Magyar Nemzet, 1938. augusztus (1. évfolyam, 1-6. szám)

1938-08-25 / 1. szám

2 tartozandóságunk kötelmeit s amely a maga értékrendszerében a legutóbbi időkig tisztes helyet biztosított egy magános nemzet­nek,­ amely európai módon akarja élni a maga hősi, humá­nus és tevékeny életét. De első­sorban hangja vagyunk annak a magyar szellemnek, amely sose futamodott meg a maga vészes és dicső hivatásának teljesítése elől, amely éppen azáltal vált naggyá, sőt gyakran óriásivá, hogy egy pillanatig sem tánto­­rodott meg e misszió dicsőséges­­ terhének viselésében, melyben­­ tündöklő tehetségei és csodála­­­tos áldozatai érvényesültek. .Elszántan, de gyűlölet nélkül fogunk harcolni ellenfeleinkkel, a felvilágosítás és a meggyőzés fegyvereivel. A trianoni korszak gyújtópontjában eddig a területi integritásért folyó politikai küz­delem állott, anélkül, hogy mindeddig kézzelfogható ered­ményeket mutathattunk volna fel. Most, a reintegráció gondo­latának szakadatlan munkálása mellett, itt áll előttünk az ál­ami és nemzeti függetlenségért való helytállás kegyetlen köt­­­essége is ugyanakkor, mikor nemzedékü­nket és közéletünket az új társadalmi forradalom ojtogatja.­­ Szinte vizom­lásszerűen sza­ladt reánk két emberöltőnyi munka elvégezetlenségének min­den balsorsa következménye, igymint a szociális válság, a politikai válság, a világnézeti válság, a gazdasági válság, a női válság s mindennek tetejű­re a legjobb magyar agy­velő­ét sorvasztó külpolitikai vil­­ág, azaz népfajközi elhelyez­­ődésünk kérdésének új fogal­­mazása és megoldása. Sajnos é­ppen a nemzetnek e múlt lelkv­­ilágában érhet bennünket ut­­ól az a krízis is, amely törté­­nlmeink legnagyobb áldozataira zolít Hennis Blyct. De mindenki­­é l­­ehetünk hábarúban, ha ön­­mgunkkal békében élünk. S hogy ezt a belső békét, meg­­yugvást,h idegegyensúlyt, lelki­sszhangot visszaadhassuk ném­etünknek, elsősorban ezért dol­­ozunk és ezért harcolunk. S mikor e küzdelem forgata­gba vetjük magunkat, jámbor leink példájára a Mindenható­­oz fordulunk. Áldja meg man­­á okai kegyelmével. Bátorítsa övünket és gazdagítsa elmén­él malasztjával, ajándékozzon még benőnket e feladatra szü­k­­íges erővel, hogy alázatossá­gukban is méltó szószólói le­essünk azoknak a gondolatok­­ak és hagyományoknak, ami­eknek tolmácsolására és meg­­ídétésére csak azért vállalkoz­­unk, mert azok a nagyok, akik dalia tanítómestereink voltak, írjában elpihentek már, meg­­iiadt szívükben azzal a két­­ybeeséssel, hogy amiért éltek­­ittak, a magyarság élete biz­­naágának kérdése, ma is teljes egoldatlanságában és vigasz­lanságával maradt itt a mi ezedékünk számára. E na­gyok hagyatékából képviseljük a múlt árnyékoló hatalmát és példájukból a remény erejét. A Magyar Nemzet minden sorát és minden betűjét e hitnek ne­vében bocsátjuk útjára. Úgy segédjen bennünket a jó Isten, ahogy hívek maradunk ahhoz a fogadalomhoz, amelyet ünne­pélyesen vállaltunk e nemzet­­mentő küzdelem szerény kato­nái gyanánt. Fiai, Lény 3nt£ze­j ruhák f­ehér­neműek kötött­áruk cipők az orszá­­ tisszes intézetei és iskolái ré­szére m­értek szerint is. SZÉKELY