentették és a Rókus-kórházba szállították. FŐVÁROS. (Kossiuth Lajos serlege.) Bischoff Anna, egy 73 éves agg matróna, egy aranyozott, zománczos porczellán serleget küldött a 48-as honvédek egyletének azzal a kérelemmel, hogy azt méltó helyen őriztesse meg, mert azt a serleget Kossuth Lajos kapta 1848-ban az országgyűlési ifjúságtól. A honvédegylet a serleget a fővárosi múzeumnak adományozta. A serlegen a következő felirás van: »Kossuth Lajosnak — a hongyülési ifjúság«. (Ó-Buda kérelme.) Ó-Budáról ma délelőtt nagyobb küldöttség tisztelgett Halmos polgármesternél. Három dolgot kértek: az Arany-árok rendezését, a Tavasz-utcza megnyitását és új elöljárósági épületet. (A vásárpénztár ellen.) Vannak emberek, akik sehogy sem tudják megérteni, hogy mire való a vásárpénztár s akik ennek az intézménynek ellenségei, anélkül, hogy erre nézve elfogadható okot tudnának mondani. Ma délelőtt a polgármesternél járt Bittner, János a hentesipartestület elnöke és Erős Samu ügyvéd; arra kérték a polgármestert, hogy a város ne állíttasson húspénztárt a sertésvásáron. A polgármester a kérvényt átvette, de biztató feleletet egyáltalán nem adott. (Egy kioszk miatt.) Volt a városligeti Széchenyiszigeten egy kioszk, melyet lebontottak akkor, amikor a kiállítási történelmi csarnokot építették. A város és a kormány között az volt a megegyezés, hogy az esetre, ha a város a kiállítás után újra fel akarná állíttatni a kioszkot, akkor a kormány a várost kárpótolni fogja. Csakhogy a város a kioszkot nem akarja felépíttetni sőt fel sem építtetheti, mert az a terület már át van engedve a Mezőgazdasági Múzeum czéljára, de a város azért követeli a lerombolt kioszk árát. A kereskedelmi miniszter leírt a városhoz s a kártérítést kereken megtagadja, mert a városnak semmiféle anyagi kára nincs. (A gyalogutak elfoglalásának a díja.) A székesfőváros közgyűlése tavaly novemberben állapította meg a gyalogutak elfoglalására vonatkozó új díjszabályzatot, amely az előbbi áraknál sokkal csekélyebbeket állapít meg. Több kávésiparos mégis megfelebbezte ezt a határozatot, kérve, hogy a Ferencz József körúton és a Petőfi téren még jobban szállítsák le a díjakat. A belügyminiszter a ma érkezett leiratában kijelenti, hogy a közgyűlés határozatát változatlanul jóváhagyja, mert a dijakat úgyis leszállították s azoknak a megállapítása, a helyi és forgalmi viszonyok méltányos figyelembevételével történt. Jóváhagyta a miniszter a szabályrendeletnek olyan értelmű módonosítását is, hogy az engedélyek csakis a nyári évszakra (április 1. október 31.) érvényesek s hogy azok iránt a kérvényeket február 15-ikéig lehet benyújtani. (Az adóbefizetés eredménye.) A székesfőváros adófőpénztárának a kimutatása szerint, márczius hónapban a következő adók folytak be: állami adó, hadmentességi díj és késedelmi kamat: 684.308 korona 01 fillér; községi adópótlék, házbérkrajczár, stb. 269.238 korona 79 fillér; útadó 9534 korona 33 fillér; kereskedelmi és iparkamarai illeték 3353 korona 67 fillér; betegápolási pótadó 20.420 korona 97 fillér; összesen 986.852 korona 50 fillér. A befizető felek száma 18.033 volt. Az 1902. év eddig lefolyt időszakában, az összes kerületi pénztáraknál 10,438.787 korona 17 fillér folyt be, míg a múlt év ugyanilyen időszakában 10,463.334 korona 92 fillér; — az idén tehát az eredmény 24.547 korona 75 fillérrel kevesebb. (A sertés-közvágóhűi telep parkozása.) A közgyűlés 10.030 koronát szavazott meg arra a czélra, hogy abból az új sertés-közvágóhídnak futóhomokból álló területét parkozzák. A belügyminiszter ezt a közgyűlési határozatot jóváhagyta. (Az elzárt Iparcsarnok.) Ilyen címmel közlemények jelentek meg a mai napilapokban, amelyekben támadás van a székesfőváros hatósága ellen, amiatt, hogy a városligeti Iparcsarnokot, ahol a Kossuth-mauzóleum pályaművei vannak kiállítva, a húsvéti ünnepek délutánjain elzáratták a nagyközönség elől. Amint illetékes helyről értesülünk, az Iparcsarnok elzáratása iránt a székesfőváros tanácsa, vagy bárki is a főváros hatósága részéről intézkedést nem tett. Sőt ellenkezőleg