Magyar Nemzet, 1903. március (22. évfolyam, 53-78. szám)
1903-03-13 / 63. szám
20 MAGYAR KEZET. 1903. márczius 13. város a leghatározottabban követelte is. A felhozott érvek majdnem mind megegyezők. 158 város erkölcsi és nemzeti szempontból tartja kívánatosnak; 110 város gazdasági elvből, 78 város a legkényelmesebbnek, 59 város a legtermészetesebbnek, 14 város a legártatlanabbnak tartja az együttes nevelés-oktatást. A tanulságos felolvasás érdekes vitát provokált, melyet Dorogsághy Dénesné vezetett be, az előadóéval ellenkező álláspont helyességét bizonyítva. Részt vett a vitában Hegedűs Leona, Gáti György, egri Tóth Kálmán, Simon Lajos, Peres Sándor és Lustig Emma. Legtöbben az előadó álláspontjához csatlakoztak s a jövő feladatául a fiuk és leányok együttes és egységes nevelését és oktatását tekintik. A szakosztály, mint ilyen, ezúttal még állást nem foglalt egyik nézet mellett sem, hanem napirenden tartja a kérdést s felkér majd valakit, hogy a legközelebbi szakosztályi ülésen adja elő a Schönével ellenkező álláspontnak — a fiuk és leányok elkülönített nevelésoktatásának— az érveit. — Magyar értelmiségi czenzus. Megemlítettük, hogy Druisner György szepesvármegyei kir. s tanfelügyelő a lőcsei tudományos értekezletek egyikén felszínre hozta a magyar értelmiségi czenzus eszméjét s azóta ez az eszme mindinkább terjed és nagymérvben foglalkoztatja a közvéleményt. Amint Lőcséről írják, most dr. Ritók János, Szepesolaszi város főorvosa és vármegyei bizottsági tag egy terjedelmes és alaposan indokolt memorandumot terjesztett Szepes vármegye törvényhatósági közgyűlése elé, melyben kéri, hogy 1. Szepes vármegye törvényhatósága tegye magáévá a megye területén napvilágot látott magyar értelmiségi czenzus eszméjét, mely szerint csak amaz állampolgárok bírjanak választási joggal, kik iskolai bizonyítványokkal igazolják azt, hogy magyarul írni, olvasni és számolni jól tudnak. 2. Szepes vármegye törvényhatósága keresse meg az országgyűlést, hogy olyan választói törvényt alkosson, mely a vagyoni czenzus helyett a magyar értelmi czenzust tegye alapfeltételnek és az eddigi jogok kímélése tekintetéből azt fokozatosan, 15—20 év alatt léptesse teljes érvénybe. 3. Szepes vármegye közönsége indítson országos mozgalmat ez eszme megvalósítása iránt, felkérve az összes törvényhatóságokat , közmivelődési egyesületeket és a sajtót e mozgalom támogatására. A Szepesi Tanári Kör márczius 1-én Késmárkon tartotta legutóbbi gyűlését. A késmárki ág. ev. főgimnázium tanácskozótermében sereglett össze a megye tanárvilága. A gyűlést Both Márton iglói ág. ev. főgimnáziumi tanár, mint a kör érdemes elnöke nyitotta meg, az első előadó Waltner Béla lőcsei áll. főreáliskolai igazgató volt, aki az Országos Középiskolai Tanáregyesület központi vezetőségétől jött kérdésre a, mellett foglalt állást, hogy a reáliskolák latin nyelvet tanuló növendékei maguknál a reáliskoláknál tegyenek érettségit s ne a gimnáziumoknál. A javaslatot több hozzászólás után az egész köri értekezlet magáévá tette, s ily értelemben fognak válaszolni a központ felszólítására. A másik előadó dr. Pekár Károly lőcsei állami főreáliskolai tanár volt, aki »A kísérleti pszichológia a pedagógia szolgálatában« czimen hosszú előadást tartott arról, hogy mily szolgálatokat tett már a kísérleti pszichológia a pedagógiának s mily szolgálatokat van hivatva még tenni. Hosszú előadását tanulókon végzett számos kísérlettel egészítette ki. A menynyire lehetett, iparkodott a főbb pedagógiai fontosságú pszichológiai kísérleteket ismertetni s