JENŐ IV, Petőfi Sándor­ u. 9 IV, Váci­ u. 7 Miért távolították el a bronzreliefet Pest vármegye és a Gyöngyösi István Társaság minden előkészü­letet megtett, hogy méltóképpen hódoljanak Kölcsey Ferenc emlé­­­kének, szerdán délelőtt azonban meglepetés várta a megyeházi ün­nepség résztvevőit. Elkészült ugyan­is az a méternél is magasabb bronzrelief, amely Kölcsey Feren­­cet ábrázolta s el is helyezték a domborművet a megyeháza udva­rának évszázados falában, szerdán­­ reggelre azonban csak a frissen vakolt helye volt meg az emlék­műnek. A reliefet Beck (). Fülöp készítette, akiről azonban kiderült,­­ amint arról a magyar képző­művészek egyike levélben értesí­tette Jaji­l­áy István főispánt —, hogy Beck Ö. Fülöp a kommunizmus alatt élénk szerepet játszott, elnöke volt a képzőművészeti direktórium­nak s azért később a képzőművé­szek társasága­­ki is zárta soraiból Az ősi vármegye vezetősége nem Magyar Nemzet Kölcsey-emlékünnep a költő halálának százéves évfordulóján A pesti Vármegyeházán ünnepé-­ lyes külsőségek között hódoltak szerdán délelőtt Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője emlékének. Auguszt­­ tus 24-én volt száz esztendeje, hogy Kölcsey Ferenc meghalt s a Gyöngyösi István Társaság ren­­­­dezte az ezzel kapcsolatos emlék-­­ ünnepet, amelyen a kormány ré­­­széről megjelent gróf Telekd Pál titkos tanácsos, kultuszminiszter, továbbá Kornis Gyula titkos taná­csos, a Ház elnöke, gróf Teleki Mi­hály, Zsindely Ferenc és Csatáry Béla államtitkár, Schiller Dezső alpolgármester. Raffay Sándor tit­kos tanácsos, püspök, számos kép­viselő és a törvényhatóságok rep­rezentánsai. Díszruhás hajdúk fo­gadták az előkelőségeket, akiknek a sorában ott volt Kölcsey Ferenc­nek a szépunokája, Kölcsey Hed­vig, dr. Klupathy egyetemi tanár­nak az özvegye. Az ünnepséget a rádió is közvetítette és az egyetemi templom harangszava vezette be délelőtt tizenkét órakor. A terem sarkában délszaki növények között állott Kölcsey Ferenc olajfes­tésű arcképe Az ünnepi ülést faji S­áy István, Pest vármegye főis­pánja nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy a m­ai kavargó idők és ki nem forrott ideák idején az egész ország hitért, erőért és bizalomért fordul Kölcseyhez, a magyar imád­ság halhatatlan szerzőjéhez A bevezető szavak után gróf Te­li­feld Pál kultuszminiszter mondta fel az ünnepi beszédet.­­ — Kölcseyröl, a Himnusz költő-I jéről emlékezünk — mondja tüb- I bek között —, akinek igéi szünte­lenül ébren tartják Imádságunkat. Ide emlékezünk Kölcseyröl, a haza munkás szolgájáról a megyei kö­vetről is. Hányan jártak és járjuk Be földet bús kétségek között té­­gvédő magyarok? Kölcsey is ezek­­­­ből való volt, de rendíthetetlenül I bili a nemzet erejében, jövendö­jé­­­­ben és örökkévah Ragábai. A kötte- I követ ma is alkotmányunk kor­­|­szerű védője. A kor nem más, | mint a nemzet életének pillanata, i időszaka s a reform nem más, mint I a nemzet megszakíthatatlan életé-­­ nek tovisbbépítése. Ezért volt a libe­­­­ralizmus korszakának hajnalán élő­­ Kölcsey liberális, de lenne épúgy,­­ ha ma élne, azoknak az eszméknek a