volt a dolog , mert a főváros hatósága éppen azt kérelmezte a kereskedelemügyi minisztertől, hogy engedje meg az Iparcsarnoknak az ünnepek alatt való nyitva tartását, hogy a pályaműveket az ünneplő közönség is megtekinthesse. A kereskedelemügyi miniszter azonban ezt csak részben engedte meg, amennyiben elrendelte, hogy az Iparcsarnok a húsvéti ünnepek alatt csak délelőtt 9—12 óra közt legyen nyitva. Erre vonatkozik különben a hozzánk ma beküldött hivatalos jelentés is, amely a következőleg hangzik: A magy. kir. Kereskedelmi Múzeum igazgatósága, a kedvezőbb időszak beálltával elrendelte, hogy a városligeti Iparcsarnokban elhelyezett állandó kiállítás, valamint a kereskedelemtörténeti gyűjtemény és a háziipari czikkek kiállítása reggeli 9 órától déli 12 óráig és délután 3 órától 6 óráig tartassák nyitva a közönség rendelkezésére. MAGYAR NEMZET. 1902. április 3. SZÍNHÁZ. ZENE. Színházi hírek. (Saját tudósítónktól.) Sok, sok érdekes dologról beszélnek most a Népszínház tájékán. Nap-nap után jelenik meg az újságokban hír, mely hűségesen számol be azokról a képzelt differencziákról, melyek a Népszínház új bérlője, Porzsolt Kálmán és a színház tagjai között felmerültek, primadonna-válságokról, új tagok szerződtetéséről, a régi gárda megtizedeléséről, stb. stb. Mindezek a hírek, mint bennünket értesítenek, nem felelnek meg a valóságnak. Porzsolt Kálmánt a bérleti Campagne annyira megviselte, hogy orvosai tanácsára két heti üdülésre el kellett távoznia a fővárosból és tegnap délután el is utazott Dalmácziába, a színház ügyeinek távollétében való vezetésével Fodor Oszkár dr.-t, a Népszínház titkárát bízván meg. Természetes, hogy az igazgató helyettese nincs feljogosítva sem a régi szerződések megújítására, sem pedig új tagok szerződtetésére. Mindezek az ügyek akkor fognak elintéződni, mikor. Porzsolt Kálmán szabadságáról visszatért. És érthető, hogy, amíg a régi tagok szerződtetése nincs realizálva, addig más fővárosi, vagy elsőrangú vidéki művészekkel, művésznőkkel végleges megállapodásra jutni nem lehet, nemcsak az üzlet, de az illem szempontjából sem, mert előbb kell biztosítani mindazoknak az exisztenciáját, akik évtizedek óta tagjai a Népszínháznak, mint szerződést kötni azokkal, akik ambícziójuk kielégítését, szívesen elismerjük, hogy teljes joggal, a Népszínháznál keresik. Pozitív dolog eddig csak kettő történt. Fodor Oszkár szerződtetett egy esztendőre egy vidéki kémikust, akinek angazsálása azonban nem irányul senki ellen. Legjobb bizonyítéka ennek, hogy van szerződésének olyan pontja, mely szerint, ha nem válik be, kéthónapi felmondással még az egyéves szerződés lejárta előtt is elbocsájtható. A másik pozitív tény: Stoll Károlynak, a kitűnő rendezőnek újabb öt évre történt szerződtetése. Ezentúl csak tárgyalások folytak és folynak a színház és azok között, akik oda kívánkoznak, vagy akikre ott szükség van. Ez utóbbiak közé tartozik Fedák Sári, a Magyar Színház tagja, aki szívesen jönne vissza a Népszínházhoz, ha . .. igen, ha ... nem kellene ott konkurrálnia más szubrettel. Az elragadóan bájos művésznőről egyébként híre járt, hogy férjhez megy és a színpadtól visszavonul. Ez azonban nem felel meg a valóságnak. Küry Klára ez idő szerint már Bécsben van és készül vendégszereplésére. Elutazása előtt hivatalos levelet küldött Porzsoltnak, mely azonban a czímzettet már nem találta itthon. Ekként az ő szerződésének az ügye is csak Porzsolt hazatérte után lesz elintézhető. Victor Pál és Victor Paine szerződése október 15-ikéig tart és így az a hír, hogy őket retorzióképpen, amiért a Népszínházra pályáztak, a hátralevő fizetésük kifizetése mellett rögtöni távozásra szólították volna fel, szintén nem igaz. Konti József, az örökké ifjú és vidám karmester is kapott ajánlatot a Magyar Színháztól, mégpedig ezer forinttal több fizetéssel mint amennyije a Népszínháznál volt. De őt megnyugtatta Fodor Oszkár dr. titkárnak az a vélekedése, hogy a Népszínháznak szüksége van reá és tanácsolja, hogy ne hamarkodja el a dolgát. Konti tehát bevárja Porzsolt visszatérését