Magyar Nemzet, 1903. augusztus (22. évfolyam, 183-207. szám)

1903-08-23 / 201. szám

8 fia. Németh Mihály és fia újvilág-utczai ék­szerészektől tegnap egy 14—16 évesnek látszó fiú négy pár fülbevalót csalt ki olyan módon, hogy Mayerkof Mátyás ékszerész tanonczának adta ki magát. — Betörés egy­­posztóüzletbe, az éjszaka betörők jártak Szikerovszky János Báthory-utcza 6. szám alatti posztóüzletében, a­hol feltörték a kézipénztárt és 177 korona 22 fillért és két posta­takarékpénztári könyvet loptak el. A betörőket nyomozza a rendőrség. — Felismert holttest. E hó­nap 14-én a Margit-híd mellett egy ismeretlen férfi holttestét fogták ki a Dunából. A holttestben felismerték Thill József budapesti születésű, 37 éves sütősegédet. A Humbert-pör. Egész Páris lázas izgatottsággal várja a Humbert-pörben küszöbön álló verdiktet. Rengeteg fogadások történnek a pör kimenetelére nézve. De egy ideig még várni kell az ítéletre, mert eddig csak Labori védő beszélt és még hátra van egy csomó védő, a­kik, ha egyenként tízórás beszédet nem is mondanak, mint Labori, mégis jól kihúzzák az időt. A többség véleménye szerint a verdikt csak élt telő lehet. A pénteki tárgyaláson Labori folytatta védő­beszédét. Első­sorban a kölcsönadók kérdésével foglalkozik. Hevesen megtámadja Cattauit, a­ki az egyedüli volt, a­ki panaszt tett és a többi hitelezőt játékosnak mondja, a­kik nem panaszkod­tak játékveszteségük miatt. A védő továbbá azt állítja, hogy az egész dologban semmiféle közérdek nem szerepel. A Girard-bank fölszámolásával foglal­kozva Labori azt mondja, hogy egyik előbbi kormány­nak egy tagja, a­ki 500.000 frankkal angazsálva volt, érdekelve volt abban, hogy ez a bank megbukjék és hogy a miniszter neve nyilvánosságra ne kerüljön, meghamisították a bank könyveit. Beszéde további folyamán Labori védő azt állítja, hogy a kormány nagyon is tudott Humberték szökéséről és ismerte tartózkodásuk helyét. Szemére veti Vallónak, hogy mint szenátor és később mint miniszter Cattaui érdekében érvényesítette befolyását. Labori azt állítja továbbá, hogy a lepecsételt okmányok csak akkor jutottak a vizsgálóbíró kezébe, mikor már egy ideig az igazságügyminisztériumban hevertek, hogy a bizonyos személyekre nézve kompromittáló iratokat eltüntessék. Ez által értékes okmányoktól fosztották meg a védelmet. Labori hozzáteszi, hogy a mostani per Cattaui pere Humberték ellen és ennek bizonyítéka, hogy az a lap, a­mely Humberték ellen a sajtóhadjáratot intézte, díjkérdést tűzött ki az esküdtek befolyásolása czéljából. (Ez a lap, melyre Labori czélzott, a Matin, melyhez a Humbert-per előrelátható kimenetele ügyében ki­tűzött díjkérdésre 37.112 válasz érkezett. Ebből 28.685 az elítélés, 8427 a fölmentés mellett szól Humbert Terézre nézve, továbbá 27.651 az elíté­lés és 9461 a fölmentés mellett szól Humbert Frigyesre nézve.) Az államügyész Labori megjegyzésére azt mondja, hogy vizsgálat tárgya, várjon a verdiktre vonatkozó díjpályázat nem ütközik-e a büntető­törvénybe. Labori védőbeszédét folytatva, különösen heve­sen támadta Valié igazságügyminisztert, a­ki előbb a Humbert-per egyik fővádlójának, Cattauinak ügy­véde volt és mikor miniszterré lett, megkezdődött a hajsza Humberték ellen. Sőt Labori azt állítja, hogy Valló éppen azért vállalt miniszteri tárczát, hogy Humbertékat tönkretegye. És