Magyar Nemzet, 1905. augusztus (24. évfolyam, 184-210. szám)
1905-08-01 / 184. szám
4 ■ ■ .... ■ .....—----------------------úgy fokozni, hogy bátran szombato állhassunk bárhonnét jövő támadásokkal is. Gazdasági erőinkben kifejlődve és ezzel az állampolgárok egyéni függetlenségében is megizmosodva, elmúlnak azon idők, melyekben állami létünk, állami önállóságunk vitatható legyen, elmúlnak természetszerűen a közjogi sérelmek is. Természetszerűen érvényesülnek jogaink és amit ma követelünk, mi ma harczunkat az alkotmányért felidézte, természetszerűen magától nyert biztosítást; ennek így is kell lenni, hisz programmunkban is így van: a magyar birodalom állami létének a külképviseletben s a külkereskedelem intézményeiben úgy nyelvileg, mint jelvényileg a paritásnak megfelelő teljes egyenrangú jelentkezése. Az egész hadsereg, melynek a magyar hadsereg egyenrangú kiegészítő felerésze és a dualizmus, a paritás elvének megfelelően kell, hogy szervezve legyen és ezért a véderő magyar részében az alkotmányos érzésnek, az állami nyelvnek, nemzeti jellegnek, a hazafiságnak úgy a tiszti oktatásnál, mint a legénységi kiképzésnél a vezénylet, szolgálat és jelvények teljes érvényesülése kell, hogy törekvésünk legyen az 1867. évi XII. t.-cz. szerint ő felségének »alkotmányos«, azaz törvényhozás utján gyakorlandó jogaival egybehangzóan. (Tetszés.) Óhajtjuk felséges uralkodónk és családja iránt a bizalom, szeretet és ragaszkodás ápolását. Ennek előmozdítása végett kívánjuk a paritásnak megfelelő udvar tartását Budapesten. A trón iránti hűség szorosan hozzá tartozik nemzeti politikánkhoz; az a nemzeti nagyság, melyre mi törekszünk, csak nemzet és királya közötti együttérzés által érhető el. Ezt az együttérzést a korona őszinte felvilágosítására törekvő politikával kívánjuk elérni. Keresni kívánjuk a király és nemzet közötti összhangot az érvényben levő törvények alapján, a korona jogainak tiszteletben tartásával, de a nemzet jogos és törvényen alapuló törekvéseinek biztosítása és érvényesülése mellett. íme nagy vonásokban az új párt programmja. De hisz önök, tisztelt urak, ismerik ezeket, azon megtisztelő bizalom, melylyel mai alakuló gyűlésükre meghívni szívesek voltak, biztosít engem arról, hogy velem együtt éreznek, velem együtt akarnak dolgozni az új párt zászlója alatt az egységes magyar nemzeti állam kiépítésén. Programmunk helyes és indokolt voltáról őszintén meg vagyok győződve, s hiszem, hogy e zászló mellett kell kialakulni legközelebbi állami életünknek. Ez az a Programm, mely a békés kibontakozást biztosítja, mely az alap megingatása nélkül a továbbépítést lehetővé teszi, mely alkalmas a király és nemzet között az összhangot fentartani, mely erős és határozott nemzeti irányával a nemzet érdekeinek megfelel és liberális, demokratikus törekvésével az állami élet szabadságát legbiztosabban hozza létre. Én bízom abban, hogy a mai nehéz napok elmúltak, a reá következő kibontakozás útjait e programra jelöli meg; lett légyen bármily irányzatú is eddig valaki, a legközelebbi jövő érdekeit nézve, velünk kell jönnie. A régi pártkeretek meginogtak, eltolattak, új pártalakulásra van szükség az állami élet érdekében, a parlament békésműködtetése czéljából;bárhová tartozott is eddig valaki, be kell, hogy lássa, hogy a nemzet jogos törekvéseivel szemben pártot fentartani nem lehet, de a kibontakozás lehetőségét gátló pártokat fentartani sem szabad. (Zajos helyeslés és taps.) Tisztelt urak! Üdvözlöm önöket ezen szervezkedésük alkalmából! (Hosszas éljenzés és taps.) A többi szónok, Hoci János beszédében visszapillantást vetett a válság okaira, foglalkozott annak fejleményeivel és azon reményének adott kifejezést, hogy sikerülni fog most már e nemzetnek felébredése és öntudatra jutása után a sok gyúlékony anyagot a magyar politikai életből kiküszöbölni és a válságot a magyar nemzet jogos aspirációinak, kívánságainak és törvényes követelményeinek szempontjából megoldani. A válságos helyzet létrejöttének okát és ódiumát a szabadelvű pártra is hárította, amely nem ismerte fel hivatását és egy oly programmot, amely a legjogosabb nemzeti követelmények teljes negácziója volt, évtizedekig változatlanul fentartott. Ez a konzervativizmus meg is boszulta magát, különösen mert egy olyan korrupt rendszer akart ismét felülkerekedni, amelyet