Magyar Nemzet, 1903. augusztus (22. évfolyam, 183-207. szám)
1903-08-30 / 207. szám
8 MAGYAR NEMZET, 1903. augusztus 30 Az új évadnak azonban néhány kedvező körülmény már előre is jó auspiczi maképpen elébe vág. Molder Raoul igazgatóval tudvalevőleg már a szerződés meg van kötve, a kiváló zenész és a lelkes, ügybuzgó vezér, akihez az Operaház tagjai bizalommal, szeretettel vonzódnak, a jövőre is meg van nyerve az intézet számára, amelynek érdekében eddig elé is sikerrel, eredménynyel működött. Jeles akvizícziója is van Operaházunknak Márkus Dezső karmester személyében, aki külföldi sikeres dirigálása és egyéb zenei szereplése után végre hazájában találta meg a méltó hatáskört. A zenekar, mely a világ egyik legjobb zenekara, szintén kiváló erőt nyert Barra versenymester személyében, aki méltó utóda lesz Krancsevitsnek, a nyugalomba vonult első hegedűsnek. Az énekesek között szenzácziós szerződés az Anthes Györgyé, a hírneves drezdai tenoristáé. Anthesről Burkán mondta a nyáron egy magyar hírlapírónak, hogy őt tartja Európa egyik legkiválóbb énekesének. Mint Wagner-énekes kétségkívül egy bayreuthi nívóju énekes és bizonyára egyik legnagyobb vonzereje lesz az új évadnak. A legközelebbi operai évadnak első újdonsága valószínűleg Puccini Tosca-ja lesz, amely már a múlt szezonról való tartozása az Operának. Bemutatóra tavaly Takáts és Krammerné betegeskedése miatt nem kerülhetett. Első előadását október 4-ikére, a király nevenapjára tervezik. Caravadossis tenor szerepét Prévost és Bochnicsek, Scarpia bariton szerepét pedig Takács és Beck éneklik majd felváltva. Magyar szerzők művei közül ifj. Ábrányi Emil Ködkirály czimű operájának és Berté Henrik Velenczei karnevál czimű hallétjének bemutatását tervezi az igazgatóság. Tervbe van még véve azután Schweida Rezsőnek A képzelet czimü egyfelvonásos, két képre oszló dalműve is, továbbá Zichy Géza gróf Gemma czimü tánczkölteménye, mely néhány hónappal ezelőtt szép sikert ért Prágában. Az utóbbi mű előadását csakis a kiállításnak szerfölött költséges volta akadályozhatná meg. Belelevenítik Mihalovich Toldiját is. Toldi szerepét Bochnicseknek, Piroskáét Ney Herminának szánta az igazgató. Az esztendő művészi eseményét azonban kétségtelenül Gluck Orfeuszának, továbbá Wagner nálunk még elő nem adott Rienzi-jének bemutatója képezné. Sajnos, hogy az előbbi klasszikus mű előadását szintén a kiállítás drágasága tette eddigelé lehetetlenné. Népszínház. A Népszínház személyzete szeptember elsején kezdi meg az előadásokat s ez alkalommal a szezon elején közzéteszi az igazgatóság az új daraboknak sorozatát, amelyeket a jövő évadra megszerzett. A sorozat a szezon alatt változáson megy keresztül, amennyiben az időközben elfogadott magyar darabokkal s a külföldön nagy sikerrel színre kerülő újdonságokkal gazdagodni fog. A Népszínház eddigi programmjához híven a magyar darabok túlsúlyát már az anyag előkészítésében is biztosította s a régi szerzők mellett több uj embernek is teret fog nyitni. A népszínművek és operettek váltakoznak a színművekkel s a jövő szezon az uj magyar darabokon kívül a német, franczia és angol színpadok legjobb termékeit is be fogja mutatni. Az igazgatóság a személyzetet is szaporítja szeptember elsejétől kezdve, így tagja lesz a Népszínháznak Komlóssi Emma és Rédei Szidi vidéki operette-énekesnek. Szeptember elsején kezdik meg működésüket Fekete József új karmester, ki a Magyar Színháznak volt évekig első karmestere, és Irsai Leo fiatal baritonista. Az igazgatóság ezeken kívül többeket taníttatott a saját költségén fővárosi énekmestereknél, hogy az énekes-ensemble erősödjék. Az ének- és zenekart október 16-ára fölfrissítik. A személyzet megszaporítása lehetővé teszi az új darabok bemutatásán kívül a régi jó darabok felújításának cziklusát és kéthetenként egy napon ifjúsági előadások tartását is. Szeptember hó folyamán pedig a magyar népdal népszerűsítése érdekében országos czigányzeneversenyt tervez az igazgatóság. Az eddig színpadra készen álló anyag a következő: Eredeti darabok : Bokor József népszínműve: A kistelki csendbiztos. Géczy István és Hegedűs Gyula népszínműve: Az apostol. Dankó Pista hátrahagyott népszínműve: A