mielőtt ez ügyben vizsgálat folyt volna, Vallé már a képvi­selőház szószékéről a parlament elé vitte a Hum­­bert-ügyet. Ez az igazi erkölcsi anarchia — úgy­mond. — Labori azzal végzi beszédét, hogy Hum­berték elítélése Cattaui győzelmét jelenti. Kijelenti, hogy Humbert Teréz csak azután fog beszélni, ha az eljárást befejezték. Erre félbeszakították a tár­gyalást. Szünet után Clunet, Daurignac Emil vé­dője és Hesse, Daurignac Román védője szólalt fel. Mindketten tagadják, hogy a Daurignacok a Craw­­fordok nevében meghatalmazásokat írtak volna alá. Az ítéletet ma, szombat estére várják, fogva a tanács azokat a sport­egyesületeket, a­melyeket az elöljáróságok már megadóztattak, a fizetés alól felmentette, a jövőre nézve pedig ki­mondotta, hogy ilyen adó a sport­egyesületekre nem vethető ki. (A Népszínház megvizsgálása.) Az állandó szín­­házvizsgáló-bizottság megszemlélte a Népszínházat s ennek alapján megállapította, hogy a színház épületében nem fordult elő hátrányos változás, a tűzvédelmi berendezések és eszközök pedig teljes rendben vannak. Meggyőződött a bizottság arról is, hogy az a hír, a­mely egy lapban jelent meg, hogy a nézőtér mennyezete veszélyes állapotban van, valótlanság, mert a mennyezeten a legkisebb hiba sincs. A szín­ház vizsgáló-bizottság kiadta az engedélyt az előadások megtartására. (Új betegsegélyző-egyesület.) A III. kerületi (ó­budai) Szent Péter és Szent Pál betegsegélyző­­egyesület ma bemutatta az alapszabályait a tanács­nak, kérve, hogy terjesztené föl a kormányhoz jóváhagyás végett. A tanács eleget tett a kére­lemnek. (A Szeretetházi Nevelők Országos Egyesülete) az iránt folyamodott a székesfőváros tanácsához, hogy a székesfővárosi árva- és szeretetházi taní­tók, igazgatók és nevelők harminc­ évi szolgálat után nyugdíjban részesíttessenek. Ezt a kérelmet azzal okolják meg, hogy az ő szolgálatuk rendkívül nehéz, nagyobb fáradsággal jár, mint egyéb taní­tóké. Az elemi és hasonló iskolák tanítói ugyanis hetenként csak bizonyos meghatározott számú órák adására vannak kötelezve, mig az árva- és szeretet­házi tanítók nemcsak a nap minden óráját, ha­nem az élét is a növendékek körében tartoznak tölteni s a tanításnál állandó felügyelettel kell lenniök ; a szabadságidejük is kevesebb, mint más tanítóké. Minthogy végre az árva- és szeretet­­házaknál csak tizennégy tanító van alkalmazva, az ő nyugdíjuk ilyen elintézése a nyugdíjalapot sem fogja nagy mértékben igénybe venni. A tanács a kérelmet kiadta véleményezés végett a közjótékony­sági bizottságnak. (Műtőterem a szegényházban.) A tanács hozzá­járult a tiszti főorvosi hivatalnak ahhoz a javas­latához, hogy az Erzsébet-szegényházban műtő­­termet rendezzenek be 3000 korona költséggel. (Kedvezményes vasúti jegyek.) A kereskedelem­ügyi minisztérium elismerte azt a jogosultságot, hogy a székesfővárosi irodai segédtisztek, katonai ügyosztálybeli vezető-segédek, a fogalmazó-gyakor­nokok, adóügyi zárosok féláru vasúti jegyet vált­hassanak. Ellenben megtagadta ugyanezt a jogo­sultságot a fővegyészek és vegyészekre nézve, a kezelő-gyakornokokra, vásárcsarnoki segéd- és al­tisztekre, a fertőtlenitő-intézeti tisztekre s a ke­rületi orvosokra nézve.