Magyarországról egyidőben már lerázni sikerült. Tisza István gróf volt az, aki ezen újjáébredésre az ő botor politikai tetteivel alkalmat szolgáltatott, ennyiben szerzett magának nevet és szerepet a magyar történelemben. Egyébként pedig alkotmányosságunkat teljesen megrendítette és olyan tanácsokat adott ő felségének, amelyek hovatovább az országnak elvesztését idézték volna elő. Abban a stádiumban van ma már a helyzet, hogy nem hiszi, lehessen valaha idő, amikor Tisza István ismét vezető szerepet játszik. Azon reményének ad kifejezést, hogy a megoldás az új párt programmja alapján fog megtörténni, ami a pártnak dicsősége s a vezérnek diadala lesz. Kéri a deésieket, hogy tartsanak ki az uj párt lobogója mellett, mert hisz azok a követelmények, amelyek az uj párt programjában lefektetve vannak, a nemzet jogos vágyait és kívánságait tartalmazzák. Reményli, hogy eljön az idő, amikor ő felsége igaz és őszinte tanácsadóktól felvilágosítva megérti a magyar nemzet törvényes óhaját és így a nemzeti ügy diadalmaskodni fog. Természetesen az új irányú akció csakis a szövetkezett ellenzék körében folyhat le, amely egyedül biztosíthatja a sikeres megoldást. A küzdelemben való kitartásra buzdítja a deésieket. Ezután Pisztory Mór kolozsvári egyetemi tanár és országgyűlési képviselő tolmácsolta nagy tetszéssel fogadott beszédben a kolozsváriak üdvözletét, amire a népgyűlés véget ért. Bánffy ünneplése. A népgyűlés után Bánffy Dezső báró Beszterczenaszód vármegyének és Nagyiklód kerületének küldöttségét fogadta, amelyek üdvözölték őt a politikai sikereinek alkalmából és kivánták, hogy mielőbb jusson abba a helyzetbe, hogy politikai elveit konkrét cselekményben is megvalósíthassa. Bánffy Dezső báró megköszönve az üdvözlést, azon reményének adott kifejezést, hogy akár ő, akár más által, de az új párt elvei rövidesen diadalmaskodni fognak és így a válság megoldást nyer. A népgyűlés után délután egy órakor a Hungária-szállodában a vendégek tiszteletére nagy banket volt, amelyen több lelkes felköszöntő hangzott el. Az első felköszöntőt Torma Miklós elnök mondotta Bánffy Dezső báróra. Bánffy meleg szavakban köszönte meg az iránta megnyilvánuló bizalmat és zajos ovácziót és ígérte, hogy programjának minden egyes pontja mellett lelkesedéssel és kitartással fog küzdeni. Felköszöntőt mondottak még: Wesselényi Miklós Bánffy Dezsőre, Keszár Gyula Hock Jánosra, Vajda Lipót a jelenlevő újpárti polgárokra. Ezenkívül még számos felköszöntő hangzott el és a jelenlevő vendégek a késő délutáni órákig a leglelkesebb hangulatban maradtak együtt. A miniszterelnök Karlsbadban, Karlsbadból távírják, hogy Fejérváry báró miniszterelnök vasárnap délelőtt 11 órakor érkezett oda. A miniszterelnök kíséretével a Pappszállóba hajtatott, ahol a második emeleten három szobával rendelkezik. Dolgozószobájában berendezték a telefont is, úgy hogy onnan közvetlen érintkezhetik Budapesttel. A kúra augusztus 20-ig tart. Törvényjavaslat a választói jogról. Kristóffy belügyminiszter a Pester Lloyd híre szerint elrendelte, hogy a községenként való általános titkos szavazati jogra vonatkozó törvényjavaslat szeptember tizenötödikéig elkészíttessék, hogy ekkor a képviselőház elé kerülhessen. Cáfolat. Némely fővárosi napilap egy beszélgetést közöl, amelyet Vörös László kereskedelmi miniszter a Berliner Zeitung egy munkatársával folytatott volna. Illetékes helyről fel vagyunk hatalmazva annak a kijelentésére, hogy a kereskedelmi miniszter a nevezett lap munkatársát egyáltalában nem is fogadta, ennélfogva az ahhoz fűzött minden kombináczió tárgytalan. A szoczialisták és az általános választójog. A szocziáldemokrata párt vasárnap nagy körmenetet és népgyűlést rendezett abból az alkalomból, hogy Kristóffy belügyminiszter az általános titkos választói jog mellett nyilatkozott. A körmenet délután 3 órakor indult ki a Tattersailba, ahol mintegy negyvenezer ember jelent meg. A Tattersailban nagy tömeg várta már a menetet. Mikor ez elhelyezkedett, Kardos Jakab nyitotta meg a gyűlést s elnöknek Goldner Adolf dr.-t, jegyzőnek Gardai Sándort választották meg. . . Bokányi Dezső zajos éljenzéstől fogadtatva, kijelenti, hogy ez a rokonszenves fogadtatás felménti őt az alól, hogy az ellenök szórt rágalmakra válaszoljon. Tisza a parlament feloszlatásakor azt mondotta: »Önöket a nemzet ítélőszéke elé viszem!