Magyar Nemzet, 1903. augusztus (22. évfolyam, 183-207. szám)

1903-08-30 / 207. szám

8 MAGYAR NEMZET, 1903. augusztus 30­ Az új évadnak azonban néhány kedvező kö­rülmény már előre is jó auspiczi maképpen elébe vág. Molder Raoul igazgatóval tudvalevőleg már a szerződés meg van kötve, a kiváló zenész és a lelkes, ügybuzgó vezér, a­kihez az Operaház tagjai bizalommal, szeretettel vonzódnak, a jövőre is meg van nyerve az intézet számára, a­melynek érdeké­ben eddig elé is sikerrel, eredménynyel működött. Jeles akvizícziója is van Operaházunknak Márkus Dezső karmester személyében, a­ki külföldi sike­res dirigá­lása és egyéb zenei szereplése után végre hazájában találta meg a méltó hatáskört. A zenekar, mely a világ egyik legjobb zenekara, szintén kiváló erőt nyert Barra versenymester személyében, a­ki méltó utóda lesz Krancsevitsnek, a nyugalomba vonult első hegedűsnek. Az énekesek között szenzácziós szerződés az Anthes Györgyé, a hírneves drezdai tenoristáé. Anthesről Burk­án mondta a nyáron egy magyar hírlapírónak, hogy őt tartja Európa egyik leg­kiválóbb énekesének. Mint Wagner-énekes kétség­kívül egy bayreuthi nívóju énekes és bizonyára egyik legnagyobb vonzereje lesz az új évadnak. A legközelebbi operai évadnak első újdonsága valószínűleg Puccini Tosca-ja lesz, a­mely már a múlt szezonról való tartozása az Operának. Bemutatóra tavaly Takáts és Krammerné beteges­kedése miatt nem kerülhetett. Első előadását októ­ber 4-ikére, a király nevenapjára tervezik. Carava­­dossis tenor szerepét­ Prévost és Bochnicsek, Scarpia bariton szerepét pedig Takács és Beck éneklik majd felváltva. Magyar szerzők művei közül ifj. Ábrányi Emil Ködkirály czimű operájának és Berté Hen­rik Velenczei karnevál czimű hallétjének bemuta­tását tervezi az igazgatóság. Tervbe van még véve azután S­chweida Rezsőnek A képzelet czimü egyfelvonásos, két képre oszló dalműve is, továbbá Zichy Géza gróf Gemma czimü tánczkölteménye, mely néhány hónappal ezelőtt szép sikert ért Prágában. Az utóbbi mű előadását csakis a kiál­lításnak szerfölött költséges volta akadályozhatná meg. Belelevenítik Mih­alovich­ Toldi­ját is. Toldi szerepét Bochnicsek­nek, Piroskáét Ney Herminá­nak szánta az igazgató. Az esztendő művészi eseményét azonban két­ségtelenül Gluck Orfeusz­ának, továbbá Wagner nálunk még elő nem adott Rienzi-jének bemuta­tója képezné. Sajnos, hogy az előbbi klasszikus mű előadását szintén a kiállítás drágasága tette eddigelé lehetetlenné. Népszínház. A Népszínház személyzete szeptember elsején kezdi meg az előadásokat s ez alkalommal a szezon elején közzéteszi az igazgatóság az új daraboknak sorozatát, a­melyeket a jövő évadra megszerzett. A sorozat a szezon alatt változáson megy keresz­tül, a­mennyiben az időközben elfogadott magyar darabokkal s a külföldön nagy sikerrel színre kerülő újdonságokkal gazdagodni fog. A Népszínház eddigi programmjához híven a magyar darabok túlsúlyát már az anyag előkészí­tésében is biztosította s a régi szerzők mellett több uj embernek is teret fog nyitni. A népszín­művek és operettek váltakoznak a színművekkel s a jövő szezon az uj magyar darabokon kívül a német, franczia és angol színpadok legjobb