­­ (Az Országos Nőképző-Egyesület kötelezettsége.) Az Országos Nőképző-Egyesületnek a főváros 1887-ben 38.000 forint értékű telket adományozott, azzal a föltétellel, hogy ezért három benlakó és harminc­ tandíjat nem fizető növendéket tart el. Tavaly, a­midőn a főváros az intézet részére addig nyújtott évi 8000 korona segélyt megvonta, a Nőképző­ Egyesület megtagadta a növendékek ingyenes felvételét. A tanács ma elhatározta, hogy javasolni fogja az alapító­ levélben foglalt kötele­zettség szigorú végrehajtását. FŐVÁROS. (Sport-egyesületek megadóztatása.) A kerületi elöljáróságok eddig elé a sport-egyesületekre is ki­vetették a szegény-alapot illető öt százalékos juta­lékot. A sport-egyesületek ez ellen a tanácshoz fölebb­eztek, kifejtvén, hogy ez a megadóztatás csakis a nyereségre irányuló előadásokra és mutat­ványokra vonatkozik. A tanács a fellebbezést felülvizsgálat alá vette s a tiszti ügyészség, valamint a jogügyi bizottság javaslatához ké­pest, az elöljáróságok határozatait megváltoztatta és a felebbező sport-egyesületeket a díjak fize­tése alól felmentette, mert a szabályrendelet a díjakkal megrótt mutatványok közé sem a test edzésére alakult sport-egyesületeket, sem egyálta­lában a nyereségre nem irányuló nyilvános ver­senyeket, vagy mérkőzéseket nem számítja. Ennél­ MAGYAR NEMZET._________ 1903. augusztus 23. SZÍNHÁZ, zene * Nemzeti Színház. Somló Sándor, a Nemzeti Szính­áz igazgatója angliai tanulmányútjáról meg­érkezett a fővárosba és átvette a színházi ügyek intézését. — A színház szeptember hónap 1-én nyílik meg, a­mikor valamelyik magyar szerzőnek a drámája kerül színre. * Zichy Géza gróf uj dalműve. Zichy Géza gróf, a­ki a nyarat alsó-tátrafüredi villájában töltötte, a P. Ll. értesülése szerint ezt az időt egy uj dalmű megírásának szentelte. Mint eddigi művei­nél, úgy ezúttal is ő maga írja meg a dalműnek szövegét is. Dalművét »Nemo« czímmel fogja közrebocsátani. Az új opera cselekménye a Rákóczi-korszakban történik. Egy szerencsétlen szerelmes pár történetét festi, a­kinek sorsa Rákóczi sorsához van fűzve. A magyar történe­lemből merített mozgalmas epizódok képezik a zenedráma históriai hátterét. Egy előjátékból és három felvonásból áll, tehát egész estét tölt be. Az előjáték már majdnem teljesen kész. Ebben kiváló részlet a magy­ar nemesek kardala, Zrinyi Ilona bánatos áriája és egy hatásos szerelmi kettős. Érdekes újítást kísérel meg a gróf e művében, a mely a nemzeti zene továbbfejlesztésének terén talán jelentőségteljes is lesz. Ugyanis bevezeti a különböző ütemeket és arra törekszik, hogy a melódiákból kizá­rólag magyar érzés sugározzák ki. Ezzel kiküszöböli a magyar zenéből az idegen elemet és egységes nemzeti stilt prédikál. Ez különben már régi törek­vése az illusztris zeneköltőnek. Érdekes, hogy a háromnegyedes ütemű és szinkópákkal dúsan tar­kított melódiák teljesen magyar zamatuak. Ezek andante tempóban vannak írva, de érdekesek lesz­nek majd a magyar frissek is háromnegyed taktus­ban írva. Mások, a­kik gyors ütemű magyar muzsikával próbálkoztak meg háromnegyedes taktus­beosztással, arra az eredményre jutottak, hogy csárdás helyett mazurkát vagy spanyol népzenei hangulatot produkáltak. * Népszínház. Az Erkel-családnak, mely a mai gyár zeneirodalmat már oly sok jeles termékkel gazdagította, egy ifjú tagja fog legközelebb a Népszínházban mint zeneszerző bemutatkozni. Ez Erkel Jenő, Erkel Gyulának, a Népszínház és az Operaház nyugalmazott kiváló