Magyar Nemzet, 1902. szeptember (21. évfolyam, 208-232. szám
1902-09-07 / 213. szám
1902. szeptember 7. MAGYAR NEMZET. MEZŐGAZDASÁG. A pozsonyi mezőgazdasági kiállítás. Budapest, szeptember 6. Az ősi koronázó-város nagy ünnepségre készül: küszöbön van a pozsonyi mezőgazdasági kiállítás megnyitása. Ma, a megnyitás előtt is konstatálnunk kell, hogy ily méretű, terjedelmű, tisztán mezőgazdasági kiállításunk nem volt. Méltán viseli és érdemli meg az országos nevet. A kiállítás hat főcsoportra oszlik. Az első csoportban élőállatokat és állati termékeket mutatnak be. Ló, szarvasmarha, juh, sertés, baromfi, halak, mindegyik állatfaj gazdagon képviselve. Különösen gazdag a szarvasmarhakiállítás csoportja; baromfit közel négyezer darabot mutatnak be, a hazai fajtának keresztezését a Langshannal, a Plimuth-tal, ezt az új tenyészirányt, mely oly biztató sikert ígér. Bemutatják a természetes költetést és a mesterségest is, különösen a pécskai kisgazdáknak lesz gazdag kollekcziójuk, Ivl lesz állítva : Összesen 3744 drb. Ezt az anyagot 124 tenyésztő állítja ki. A pest-, arad- és szolnokvármegyei gazdaságok csoportos kiállításában azonban körülbelül 100 tenyésztő vesz részt, akik a fenti számban nem foglaltatnak. Megjegyezzük, hogy a jelzett számnál sokkal több kiállításra szánt aprójószágot jelentettek be, azonban két hold területnél több nem állván rendelkezésre, a számot redukálni kellett. A baromfikiállítás a liget közepén van. Nagy a sürgés-forgás, ólak, udvarok építése, tavak ásása, mert a libák és kacsák vígan fognak itt fürödni abban a mesterséges tóban, melynek tükrében a pozsonyi liget díszei, a hatalmas szomorúfüzek nézegetik majd magukat. Vonzónak ígérkezik a halászati kiállítás, melynek külön pavillonja van s föltünteti ezt az újabban föllendülő gazdasági ágat. Az állam vezető, irányító tevékenysége mellett a nagyobb tenyésztők is nem kis áldozatkészséggel járultak a kiállítás gazdagítására. Több szót érdemel a sertéskiállítás, melyre 700 darabot jelentettek be, de helyszűke miatt csak 600-at lehet kiállítani. A kiállítók sorában van József főherczeg kisjenői uradalma, honnét a régi hírneves Milos szerb fejedelem nyájából származó mongolicza-fajta került a kiállításra; a kisjenői uradalmon kívül, mondhatni, a Magyarországon számottevő tenyészsertés-nevelő uradalmak vesznek részt, de részt vesznek ezenkívül paraszt tenyésztők is sokan. Kiállítanak ezenkívül az angol Berkshiréből, az angol Yorkshiréből, amelyből több kiállító van. Magyarország legrégibb Yorkshire-tenyészete: a gróf Széchenyiféle tarnóczai uradalom is részt vesz. Különlegességek lesznek: A régi, kiveszettnek hitt szalontai vörös sertés, a westfáliai sertés, a lengyel sertés Liptómegyéből, a báznai sertés nagyküküllővármegyei községekből, a zagoriai sertés csáktornyavidéki kistenyésztőktől, ezenkívül különféle keresztezések. Az állati termékek kiállításánál figyelmet keltő a gyapjúkiállítás, amelyről egy másik czikkünk szól, a tejgazdasági kiállítás, melynek három pavillonja van. A tejszövetkezetek munkája, a hazai friss és hűtött sajtok, az értékesítés, szóval e szintén jelentékenyen föllendülő gazdasági ágban mindenről avatott tájékozást szerezhet a gazda, aki e kiállításon akarja a fejlődésnek mai fokát ismerni. Éppen ily gazdag a földmivelés és növényi termények kiállítása, melynek díszes pavillonja van. A földmivelés emblémáival, búzakalász, pipacs girlandja fut végig a párkányokon. Ide kerültek a gazdasági egyletek kollektív szemesterményei, anyagtenyésztés, magnemesítés, burgonya- és műtrágya-kiállítás. Gazdag lesz a vetőmagvak, fatakarmányok, len, kender, komló és dohány kiállítása. Értékes az agronóm geológia, talajjavítás és rétöntözés kísértetügy és népies mintagazdaságok kiállítása. Ez utóbbiak most először vesznek részt nyilvános bemutatón. Néhány éves intézmény, melynek nyomában igen szép siker jár. A helyesebb gazdaságvitel ismereteit terjesztő, példájával buzdító gyakorlati eredményeivel sarkalló intézményből eleddig nyolcvan létesült. Fejlődésüket a pozsonyi kiállításon alkalmas módon látjuk föltüntetve. A pozsonyi liget egyik kies részében, sodronyhuzattal körülzárt helyen terül el az erdészeti és vadászati kiállítás, mely egy külső s egy díszes pavillonban elhelyezett belső kiállításra oszlik. A nyolczszegletű tornyos