termékeit is be fogja mutatni. Az igazgatóság a személyzetet is szaporítja szeptember elsejétől kezdve, így tagja lesz a Népszínháznak Komlóssi Emma és Rédei Szidi vidéki operette-énekesnek. Szeptember elsején kezdik meg működésüket Fe­kete József új karmester, ki a Magyar Színház­nak volt évekig első karmestere, és Irsai Leo fiatal baritonista. Az igazgatóság ezeken kívül többeket taníttatott a saját költségén fővárosi énekmestereknél, hogy az énekes-ensemble erő­södjék. Az ének- és zenekart október 16-ára fölfrissí­­tik. A személyzet megszaporítása lehetővé teszi az új darabok bemutatásán kívül a régi jó dara­bok felújításának cziklusát és kéthetenként egy napon ifjúsági előadások tartását is. Szeptember hó folyamán pedig a magyar népdal népszerűsí­tése érdekében országos czigányzeneversenyt tervez az igazgatóság. Az eddig színpadra készen álló anyag a következő: Eredeti darabok : Bokor József népszínműve: A kistelki csendbiztos. Géczy István és Hegedűs Gyula népszínműve: Az apostol. Dankó Pista hátrahagyott népszínműve: A czigányélet. Lakos István népszínmüve: Az óvodáskisasszony. Béldi Izor színmüve: Napoleon. Erkel Jenő és Rössel Nándor operetteje: Masinka, az egyetem gyöngye. Szabados Béla és Lövik Károly népszínmüve: Fel­­sőbb asszonyok. Stoll Károly és Pásztor Árpád operetteje: A kis császár. Hűvös István és Faragó Jenő operettje: Katinka grófnő. Bokor József ope­retteje: Huszárkisasszony. Barna Izsó operetteje: Senki. Fejér Jenő és Béldi Izor operetteje: A kül­telki herczegnő. Külföldi darabok: Rostand Edmond drámája a Sasfiók (L’Aiglon), fordította Ábrányi Emil. Dreyer Miksa: Az élet völgye (Im Thal des Le­bens), fordította Márkus Miksa. Leslie Stuart és Owen Hall: Az ezüst papucs (The silver slipper), fordította Heltai Jenő. Eysler operetteje A ván­dorlegény (Bruder Straubinger), fordította Faragó Jenő. Millöcker operetteje A nőszabó, fordította Szomaházi István. Messager operetteje: A kisor­solt menyasszony, fordította Heltai Jenő. Lecocque operetteje: Yetta. Arthur E. Godfrey és Harry Graham operetteje Senki kisasszony (Little miss Nobody). Zeller Károly operetteje: Kellermeister. Bayer operetteje: Arabella, fordította Béldi Izor. Weinberger Károly egy operetteje. Hennequin bo­hózata: A dajka, fordította Heltai Jenő. Király-szinház. Az október 15-én megnyíló új Király-szinház­­ban az első estén Martos Ferencznek és Huszka Jenőnek, a Bob herczeg szerzőinek új operetteje, az Aranyvirág fog színre kerülni. A nagy személy­zetű, fényes kiállítást igénylő énekes játék után minden valószínűség szerint Csepreghy Ferencznek, a Piros bugyelláris és Sárga csikó halhatatlan szerzőjének Vizözün­e, ez a nagystílű látványos szinmű lesz az új színház második újdonsága. A Vízözön­höz az igazgatóság megbízásából Sztojáno­­vits Jenő írt új muzsikát. E két bemutató után még meg nem határo­zott sorrendben következnek majd azok az új darabok, a­melyeket a Király-színház igazgatósága, a hazai és külföldi termés legjavát válogatva össze beszerzett. * A Népszínház műsora. Szeptember 1-én, kedden: Czigánybáró, Ledovszky Gizellának első felléptével. — Szerdán: Hektor kisasszony, Hegyi Aranka első