lelkes harcosa, amelyeket a nemzet és jobbjai ma életszükségletként és jogként átérzünk. Nemes irány­mutatója nemzetünknek és alkot­mányunknak védője. ..mert szaba­don születtünk mi — úgymond — ,s nem vaspálca és félelem, de tör­vény és szeretet által vagyunk igazgathatók." A tapssal fogadott beszéd után a kultuszminiszter elhelyezte a kormány koszorúját Kölcsey arc­képe alatt, a BSZKRT énekkará­nak ajkáról felcsendült a Himnusz, utána Daróczy György elszavalta Juhász Gyulának a Himnuszról írott költeményét, majd Kornis Gyula létetett az Akadémia koszo­rúja, s a különböző hatóságok és testületek koszorúit helyezték ez­után sorra Kölcsey képe elé, nyugodhatott bele, hogy a tradíciók­tól szent falak közé Beck ö. Fülöp munkája kerüljön s ezért azt el­távolították a megyeháza faláról s más művésszel készíttetik el a Kölcsey-emlékművet. Exhumálták Kölcsey Ferenc hamvait A Szent István-hét keretében hó­dolt az ország a halhatatlan magyar imádság szerzője, Kölcsey Ferenc emlékének. Az idén száz esztendeje ugyanis, hogy Kölcsey Ferencet Szatmárcsekén elhantolták. Két év­vel ezelőtt alakult meg a Kölcsey­­emlékbizottság, amelynek Kornis Gyula titkos tanácsos az elnöke és Kölcsey István országgyűlési kép­viselő. Kölcsey Ferencnek a déd­­unokaöccse a jegyzője Az emlék­bizottság elhatározta, hogy Kölcsey Ferencnek a sírja fölé hatalmas márványemléket állít s országos gyűjtés útján meg is teremtették az ehhez szükséges alapot s szeptember 8-án Kornis Gyula, a képviselőház elnöke avatja fel Csekén Kölcsey síremlékét. A szatm­árcsekei sírkertben meg­kezdték az emlékmű felállításához szükséges munkálatokat, kiderült azonban, hogy a sírkert a mai he­lyén nem bírná el a márványemlé­ket és nem lehetett megkezdeni az alapozási munkát, úgyhogy elha­tározta az emlékbizottság a Kölcséy­­család­­hozzájárulásával, hogy ex­humálják Kölcsey Ferenc hamvait és síz eredeti sírtól körülbelül tíz méternyi távolságban új kriptába helyezik Kölcsey Ferenc élőhilált. Az,­­elmúlt napokban exhumálták Kölcsey Ferencet és­ az exhumálás­nál nemcsak a családtagok és a ha­tóságok képviselői jelentek meg, ha­nem ott volt Csiszár István­ profesz­szor is, annak a­­ m­egállapítására,­­hogy a sírban lévő és három egymás mellé lemetett halott félémei közül melyik Kölcsey­ Ferencnek a földi maradványa. Amikor a koporsókat kinyitották, egyetlen ruhafoszlányt, még csak egy gombot sem találtak a csontvázakon kívül s el kellett dönteni, hogy a három csontváz közül melyik Kölcsey Ferenc. Mellette feküdt testvére, Kölcsey Ádám és Kölcsey Ferenc felesége, Szuhányi Jozefina. Csiszár profesz­­szor megvizsgálta a csontvázakat és­ megállapította az egyik koponyáról, hogy csak az lehet Kölcsey Ferenc­nek a koponyája és a megállapítás­­hoz az vezetett, hogy a koponyán, a szem mellett, a szem­gödörcsonton elváltozás volt észlelhető, aminek az a magyarázata, hogy Kölcsey Ferenc gyermekkorában feketehim­lőn esett át, akkor vesztette el a szemevilágát és a betegség a szem­gödörcsonton is nyomot hagyott. Kölcsey Ferenc csontvázát az exhu­málás után hatalmas tölgyfakopor­sóba helyezték és az