Magyar Nemzet, 1903. október (22. évfolyam, 234-260. szám)

1903-10-27 / 256. szám

12 MAGYAR NEMZET. 1903. október 27. készletek jelenleg oly csekélyek, hogy a rendes szükségletet alig fedezik. A németek egy havi szükséglete körülbelül 350.000 hektoliter szesz, úgy, hogy a készletek még egy hóra sem elegendők, természetesen hiány azért nem lesz, mert a gy­árak októberben több­nyire üzemben vannak és több mint 300.000 hekto­litert képesek termelni. Az 1903/4. évre létrejött egyezség szerint az üzemcsökkenés a múlt évi ter­melésnek 10°/o-át fogja kitenni; nem hiszszük ugyan, hogy a gyárak — a kitűzött czél elérése végett — az üzemet ennyire megszorítani kénytelenek legye­nek, mert már a tavalyi szükséglet is (3,999.661 hektoliter), 600.000 hektoliterrel felülmúlta a ta­valyi termelést (3,382.088 hektoliter). Tekintve azonban azt, hogy a németeknek ipari czélokra szánt szesz-szükséglete a jövő évben is előreláthatólag növekedni fog — 1902/3. évben 1.289.123 hekto­litert használtak fel ipari és égési czélokra, 176.000 hektoliterrel többet, mint 1901/2. é­vben — Magyar­­országon ilyen czélra össze-vissza 70.000 hektolitert használnak fel — valószínüleg az fog bekövetkezni, hogy a németek feladják a szeszkiviteli üzletet. A német szeszkivitel az 1902/3. évben 376.435 hek­toliterre rúgott, erre az üzletre temérdek pénzt fizettek rá; hektoliterenként veszítettek 14 már­kát, vagyis a kiviteli üzletnél több mint öt millió márkát veszítettek. Ezt megelégelvén, nem reflek­tálnak többé a külföldi szeszüzletre és a külföl­diek —­ itt különösen a keleti , államokat és Kis- Ázsiát értjük — kénytelenek a hozzájuk legköze­lebb eső országoktól, Magyarországtól és Ausztriá­tól szeszt vásárolni. És ezzel megérkeztünk azon ponthoz, mely bennünket a német szeszgyárosok legújabb ténykedésénél legjobban érdekel, szeszünk kiviteli képességének lehetőségéhez. Megindul megint a szeszkivitel, mely 1898-tól 1903. évig 125.000 hektoliterről 24.000 hektoliterre csökkent. A német szeszajánlatok megszűnése következtében a kiviteli szeszárak emelkedni fognak és valószínű­leg a kiviteli díj nélkül is rentábilisek lesznek, azaz fedezni fogják a termelési költségeket, ha pedig az országban termelt exkontingens szeszt külföldre vinni képesek leszünk, két fontos czélt érhetünk el vele: 1. drágábban adhatjuk el a belföldön a denaturált szeszt és 2. nem lesz alkal­munk exkontingens szeszt a magasabb adótétel lefizetése mellett fogyasztási czélokra felhasználni és ez­által a belföldi kontingenst szinte mester­ségesen emelni, a­minek viszont a kontingens szesz ára is fogja hasznát látni. Szóval az egész vonalon nagymérvű mozgalom tapasztalható, a­melynek természetes következménye az árak to­vábbi emelkedése lesz. A budapesti malomipar 1802-ben. A már évek óta súlyos viszonyok mellett működő malomipar helyzete a lefolyt évben még kedvezőtlenebbé vált. Az őrlött gabonamennyiség az előző évhez képest 847.252 métermázsával kevesebbet tett, összesen 6,948.092 métermázsát, a­miből lisztre esik 5,436.127 mm., korpára 1,352.348 mm. Egészben véve azonban az utolsó tíz évben mégis a terme­lés nagy emelkedése tapasztalható. 