egyúttal lehetőleg mennél többet gyakorlatilag be is mutatni. — Bóth Márton elnök a körnek azt az óhaját fejezte ki, hogy e pedagógiailag fontos pszichológiai kísérletekről szóló előadás szövege kinyomassék. Az előadást vendégek is hallgatták. Az idő előrehaladottsága miatt a többi előadások a következő gyűlésre maradtak s a kör tagjai testületileg társasebédre mentek, hol több pohár szó hangzott el. A lőcsei és iglói tanárok ezután megtekintették a város főbb nevezetességeit. — Az iskolai faliképek pályázatáról volt már szó lapunkban. Mi nem voltunk a pályázat színvonalával megelégedve, noha elismertük, hogy jobb művészeink kezetmunkája nem egy pályamunkán felismerhető. Átdolgozásra a miniszter a tíz pályakérdés közül kilencet elfogadott. Fölötte fontos, hogy a nyertes művészek komolyan vegyék az átdolgozást, egyszerűsítsék műveiket és képzeljék bele magukat az elemi iskolás diák képzeletvilágába s naiv világszemléletet nyújtsanak. A kitüntetett művészek névsora a következő: Sorrendben közöljük a pályatételeket , a nyertes művek szerzőinek nevét: 1. Árpád pajzsra emelése. A nyertes mű jeligéje: Pusztaszer. Szerzője Helbing Ferencz. 2. Szent László megszabadítja a fogoly leányt. A nyertes mü jeligéje: Mentő. Szerzője Barsy Adolf. 3. IV. Béla és a tatárjárás. A nyertes mű szerzője Dudás Andor. 4. Lovagjáték Nagy Lajos korában. Jelige: Vitézi torna Szerzője Löschinger Hugó. 5. Hunyadi János megvédelmezi Nándorfehérvárt. Jelige: Belgrád 1456. Szerzője Löschinger Hugó. 6. Mátyás király Gömörben. A nyertes mű szerzője Dudits Andor. 7. Mátyás király Bécs előtt. Jelige: Pajzsban kettős kereszt. Szerzője Hegedűs László. 8. Perényiné eltemetteti a mohácsi csata halottait. Jelige: Hungária temet. Szerzője Krenner Viktor. 9. Az erdélyi rendek a tordai országgyűlésen bemutatják hódolatukat Izabella előtt. Jelige: János Zsigmond. Szerzője Gergely Imre. A tizedik pályakérdés alternatív jellegű volt. Mátyás király könyvtárában tudósaival, vagy Mátyás király lakoma után hallgatja a hegedősök énekét. Tizenketten pályáztak e kérdésre, de siker nélkül. A miniszter újból kitűzi ezt a pályatételt, figyelmeztetvén a pályázókat arra, hogy a kor viszonyait behatóbban tanulmányozzák. A Budapesti Kereskedelmi Testület alsófokú szakiskolai bizottsága ma Waldhauser Adolf elnöklésével ülést tartott, mely a Bánhegyi József és Edeskuty Jenő számvizsgálók részéről hitelesített tavalyi zárószámadást tudomásul vette. Bricht Lipót igazgató évi jelentése az iskola örvendetes fejlődését tanusítja. Összesen 268 kereskedő-tanonc látogatta ez iskolát, kik közül 140 (522 százalék) volt a fentartó testület tagjainál alkalmazva, míg a többi tanuló más cégek szolgálatában állott. Az iskolai követelményeknek teljesen megfelelt a tanulók 71 százaléka, 12 százaléknak javítóvizsgálatot kellett tennie, míg 17 százalék az osztály ismétlésére utasíttatott. A tanítást kizárólag a Budapesti Kereskedelmi Akadémia tanárai végezték. Irodalom. Reformeszmék czímmel Saskeöy József érdekes, temperamentummal megirt füzetet adott ki, melyben a székesfőváros iskolaügyének újjászervezésére vonatkozólag közöl érdekes fejtegetéseket. Alapelveit így összegezi: 1. Kívánjuk az 1600 koronás kezdő fizetést, háromszor egymás után következő három évenkint 200 és négyszer egymás után következő ötévenkint 240 koronás korpótlékkal. A fizetési fokozatok eltörlendők. 2. Kívánjuk lakbérünk felemelését, hogy állásunkhoz mérten tisztességes lakásban lakhassunk s ne legyünk kénytelenek a szűk, kényelmetlen munkáslakások zugaiban szorongani. 