Magyar Nemzet, 1903. január (22. évfolyam, 1-28. szám)
1903-01-01 / 1. szám
e kularizmusok félretolása a közérdekek utjából s ezenfelül a politikai erkölcsök színvonalának határozott emelkedése némelyeknek nem tetszik. Mindazáltal Széll Kálmán mindezeket az agyarkodásokat vigan kiállotta s az Ausztriával való terhes, kimentő, sőt sokszor kínos tárgyalásokat igen nagy egyéni önfeláldozással, de az ország életbevágó érdekeinek törhetetlen védelmével folytatta. Magyarországnak tehát inkább a parlamentáris élet, mint a kormányzási politika terén voltak az elmúlt évben deficitjei, amit az ajuló esztendőre nagyon czélszerű megjegyezni. A társadalmi tevékenység azonban eléggé eleven volt. Úgy tetszik, mintha a magyar társadalom csakugyan megértette volna a miniszterelnök múlt újévi beszédének markáns felhívását, mely a nemzeti társadalmat a nagy hazafias czélok elérésére sorompók közé szólította. A mi legörvendetesebb, a társadalmi tevékenység főképpen a gazdasági téren mutatkozott. A verseczi és pozsonyi kiállítások és kongresszusok, a kivándorlási értekezletek, a székelyyiakció, a gyáripar szervezkedése és sok más gazdasági mozgalom örvendetes jelenség még akkor is, ha torzsalkodásokkal jár. A lefolyt évben fejezte be munkáját a katolikus kongresszus is, bár a király őfelsége elé terjesztett autonómiaterv maga kész műnek nem tekinthető. Azonfelül az irodalmi, művészeti, iskolai és másnemű kultúrmozgalmak is elevenek és egészségesek voltak. A magyar társadalmat szemmel láthatólag áthatotta egy virágzó és vonzó magyar nemzeti műveltség létesítésének eszméje. A hazai építőművészet legnagyobb monumentális alkotása, az új parlamenti épület is a múlt évben adatott czéljainak. Sajnos, maga a nagy építőmester, Steindl Imre, alig élte túl sikereinek legszebb napját. Veszteségünk kiváló, sőt legkiválóbb emberekben, fájdalom, kívüle is nagyon sok volt. Embertökénk legbecsesebb részében bőven garázdálkodott a halál, mintegy figyelmeztetve bennünket, hogy az élőket A túlságosan fiatal kor oktalan hevülései, a hibás erkölcsi fogalmak félrevezetései, a rossz nevelés, valamint az emberi gonoszságok ezerféle fajtái zavarják az emberek közt a szerelmi indulatok természetes és egészséges érvényesülését. De mit jelent mindez? Semmiképpen sem azt, hogy a törvény helytelen, ellenben jelenti azt, hogy a kiderített természettudományos igazsággal szemben a modern élet minden előítéletei tarthatatlanok. Mert az óriási akadálytömeg a múltakból öröklött előítéletekből áll. A nő szabad férjválasztási joga azt jelenti, hogy az emberiség világrendszerének, előkelő fölfogásainak, hozományvadászatainak, vallási és hivatásbeli előítéleteinek és minden más csinálmányainak össze kell dőlnie a nő egyéni joga előtt akkor, amikor férjét, sőt mondjuk ki bátran: általa gyermekeit is megválasztja. Látnivaló, hogy milyen óriási ellentállásba ütközik ennek az ősjognak nemhogy teljes, de bár nagyobb érvényesülése is. Mennyi kényelemnek, bevett jómódnak, konvencziónak, illemnek és hamis erkölcsi fogalomnak kell itt összedőlnie, amíg a nő mai testi és lelki rabszolgaságából csak valamelyest is kiszabadul. Pedig kell! Aki rajta tartja a szemét a válópörök őrült szaporodásán és a rossz, sőt nyomorult házasságok, valamint a tökéletlen sarjadékok nagy sokaságán, az sok mindent megbocsájt azoknak a szerencsétlen nőknek, akik föllázadnak a világrend ellen s amit békésen nem bírtak kivívni, öngyilkosság helyett erőszakkal vívják ki. Tehát megszöknek, vagy más valamely botrányt okoznak, sajnos, legtöbbször a maguk pusztulására. De hiába, a természet nagy mozgató erejét teljesen elnyomni soha sem lehet! És mivel jobban becsüljük meg, Tisza Kálmán korszakos, nagy alakja márcziusban