Magyar Nemzet, 1902. május (21. évfolyam, 105-129. szám)

1902-05-25 / 124. szám

14 MAGYAR NEMZET. 1902. május 25. A mintapincze magyar boraitól felüdülve, a vendégek Gödöllőre utaztak. A pályaudvaron Nick Ede kir. tan. uradalmi jószágigazgató fogadta őket. Innen a parkon gyalog átsétálva, kegyelettel adóztak Erzsébet királyné emlékének. Első­sor­ban Fitch elnök helyezett rövid hatásos beszéd kíséretében a szoborra az angol nemzet nevé­ben hatalmas babérkoszorút, majd pedig C. B. Russel koszorúzta meg a szobrot, tolmácsolva beszédében az angol gazdák kegyeletét. Mind­két koszorú szalagja az angol és a magyar színe­ket viselte. A kegyeletes aktus után Nick Ede jószágigazgató a koronauradalom gazdálkodását mutatta be. Ezután átmentek az állami baromfi­tenyésztési telepre, a­hol a kalauzolást Strebbay Emil baromfitenyésztési felügyelő vette át. A telep mintaszerű berendezése s a baromfimunkásképző­­iskola hosszasan lekötötte az angol vendégek figyel­mét. Végül Darányi miniszter legújabb alkotását, az állami méhész-mintagazdaságot a különféle rend­szerű­ méheseket s a méhészeti szakiskolát és inter­­nátust nézték meg, a­hol a kalauz szerepét Kovács Antal méhészeti felügyelő vette át.­­ Közel 6 óra 30 perczkor a vasúti állomáson gazdag uzsonná­­hoz ültek az angol vendégek, a­kik 7 óra 26 perczkor a gyorsvonaton tértek vissza a fővá­rosba. Gödöllőn azonban sajnálatos baleset történt. A vendégeket kocsin szállították a vasúthoz. Útköz­ben az egyik kocsi felborult, a benne ülök kiestek és egyikük, az angol Eady olyan szerencsétlenül bukott ki, hogy jobb lába bokában eltört. A gö­döllői vasúti állomáson bekötözték a lábát és a sze­rencsétlenül járt angol utat Budapestre érkeztekor a kereskedelmi kórházba szállították. Ma reggel az angol vendégek első­sorban az új sertésközvágóhidat nézték meg, a­hol Follus­­házy Lajos tanácsjegyző fogadta őket s Book Ede mérnökkel együtt végigkalauzolták az egész vágó­­híd-telepen. Innen a Kerepesi-úti mezőgazdasági múzeumhoz hajtattak, a­hol Balás Árpád igazgató rövid üdvözlő beszédet intézett hozzájuk, azután pedig végigkalauzolta őket a múzeum­ összes helyi­ségein, miközben Szilassy István és Góger László szolgáltak szakszerű magyarázatokkal. Ezután következett az állatorvosi főiskola megtekintése, a­hol Hutyra Ferencz rektor­ral élén az intézet tanári kara végezte a kalauzo­lást. Az angolok köszönetet mondva a szives út­mutatásért és magyarázatokért a Pesti Henger­malom megtekintésére indultak. Ez volt az utolsó látogatásuk délelőtt. A vendégeket itt a malom igazgatósága, élén gróf Széchenyi Béla koronaőrrel várta, ott voltak ezenkívül bélavári Burghardt Konrad, Rainer Kálmán stb. A vendégek megérke­zése után a gróf Széchenyi Béla utalva az idő rövidségére, örömét fejezi ki, hogy az illusztris vendégek meglátogatták az ország legrégibb hen­germalmát, egyben felkérte őket a malom megtekintésére. A vendégek ezután bejárták az összes helyiségeket , a­mikor is Rainer Kál­mán vezérigazgató kifejtette előttük, hogy a hengermalom szállít legrégibb idő óta Angliába lisztet. A vendégeket a mintaszerű berende­zés, a tisztaság s a kezelés gondossága lát­hatólag meglepte. A meglepetésnek szavakkal Fitch