új kriptába vit­ték s a koporsóba egy üvegfiolát tettek, amelyben pergamenre írva feljegyezték Kölcsey életrajzi ada­tait és a Himnusz teljes szövegét. A debreceni Kölcsey-ü­nnep Debrecenből jelentik. A Csoko­nai Kör szerdán délben 12 órakor rendezte Himnusz-ünnepélyét a református kollégiumban. Az ün­nep jelentőségét Szentpéteri Kun Béla dr. egyetemi tanár méltatta. A kollégiumból a régi Füvészkert­­utca 5. számú házhoz vonultak, ahol annak idején Kölcsey Ferenc lakott diákkorában. A ház falán leleplezték az emléktáblát. Az avatóbeszédet Lázár Andor dr. volt igazságügyminiszter, a város országgyűlési képviselője , mon­dotta. A veszprémi ünnepség Veszprémből Szerdán délelőtt a vész- ‘f­-színház­ban Köles' rendez­tek a k.' dalárda, a polgá­ráros­dalárda , Tebor Pál apálkai­ -vas­szárnyalású , V­e­renc pályafuta uíjasukiok, 19­58 AUGUSZTUS 25. AZ URIVILÁG BESZERZÉSI­­ HELYE! fár­dást, KÉZMŰIPARI CIPŐ- CIPŐSZALON KÜLÖNLEGESSÉGEK IV., VÁCI­ UTCA 19. ...................................................................... ............. Antal államtitkár a római Dux-táborban Rómából jelentik: Antal István államtitkárt, aki kedden este meg­látogatta a Dux-tábort, a tábor be­járatánál Starace miniszter fogadta. A miniszter a hatalmas táboron végigvezette a magyar vendéget. A tábor megszemlélése után a tábor tiszti étkezdéjében vacsora volt, amelyen részt vettek Starace, Alfieri és Cobolli-Gigli miniszterek, valamint báró Villani Frigyes kri­­­inált magyar követ. A vacsorán ott volt többek között Trenker Luis, a neves sportember is. Antal István államtitkár a táborból távozóban kijelentette, hogy a Campo Dux rendkívül nagy hatást gyakorolt rá. Az államtitkár bámulattal emléke­zett meg a tábor nagyvonalú fel­építéséről, nagyszerű szervezetéről és bennlakóinak példás fegyelméről és sportkészségéről. A szerdai napot az államtitkár ismét az olasz sajtószervezetek ta­nulmányozásával töltötte el. Este báró Villáni Frigyes magyar követ vacsorát adott Antal­l István állam­titkár és kísérete tiszteletére. Az államtitkár és kísérete az éjjel folyamán elutazott Rómából. Sztranyavszky Sándor Balatonfü­reden Vasárnap kezdődik Balaton kör­nyékén a Balatoni Sporthét, amely­­lyel kapcsolatosan az idén is meg­rendezik a balatonfüredi gazdák a gyümölcs- és szőlőkiállítást, vala­mint a boraikat is kiállítják a ter­melők. A­ kiállítást Sztranyavszky Sándor földművelésügyi miniszter nyitja meg, akit ünnepélyes külső­ségek között fogadnak. A minisz­tert a füredi kerület képviselője, Darányi Kálmán volt miniszter­­elnök és Hóm­an Bálint volt kul­tuszminiszter várja gazdaküldött­ség élén. Megkezdődnek a fü­ggetlen kisgazdapárt megyei népgyűlései A független kisgazdapárt országos nagy választmányának határozata ér­telmében Eckhardt Tibor a párt­szervezési kérdésekkel elsősorban saját maga foglalkozik: a pártvezér a nyár kezdetén egymásután kereste fel a független kisgazdapárt összes vármegyei szervezeteit és zártkörű üléseken ismertette előttük a párt­szervezés feladatait. Eckhardt Tibor részt vesz ezenkívül a párt megyei szervezeteinek nagy népgyűlésein, amelyeknek