Magyar Nemzet, 1903. március (22. évfolyam, 53-78. szám)

1903-03-13 / 63. szám

20 MAGYAR KE­ZET. 1903. márczius 13. város a leghatározottabban követelte is. A felho­zott érvek majdnem mind megegyezők. 158 város erkölcsi és nemzeti szempontból tartja kívánatos­nak; 110 város gazdasági elvből, 78 város a leg­kényelmesebbnek, 59 város a legtermészetesebbnek, 14 város a legártatlanabbnak tartja az együttes nevelés-oktatást. A tanulságos felolvasás érde­kes vitát provokált, melyet Dorogsághy Dé­­nesné vezetett be, az előadóéval ellenkező ál­láspont helyességét bizonyítva. Részt vett a vitában Hegedűs Leona, Gáti György, egri Tóth Kálmán, Simon Lajos, Peres Sándor és Lustig Emma. Legtöbben az előadó álláspontjához csatla­koztak s a jövő feladatául a fiuk és leányok együttes és egységes nevelését és oktatását tekin­tik. A szakosztály, mint ilyen, ezúttal még állást nem foglalt egyik nézet mellett sem, hanem napirenden tartja a kérdést s felkér majd valakit, hogy a legközelebbi szakosztályi ülésen adja elő a Schönével ellenkező álláspontnak — a fiuk és leányok elkülönített nevelésoktatásának— az érveit. — Magyar értelmiségi czenzus. Megemlí­tettük, hogy Druisner György szepesvármegyei kir. s tanfelügyelő a lőcsei tudományos értekez­letek egyikén felszínre hozta a magyar értelmi­ségi czenzus eszméjét s azóta ez az eszme mind­inkább terjed és nagymérvben foglalkoztatja a közvéleményt. A­mint Lőcséről írják, most dr. Ritók János, Szepesolaszi város főorvosa és vár­megyei bizottsági tag egy terjedelmes és alapo­san indokolt memorandumot terjesztett Szepes vármegye törvényhatósági közgyűlése elé, mely­ben kéri, hogy 1. Szepes vármegye törvényható­sága tegye magáévá a megye területén napvilágot látott magyar értelmiségi czenzus eszméjét, mely szerint csak amaz állampolgárok bírjanak választási joggal, kik iskolai bizonyítványokkal igazolják azt, hogy magyarul írni, olvasni és számolni jól tudnak. 2. Szepes vármegye törvényhatósága keresse meg az országgyűlést, hogy olyan választói törvényt alkosson, mely a vagyoni czenzus helyett a magyar értelmi czenzust tegye alapfeltételnek és az eddigi jogok kímélése tekintetéből azt fokozatosan, 15—20 év alatt léptesse teljes ér­vénybe. 3. Szepes vármegye közönsége indítson országos mozgalmat ez eszme megvalósítása iránt, felkérve az összes törvényhatóságokat , közmivelődési egyesületeket és a sajtót e moz­galom támogatására.­­ A Szepesi Tanári Kör márczius 1-én Kés­márkon tartotta legutóbbi gyűlését. A késmárki ág. ev. főgimnázium tanácskozótermében sereglett össze a megye tanárvilága. A gyűlést Both Márton iglói ág. ev. főgimnáziumi tanár, mint a kör érde­mes elnöke nyitotta meg, az első előadó Waltner Béla lőcsei áll. főreáliskolai igazgató volt, a­ki az Országos Középiskolai Tanáregyesület központi vezetőségétől jött kérdésre a, mellett foglalt állást, hogy a reáliskolák latin nyelvet tanuló növendé­kei maguknál a reáliskoláknál tegyenek érettsé­git s ne a gimnáziumoknál. A javaslatot több hozzászólás után az egész köri értekezlet magáévá tette, s ily értelemben fognak válaszolni a központ felszólítására. A másik előadó dr. Pekár Ká­roly lőcsei állami főreáliskolai tanár volt, a­ki »A kísérleti pszichológia a pedagógia szol­gálatában« czimen hosszú előadást tartott arról, hogy mily szolgálatokat tett már a kísérleti pszi­chológia a pedagógiának s mily szolgálatokat van hivatva még tenni. Hosszú előadását tanulókon végzett számos kísérlettel egészítette ki. A meny­nyire lehetett, iparkodott a főbb pedagógiai fon­tosságú pszichológiai kísérleteket ismertetni s