Magyar Nemzet, 1904. április (23. évfolyam, 79-103. szám)

1904-04-19 / 93. szám

6 SPORT. Bécsi lóversenyek. — IV. és V. nap. — A tegnapi versenynapnak sportszempontból két jelentékeny futama volt: a Kisbér-verseny és az Állam-díj. Az előbbit a kitűnő három­évessé fejlődött és első favoritként indult Czipó (Tarai) nyerte meg, az utóbbinak díja Monte- Christo (Tarai) révén szintén a Milne-istállóba került. A szép alkatú Matchbox-mént az osztrák földmivelésügyi kormány a verseny propozícziói értelmében követelte. A megnyitó Nyeretlenek versenyében Negomglen, a Handicapben Pajtás győzött, melyen Washington első győzelmét aratta. Nagy meglepetés volt Klára győzelme az Eladóversenyben Román és a favorit Royal Flush fölött, győzelmére 16-szoros volt az osz­talék. A Turul-gátversenyben Applaus-zal csak Sphinx vette fel a küzdelmet, természetesen az előbbi nyert, míg az Akadályversenyben Gyopár bizonyult hasznos steeplernek, könnyen vervén Mademoiselle de Deols-t és Villemert. A holnapi nap programmján jelentéktelen futamok szerepelnek, s csak kis mezőnyök indu­lása várható. Nagyobb érdeklődésre tarthat azonban számot a Fenék-verseny, melyben Jenkins, Sorrento, Macdonald, Bono­modo, Divat és Augur mérkőzhetnek. Közülök Jenkins a legjobb. A többi futamokat illetőleg tipp­­jeinkre utalunk.­­ Tippjeink: I. Moha II. Tilinko III. Busento IV. Jenkins V. Pillangó VI. Testa VII. Gyopár. TÖRVÉNYSZÉK. § Ítélet Tihanyi Irma bű­nperében. Sopronból jelentik nekünk: Tihanyi Irma bűnügyében ma hirdették ki az ítéletet. A vádlottat hét rend­beli magánokirathamisítás bűntettében és két rendbeli magánokirathamisítás bűntettének ki­­sérletében bűnösnek mondja ki s ezért három évi fegyhásra ítéli. A büntetésből a bíróság tíz hónapot a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vesz. A közvádló, valamint a védő felebbeznek. Tihanyi Irmát az ügyész ellenkező indítványá­nak mellőzésével szabadlábon hagyták. § Dr. Grün Ede bűnügye. "Wünsch Alfréd bécsi tőkepénzes 1900. évi deczember hó 1-én megvette 04.000 koronáért Árkay Sándor budapesti lakostól a váczi-utczai Nemzeti Szállodát, melynek felügye­letét testvérére,­­Wünsch Izidorra bizta, üzlet­vezetőül pedig Falkmann Józsefet alkalmazta. Alig három-négy hónap múlva már nyilvánvaló volt, hogy a szálloda nagyon rosszul jövedelmezett. Wünsch ezért eltökélte, hogy túlad a szállodán. Is­merősei tanácsára dr. Grün Ede budapesti gya­korló ügyvédhez fordult jogi tanácsért. Dr. Grün arra használta fel a belé helyezett bizalmat, hogy a szálló jövedelmét 1901 augusztustól 1902. évi márczius hó 18-ig a saját javára beszedte. Wünsch Alfréd 1901 augusztus 3-án adta át a szállót dr. Grün kezelésébe, a­ki aztán 1902. évi márczius 18-ig teljhatalmúig rendelkezett is abban. Ő szedte a szálló épületében levő üzletek utáni boltbéreket, ő teljesített fizetéseket, a be­folyt pénzt ő vette át minden nap és éjjeli mu­latóhelyeken elmulatta, sőt még azt az 500 ko­rona készpénzt is elköltötte, a melyet Wünsch Izidor a szálló kezelésének átvételekor mint az alkalmazottak óvadékát adta át neki. Ezeken felül még a szálló berendezési tárgyait, bútorokat, ágy­­neműeket, szőnyegeket, ezüstnem­űeket elajándé­kozta egy vele szerelmi viszonyban élő énekes­nőnek. Wünsch többszöri sürgetésére, hogy vele számoljon el, nagy nehezen tett eleget. Ezen számadások azonban nagyon felületesek voltak s Wünsch nem is fogadta el azokat, mert az egyes tételek nem voltak okmányokkal igazolva. Hiába indított pert dr. Grün e számadás helyességének elismerése iránt, a bíróság elutasította. Dr. Grün a szálló jövedelmeiről még ma sem számolt el , maga is elismerte, hogy 5818 korona 44 fillérrel nem tud elszámolni. Wünsch feljelentésére a bün­tető törvényszék csalás büntette miatt helyezte vád alá. MAGYAR NEMZET 1904. április 19. Ma tárgyalta ezt az ügyet a büntető tör­vényszék Szepessy biró elnöklete alatt. A tárgya­láson dr. Grün tagadta bűnösségét s azt vitatta, hogy ő az utolsó fillérig elszámolt a panaszos Wünsch Alfréddel. A­mi pedig a téves jogi ta­nácsadást illeti, ezt módjában állott volna Wünschnek ellenőriztetni egy másik ügyvéddel. A tárgyalás folyik. H­­illér. Az e rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. A KRISTÁLY-forrás ásvány­víz ára a vízvezetéki bajok egész ideje alatt változatlan. Ezt több oldalról hozzánk intézett kérdés foly­tán köztudom­ásra hozzuk. Ise? Szt.