1870-ben ugyanis malmaink csak 3 millió, 1879-ben csak 4­­0 millió mm. gabonát dolgoztak fel, 1894-ben és 1895-ben azonban már 7 milliónál, 1896-ban pedig 8 milliónál többet. Sajnos, hogy ezen nagy emel­kedés az utóbbi években alábbszállott. A kaszai falepároló sorsa. Ez a sok viszon­tagságon átment gyár mégsem kerülhette el szo­morú sorsát és ma­holnap már a tótok csákánya alá kerül. Az a konzorczium, mely e gyárnak regenerálásán fáradozott, csak meghosszabbítani tudta létét, de új életet nem tudott lehelni belé. A konzorczium törekvései különösen azért szenved­tek hajótörést, mert a szükséges fát nem tudták oly áron biztosítani, mely a gyárat a többivel versenyképessé tehette volna. a­ gyár jelenlegi tulajdonosai, Abeles Emil és Fischer J. fia vas­kereskedő c­égek ezért elhatározták, hogy már most a gyárat nemcsak mint egész komplexust, hanem részletekben is eladják. Némerország sörárpatermelése. Berlinből írják: A sörfőzők­ kísérleti és szakoktatási intézetének októberi gyűlése több órán át tárgyalta azt a kér­dést, hogy képes-e Németország saját sörárpa­­szk­kségletét fedezni. E gyűlésen az a vélemény alakult ki, hogy Németország képes erre, ha­csak a német gazdák az árpának nitrogénmentes trágyával való czélszerűtlen kezelését abbahagy­ják. Az árpa nemesítése a vetőmag helyes meg­választásán kívül csakis bőséges káli és foszforsav alkalmazásával érhető el. Minden tekintetben he­lyesnek ismerték el azokat az »Arany­szabályok«-at, a­melyeket a kísérleti és szakoktatási intézet a német gazdaközönség részére 40.000 példányban kiadott. Megállapították, hogy a sziléziai árpater­melés, Haase kereskedelmi tanácsos kezdeményezé­sére, folytonosan fejlődik. Első a sörárpatermelés terén Szászország, a­hol az árpa előveteményéül czukorrépát használnak és ez által a legnemesebb, fehérnyeszegény árpát nyerik. A fiiáramaros-szigeti háziipar-kiállítás. Mára­­maros-Szigeten, báró Rosznerné Forgách Klotild kezdeményezésére, háziipar-kiállítást rendeztek, mely 6000 koronát meghaladó tiszta jövedelemmel zárult Legutóbb az iparfejlesztő­ bizottság az 1901. év­ óta kormánytámogatás mellett nagyobb lendületet vett és a háziipar termékeiből Máramaros-Szigeten ismét kiállítást rendezett. A kiállítás után a zsűri kiosztotta az 1901. évi kiállítás nyereségét és pe­dig a következőképp: a kökényesi kosárfonó-telep 1800 koronát kapott munkaház építésére, a m­ára­­maros-szigeti szövő- és himzőtanműhely 2000 ko­ronát, a vármegyei múzeumegyesület 1000 koronát, a Máramaros-szigeti Szegénytanulókat Segélyező­ Egyesület 500 koronát és a Máramarosi Közművelő­dési Egyesület szintén 500 koronát. A kökényesi munkaház felépítésére fordítandó költségen kívül a többi az iparfejlesztő­ bizottság és egyesületek által, mint kiállítási alapítvány fog kezeltetni, a kamat jutalmazásokra és más efféle czélokra fog fordittatni. A Máramaros-emlékkönyv vételére 1000 koronát utalt ki a bizottság s a könyvek ki­osztását a Közművelődési Egyesületre bízta. A kökényesi kosárfonó-munkaházat, hálából Rosztier- Forgách Klotild buzgósága iránt, Klotild-munka­­háznak nevezték el. Országos szolnáregyesü­let. Ez a számottevő közgazdasági testület most tartotta meg évnegyedes igazgatósági ülését saját helyiségében Vörös László elnöklete alatt, a­kinek emelkedett hangú meg­nyitó beszéde után a tárgysorozat egyes pontjai kerültek a legélénkebb megvitatásalé. Az egyesület ma 1511 rendes és 218 pártolótaggal bír és állan­dóan növekedik úgy a tagok száma, mint az in­tenzív működés iránti érdeklődés. Szövetkezeti ügyek. A Budapest Egepsúti Tejcsarnok-Szövetkezet ma tartotta XX. évi közgyűlését gróf Kegrevich Gábor elnöklete alatt. A közgyűlés elé terjesztett 1902—1903. üzleti évről szóló jelentés adatokkal igazolja, hogy az uj üzleti irány, a mely a szö­vetkezetét közvetlen érintkezésbe hozza a fogyasz­tókkal, bevált. A közvetlen eladás czéljaira a szö­vetkezet máig 80 fiókot állított fel a fővárosban a közönség kényelmére nagy költséggel és tetemes áldozattal és ezen fiókok élénk forgalma tanúsko­dik a közönség bizalmáról. A szövetkezeti tagok az idén 13 millió liter tejet szállítottak a köz­pontba, 1.400.000 literrel többet, mint tavaly. A tej bruttó értékesítése az idén 