költözött el közülünk, áprilisban pedig Horánszky Nándort temettük el. De kivülök is sokan tűntek el jeleseink közül, így Tibád Antal, Szigeti József Vadnay Károly, Tolnai Lajos, imént Bartók Lajos és sok mások. A nemzeti élet belső békéjét, hála Istennek, nagyobb események nem zavarták meg. Kossuth Lajos születésének százéves fordulója nem lett pártpolitikai eseménynyé, hanem a béke és törvényesség határai közt lezajló történeti emlékünnep volt. A zágrábi szerb üldözés nemzeti életünket nem érintette. Fájdalmasabb volt azonban mindezeknél a kolozsvári Mátyás-szobor leleplezését követő, nemzeti szempontból sem bölcs parlamenti nyugtalankodás, mely kárt okozott az alkotmány nagy összhangjában, jóllehet csak pillanatnyi s a kormány bölcsesége által helyrehozott kárt. Kevesebb zaj és nagyobb okosság mellett az ehhez hasonló, tulajdonképpen semmire sem jó nyugtalanságok mindenesetre elkerülhetők volnának. És sok minden jónak nyitna utat a hazafias türelem. Az elmúlt esztendőnek legfontosabb és legnagyobb eseménye azonban a hármasszövetség formaszerű megújítása volt Ausztria-Magyaroszág, Németország és Olaszország közt, amiről Széll Kálmán a képviselőház június 13-diki ülésén azt a nyilatkozatot tehette, hogy »tartalma teljesen egyenértékű a korábbival«. Ez amaz erős pajzs, a béke biztos pajzsa, mely a mi Magyarországunkat is védi és óvja a nagy politikai szerencsétlenségek ellen. Ha politikánknak semmi más eredménye nem is lett volna a lefolyt esztendőben, mint a békének ilyen hatalmas és állandó biztosítása, akkor is jónak lehetne azt mondani. Hála Istennek, voltak egyéb eredményei is. Mindenesetre küzdelem az ember sorsa, küzdelem a nemzetek sorsa is. Küzdelem vár reánk tehát az 1903. esztendőben is. De küzdelmünknek megvan a vezető csillaga, a siker biztos reménye is. A béke az öntudatot a tudomány terjeszti, könnyű megjósolni, hogy ha a társadalmi előítéleteken nem tágítunk, de a házassági törvényeken sem tágítunk, akkor az elnyomott női jog ezernyi ezer botrányokkal fog az új században érvényesülni. Megfontolás tárgya lehet, hogy erkölcsileg mi jobb, ezek a botrányok-e vagy pedig a házassági intézmények átalakítása? Valósággal Olaszországban és Francziaországban újabb válási okokat akarnak behozni, hogy a szertelen etikai feszültségen könnyítsenek. Az olasz terv szerint, ha a bíró belátja, hogy a két fél együttélése »erkölcsi« okokból lehetetlen, elválaszthatja őket. A franczia terv a kölcsönös egyetértéssel való válást akarja behozni, mindenesetre biztosítékokkal körülvéve. Általában pedig mindenütt foglalkoztatják a jogászi elméket a válási okok. A nő ősjogának tudatra ébredése hadat üzent tehát csakugyan a más társadalmi érdekből berendezett társadalmi és jogi korlátozásoknak s bár még eddig a válás könnyítésének ellenáll a tradíczió és a rosszul felfogott vallásos szellem, nem nehéz megjövendölni, hogy a házassági intézmények a társadalmi berendezésekben is, a kódexekben is nagy reform küszöbén állanak, hogy pedig, ha nem lesz nagy reform, akkor a szigorú erkölcsök nevében a modern társadalom erkölcsi élete fog lealacsonyodni. Egyelőre ne méltóztassanak tehát a házassági botrányokon gúnyolódni vagy nevetgélni. Leszámítva a puszta, silány fejlettségeket, nagy erkölcsi törvények szabadságharczai azok rendesen. Egy más, jobb világ előhírnökei, hogy ne mondjam: vértanuságai, amelyek sehogyan sem érdemlik meg a gúnyt és a silány tréfálkozást, verőfényes napjait használjuk tehát föl és dolgozzunk, kevesebb beszéddel, több tettel , kisebb szenvedéllyel, nagyobb kitartással. És mindenekfölött okosabban. 4 MAGYAR NEMZET. ................ 