elnök adott kifejezést, köszönetet mondva az előzékeny fogadtatásért. Innen a vendégek a Mar­gitszigetre hajtattak. Itt volt a reggeli. Az angol vendégek legelső látogatása egyébként Széll Kál­mán miniszterelnököt illette, a­kinél tegnap reg­gel tisztelegtek. A miniszterelnök a látogatást a Hungária-szállóban azonnal visszaadta. — Egyetemi csalagvizsgáló-intézet Budapesten. Tegnap délután ankét volt a vallás- és közokta­tásügyi minisztériumban dr. Wlassics Gyula mi­niszter­elnöklete alatt. A tanácskozmányban, mely­nek tárgya egy budapesti egyetemi csillagvizsgáló­intézet felállításának kérdése volt, részt vettek báró Eötvös Loránd, Szily Kálmán, báró Podmaniczky Géza, báró Harkányi Béla, Bodola Lajos, Fröh­lich Izidor, Kövesligethy Radó. Az ankét elő­adója Tóth Lajos miniszteri osztálytanácsos, az egyetemi ügyosztály főnöke volt. A ta­nácskozás, melynek megnyitásakor Wlassics mi­niszter sajnálkozását fejezte ki, hogy a hazai csillagászati tudomány egyik kitűnősége, Konkoly- Thege M. külföldön lévén, a megjelenésben akadá­lyozva volt, egyhangúlag azt a véleményét fejezte ki, hogy főleg az­­asztrofizikai czélokra kiválóan alkalmas ó­ gyallai obszervatóriumon kívül egy ki­válóképp egyetemi tanítási és csillagászati tudo­mányos kutatások czéljaira szolgáló egyetemi csillagvizsgáló-intézetnek Budapest közvetlen köze­lében való felállítása okvetlenül szükséges. — Jókai hatvan év előtti rajza. Az Új Idők legújabb száma Jókai Mórnak egy hatvan év előtti rajzát közli, a­mely egyik legkedvesebb ifjúkori barátját, Papp Dávidot ábrázolja. Akkor készült ez a rajz, mikor Jókai Mór még a pápai kollé­gium diákja volt s arról álmodozott ifjúi lelkének ábrándjaival, hogy ő lesz egykoron nemzetének leg­nagyobb festőművésze, é­s legnagyobb írója lett Petőfi Sándor, Jókai Mór, Papp Dávid és Kerká­­polyi, a későbbi pénzügyminiszter együtt jártak akkor a pápai főiskolába, sőt egy szálláson is lak­tak, közel a mostani ó-kollégiumhoz. Jókai akkor több barátját lerajzolta s igy közöttük Papp Dá­vidot is, a kihez később is meleg barátság kötgyü­lékei fűzték mindaddig, mig az utóbbi Győrben örökálomra nem hunyta le szemeit. Ki volt Papp Dávid? Akkor egy leányos arczú, kedves ifjú, a­ki apai ágról Veszprém megye egyik előkelő középnemes, anyai ágról pedig egy most már teljesen kihalt grófi családból szárma­zott. A Jókai Mór és Petőfi által rendezett mű­kedvelői előadásokon a női szerepeket mindig Papp Dávid játszotta, a kinek csengő hangja is hason­latos volt a női hanghoz. Petőfi és Jókai többször megfordultak Veszprémben Papp Dávid édesapjá­nak, Papp János városi főjegyzőnek házánál s egy ilyen kirándulás alkalmával irta Petőfi Sándor azt a költeményét, mely alá összes költeményei kiadá­sában a (Veszprém) jelzés van nyomtatva. Papp Dávid később Veszprém egyik legkere­settebb ügyvéde lett, a­kinek úri házánál és felső-eörsi szőlőjében többször megfordult Jókai még férfikorában is. Mikor úgy az esti alkonyat borította el a balatoni partokat s a nap utolsó sugárcsókját küldötte el a hullámokkal játszó nim­fáknak, az eörsi szép leányok, menyecskék sokszor elgyönyörködének Jókai Mór férfiasan szép hang­jában, a mint énekelte: Fölfelé megy a borban a gyöngy, Jól