0,80 fillérrel, a szö­vetkezeti tagoknak kifizetett tiszta értékesítés 0,50 fillérrel emelkedett a múlt évhez képest. Az emel­kedő forgalom következtében szükségessé vált a Rottenbiller-utczai központi telepet a szomszédos telek megvásárlása által kibővíteni. A közgyűlés a jelentés tudomásulvétele és a felmentés megadása után a kisorsolt igazgatósági tagokat, valamint a felügyelő­bizottságot újból megválasztotta, beválaszt­ván új tagul a felügyelő bizottságba Sterbán János szövetkezeti tagot. Sorsolás. A Magyar Jelzáloghitelbank 3°/C-ás nyeremény­kötvényeinek október 24-én történt harmincznegye­­dik kisorsolása alkalmával a következő kötvények húzatták ki: Nyereményhozás: Sorozat 3288. szám 20, fő­nyeremény 100.000 korona. Sor. 1147 sz. 36 nye­remény 4000 K. Sor. 2121 sz. 71 nyer. 1500 K. Sor. 624 sz. 66 nyer. 1500 K. Sor. 2673 sz. 28 nyer. 1500 K. Sor. 2343 sz. 60 nyer. 400 K. Sor. 3326 sz. 1 nyer. 400 K. Sor. 825 sz. 39 nyer­. 400 K. Sor. 3233 sz. 15 nyer 400 K. Sor. 3217 sz. 89 nyer. 400 K. Sor. 3412 sz. 99 nyer. 400 K. Sor. 2441 sz. 32 nyer. 400 K. Sor. 1641 sz. 91 nyer. 400 K. Sor. 780 sz. 81 nyer. 400 K. Sor. 929 sz. 23 nyer. 400 K. Sor. 2577 sz. 69 nyer. 400 K. Sor. 2677 sz. 45 nyer. 400 K. Sor. 2181 sz. 71 nyer. 400 K. Sor. 2291 sz. 55 nyer. 400 K. Sor. 2603 sz. 45 nyer. 400 K. A 220 koronás dijak húzása: (Dij 20 korona.) Sor. 2610 sz. 1—100. Sor. 2025 sz. 1—100. Sor. 1469 sz. 1—100. Sor. 3168 sz. 1—100. Törlesztési húzás: Sor. 2235 sz. 1 — 100. Sor. 1683 sz. 1—100. Sor. 1398 sz. 1—100. Sor. 3412 sz. 1—100. Sor. 1491 sz. 1­—100. sor. 494. sz. 1—100. Tőzsde. A tőzsdetanács ülése. A tőzsdetanács tegnap délután 5 órakor Kornfeld Zsigmond főrendiházi tag elnöklésével teljes ülést tartott. A tanács tudo­másul vette a kereskedelemügyi miniszter leiratát, melyben értesiti, hogy a miniszteri tőzsdebiztos állandó helyetteséül Ál­ám Géza dr. miniszteri segédtitkárt nevezte ki. Elhatározta továbbá a tanács, hogy a kereskedelmi körlevelek feltételes illetékmentessége tárgyában a pénzügyminiszterhez felterjesztést fog intézni. Elrendelte az »Albina« nagyszebeni takarék- és hitelintézet 5 százalékos zálogleveleinek, az Egyesült Tégla- és C­ement­­gyár Részvénytársaság 15 ezer darab 200 korona névértékű törzsrészvényeinek tőzsdei lajstromozá­sát és jegyzését; megengedte az utóbb említett részvénytársaság jelenleg jegyzett részvényei tőzs­dei jegyzésének beszüntetését, a Band­in-féle Vegyi­­ipar Részvénytársaság részvényei tőzsdei jegyzé­sének 1904. január elsejétől való beszüntetését. Közlekedés. Egy gabonaszállító hajó viszontagságai. Egy gabonaszállító hajónak a sabáczi szerb hatóságok által történt visszatartása ügyében jelentik Bel­­grádból, hogy a szerb hatóságok helytelen eljárása abban állott, hogy az osztrák-magyar konzuli kép­viselet tiltakozása ellenére levették az ólomzára­kat, miért az ottani osztrák-magyar követség már óvást emelt a szerb kormánynál. A szerb hatósá­gok közbelépése a Länderbank által megbízott szerb hitelbank kérésére történt. Kormánykörök­ben kijelentik, hogy a kormány a leglojálisabban fogja keresztülvinni a vizsgálatot és a hibásakat felelősségre fogja vonni. Kétszáz kilométer menetsebesség. 