felléptével. — Csütörtökön: Rip van Winkle. — Pénteken : Kisértet. — Szombaton: Rip van Winkle. — Vasárnap: Vereshajú. * Városligeti Nyári Színház. Vasárnap este Újházi Ede két legkiválóbb szerepében búcsúzik el a Városligeti Nyári Színház közönségétől. A mester a búcsú­ estén a Lengyel zsidó színműben és a Kölcsönkért feleség bohózatban lép fel. Az utóbbi darabban Gabányi István, a Nemzeti Színház fiatal tagja is közreműködik. Délután félhelyárakkal Lehár Ferencznek zajos sikert aratott Pesti nők ezimű­ mulattató operettejét adják. Hétfőn a Bob herczeg és Miczi herczegnő énekes bohóság 40-szer kerül színre. A Heidelbergi diákélet énekes szinmű, mely fokozatosan nagy közönséget vonz, továbbra is műsoron marad. * Az Uránia m. tud. Színház heti műsora. Hét­főn : Szerbia.­­— Kedden : Szerbia. — Szerdán: Szerbia. — Csütörtökön: Szerbia. — Pénteken: Szerbia. — Szombaton: Szerbia. * Zádor szerződtetése. Zádor Dezső, magyar baritonistát, a­ki a müncheni Prinz-Regenten­­színház most folyó Wagner-cziklusában nagy siker­rel vett részt, a müncheni udvari operaház tagjai sorába szerződtette, államszervezet és a szent korona államszervezet korára. Tüzetesen előadja ezután a tudós szerző nemcsak a közjogi, hanem a magán-, büntető és perjogi intézményeket is. Senki azelőtt oly alapo­san nem fejtette ki a szent korona elméletét, a vármegyék, városok alakulását és önkormányzatuk kialakulását. Bár első­sorban tankönyvnek készült e munka, mégis szinte nélkülözhetetlen minden politikusnak, bírónak és közigazgatási tisztviselő­nek. Kellően méltányolni fogják e könyv becsét bizonyára nemcsak hazánkban, hanem a külföldön is, ha olvassák azt német kiadásban, mely ugyan­csak most jelenik meg a hírneves berlini Putz­­kammer és Mühlbrecht czégnál. A második bőví­tett kiadás, mely az erdélyi fejedelemség kifejlő­désének, valamint Szlavónia, Horvátország, Dal­­máczia közjogi kapcsolatának alkotmánytörténetét is magában foglalja, éppen most jelent meg. A könyv bolti ára 14 korona. Megjelent Hornyánszky Viktor­nál, de kapható bármely hazai könyvkereskedés­ben is. TUDOMÁNY és IRODALOM. © Alkotmány és jogtörténet. Timon Ákosnak, budapesti tudomány-egyetemi tanárnak »Magyar alkotmány- és jogtörténet« czímű munkája immár második kiadásban jelent meg. Szinte páratlanul áll a tudományos könyvirodalomban, hogy alig hat hónap alatt az első kiadás teljesen elfogyjon. E nagybecsű munka, mely alkotmányunk és jogintéz­ményeink múltját, eredetét és fejlődési menetét a magyar nemzet őskorától a XVII. század közepéig tárgyalja, három korszakra oszlik, u. m­. az ősi magyar államszervezet, a Szent István létesítette KÖZOKTATÁS. *•** Tanügyi kinevezések és áthelyezések. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter Hamar János hajdúszo­­boszlói állami polgári iskolai segédtanítót a zay­­ugróczi állami polgári iskolához a X. fizetési osz­tályba ; Becher Ferencz okleveles tanítót a tarfalvi és tar­újfalui; Hajós Sándor okleveles tanítót a móriczföldi; Wunder József okleveles tanítót a felső­ stubnyai; Jánosy Imre okleveles tanítót a tiszasülyi; Hartman Leona okleveles taní­tónőt az entradámi; Vincze Ilona okleveles tanítónőt a kalotaszentkirályi