teszi . . . A nóta átszállt a Balaton fölött s a kik együtt énekelték, együtt hallgattak, hajh, hányféle is Szóródtak azóta? Papp Dávid később Budapestre került ügyvédnek s itt írói működésével is ma­­gára vonta, különösen a jogászkörök figyelmét- Ismertebb munkái: »Perrendtartás«, »A parla­ment«, »Okmánytár«, »Nemzetgyűlés Pesten, 1848«’ stb. czimüket viselik. Később Kerkápolyi Károly pénzügyminiszter korában a miniszteri tanácsos­sággal kínálta meg Papp Dávidot, a­ki azonban» mint eres szélsőbaloldali ember nem fogadta el ezt az állást, Győrbe költözött s most ott nyugszik évtizedek óta a szép győri temető egyik egyszerű sirdombja alatt. Ez az arczkép Papp Dávid gyermekeinek ked­ves családi kincse s kegyelettel őrzik úgy is, mint a legnagyobb magyar iró kezevonásait. Hatvan év után Goda Béla győrmegyei alispán szemerei kas­télyában fedezték föl újra s az egyik sarkán az időktől elmosódva ugyan, de most is látszik Jókai Mór névjegyzéke. — A honvédszázados menyasszonya. Megírtuk, hogy husvét táján Fiuméban Capp Alfréd honvéd­százados és a Ludovika Akadémia tanára a ten­gerbe ugrott és meghalt. A mint erről a százados menyasszonya, Ohidy Ida értesült, Budán a Fiume­­szálló előtt marólágot ivott. A leány azóta napról­­napra rosszabbul lett és ma délelőtt a Rókus-kór­­házban meghalt. — Halálozások. Say Győző altábornagy, a szé­­kesfejérvári honvédkerület volt parancsnoka, jelen­leg nyugdíjban, a Lipót- és a Vaskorona-rend nagykeresztese, mint táviratozzák, tegnap dél­után 3 órakor hetvenhároméves korában szív­­szélütésben hirtelen elhunyt. 1894-ben honvé­delmi miniszter-jelölt volt. Iskoláit Fejérváron és az olmützi katonai iskolában végezte. A 19. gránátos-ezrednél kezdette pályáját mint hadnagy, végigküzdötte az 1848—1849-iki hadjára­tot Olaszországban, hol főhadnagy lett. Utóbb ka­pitány lett és mint ilyen végigküzdötte az 1856. évi schlesswig holsteini paczifikácziót, részt vett a krimi háborúban és 1859-ben Olaszországban harczolt és pápai r­endjelet kapott. Nemsokára a budapesti első honvéd féldandár parancsnoka lett és mint ezredes-dandárnok Szegedre, utóbb Nagy-Szebenbe és Kolozsvárra került, hol tábornok lett, utóbb kerületi parancsnok Kassán, később altábornagy­ként Fehérvárra jött, hol mint kerületi parancs­nok nyugalomba vonult. Temetése fényes katonai pompával vasárnap délután lesz. Kölnből jelentik, hogy Simor érsek az éjjel meghalt. — Priello Kornélia jubileuma. A Nemzeti Szín­ház kegyeletes ünnepélyre készül. Vasárnap, június elején ünnepi előadással üli meg a magyar szín­művészet egyik legnagyobb képviselőjének, Prielle Kornéliának 76-ik születésenapját. A művésznő, a­ki immár negyvennégy év óta disze a Nemzeti Színháznak, legnépszerűbb szerepében, A nagymama Szerémy grófnéjában fog ez estén fellépni. A főbb szerepekben közreműködnek: Lango Szerafin : Rákosi Szidi, Márta : Ligeti Juliska, Örkényi báró : Gyenes, Koszta Sámuel: Gabányi, Ernő : Nádai E. mtoár Tolvaj műegyetemi hallgató. A rendőrség ma délben letartóztatta Cs. Gyula 24 éves IV. éves műegyetemi hallgatót, a­ki az anatómiai intézetbe tudományos kutatások ürügye alatt be­jutva, ellopott onnan egy 250 korona értékű mű­szert. Cs.