-lukácsfürdlő Küsvállalat R.-T. Midőn infektiosas bajnál magunkat abszolút tiszta ivóvíz által kell a fertőzéstől óvni, a tiszta­­ gránit-sziklából er­edő Martoni-féle Giesshüller igen ajánlatos. 1791 KÖZGAZDASÁG. A Ma­gyar Általános Kőszénbánya, Részvény­társulat szombaton tartotta XII. rendes közgyű­lését gróf Teleki Géza elnöklésével 42.881 rész­vényt képviselő 24 részvényes jelenlétében. Az előterjesztett igazgatósági jelentés első­sorban megemlékezik azon nagy veszteségről, mely a lefolyt évben a társulatot megalapítójának, ki­­ráldi Hercz Zsigmond udvari tanácsos, vezérigaz­gatónak halálával érte. Az elhunyt több mint egy évtizeden át a társulat felvirágoztatásá­nak szentelte kiváló képességét, fáradhatlan mun­kásságát és a vállalatot rövid idő alatt a hazai szénpiacz számottevő tényezőjévé fejlesztette. Leg­szebb férfi­korában, tetterejének teljességében ra­gadta el a halál és emlékét örök kegyelet illeti. Mély sajnálattal emlékezik meg továbbá a jelentés Fenyvessy Ferencz dr. felügyelőbizottsági tag elhunytáról is. Az elmúlt év különös üzleti tér­ i­jeszkedésre nem volt alkalmas. A politikai bonyo­­­­dal­mak súlyosan nehezültek a gazdasági életre, a vállalkozási kedv pangott, új iparvállalatok nem keletkeztek és ennélfogva a szénfogyasztás nem len­dülhetett fel. Mindezek daczára a társulatnak sikerült fogyasztási piaczát kibővíteni és szállításai az 1902. évi 11,402.840 q-val szemben, az el­múlt évben 11,917.350 q-ra, tehát 514.510 q-val emelkedtek. A tatai bányaművek szállítása 799.240 q-val nagyobbodott, míg az esztergomi bányászat az ebszőnyi bányában előfordult technikai nehéz­ségek következtében 254.680 q-val kevesebbet termelt. Megelégedéssel konstatálja a jelentés a tatai brikettszén fogyasztásának nagyobb fellendülését, a­mennyiben az előző évi 343.910 q-val szemben, a tavalyi szállítás 471.020 q-ra emelkedett. A tatai bányák ezen kiváló terméke mind szélesebb kör­ben terjed, különösen mióta az új gyárban készí­tett téglaalakú brikettek is úgy cséplésnél, mint házi fűtésnél kitűnően beváltak. Hasonlót jelent­hetnek a mészüzlet terjedéséről is; a mészszállítás az 1902. évi 164.000 q-ról 201.680 q-ra emel­kedett. Az ebszőnyi bányaüzem korlátozása arra indítja a társulatot, hogy mészüzemét Tatabányára helyezze át. Tatabányán az összes feltételek meg­vannak egy nagyszabású mésztelep létesítéséhez és miután az eddig nem értékesített paraszén fog tüzelőszerüt használtatni, jövedelmező üzletre számí­tanak. A borsodi törzsbányák műszaki tekintetben kedvezőbben dolgoztak, azonban az ottani bányavidé­ken uralkodó féktelen verseny a pénzügyi eredménye­ket hátrányosan befolyásolja. Tatabányai főtelepét a társulat a lefolyt évben is jelentékenyen fejlesz­tette. A nagyobb termelés igényeinek megfelelően szaporította munkásházait, tisztviselőházait és kibőví­tette a telep berendezéseit is. Munkásainak nemcsak testi, hanem lelki szükségleteiről is gondoskodott, plébánosi és kápláni állásokat szervezett, továbbá mun­kásfürdőt és kisdedóvót épített a modern közegészség­­ügyi és gyermeknevelési elvek szellemében. Mélyítés alatt álló 2 új aknájában villamos fúrást alkal­maz, melynek segítségével ezen aknák már ez év őszén szállítóképesek lesznek. A bányaigazgatóság a műszaki téren feltűnt minden jelenséget és ba­­ladást figyelemmel tanulmányozott és minden újí­tást alkalmazásba vett, ha attól az üzem bizton­sága vagy czélszerű megtakarítás várható volt. E téren kiemeli az iszaptömedékelési eljá­rást, mely által a bányász legnehezebb mun­kája mechanikai úton végeztetik el. E beren­dezés külföldön tökéletesen bevált, a tatai bányászatnál az 1905. év eredményében vár­ható annak érvényesülése. További