karmesterének fia, kinek Masinka, az egyetem gyöngye czímű operett­jét elfogadta a Népszínház igazgatósága. Növelni fogja a darab érdekességét, hogy a hangszerelés művészi munkáját maga Erkel Gyula, a hangszere­lés nagymestere végezte. Az operett a szövegét Rössel Sándor írta, s A Király­ Színház megnyitása. A főváros leg­újabb színházán, a Király­ Színházon, a­mely Beöthy László igazgatása alatt az őszszel, október 15-én nyílik meg, kőművesek, ácsok, gépészek, vil­lamos­szerelők és mindenféle mesteremberek éjjel­nappal dolgoznak, hogy a megkötött szerződések értelmében október elsején a művészi személyzet használatára bocsáthassák az új színházat. Márkus Géza műépítő, a­kinek tervei szerint készül az egész, maga vezeti az építkezést, a­mely már mai stádiumában azt ígéri, hogy egyike lesz a főváros legszebb, legkényelmesebb és legpraktikusabb szín­­házainak. Az építkezés befejezését megelőzte a művészi személyzet teljes szervezése, a­melylyel az igazgatóság elkészült, még­pedig olyanformán, hogy az elsőrangú énekestársulat mellé kiváló drámai erőket is szerződtetett, így aztán az új színház ambícziójának semmi irányban nem fog gátat vetni erőinek elégtelensége. Beöthy László igazgató eddig hat eredeti és nyolcz külföldi darab előadási jogát szerezte meg s abban a helyzetben van, hogy már a megnyitó előadás műsorát is megállapíthatta. A megnyitó estén Martos Ferencznek és Huszka Jenőnek a nápolyi életből vett operettje, az Arany­virág fog színre kerülni, a czímszerepben Fedák Sárival, a­kit hároméves szerződés kizárólag a Király­­színháznak kötelez le. * Rákosi Szidi színésziskolája. Rákosi Szidi nyilvánossági joggal felruházott és a kultuszmi­­nisztérium fenhatósága alatt álló magánszínész­­iskolájában e hó 24-én, hétfőn kezdődnek a be­iratások és tartanak szeptember 7-ig, a­mely napon ugyanis a felvételi vizsga lesz. Az előadások szeptember 9-én kezdődnek. Az iskola növendékei ez évtől kezdve végelbocsátó bizonyítványuk alap­ján tagjai lehetnek az Országos Szín­észegyesü­letnek és minden külön felvételi vizsga mellőzésé­vel működhetnek a vidéken is. Jelentkezni lehet délután 3 és 5 óra közt az iskola helyiségében, Kerepesi­ út 29. sz. alatt. * Városligeti Nyári Színház. Vasárnap dél­után Újházi vendégfelléptével, mérsékelt hely­árakkal A vén bakancsos és fia a huszár, Szigeti József énekes népszínművét adják. A mester nagy­sikerű vendégjátékát a jövő héten befejezi és a Heidelbergi diákélet és Országgyűlési szállás czímű darabokban búcsúzik két estén át. Este Lehár Ferencznek bájos zenéjű Pesti nők czímű kac­ag­­tató operettejét adják. Ez újdonság eddigi előadásai zsúfolt házak előtt, viharos tetszés mellett folytak le. Kedden a Bob herczeg és Miczi herczegnő vig énekes bohózat kerül színre. * Néger operetteszerző. Londonban a Shaftes­­bury-színházban most egy nép­operettet adnak elő minden este, melynek karmestere, Will Marian Cook, a­ki néger ember, az operettének egyszersmind szerzője is. A darab, melyben néhány néger ko­­mikus és énekesnő is föllép, oly bolond, annyira kac­agtató, a­milyen csak Amerikából kerülhet ki. MULATSÁGOK. + Rákócziestély Szamosujvárott. A Szamos­ujvári Iparos-Egylet augusztus 30-ikán a Rákóczi­­szobor és az egylet részére beszerzendő Rákóczi­­kép javára Rákóczi-estélyt rendez, a­melyet tánca követ.

Next