egy­úttal lehetőleg mennél többet gyakorlatilag be is mutatni. — Bóth Márton elnök a körnek azt az óhaját fejezte ki, hogy e pedagógiailag fontos pszichológiai kísérletekről szóló előadás szövege kinyomassék. Az előadást vendégek is hallgatták. Az idő előrehaladottsága miatt a többi előadások a következő gyűlésre maradtak s a kör tagjai testületileg társas­ebédre mentek, hol több pohár szó hangzott el. A lőcsei és iglói tanárok ezután meg­tekintették a város főbb nevezetességeit. — Az iskolai faliképek pályázatáról volt már szó lapunkban. Mi nem voltunk a pályá­zat színvonalával megelégedve, noha elismertük, hogy jobb művészeink kezetmunkája nem egy pályamunkán felismerhető. Átdolgozásra a mi­niszter a tíz pályakérdés közül kilenc­et el­fogadott. Fölötte fontos, hogy a nyertes művé­szek komolyan vegyék az átdolgozást, egyszerű­sítsék műveiket és képzeljék bele magukat az elemi iskolás diák képzeletvilágába s naiv világ­­szemléletet nyújtsanak. A kitüntetett művészek névsora a következő: Sorrendben közöljük a pályatételeket , a nyertes művek szerzőinek nevét: 1. Árpád pajzsra­ emelése. A nyer­tes mű jeligéje: Pusztaszer. Szerzője Helbing Ferencz. 2. Szent László megszabadítja a fogoly leányt. A nyertes mü jeligéje: Mentő. Szerzője Barsy Adolf. 3. IV. Béla és a tatárjárás. A nyertes mű szerzője Dudás Andor. 4. Lovag­­játék Nagy Lajos korában. Jelige: Vitézi torna Szerzője Löschinger Hugó. 5. Hunyadi János megvédelmezi Nándorfehérvárt. Jelige: Belgrád 1456. Szerzője Löschinger Hugó. 6. Mátyás király Gömörben. A nyertes mű szerzője Dudits Andor. 7. Mátyás király Bécs előtt. Jelige: Pajzsban kettős kereszt. Szerzője Hegedűs László. 8. Perényiné eltemetteti a mohácsi csata halottait. Jelige: Hungária temet. Szerzője Kren­­ner Viktor. 9. Az erdélyi rendek a tordai or­szággyűlésen bemutatják hódolatukat Izabella előtt. Jelige: János Zsigmond. Szerzője Gergely Imre. A tizedik pályakérdés alternatív jellegű volt. Mátyás király könyvtárában tudósaival, vagy Mátyás király lakoma után hallgatja a hegedősök énekét. Tizenketten pályáztak e kér­désre, de siker nélkül. A miniszter újból kitűzi ezt a pályatételt, figyelmeztetvén a pályázókat arra, hogy a kor viszonyait behatóbban tanul­mányozzák.­­ A Budapesti Kereskedelmi Testület alsófokú szakiskolai bizottsága ma Waldhauser Adolf el­­nöklésével ülést tartott, mely a Bánhegyi József és Edeskuty Jenő számvizsgálók részéről hitelesí­tett tavalyi zárószámadást tudomásul vette. Bricht Lipót igazgató évi jelentése az iskola örvendetes fejlődését tanusítja. Összesen 268 kereskedő-tanonc­ látogatta ez iskolát, kik közül 140 (52­2 százalék) volt a fentartó testület tagjainál alkalmazva, míg a többi tanuló más c­égek szolgálatában állott. Az iskolai követelményeknek teljesen megfelelt a tanulók 71 százaléka, 12 százaléknak javítóvizsgá­­latot kellett tennie, míg 17 százalék az osztály ismétlésére utasíttatott. A tanítást kizárólag a Budapesti Kereskedelmi Akadémia tanárai végezték. Irodalom. Reformeszmék czímmel Saskeöy József érdekes, temperamentummal megirt füzetet adott ki, mely­ben a székesfőváros iskolaügyének újjászervezésére vonatkozólag közöl érdekes fejtegetéseket. Alap­elveit így összegezi: 1. Kívánjuk az 1600 koronás kezdő fizetést, háromszor egymás után következő három évenkint 200 és négyszer egymás után következő ötévenkint 240 koronás korpótlékkal. A fizetési fokozatok el­­törlendők. 2. Kívánjuk lakbérünk felemelését, hogy állásunkhoz mérten tisztességes lakásban lakhas­sunk s ne legyünk kénytelenek a szűk, ké­nyelmetlen munkáslakások zugaiban szorongani. 