3. Kívánjuk nyugdíjügyünk humánus rendezését. A szolgálati idő leszállítását, a nyugdíjkvóta emelését, a nyugdíjjárulékok arányos emelésével. 4. Kívánjuk özvegyünk és árváink emberséges ellátását. Kívánjuk a nyugdíjszabályzat 31. §-ának eltörlését. 5. Kívánjuk a megbízott tanítók exisztenciájának biztosítását, a tanitóválasztások méltányos megváltoztatását. 6. Kívánjuk a tanítóság befolyását a vezető-tanitók alkalmazásánál s azok exisztencziájának biztosítását is. 7. Kívánjuk egy, a modern követelményeknek is megfelelő fővárosi tanítóképző felállítását. 8. Kívánjuk a tanítónői kérdés igazságos és méltányos megoldását. 9. Kívánjuk a megosztott tanításnak az egész vonalon való megszüntetését. 10. Kívánjuk a szakfelügyelői intézménynek széleskörű szervezését. 11. Kívánjuk az inasiskola teljes átalakítását igazi alsófokú ipariskolára, az ipartanítói állás rendszeresítését. 12. Kívánjuk a törvényhatóság közbelépését, hogy a minket igazán megillető vasúti kedvezményhez hozzájussunk. Kereskedelmi gyorsírás. Nagyértékű szakmunka jelent meg e napokban a könyvpiaczon. Kozma Bernát »Kereskedelmi gyorsírásának harmadik, teljesen átdolgozott és bővített kiadása, amely szakkörökben máris érdeklődést keltett, amennyiben a magasabb fokú gyorsírásnak számos, eddig csak a gyakorlatban érvényesült rendkívüli előnyét nyújtja a tanulónak. Kozma Bernát könyvének ez új kiadásával a kereskedelmi iskolák számára a gyorsírás elsajátítására annál használhatóbb tankönyvet adott, mert nem kímélte a költséget sem, hogy a szép czinkográfiai mezben megjelent mű a gyorsírói szabatosság legkényesebb igényeinek is megfeleljen. A könyv ára két korona. Folyóirat-szemle. Délvidéki Tanügy. Keszler Károly: Gondolatok a nevelésről. — A tanítói fizetés rendezése. — Az uj iskolaszéki »Utasítás« módosítása. Magyar Kisdednevelés. 3. szám. Freund: Egységes oktatásügy. — Lehet-e s miképpen lehet a reális tantárgyakat vallásos alapon tanítani ? — Chatupka Árpád: Sáros vármegye történeti régiségeinek ismertetése. Bibliográfia. Az Akadémia kiadásában: A rovásírás él-e a magyar nép között? czímű jelentés jelent meg. Kende Mór: A gyöngeelméjűekről és hülyékről való gondoskodás. (Klinikai füzetek, XIII., 2. füzet.) Szerkesztői üzenetek. E., Miskolcz. Czikkének sort kerítünk. — W. Gy., Nagybánya. Közleményét nem közölhetjük, igen erős, személyes támadás jellege van. — Több levélre a jövő számban. fingj» TANSZERKÉSZITŐ Intézet JPEDEdSIIMA MM fSoelapest, Vis beer. Minden irányú iskola vezetőinek, tanárainak és tanítóinak szives figyelmébe ajánlja linzai í®aj áltagyártmány a physitcal, tertisészztrajzi, citenaicai és gecrands-iai, valamint mindennemű egyéb tanszereit. A nagymélt. m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministerium által 40.782. sz. a. tanszerül engedélyezett physikai alapfelszerelésem az elemi népiskolák, gazdasági és ipariskolák használatára kizárólag nálam rendelhető meg. , Felso-enl©»®!* 5* szánt. Physikai alapfelszerelésem használatához irt 6 ívre terjedő 104 eredeti ábrával ellátott »Útmutatás« minden alapfelszereléshez díjtalanul jár. Bármely hasonló elnevezésű felszerelés, melyhez ezen »Útmutatás« mellékelve nincs, nem az én gyártmányom. Óvakodjunk félrevezetésektől. Árjegyzékek és költségvetések ingyen és kármentve. »A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister a Feldmann Gyula-féle physikai és chémiai tanszergyárat és üvegtechnikai intézetet az e nemű beszerzési forrásokut ajánlott hazai cégek közé utólagosan felvette.* »Hivatalos Közlöny« X. II. 229.1098