-t az egyetemi könyvtárban legutóbb el­követett könyvlopásokkal is vádolják. A rendőrség átadta a tolvajt az ügyészségnek. — Léghajósok balesete. Brookes Edit léghajós­­nő — mint már megírtuk — Sheffieldben, midőn léghajójával felszállt, lezuhant a magasból és rög­tön szörnyet halt. A borzalmas jelenetnek nagy néptömeg volt szemtanúja. Brookes Edit 2500 lábnyi magasságban lebegett a föld felett s a kö­zönség borzadva látta, hogy a léghajó ernyője szabálytalanul nyílik ki s a bátor léghajósnő a mélységbe zuhan. Holttestét a Hillburg-parkban találták meg. A szerencsétlen leánynak egy csontja sem maradt épen s arcra, felsőteste rettenetesen össze volt roncsolva. A baleset szemtanúi azt mondják, hogy az ernyő, midőn a ballontól külön­vált, csak kissé nyitódott ki, majd oldalt billent s nem telt meg kellőképpen levegővel. Hasonló baleset érte Oorough Frank léghajóst is a bradfordi Peel Park-ban. 1500 méternyi ma­gasságban ernyője különvált a ballontól, mire a léghajós szédületes gyorsasággal zuhant lefelé. Zu­­hanás közben azonban az ernyő kinyílt s ilyenfor­mán a balesetnek nem volt súlyosabb következménye. — Robbanás egy bányában. Viktóriából (Brit-Kolumbia) sürgönyzik, hogy a Fernie (?) mellett, a kootenayi kerületben levő kőszén­bányában robbanás történt, a­melynél 170 ember, nagyobbára külföldi, vesztette életét. Csak 30 ember menekült meg.­­ Meggyilkolta a feleségét, Huj­ber József bér­kocsist, a­ki tegnap a Rottenbiller­ utcza 38. számú házban agyonlőtte a feleségét, Kleinberger Reginát, ma délután kísérték át dr. Szabó László soros vizsgálóbíróhoz. Tóth János rendőrfogalmazó hall­gatta ki a gyilkost a rendőrségen. Hujber tettének okául azt vallja, hogy az asszony hűtlensége miatt határozta el magát a gyilkosságra. Ezzel szemben a meggyilkolt asszony öcscse, Kleinberger Samu, 34 éves gabonamunkás egészen más színben tün­teti fel Hujber házaséletét. A­ rendőrségnél tett vallomásában azt mondja, hogy nővére, a­ki leánykorában egy morva emberrel folytatott szerelmi viszonyt és abból egy gyermek is szár­­le, a­mióta Hujbernek a felesége, erényes életet élt. Az ő vallomása szerint Hujber szeretett könnyű­­vérű leányok társaságában mulatni. Erre a felesé­gétől kért költséget. Pár héttel ezelőtt elveszítette az állását és attól kezdve az asszonyon élősködött. Hujberné végre is megunta az örökös pumpolást és nem adott pénzt a férjének. A rendőrség Klein­­berger Samu vallomását jegyzőkönyvbe vette. A gyilkos lakását Józsika­ utcza 26. szám alatt lezár­ták és a kulcsot az elöljáróságnak adták át.­­ Baumann Károly komikus, a­kinek nagy érdeme van a varieté megmagyarosítása körül, va­sárnap délután jutalomjátékát tartja a Fővárosi Orfeumban, a­melynek évek óta a házikomikusa. A jeles komikus, a­ki az Orfeum kebelében mű­ködő Tarka Színpad­nak is egyik oszlopos tagja, elismerésre méltó színészi kvalitása, jó kedve, ere­detisége és elméssége révén régóta kedveltje a kö­zönségnek. Az elismerésből bizonyára kijut neki jutalomjátékán is, a­mely vasárnap délután négy órakor kezdődik. Baumann ez alkalommal gazdag műsorának legkiválóbb számait adja elő és az Orfeum kitűnő erőinek közreműködésével bizonyára élvezetessé teszi a vasárnapi délutáni előadást.

Next