3. Kívánjuk nyugdíjügyünk humánus rendezé­sét. A szolgálati idő leszállítását, a nyugdíj­kvóta emelését, a nyugdíjjárulékok arányos emelésével. 4. Kívánjuk özvegyünk és árváink emberséges el­látását. Kívánjuk a nyugdíjszabályzat 31. §-ának eltörlését. 5. Kívánjuk a megbízott tanítók exisz­­tenc­iájának biztosítását, a tanitóválasztások mél­tányos megváltoztatását. 6. Kívánjuk a tanítóság befolyását a vezető-tanitók alkalmazásánál s azok exisztencziájának biztosítását is. 7. Kívánjuk egy, a modern követelményeknek is megfelelő fővárosi tanítóképző felállítását. 8. Kívánjuk a tanítónői kérdés igazságos és méltányos megoldását. 9. Kívánjuk a megosztott tanításnak az egész vo­nalon való megszüntetését. 10. Kívánjuk a szak­felügyelői intézménynek széleskörű szervezését. 11. Kívánjuk az inasiskola teljes átalakítását igazi alsófokú ipariskolára, az ipartanítói állás rendsze­resítését. 12. Kívánjuk a törvényhatóság közbe­lépését, hogy a minket igazán megillető vasúti kedvezményhez hozzájussunk. Keresked­elmi gyorsírás. Nagyértékű szakmunka jelent meg e napokban a köny­vpiaczon. Kozma Bernát »Kereskedelmi gyorsírás­­ának harmadik, teljesen átdolgozott és bővített kiadása, a­mely szakkörökben máris érdeklődést keltett, a­mennyi­ben a magasabb fokú gyorsírásnak számos, eddig csak a gyakorlatban érvényesült rendkívüli előnyét nyújtja a tanulónak. Kozma Bernát könyvének ez új kiadásával a kereskedelmi iskolák számára a gyorsírás elsajátítására annál használhatóbb tan­könyvet adott, mert nem kímélte a költséget sem, hogy a szép czinkográfiai mezben megjelent mű a gyorsírói szabatosság legkényesebb igényeinek is megfeleljen. A könyv ára két korona. Folyóirat-szemle. Délvidéki Tanü­gy. Keszler Károly: Gondolatok a nevelésről. — A tanítói fizetés rendezése. — Az uj iskolaszéki »Utasítás« módosítása. Magyar Kisdednevelés. 3. szám. Freund: Egy­séges oktatásügy. — Lehet-e s miképpen lehet a reális tantárgyakat vallásos alapon tanítani ? — Chatupka Árpád: Sáros vármegye történeti régisé­geinek ismertetése. Bibliográfia. Az Akadémia kiadásában: A rovásírás él-e a magyar nép között? czímű jelentés jelent meg. Kende Mór: A gyöngeelméjűekről és hülyék­ről való gondoskodás. (Klinikai füzetek, XIII., 2. füzet.) Szerkesztői üzenetek. E., Miskolcz. Czikkének sort kerítünk. — W. Gy., Nagybánya. Közleményét nem közölhetjük, igen erős, személyes támadás jellege van. — Több levélre a jövő számban. fingj» TANSZERKÉSZITŐ Intézet JPEDEdSIIMA MM fSoelapest, Vis beer. Minden irányú iskola vezetőinek, tanárainak és tanítóinak szives figyelmébe ajánlja lin­zai í®aj ált­ag­y­ártmány a ph­ysitcal, tertisészztra­­jzi, citenaicai és gecrand­s-iai, vala­mint mindennemű egyéb tanszereit. A nagymélt. m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministerium által 40.782. sz. a. tanszerül engedélyezett physikai alapfelsze­relésem az elemi népiskolák, gazdasági és ipariskolák használatára kizárólag nálam rendelhető meg. , F­elso-enl©»®!* 5* szánt. Physikai alapfelszerelésem­ használatához irt 6 ívre terjedő 104 eredeti ábrával ellátott »Útmutatás« minden alapfelszerelés­hez díjtalanul jár. Bármely hasonló elnevezésű felszerelés, melyhez ezen »Útmutatás« mellékelve nincs, nem­ az én gyártmányom. Óvakodjunk félrevezetésektől. Árjegyzékek és költségvetések ingyen és kármentve. »A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister a Feldmann Gyula-féle physikai és chémiai tanszergyárat és üvegtechnikai intézetet az e nemű beszerzési forrásokut ajánlott hazai c­égek közé utólagosan felvette.* »Hivatalos Közlöny« X. II. 229.1098

Next