és kétségkívül meg is köti majd vele az új szerződést. Ráthonyi Ákos, a Magyar Színház jeles bonvivant-színésze sem változtatja meg működésének eddigi helyét. Tárgyalt a Népszínházzal, mely nagyobb ajánlatot tett neki Magyar Színház-i fizetésénél, de ő ezt, hivatkozva arra, hogy nem szívesen hagyja el azt a színházat, melynél legszebb diadalait aratta, nem fogadta el és három éves szerződést kötött Leszkayval. Íme az újságokban tárgyalt esetek őszinte megvilágításban. Sem a Népszínház igazgatósága, sem azok, akiknek nevei nap-nap után nemcsak a fővárosi, de csaknem az összes vidéki lapokban forgalomba hozatnak, nem nyilatkozhatnak, anélkül, hogy a reklámcsinálás vádjába ne essenek. Mi tehát szívesen jöttünk segítségükre. * a bor ötvenedszer. Gárdonyi Géza népszínművét, A bor-t, tegnap adták ötvenedszer a Nemzeti Színházban. A jubiláris előadásnak is nagy közönsége volt, mely sokat tapsolt a szereplőknek és a kitűnő szerzőnek is. * Az igmándi kispap, Bérczik Árpád régibb nagysikerű népszínműve. Az igmándi kispap, melyet Porzsolt Kálmán igazgatása alatt két évvel ezelőtt elevenítették föl, holnap, csütörtökön újra színre kerül. Esztike bájos szerepét Blaha Lujza asszony fogja játszani, Lazsák Zsuzsát, a műveit pesti szobaleányt pedigHegyi Aranka ábrázolja, ki ezt a humoros szerepet annak idején kreálta. * A budai színkör megnyitása. Krecsányi és színtársulata három évi távollét Után április végén ismét visszatér Budára. Az igazgató, aki színtársulata személyzetében nagy változtatásokat eszközölt, a színkör megnyitását április 26-ára, szombatra tervezi. A személyzet a vidék legkiválóbb erőiből van összeállítva s többet közülük a fővárosi közönség is előnyösen ismer. Névsoruk a következő : Anday Blanka, Bera Paula, E. Kállay Lujza, Fáy Elára, Jámbor Ilona, Kranner Etel, Krecsányi Kiss Veron, Perényi Margit, T. Csige Böske, T. Hadrik Anna, W. Berzsenyi Julia, Ruby Erzsébet, Baghy Gyula, Bartos Gyula, Ernyei János, Peher József, Berenczi Frigyes, Izsó Miklós, Körmendy János, Környei Béla, Mihályi Ernő, Réthey Lajos, Sziklay Miklós, Thury Elemér, Krecsányi Ignácz igazgató, Lenkey Zoltán titkár, Somolik Lőrincz pénztáros és gazda, Vincze Zsigmond karmester, Keleti Márton ügyelő, Ligeti Aladár súgó, Keindl Sándor festő. Karszemélyzet 20 nő és 20 férfi. Zenekar 28 tag. Krecsányi a nyári évadra többek között megszerezte: A kereszt jelében czimü nagyhatású, látványos színművet, mely Sienkiewicz Quo vadis? czimü regénye nyomán készült és Neró császár korában játszik. Megnyitóul az igazgató Az édes lányka (Das süsse Mädel) czimü nagyhatású operettet választotta, mely Bécsben százötvenszer egymásután került színre s folyvást műsoron van. Továbbá több kiváló fővárosi író, köztük Guthi Soma is ígértek darabot a Budai Nyári Színkör számára. Az igazgató megszerezte még Serpette Cousin-Cousin czimü nagy operettejét és a Moins—Cinque czimü mulattató franczia bohózatot, melyet Komor Gyula dr. fordít magyarra. *A Sport. Ráth István és Zlinszky István nagy sporteseménynek ígérkező darabja a sportnak nemcsak mai állapotát mutatja be, hanem egész történeti fejlődését is. Komoly tanulmányra vall s valóságos úttörő munka a darab első része, amely a görög atlétikát ismerteti. A napi érdekességet s a modern ízlést kívánja szolgálni a darab többi része. Ami érdekeset és színeset produkál a sport terén ma a világ, azt mind bemutatják a szerzők érdekes képekben és pompás mozgófényképekben. A darab premiereje április 3-án lesz. * A láda titka. Bernard Tristan új bohózata, L’Affaire Mathieu, amely a mulatságos darabjairól híres Palais-Royal-ban a mostani szezon folyamán már száznál több előadást ért, szombaton, e hónap 15-én kerül bemutatóra a Vígszínházban. Az újdonság cselekménye egy rejtélyes bűnügygyel foglalkozik a detektív-drámák mintájára, de tulajdonképpen a kacagtató jelenetek egész tömkelege, amelyből a merészen szőtt bonyodalmat igazi franczia leleményességgel bogozza ki a szerző. Bernard Tristan, mint színpadi író ezúttal először jelenik meg nálunk, de Párisban már igen nagy