állami elemi népiskolához ren­des tanítókká, illetve tanítónőkké nevezte ki. Bella János tiszasülyi állami elemi iskolai tanítót a kőröstarcsai állami elemi iskolához áthelyezte és Balázsi Róza okleveles tanítónőt ugyanezen állami elemi népiskolához rendes tanítónővé nevezte ki; Pesthy Jenőné szepesolaszii állami óvónőt a békás­­megyeri állami óvodához jelen minőségben, Hamarné Husovszky Ida szebelébi állami óvónőt pedig a zay­ugróczi állami óvodához áthelyezte. *** Behratás az állami kisegítő­ iskolába. Azon gyengébb felfogású és gyengébb testalkatú gyer­mekek könnyebbségére, a­kik az elemi iskolában a többi tanulóval együtt haladni nem tudnak s igy néha kétszer-háromszor is kénytelenek osztályt is­mételni, a közoktatásügyi minisztérium kisegítő­­iskola néven külön szakiskolát tart fenn. Az isko­lának négy felmenő osztálya van, külön orvosi felügyelet alatt áll és nagy súlyt fektetnek benne a kézügyességre s a testgyakorlásra. A behratások szeptember hó 1­5-én tartatnak az iskola helyi­ségében VIII. kerület, Mosonyi­ utcza 8-ik szám alatt. Vagyontalanok tandíjmentességben része­sülhetnek. *** A vakok budapesti kir. országos intézeté­ben az 1903—904. iskolai év szeptember 1-én nyí­lik meg. Az első 3 napon át a beiratások és je­lentkezések folynak. Az idén az intézetnek 136 növendéke lesz, a múlt évi létszámhoz képest a szaporulat nyolc­, míg négy évvel ezelőtt csak 92 növendéket volt képes az intézet befogadni, minek magyarázata a régi Király­ utczai intézet szűk helyiségeiben található. A 136 növendék három csoportra osztva a következő osztályokban nyer képzést: két előkészítő osztályban, két L, két II.,­ két III. és egy IV. osztályban; azután L, II. és III. továbbképző osztályokban. Egy osztály növen­dékeinek száma 10—15. A továbbképző osztályokba iparosnövendékek osztatnak be; jelenleg a követ­kező iparágak vannak bevezetve: kosárfonás, kefe­kötés és székfonás. Az intézetnek van 1 igazga­tója, 1 helyettes igazgatója, 9 tanára, 4 zenetanára, 4 hitoktatója, 1 kézimunka-tanítónője, 1 torna­tanára, 1 hangolómestere, 2 ipartanító mestere, 2 felügyelője, 2 orvosa (belgyógyász és szemorvos), 1 ellenőre, 1 gondnoka. A gazdasági dolgokat és a növendékek tisztántartását irgalmas nővérek veze­tik, kiknek száma 11. Az intézet évi fentartása 138.384 koronába kerül, melyből személyi járandó­ságokra 60.884 korona, dologi kiadásokra 77.500 korona esik. A nevelési czélokra tett alapítványok száma 138, ebből 124 teljes, 16 pedig csonka­­alapítvány; egy teljes alapítvány összege 16.000 koronában van megállapítva. Ezen alapítványokon kívül vannak az intézetnek jutalmazási czélokra és a növendékek felsegélyezésére fordítható alapít­ványai, az előbbiek száma 12, az utóbbiaké 8. EGYLETEK. O . Délvidéki Közművelődési Egylet. Az a nagy horderejű hazafias mozgalom, a­melynek esz­méje Szegedről kiindulva, egy délvidéki magyar közművelődési egyesület megalakítását czélozza, lelkes támogatókra talált a vármegyékben, városok­ban és községekben. Legújabban ezer koronával a D. M. K. E. alapító tagjai lettek: Hódmezővásár­hely, Szabadka városok, Hajdú és Bács-Bodrog vármegyék. Kétszáz koronával pártoló tagjai:.

Next