1903. január 1. Bndapest, deczembef 31. = A képviselőház ma délelőtt 10 órakor ülést tartott. Apponyi Albert gróf elnöki jelentései során bemutatta az állandó összeférhetetlenségi bizottság jelentését Beck Marczell orsz. képviselő összeférhetetlenségi ügyében, melyet jövő hó 19-én fog tárgyalni az ugyanaznapi ülésen kisorsolandó zsűri. Az ülés végén Lukács László pénzügyminiszter beterjesztette a kormány törvényjavaslatát a főrendek összeférhetetlenségéről. A javaslatot kinyomatják, szétoszlatják, a bizottságokhoz való utasításról azonban később fognak intézkedni. Széll Kálmán üdvözlése. Deésről jelentik : Szolnok-Doboka vármegye törvényhatósági bizottságának e hó 30-án tartott rendkívüli közgyűlése Désy Zoltán főispánnak lelkes éljenzéssel fogadott indítványára egyhangúlag elhatározta, hogy Széll Kálmán miniszterelnököt a szokott újévi üdvözletében annak különös hangoztatásával üdvözli, hogy az évek óta folyó gazdasági kiegyezéshez sikert kíván s a trón és nemzet érdekeit oly lelkes kitartással védő kormányelnököt tántoríthatlan ragaszkodásáról biztosítja. Az üdvözlő távirat így szól: »Szolnok-Doboka vármegye törvényhatósági bizottságának mai napon tartott közgyűlése, amidőn a beálló újév alkalmából üdvözli Nagyméltóságodat, örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy a nemzet életérdekeinek biztosítása, megvédése érdekében kifejtett eddigi munkásságáért hálás köszönetét fejezze ki, a jövőre pedig Isten áldását kérje arra a munkára, amelylyel Nagyméltóságod a trón és a nemzet közös czélját biztosítani igyekszik. Fogadja Nagy méltóságod a törvényhatósági bizottság mély tiszteletének és őszinte ragaszkodásának kijelentését. Désy Zoltán, főispán. A vallástan tanítása. Aradról táviratozzák a M. T. I.-nak, hogy Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratot intézett a román szentszékhez, amelyben meghagyta, hogy a csabai és temesvári állami gimnáziumok román tanulóit a vallástanra magyar nyelven tanítsák. A szentszék még eddig nem hajtotta végre a miniszter rendeletét, sőt feliratot intézett, amelyben kijelenti, hogy a miniszteri feiratot véleményadás végett elküldötte a metropolitának. A magyar kir. belügyminisztérium ügy- és személybeosztása. 1903. január 1-jével a belügyminisztériumban új beosztás lép életbe, melyet a következőkben ismertetünk: I. Elnöki osztály. A belügyminisztérium és az országos levéltár tiszti és szolgaszemélyzetének, valamint a főispánok és a főispáni titkároknak személyes ügyei. A segédhivatalok fölötti felügyelet és azoknak ellenőrzése. A minisztérium gazdasági ügyeinek ellátása. Belügyi költségvetés, zárszámadás s ezekkel kapcsolatos ügyek (érintkezés a számvevőszékkel). Kitüntetések (kamara és méltóság, uj nemesség stb.). Bizalmas jellegű ügyek. A belügyminisztériumot érdeklő országgyűlési interpellácziók és határozatok nyilvántartása. Miniszertanácsi ügyek. Az országgyűlés eloszlatása után ennek tiszti személyzete és pénztára feletti felügyelet.Udvari hivatalokkal érintkezés. Belügyminiszteri államépületek fölötti felügyelet. Fordítási ügyek. Feloszlatott államhatóságok személyzetének ellátási ügyei. Jövedelmi adófelszólamlási bizottságok elnökeinek ügyei. Az Országos Törvénytár és Rendeletek Tárának, valamint a Budapesti Közlönynek és a Belügyi Közlönynek szerkesztési és kiadási ügyei. Hivatalos táviratok, katonai előfogati díjpótlékok. Az évi jelentés szerkesztése. A minisztérium könyvtárának ügyei. I. főosztály. Közjogi, községi illetőségi és állami anyakönyvi ügyek. I. a) (közjogi) alosztály. Országgyűlés ügyei. (Országgyűlés egybehivást, királyi meghívók szétküldése, az országos képviselőválasztásokról szóló törvények végrehajtása fölötti felügyelet). Állami czimerek használatára és vármegyei czimekre vonatkozó kérdések. Országos határinde