Magyar Nemzet Képeslap, 2011. január-június (74. évfolyam)
2011-01-02
Szerető Szabolcs Európa magyarosan enyleg hiányzik ez most nekünk? Nincs elég bajunk enélkül is? Folyamatos gazdasági válságkezelés, költségvetési tűzoltás, bedőlő devizahitelek, adósságtenger. Minek a nyakunkba venni uniós elnökként mondjuk a recsegő-ropogó eurózóna gondját, ahová még ma sem tudjuk, mikor nyerünk bebocsátást? És akkor azt még nem is említettük, hogy 2011 az alkotmányozásé és a tavaszra ígért szerkezeti átalakításoké lesz más-más okból, de egyik sem halasztható csendesebb időkre a magyar kormány jámbor óhaja pedig, hogy a rigorózus, kíméletlenül ránk kényszeritltt hiánycélokat a maga választotta módon érje el, kiváltotta befolyásos nemzetközi érdekcsoportok dühödt ellenállását. És ha még ez sem lenne elég, a médiatörvény keltette erős ellenszélben veszi kezdetét a magyar elnökség, miközben a közigazgatás is éppen átalakulóban van, s az év elején a kedvezményes honosításra oly régóta váró nemzettársaink rohamával is meg kell birkózni. A szűk látókörű, rideg racionalitás alapján akár sorscsapásként is felfoghatnánk tehát az első félévi soros magyar európai uniós elnökséget. Vagy legalábbis - hasonlóan a szintén új tag Szlovéniához - arra játszhatnánk, hogy túlélő üzemmódban vészeljük át ezeket a hónapokat. Csakhogy a merjünk kicsik lenni szemlélet itt és most bizonyosan nem segít; ha tetszik nekünk, ha nem, a történelem főutcájára kerültünk, ahol hit és ambíció nélkül egy lépést sem juthatunk előre. Ráadásul a története talán legnehezebb időszakát élő közösség sem földszintes célok kitűzését várja tőlünk. A soros elnökségre sokan kihívásként tekintenek - és az is. De én máshogy látom. Azt gondolom, ez elsősorban lehetőség Magyarországnak, hogy megmutassa magát az Európai Uniónak, hogy bebizonyítsa alkalmasságát a közös problémák megoldására a közös jó érdekében, és hogy mindezt speciális, magyarokra jellemző módon tegyék - mondta nemrégiben Budapesten Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. Az ország mostani kormányát ismerve kijelenthetjük, hogy ambícióban nem lesz hiány, s a feladat nehézsége nem rettenti vissza a cselekvéstől. De ami talán a legfontosabb, az elnökség jó alkalom arra, hogy végre ne csak attól legyen hangos a hazai közélet, hogy mit vár tőlünk Európa - ami egyébként mi is volnánk -, hanem attól is, mi mit gondolunk róla, hogyan képzeljük el Európa jövőjét. Ha van érvényes mondanivalónk erről, van víziónk, a többi már biztosan menni fog. 2011. január 2., vasárnap Magyar Nemzet Képeslap