1603 októ­ber 6-ika bizonyára emlékezetes és korszakalkotó nap lesz a közlekedésügyek és az elektrotechnika terén. Ugyanis ezen a napon a marienfelde rosseni vonalon a villamos kísérleti vonatokkal 14.000 Volt áramfeszültség mellett óránkénti 201 kilomé­ter sebességet értek el. A 23 kilométer hosszú marienfelde-rosseni vonalat a villamos vonat is­mételten nyolcz perc­ alatt (indítást és fékezést beleértve), vagyis 175 km. átlagos sebességgel fu­totta be. Az említett 201 kilométernyi menetse­bességet a vonata Mahlow, Dahlwitz és Rangsdorf közötti szakaszon körülbelül öt kilométer hosszú úton érte el, melyet másfél perc­ alatt tett meg. Ismeretes, hogy a kísérleteket egy, a legelőkelőbb németországi villamos c­égekből alakult társaság végezteti. Már a múlt évben is kísérleteztek és akkor az elért legnagyobb sebesség 160 km. volt. Azóta a pályát jelentékenyen megerősítették és 12 méter hosszú, folyóméterenkint 41 kg. súlyú sínekkel látták el. A kocsik járása az így meg­erősített vonalon 180 és 200 km. menetsebesség mel­lett is nyugodt volt és bebizonyult, hogy az áramfel­­vétel felső vezetékekről 200 kilométer gyorsaságnál is kényelmesen eszközölhető. A 200 kilométer menet­­sebesség elérése kétségtelenül fénypontot képez a technika történetében és a német elektro­technikusok büszkék lehetnek a páratlan ered­ményre, mely a német császár elismerését is ki­vívta. 200 kilométernyi sebességet élő lény eddi­­g ele el nem ért. A madárrepülés és a léghajózás még megközelítőleg se mutat fel hasonló gyor­saságot. A 93 tonnás Siemens-féle motorkocsit, mely a 200 kilométer gyorsaságot elérte, Reichel dr. főmérnök vezette, a­ki útközben nyert be­nyomásait egy német képes hetilapban leírta. Azt mondja, hogy 180—190 kilométer sebességnél csak azt látták, hogy az épületek, áramvezető osz­lopok, fák villámgyorsan röpülnek el előttük, máskülönben pedig úgy tűnt fel, mintha a mo­torkocsi egy helyben állana. Csak a kerekek for­gásának zaja árulta el, hogy a kocsi megy. Út­közben a motorkocsin több madár lelte halálát, a­mennyiben a kocsi előtt repülve, abba beleütőd­tek, mert a motor gyorsabban ment, mint a madarak repültek. Midőn a végállomásra ér­keztek, látták, hogy a kocsi eleje telve volt dög­lött szúnyogokkal, méhekkel és hasonló szár­nyas állatkákkal, melyek úgy tűntek fel, mintha hüvelykujjal nyomattak volna agyon az ab­laktáblákon és a kocsi vasrészein. Érdekes még megjegyezni, hogy a motorkocsi 2300 kilo­watt megterheléssel futott, vagyis mintegy 2600 mechanikai lóerőt fejtett ki. A gyakorlati hasz­nálatban vagyis a rendes forgalomban 200 kilo­méternyi sebességről természetesen még nem lehet szó, de annyi ezen kísérletek folyamán bebizonyo­sodott, hogy szilárdan épített pályán a villamos vonatok 150 kilométernyi sebességgel minden ne­hézség és veszély nélkül közlekedhetnek. A gőz­­mozdonyú vonatokkal manapság a rendes forgalom­ban legfeljebb 100 kilométernyi sebességet érnek el és csak kivételesen tudtak 120 km. gyorsaságot felmutatni. Ha már most a nagy vasutaknak vil­lamossá átalakításával a sebesség a rendes forga­lomban 150 kilométerre emelkedik, úgy ez a mai viszonyokhoz képest óriási haladás lesz, melynek roppant előnyei megbecsülhetlenek. Más kérdés az, hogy a nagyvasúti villamos üzem gazdaságos volna-e? A tanulmányok most ebben az irányban is folynak és előreláthatólag kielégítő eredmé­nyekre fognak vezetni. Hajózás. A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság igazgatósága közhírré teszi, hogy a folyó évi szeptember 6-án kis víz miatt meg­szüntetett Csongrád—szolnoki hajójáratokat folyó évi október hó 25-én ismét megkezdi. Az igazgatóság továbbá közli, hogy hajói Dubrovicza szerbparti állomást — a kedvezőbb vízállás folytán — folyó hó 24-étől kezdve ismét érintik. Ezen állomás ennélfogva úgy a személy-, mint a podgyászforga­­lom részére fenti naptól ismét megnyílik. Kézbesithetlen áruk árverezése. Az Első cs. k. szab. Dunagőzhajózási Társaság igazgatósága köz- úgyszintén a Temesvári Első Takarékpénztár 5 százalékos A. sorozatú záloglevelei tőzsdei jegyzé­sének ez évi november 1- től való beszüntetését Ezek után a tanács a folyó ügyeket tárgyalta.

Next