pavilion a terület közepén áll, különféle kérges fanemekből díszesen van összeállítva s vonzó képet fog a látogatóknak nyújtani. A parkírozott utakkal behálózott külső területen lesznek ízléses elrendezésben és a látogatók által könnyen hozzáférhetőleg elhelyezve az erdészeti nyerstermények, félgyártmányok, különféle csemetekertek és fűzfatelepek. Itt láthatók a különféle apró vadak és szárnyasok befogására szolgáló hálók, dámvad-befogó, volierek különféle fajú fáczánokkal benépesítve, fáczánköltő-gépek, mesterséges fáczános berendezése, Pozsony város egyik szép erdőrészletének miniatűr képe, stb. stb. A belső kiállítás díszes, eredeti modorban épült tornyos pavillonban lesz elhelyezve. * A belépőt meglepi a bejárattal szemben levő nagy vadászati dioráma, mely bemutatja hegységeink s rónánk állatvilágát, a dú- és hasznos vadat s szárnyasokat egyaránt. Ezen oly vonzó képtől jobbra és balra mutatják be észak-nyugati Magyarország erdészetét. A csoportkiálllásnak ez a fő része felkarolja az erdőtenyésztést, valamint az erdőkihasználást jelenlegi módozataiban. Bemutatja az erdők mesterséges telepítésénél és kihasználásánál alkalmazott segédeszközöket, a fának szárazon és vizen való szállításánál szokásos újabb berendezéseket, erdei vasutak és vízművek mintáit, szervrajzait, kopár és vízmosásos, valamint futóhomok-területek befásításának és megkötésének ábrázolását minákban, rajzban és fényképfelvételben. Kiterjed az erdészeti iparra s bemutatja a termelt faanyagnak ipari feldolgozásához szükséges eszközöket, erdészeti ipartelepeket mintában és rajzban, stb. Tájékoztat az erdőgazdálkodásnak berendezési módozatairól, gazdasági üzemtervek, állattérképek, az erdészeti felméréseknél alkalmazott műszerek s az ezen téren hazai szakférfiak által újabban feltalált, vagy javított különböző felmérési és térszámítási műszereknek bemutatása által. A harmadik főcsoportban a szőlőmivelést, borászatot, gyümölcs- és kertészeti kiállítást találjuk. Egyike a leggazdagabb csoportoknak. Képviselve van valamennyi borvidék, leggazdagabban a Tokaj-Hegyalja 700 termelővel; a nyugatmagyarországi lejtőkről szép gyümölcsök kerültek. Nagyméretű kiállításról van szó s ugyancsak volt dolga a csoportbiztosoknak és lesz dolga a zsűrinek. A gépkiállításra 86 kiállító jelentkezett s miután a kiállítandó gépek legtöbbje üzemben lesz, egy kis gyárváros zaja kerekedik a Duna-ligetnek ezen a részén. A házi és mezőgazdasági ipar 2500 négyszögmétert foglal el. Díszes nagy épület s itt a gazdasági téli háziipari tanfolyamok kollektív kiállítása bizonynyal tetszést fog kelteni. Röviden ezekben tájékoztattuk olvasóinkat a kiállítás terjedelméről, beosztásáról. Bizonynyal sokan fogják megtekinteni ezt az érdekes kiállítást, magát az érdekes régi várost, mely tiszta, vonzó, barátságos. A rendezőbizottság sok helyes intézkedést tett arra nézve, hogy még a falu egyszerű, de tanulni vágyó gazdája is módját ejthesse a kiállítás megtekintésének. 2193 drb tyuk 529 » lúd 349 » kacsa 173 » pulyka 300 » egyéb szárnyas 200 » galamb és 100 » nyúl 17 Románia 1991. évi terméseredménye az őszi terményekre vonatkozólag. (Gaál Gyula, a m. kir. földmivelésügyi miniszter bukaresti gazdasági szaktudósitójának jelentése.) A romániai közgazdasági minisztérium által az őszi terményekre vonatkozólag közölt terméseredmény 1991. évre következő. Ezen termények tehát mind, különösen összehasonlítva az 1900-ik és az előbbi évekkel, nagyon jó termést adtak, mi a tengerinél különösen nagy fontossággal bír, miután Románia az Egyesült Államok után azon ország, mely legtöbb tengerit exportál. A tengerihez, melynél az 1901. évi esős nyár okozta a nagy termést (különben az itt szokásban levő késői vetés mellett nem fejlődhetett volna úgy ki, még nagyobb reményeket fűztek, sőt hektáronkint 25 hektoliteren felüli átlagtermést is reméltek, de a 19 hektoliteres termés mellett is, ha az ország belfogyasztása 20 millió hektoliteren felül is létezik, mintegy 20 millió hektoliter marad kivitelre ezen, a terület átlag 1 ha-on 1900-ban ha-ban hl összesen hll tengeri 2,128.000 19 4 41,211.00029,970.000 köles bab és borsó 107.000 12 2 1,312.000 760.000 külön vetve tengeri közé 29.500 13-6 451.000 215.000 vetve— — 1,386.000 350.000 lenmag 20.000 9-8 195.000 91.000 kendermag 7.000 9-5 68.000 43.000