czigányélet. Lakos István népszínmüve: Az óvodáskisasszony. Béldi Izor színmüve: Napoleon. Erkel Jenő és Rössel Nándor operetteje: Masinka, az egyetem gyöngye. Szabados Béla és Lövik Károly népszínmüve: Felsőbb asszonyok. Stoll Károly és Pásztor Árpád operetteje: A kis császár. Hűvös István és Faragó Jenő operettje: Katinka grófnő. Bokor József operetteje: Huszárkisasszony. Barna Izsó operetteje: Senki. Fejér Jenő és Béldi Izor operetteje: A kültelki herczegnő. Külföldi darabok: Rostand Edmond drámája a Sasfiók (L’Aiglon), fordította Ábrányi Emil. Dreyer Miksa: Az élet völgye (Im Thal des Lebens), fordította Márkus Miksa. Leslie Stuart és Owen Hall: Az ezüst papucs (The silver slipper), fordította Heltai Jenő. Eysler operetteje A vándorlegény (Bruder Straubinger), fordította Faragó Jenő. Millöcker operetteje A nőszabó, fordította Szomaházi István. Messager operetteje: A kisorsolt menyasszony, fordította Heltai Jenő. Lecocque operetteje: Yetta. Arthur E. Godfrey és Harry Graham operetteje Senki kisasszony (Little miss Nobody). Zeller Károly operetteje: Kellermeister. Bayer operetteje: Arabella, fordította Béldi Izor. Weinberger Károly egy operetteje. Hennequin bohózata: A dajka, fordította Heltai Jenő. Király-szinház. Az október 15-én megnyíló új Király-szinházban az első estén Martos Ferencznek és Huszka Jenőnek, a Bob herczeg szerzőinek új operetteje, az Aranyvirág fog színre kerülni. A nagy személyzetű, fényes kiállítást igénylő énekes játék után minden valószínűség szerint Csepreghy Ferencznek, a Piros bugyelláris és Sárga csikó halhatatlan szerzőjének Vizözüne, ez a nagystílű látványos szinmű lesz az új színház második újdonsága. A Vízözönhöz az igazgatóság megbízásából Sztojánovits Jenő írt új muzsikát. E két bemutató után még meg nem határozott sorrendben következnek majd azok az új darabok, amelyeket a Király-színház igazgatósága, a hazai és külföldi termés legjavát válogatva össze beszerzett. * A Népszínház műsora. Szeptember 1-én, kedden: Czigánybáró, Ledovszky Gizellának első felléptével. — Szerdán: Hektor kisasszony, Hegyi Aranka első felléptével. — Csütörtökön: Rip van Winkle. — Pénteken : Kisértet. — Szombaton: Rip van Winkle. — Vasárnap: Vereshajú. * Városligeti Nyári Színház. Vasárnap este Újházi Ede két legkiválóbb szerepében búcsúzik el a Városligeti Nyári Színház közönségétől. A mester a búcsú estén a Lengyel zsidó színműben és a Kölcsönkért feleség bohózatban lép fel. Az utóbbi darabban Gabányi István, a Nemzeti Színház fiatal tagja is közreműködik. Délután félhelyárakkal Lehár Ferencznek zajos sikert aratott Pesti nők ezimű mulattató operettejét adják. Hétfőn a Bob herczeg és Miczi herczegnő énekes bohóság 40-szer kerül színre. A Heidelbergi diákélet énekes szinmű, mely fokozatosan nagy közönséget vonz, továbbra is műsoron marad. * Az Uránia m. tud. Színház heti műsora. Hétfőn : Szerbia.— Kedden : Szerbia. — Szerdán: Szerbia. — Csütörtökön: Szerbia. — Pénteken: Szerbia. — Szombaton: Szerbia. * Zádor szerződtetése. Zádor Dezső, magyar baritonistát, aki a müncheni Prinz-Regentenszínház most folyó Wagner-cziklusában nagy sikerrel vett részt, a müncheni udvari operaház tagjai sorába szerződtette, államszervezet és a szent korona államszervezet korára. Tüzetesen előadja ezután a tudós szerző nemcsak a közjogi, hanem a magán-, büntető és perjogi intézményeket is. Senki azelőtt oly alaposan nem fejtette ki a szent korona elméletét, a vármegyék, városok alakulását és önkormányzatuk kialakulását. Bár elsősorban tankönyvnek készült e munka, mégis szinte nélkülözhetetlen minden politikusnak, bírónak és közigazgatási tisztviselőnek. Kellően méltányolni fogják e könyv becsét bizonyára nemcsak hazánkban, hanem a külföldön is, ha olvassák azt német kiadásban, mely ugyancsak most jelenik meg a hírneves berlini Putzkammer és Mühlbrecht czégnál. A második bővített kiadás, mely az erdélyi fejedelemség kifejlődésének, valamint Szlavónia, Horvátország, Dalmáczia közjogi kapcsolatának alkotmánytörténetét is magában foglalja, éppen most jelent meg. A könyv bolti ára 14 korona. Megjelent Hornyánszky Viktornál, de kapható bármely hazai könyvkereskedésben is. TUDOMÁNY és IRODALOM. © Alkotmány és jogtörténet. Timon Ákosnak, budapesti tudomány-egyetemi tanárnak »Magyar alkotmány- és jogtörténet« czímű munkája immár második kiadásban jelent meg. Szinte páratlanul áll a tudományos könyvirodalomban, hogy alig hat hónap alatt az első kiadás teljesen elfogyjon. E nagybecsű munka, mely alkotmányunk és jogintézményeink múltját, eredetét és fejlődési menetét a magyar nemzet őskorától a XVII. század közepéig tárgyalja, három korszakra oszlik, u. m. az ősi magyar államszervezet, a Szent István létesítette KÖZOKTATÁS. *•** Tanügyi kinevezések és áthelyezések. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter Hamar János hajdúszoboszlói állami polgári iskolai segédtanítót a zayugróczi állami polgári iskolához a X. fizetési osztályba ; Becher Ferencz okleveles tanítót a tarfalvi és tarújfalui; Hajós Sándor okleveles tanítót a móriczföldi; Wunder József okleveles tanítót a felső stubnyai; Jánosy Imre okleveles tanítót a tiszasülyi; Hartman Leona okleveles tanítónőt az entradámi; Vincze Ilona okleveles tanítónőt a kalotaszentkirályi állami elemi népiskolához rendes tanítókká, illetve tanítónőkké nevezte ki. Bella János tiszasülyi állami elemi iskolai tanítót a kőröstarcsai állami elemi iskolához áthelyezte és Balázsi Róza okleveles tanítónőt ugyanezen állami elemi népiskolához rendes tanítónővé nevezte ki; Pesthy Jenőné szepesolaszii állami óvónőt a békásmegyeri állami óvodához jelen minőségben, Hamarné Husovszky Ida szebelébi állami óvónőt pedig a zayugróczi állami óvodához áthelyezte. *** Behratás az állami kisegítő iskolába. Azon gyengébb felfogású és gyengébb testalkatú gyermekek könnyebbségére, akik az elemi iskolában a többi tanulóval együtt haladni nem tudnak s igy néha kétszer-háromszor is kénytelenek osztályt ismételni, a közoktatásügyi minisztérium kisegítőiskola néven külön szakiskolát tart fenn. Az iskolának négy felmenő osztálya van, külön orvosi felügyelet alatt áll és nagy súlyt fektetnek benne a kézügyességre s a testgyakorlásra. A behratások szeptember hó 15-én tartatnak az iskola helyiségében VIII. kerület, Mosonyi utcza 8-ik szám alatt. Vagyontalanok tandíjmentességben részesülhetnek. *** A vakok budapesti kir. országos intézetében az 1903—904. iskolai év szeptember 1-én nyílik meg. Az első 3 napon át a beiratások és jelentkezések folynak. Az idén az intézetnek 136 növendéke lesz, a múlt évi létszámhoz képest a szaporulat nyolc, míg négy évvel ezelőtt csak 92 növendéket volt képes az intézet befogadni, minek magyarázata a régi Király utczai intézet szűk helyiségeiben található. A 136 növendék három csoportra osztva a következő osztályokban nyer képzést: két előkészítő osztályban, két L, két II., két III. és egy IV. osztályban; azután L, II. és III. továbbképző osztályokban. Egy osztály növendékeinek száma 10—15. A továbbképző osztályokba iparosnövendékek osztatnak be; jelenleg a következő iparágak vannak bevezetve: kosárfonás, kefekötés és székfonás. Az intézetnek van 1 igazgatója, 1 helyettes igazgatója, 9 tanára, 4 zenetanára, 4 hitoktatója, 1 kézimunka-tanítónője, 1 tornatanára, 1 hangolómestere, 2 ipartanító mestere, 2 felügyelője, 2 orvosa (belgyógyász és szemorvos), 1 ellenőre, 1 gondnoka. A gazdasági dolgokat és a növendékek tisztántartását irgalmas nővérek vezetik, kiknek száma 11. Az intézet évi fentartása 138.384 koronába kerül, melyből személyi járandóságokra 60.884 korona, dologi kiadásokra 77.500 korona esik. A nevelési czélokra tett alapítványok száma 138, ebből 124 teljes, 16 pedig csonkaalapítvány; egy teljes alapítvány összege 16.000 koronában van megállapítva. Ezen alapítványokon kívül vannak az intézetnek jutalmazási czélokra és a növendékek felsegélyezésére fordítható alapítványai, az előbbiek száma 12, az utóbbiaké 8. EGYLETEK. O . Délvidéki Közművelődési Egylet. Az a nagy horderejű hazafias mozgalom, amelynek eszméje Szegedről kiindulva, egy délvidéki magyar közművelődési egyesület megalakítását czélozza, lelkes támogatókra talált a vármegyékben, városokban és községekben. Legújabban ezer koronával a D. M. K. E. alapító tagjai lettek: Hódmezővásárhely, Szabadka városok, Hajdú és Bács-Bodrog vármegyék. Kétszáz koronával pártoló tagjai:.