programja­­ját szeptemberre most állították össze. A programja értelmében szep­tember első vasárnapján, 4-én Eck­­hardt Tibor pártvezér pártjának szá­mos országgyűlési képviselője kísé­retében délelőtt Pécsett, délután pe­dig Szikszárdon beszél a párt nagy­gyűlésén, szeptember 11 -én Máté­szalkán vesz részt a párt nagy­gyűlésén, szeptember 18-án délelőtt Berettyóújfalun, délután pedig Mező­­berényben mond nagy beszédet. Szeptember utolsó weekendjén a Tisza-Maros közbe utazik Eckhardt Tibor, szeptember 24-én Kiskun­­dorozsmán, másnap délelőtt Makón vesz részt pártjának nagygyűlésén ugyanaznap pedig a Szeged-csongrádi pártszervezet nagyválasztm­ányá­na­k ülésére is elmegy és délután a sze­gedi alsótanyákon jelenik meg a fü­g­getlen kisgazdapárt nagygyűlésén. Elindultak Rómába az olasz kormány magyar diákvendégei Az olasz kormány a magyar kül­­ügyminisztérium útján 25 m­agyar diákot hívott meg Rómába, az olasz ifjúság augusztus 26-ától szeptem­ber 12-éig tartó nagy táborozására. A táborozáson résztvevő magyar diákokat a kultuszminisztérium az olasz királyi követséggel együtt vá­logatta ki. A résztvevők kétnapos előkészítő táborozáson voltak a szentendrei KISOK-telepen. Szerdán délután 5 órakor a 25 magyar fiú megkoszorúzta a hősök emlékművét, este 6 órakor pedig tisztelegtek az olasz királyi követségen, ahol gróf Vinci olasz követ és meghatalma­zott miniszter fogadta a magyíros formaruhában tisztelgő ifjakat,­­mü­­törtökön reggel a trieszti gyors­­vonattal indultak el valamennyien a Déli pályaudvarról Rómába, dr. Girsik Géza gimnáziumi igazgat® vezetésével. . . Kuzsinszky Bálint meghalt Nagy veszteség érte a magyar tu­dományos világot. Dr. Kuzsinszky Bálint ny. egyetemi nyilvános ren­des tanár meghalt. Az elhunyt tudós professzor a leg­kiválóbb régészek közül való volt s megalapítója, igazgatója annak az aquincumi múzeumnak, melynek anyaggyarapodását fáradhatatlanul lelkes man­kéval mozdította elő.­­Kuxámzky­­Bálint Budapest ..ókori történetének legnagyobb ismerője volt, ő folytatta és fejezte be azokat az aquincumi ásatás­okat, melyeket nagynevű elődje, a tudós archeoló­gus Torma Károly kezdett meg. Az ásatások során napvilágra került kö­vek feliratait pontosan megállapí­totta, illetve ő fejtette meg és egé­szítette ki e feliratok szövegét. Széles­körű tudományos irodalmi munkás­ságot folytatott és művei a határo­kon túl is ismertté tették a nevét. Érdemei elismeréséül jutott be a Tudományos Akadémiába, lett el­nöke a Magyar Régészeti és Művé­szettörténeti Társaságnak, a Német­­birodalmi Régészeti Intézetnek, a Szerb Régészeti Társulatnak és még több tudományos egyesülésnek. Negyven évig volt igazgatója az Aquincumi és a Fővárosi Múzeum­nak, melyeknek ő volt a megala­pítója is. Kuzsinszky Bálintot pénteken dél­után fél 4 órakor temetik a Fiumei­­úti köztemetőben, a főváros által adományozott díszsírhelyre. Az en­gesztelő szentmiseáldozatot augusz­tus 29-én reggel 5­ órakor mutatják be a Krisztinavárosi plébániatemp­lomban. RAKTÁRRA ÉRKEZETT Azonnal szállítja a k­ép­viselet: NEMZETKÖZI GÉPKERESKEDELMI R. T. BUDAPEST

Next