kutató mun­kákkal foglalkoznak új aknák előkészítése czéljá­­ból. A kitűnő minőségű tatai szén iránt a kereslet állandóan fokozódik és előrelátható, hogy a szük­séglet nagyobb nyomatékkal fog mutatkozni, mihelyt gazdasági életünk a jelenleg reá nehezedő nyomás alól felszabadul. Hogy a fellendülés ez időpontján a tatai bányászat teljesítő képessége biztosítva le­gyen, az igazgatóság czértudatosan folytatja e bányamű kiépítését. A jelentést, a közgyűlés egyhangúlag tudo­másul vette, valamint jóváhagyta az előterjesztett évi zárszámadást, mely szerint az 1903. évi 2.107.233 korona 82 fillér bruttó nyereségből 871.820 korona 21 fillér értékcsökkenési leírá­sokra, 165.000 korona általános tartalékra, 50.000 korona az elsőbbségi kölcsön tartalé­kára fordittassék, 30.000 korona a tisztviselők nyugdíjalapjának külön javadalmazására, 10.000 korona adományul a bányapénztáraknak, 65.858 korona 60 fillér az igazgatóság és tisztvise­lők jutalékára és 660.000 korona 5 és fél százalékos osztalék fizetésére használtassék fel, míg a fenmaradó és a múlt évi elővezetést magában foglaló 897.687 korona 86 fillér új számlára ve­zettessék elő. Mindezen javaslatokat egyhangúlag elfogadván, a közgyűlés az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak a fölmentvényt egyhangúlag megadta és kimondta, hogy az osztalékszelvény a szokásos helyeken e hó 20-ától kezdve 11 koroná­val fog beváltatni. Szivák Imre dr. részvényes kegyeletes sza­vakban emlékezett meg az elhunyt vezérigazgató­ról, királdi Herz Zsigmondról és indítványozta, hogy a közgyűlés elismerését és köszönetét fejezze ki a társulat vezetőségének és tisztikarának, kik­nek eredményes működéséből örömmel látja, hogy a társulat a megteremtett szilárd alapon halad. Fittler Dezső dr. részvényes közvetlen tapasztalásból ismerve a társulat vezetőségének intenzív és c­él­­tudatos munkásságát, szívesen csatlakozott az előtte szóló köszönő szavaihoz és indítványához és a ve­zetőség iránt táplált elismerését azzal is óhajtja kifejezni, hogy a választásokat közfelkiáltással kí­vánja megejtetni. A közgyűlés a tett indítványo­kat elfogadván, a megüresedett igazgatói állásra Szende Lajos ügyvezető igazgatót, a kisorsolás folytán megüresedett helyekre pedig dr. Löw Ti­vadar és Laurans Albert eddigi igazgatósági ta­gokat közfelkiáltással megválasztotta. A közgyű­lést követő igazgatósági ülésben elnökké Te­leki Géza gróf, alelnökké Bourgoing báró és Löw Tivadar dr. választottak. Az igazgatóság továbbá Vida Jenő c­égvezetőnek a helyettes igazgatói czimet, Schaumburg Henrik főtisztvise­lőnek pedig a c­égvezetői jogosultságot adomá­nyozta. Az O. M. K. E. Temesvárott. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés temesvári kerülete vasárnap délután tartotta meg alakuló gyűlését. A vármegyeház dísztermét zsúfolásig töltötték meg a temesvári és környékbeli kereskedők, kik között ott voltak: a verseczi, lippai és a többi megye­beli kereskedelmi egyesületek, a dettai és njaradi kereskedők képviselői, a temesvári kereskedelmi és iparkamara kiküldöttei, úgyszintén az ösz­­szes temesvári kereskedelmi egyesületek testületileg. Az alakuló közgyűlést Tedeschi János kamarai elnök szép beszéddel nyitotta meg. Utána Sándor Pál orsz. képviselő tartott nagyhatású beszédet, majd Telbisz polgármester üdvözölte a kereskedők tömörülését. A közgyűlést társasvacsora követte, melyen számos lelkes felköszöntő hangzott el. A Hollandi Életbiztosító­ Részvénytársaságnál 1904. évi márczius hóban benyujtatott 529 aján­lat 4.327.824 korona 22 fillér tőke és járadékról, ebből visszautasittatott 77 ajánlat 634.780 korona tőke és járadékról, kiállíttatott tehát 452 új köt­vény 3.693.044 korona 22 fillér tőke és járadék­ról. 1904. évi márczius hó végével a biztosítási állag volt: 34.090 kötvény 282,253.581 korona 42 fillér tőke és járadékról. Luxusló­vásár. A Tattersallban levő luxusló­vásárnak ma délben előkelő látogatói voltak. József Ágost főherczeg és neje Auguszta főherczegasszony délben megtekintették a sikerült vásárt. A fensó-

Next