« A választásoknál az ellenzék az általános választási jog jelszavával vonult a harcba. Nem a nemzet, hanem a nép buktatta meg Tiszát s íme most a magyar kommandó lépett előtérbe, holott a választások alatt még a választási jog volt a jelszó. Három kérdés van napirenden: a gazdasági kérdés, a kommandó s a választási jog, melyeknek a megoldása a legsürgősebb. Mi nem a kormánytól, hanem a parlamenttől várjuk a kibontakozást, mégpedig attól, mely az általános választási jog alapján jön majd létre. Egy ily parlament mellett se Tisza, se Fejérváry nem jöhetne erőszakkal. Most az út nyitva áll a demokratikus reformok előtt. De hát hogy állunk ezzel ? Mikor Groszmann elvtárs Pozsonyban le akarta szögezni Kossuthot és Apponyit, megsértődve válaszoltak, hogy ők természetesen a választási jog hívei. Higyjük el ezt. De ugyanezt akarják az ellenzék vezérei, akarja a korona, akarja a nép és ime még sincs meg. Az utolsó napokban egy jelentős esemény történt. A sztrájkoló pécsi bányászokat a legnagyobb erőszakossággal akarta a csendőrség munkába kergetni. Elmentünk a belügyminiszterhez, követeltünk orvoslást s a miniszter válaszában kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetből az általános választási jog az egyedüli kivezető út. Lett erre felfordulás. Sokan komédiának mondották, hát akkor miért ijedtek meg úgy? Nekünk csak egy dolog tetszett a kijelentésben, az, hogy eltűnt az évtizedek óta hangoztatott jelszó: »a nép még éretlen«. A koalícziónak szint kell vallani. A nép követeli a katonai követelések kikapcsolását s helyette a választási jog bekapcsolását. Ha a nép benn van a parlamentben, sokkal könnyebb lesz a katonai vívmányok elérése. Mi nem hiszünk se a kormányban, se a koalícióban, hanem hiszünk egyedül a nép erejében és áldozatkészségében. Kiadjuk a jelszót országszerte, hogy ezután csak az beszélhet a nép előtt, aki az általános választási jog mellett foglal állást. A jelenlegi zűrzavar feloszlik három jelszóra: »Kenyér, iskola, jog!« Haragusznak reánk, de nem azért, mintha megvásárolhatók volnánk, hanem mert önállóak vagyunk s nem veretjük be a fejünket azoknak az uraknak hívására, akik évtizedeken át közönyösen nézték, hogy üldöztek, tolonczoltak, zártak el bennünket. S most azzal fejezem le a beszédemet: Hivják fel a rágalom poklainak összes ördögeit ellenünk, addig nem nyugszunk, mig az általános választási jog törvénybe iktatva nincs! Tapssal és éljenzéssel fogadták a beszédet, azután Goldner dr. föltette a kérdést, elfogadják-e a határozati javaslatot. Érdekes látvány volt, mikor az óriási csarnokot betöltő tömeg kezeit a magasba emelve s kalaplengetve nyilvánította beleegyezését. Goldner dr. elnök konstatálta, hogy a határozati javaslat egyhangúlag el van fogadva. A határozati javaslat szövege, amelyet Gardai Sándor jegyző olvasott fel, ez: Határozati javaslat. Budapest népének 1905. évi július hó 3- án a Tattersailban lefolyt gyűlése a politikai helyzetnek, elsősorban pedig az ország szükségleteinek alapos mérlegelése után megállapítja és kimondja, hogy a mai zűrzavaros helyzet megoldásának egyetlen módját és eszközét az általános, titkos választási jog megalkotásában látja, amely nemcsak ezt a megoldást eredményezi, hanem meg fogja tölteni a parlamentet komoly — a nép érdekében munkálkodni akaró és munkálkodni tudó — tartalommal is. Bár elismeri a gyűlés a koalíciós többség katonai követeléseinek jogosultságát, de fölismeri azt is, hogy e követelések alapján a mai válság meg nem oldható, mivel a mai alkotmány és a mai parlament gyöngék a kivívására s megállapítja a gyűlés, hogy a gyöngeség oka a parlament rideg osztályjellege, mely megfosztja a nép erejétől s kiszolgáltatja a korona hatalmának. Ebből folyólag megállapítja a népgyűlés, hogy a koalíciós többség szempontjából is elengedhetetlen szükség az általános választási jog megalkotása. Azért párhuzamosan megállapítja a népgyűlés, hogy a választási hadjárat alatt a koalíczió szóval és írásban kötelezettséget vállalt az általános választási jog mellett; megállapítja a korona és a belügyminiszter nyilatkozataiból, hogy e követelés azonnal és minden akadály nélkül megvalósítható. Ezek alapján követeli a népgyűlés, hogy a koaliczió azonnal alakítson — a katonai követelések kikapcsolásával MAGYAR NEMZET, 1905. augusztus 1.